Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)
1974-09-19 / 219. szám
ÉSZAK - MftG YÄRORS2AG 4 7974. srcpt. 79., csűtörtölc V Filmjegyzet Robinson Crusoe Robinson a magányos szigeten Defoe halhatatlan ifjúsági regényét talán tizennyolcadszor vitték most filmvászonra. Az első, 1902-es némafilm változat óta a legkülönbözőbb nemzetek filmalkotói fogtak hozzá a remekmű átfogalmazásához. Most szovjet filmalkotók az ogyesszai stúdióban készítették el Szta- niszlav Govoruhin rendezői irányításával a legújabb Ro- binson-filmet. A történet fordulatai, mozzanatai nagyrészt a regényhez híven bukkannak elő a filmvásznon, megltapóan szép környezetben. Talán a történet elején az alkotók mintha túlságosan is sűrítették volna a történéseket. Igen szűkszavúan vázolják fel, miként került Robinson a szigetre, hogyan teltek el első hónapjai, első otthonteremtése stb. Mi már inkább azt a Robinsont ismerjük meg, aki szinte tern.iszetesen mozog magányában, már bástyaszerű erődítményt épített otthona köré. Jól példázza a filmtörténet, hogy az ember úrrá tud lenni a nehézségek fölött, ■'hogy erős akarattal igen sokféle nehézség legyőzhető, s az emberi értelem mindenekfe- Jett győzedelmeskedhet. Nincsen hiány persze izgalmas képsorokban sem. Robinson Crusoe történetéjiek újabb feldolgozása elsősorban a fiatalabb nemzedéknek szolgál jó szórakozással, de az ifjúkori olvasmányélményekre szívesen visszaemlékező felnőttek is jó időtöltést találnak mellette. Ki megy a no után ? Korábban pesti színpadon nagy siker volt Peter Shaffer azonos című egyfelvonásosa. Most maga a szerző írta át filmre, s Carol Reed rendezte. A tipikusan angol társalgási vígjáték kellemes másfél óra élményét ígéri, minden különösebb emlékezetes mozzanat nélkül. A színpadi keretek a filmben kitágultak. Jóllehet, a játék nagy része itt is beszélgetési keretbe ágyazódik, az elbeszélt események megelevenednek, majd később a ma játszódó epizódok visznek minket, nézőket a londoni utcákra, hidakra, gyönyörű parkokba, a nagy metropolis több érdekességének közelébe, sőt több alkalommal a horror-filmek mozijába is. Szinte olyan érzése támad néha a nézőnek, mintha nem is egy kellemesen szórakoztató vígjáték, hanem egy londoni idegenforgalmi reklám- filfh szemlélője lenne. A történet — mindössze három érdemi szereplője van — szellemes, fordulatos: a jómódú, de féltékeny férj felesége megfigyelésére magándetektívet fogad. Az asszony titkos hódolót sejt a .mindig nyomában járó férfiban, s távolról, szavak nélkül sajátos kapcsolat alakul ki közöttük, ami persze nagyon sok félreértés forrása lesz, de három kitűnő színésznek — Mia Farrow a feleség alakjában, Topol nyomozóként és Michael Jayston, mint a férj — nagyszerű alkalom, hogy szórakoztassanak. A film eleje lehetett volna valamivel sodróbb. Katarina vétke Szlovák filmesek, Martin Holly rendező irányításával készítették a Katarina vétke című drámát. Valamikor fél évszázaddal ezelőtt, vagy még korábban játszódik egy nyomorúságosán szegény, szlovák faluban. A férfiak közül többen külföldi munkán keresik a boldogulást, köztük Katarina férje is. Leírhatatlan a szegénység, a szalmaözvegyeké különösen. Katarina korábbi udvarlója hazatér, újra szerelemre lobbannak, s mire a férj rokkantán hazatér, Katarina gyermeket vár gavallérjától. Tragédia helyett azonban csendes belenyugvással ér véget a nem nagy igényű, hagyományos eszközökkel készített film, amely újabb korkép a hajdani falusi szegénységről, annak emberi tartást megtörő terheiről. A főszerepben Hana Pasterjikova emlékezetes. (benedek) A lehetőségek kiterjesztése Siker és közszeretet Arcképvázlat és elmélkedés A művelődési házakat „mint a közösségi nevelés, az aktív művelődés intézményeit kell továbbfejleszteni” — jelöli meg egyik elsőrendű feladatként a párt Központi Bizottságának közművelődési határozata. Az aktív művelődés hatékony szolgálatához továbbra is nélkülözhetetlenek az ismeretterjesztés hagyományos formái. Még korántsem merítették ki az alapvető helyi közművelődési intézmények ezeket a hagyományos lehetőségeket. A párthatározat útmutatása késztette a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház munkatársait az ismeretterjesztő munkatervük felülvizsgálatára, a célszerű ismeretszerzési lehetőségek kiterjesztésére — azzal a céllal, hogy a város lakosságának mind szélesebb rétegeit bevonják az intézményes jellegű művelődésbe. A most kidolgozott tervezet bőséges választási lehetőséget kínál a város fejlődő ipari és mezőgazdasági üzemeiben, a szolgálati jellegű munkahelyeken, s a hivatalokban, különböző szinteken, beosztásokban dolgozóknak. Ki-ki megtalálhatja, kiválaszthatja az érdeklődési körének, eddigi felkészültségének leginkább megfelelő témákat, foglalkozási formákat. Mindegyik témakörben intenzív tájékozódásra ad lehetőséget, hogy a pedagógiai vizsgálatok szerint legeredményesebb kiscsoportos foglalkozásokon ismerkedhetnek meg a résztvevők egy-egy ismert ág, szakterület lényegi tudnivalóival. A különféle munkahelyekre, s a társadalmi szervezetekhez jó előre eljuttatja a művelődési ház azokat a témaköri tájékoztatásokat, amelyek alapján az érdeklődők az igényüknek leginkább megfelelő tanfolyamokra, előadás- sorozatokra jelentkezhetnek. Az ipari üzemekben dolgozó fizikai munkások részére például összetett tematikájú előadás- és vitasorozatokat hirdet a művelődési ház. Helyi sajátosság, hogy az itteni, javarészt új léte- sítésű üzemekben most formálódik a munkásosztály új rétege. Az életformaváitást. tudatalakítást nyilván segíti az a tervezett íoglalkozásso- rozal, amelynek keretében a résztvevők a legjobb helyi szakértők révén tájékozód- i hatnak a magyar munkás- | osztály történelmi útjáról, a j mai munkásosztály és a munkáshatalom kérdéseiről, a munkásosztály, a parasztság es az értelmiség érdek- közösségéről. Megbeszélik a í szocialista demokrácia—üzemi demokrácia alapvető tennivalóit, feleletet kaphat- ' nak a sokak által feltett kérdésre: „Miért szükséges a fizikai munkásnak is szüntelen továbbképeznie magát? Mire juthat a tanulással?” A városi ifjúsági klubnak szánt téma — „Milyenek vagyunk mi, mai fiatalok?” — szintén izgalmas, tanulságos viták lehetőségeit kínálja. Egyebek között terítékre kerülnek ilyen kérdések: „Kiből lesz a társadalmilag veszélyes fiatal? Hogyan értelmezzük a szabadság és a felelősség összefüggését? Milyen tényezők okoznak ösz- szetűzést a környezetünkkel?” A fiatal szakmunkások szemléletét firtatja a jelképes kérdés: „Mit tudhat a csavar az egész szerkezetről ?” Égetően közérdekű ankétsorozatra is sor kerül, amelynek a célja a családi élet felelősségére való felkészülés, különösképpen a fiatal anyák helyzetének megköny- nyítésére alkalmas lehetőségek feltárása, tudatosítása. Ugyancsak sokakat foglalkoztat, mert mindenkit személyében érint a tudományok fejlődése. Ezért iktatta ismeretterjesztési tervébe a művelődési ház az emberiség javára felfedezhető, a jövőről tájékoztató sorozatokat, amelynek címe a tartalmat is találóan kifejezi: „Mit hozhat még a XX. század?” A figyelemre méltán érdemes törekvés, aminek alapfeltétele, hogy a művelődési ház hatékony nevelő munkával ismertesse fel, és ismertesse el minél szélesebb körben az önművelődés szükségességét, tudatosítsa, mennyire fontos a társadalom és az egyén számára egyaránt, a műveltség folyamatos megújítása, gyarapítása. Bereez József Ügy tűnik, a televízió szep- temoer 15-i, vasarnap délelőtti A válogatótól a döntőig című műsorával, mely a Magyar Televízió nemzetközi karmesterversenyének győztesét, Kobajasi Ken lesirot láttatta összefoglalóan e világviszonylatban első és eddigelé páratlan kezdeményezés mindegyik mozzanatában, — véget is értek az ezzel kapcsolatos bemutatók és ismétlések, összeállítások. Egyelőre... Nagy figyelemmel, érdeklődéssel és a kivételesen ritka és fölemelő művészeti élmény élvezetével néztem és hallgattam meg ezt az adást- is, — az előzőek után és azoknál még inkább. A budapesti eredményéig, az erős mezőnyű karmester- verseny győzelméig jóformán ismeretlen fiatal, japán karnagy nem csupán életreszóló, további pályát-sorsot eldöntő siker birtokosa lett, hanem: népszerű ember is. Közszeretet övezi. Miért? Mi a „titka” sikerének? És annak, hogy a „szakma” egyöntetű elismerésén túl elnyerte a „közönségsikert” is? Hogy a tévénézők sokaságának szerete- te, nagyrabecsülése, rokon- szenve övezi? Hogy elevenen él jóemlékezetünkben? Érdemes megkísérelnünk a feleletet. Hiszen: igaz ember, igazi eredményéről van szó. A „titok” megfejtése: közérdekű, azaz: mindnyájunk — a nem zenészek, a nem művészek — számára is tanulságos lehet. — Mivel érte el a sikert és a közszeretetei ez a törékeny, kedves egyéniségű, belső tisztaságot sugárzó fiatalember? Mindenekelőtt bizonyára tehetségével és tudásával. Elmélyedő szorgalmával, érzékeny, „kihagyni” semmit sem tudó lelkiismeretességével. Azzal, hogy ami pályát választott, azt nem csupán szereti de komolyan is veszi. Túl azon, hogy kiteljesíti vele önmagát, hogy nemes élvezethez, „sikerélményhez” jut —, amely nélkül élni, dolgozni csak szenvedve és robotolva lehet, — meg is küzd' érte. Napról napra, műről műre, szereplésről szereplésre. Az életét teszi föl rá. Nem foglalkozásnak, kenyérkeresetnek, a gyarapodó anyagi jólét biztosítékának tekinti, hanem: hivatásnak. Teljes beleéléssel végzi munkáját, de nem „megszállottként”, nem egzaltált különcként. A felvételeken látni lehetett, hogy egyébként „normális”: életvidám és kiegyensúlyozott, derűs és jólelkű ember... Továbbá: szerénységével, tapintatával, a lényéből, viselkedéséből természetesen sugárzó finomságával, közösségi magatartásával. Azzal a nem formális tisztelettel és udvariassággal, amellyel a zenekarra és a közönségre tekintett. Mert a zenekar megértette őt, aki csak anyanyelvén beszél; megértette jelzéseit, emberi gesztusait; szívét, melyet az a szándék hajtott, hogy egy-egy értékes, igazi művészi alkotás minden szépségét és értékét, árnyalatát és nagy ívét közösen, együtt és a lehető leghívebben tolmácsolják, bontsák ki és szólaltassák meg ... Mert a közönség fogékony volt erre a szívre és erre az együttes munkára ... Kobajasi Ken-Icsiro nem fukarkodott a művészet és az emberek iránti — szinte áhitatos — tisztelettel. Bőkezűen szórta tehetsége és tudása, szorgalma és fogékonysága ajándékait, és mégis úgy érezte: kapott. Ö mondott — töredezett magyar szavakkal — köszönetét... Ezért zártuk szívünkbe, őrizzük nemcsak teljesítményeinek, művészi élményeinek, de személyiségének, emberségének kedves, szép és tiszta emlékét. Mi is köszönettel tartozunk neki. A példájáért. Ezt érdemes követni. Bármely szakmában, az élet minden helyzetében, a társadalom valamennyi posztján... Gyárfás Imre Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Továbbképzés Mályiban Radnóti a fasiszta barbárság tombolása közben jutott el a klasszicitás, a tökély magaslatára. E magaslatig hosszú és nehéz utat kellett megjárnia. Költői tehetségének néhány alaptulajdonsága, a békéhez, az idillhez, az antikizáló bukolikához való vonzódása, valamint a társadalmi lázadás, a kor haladó politikai mozgalmaival rokonszenvező és változást sürgető igény korai köteteiben is megnyilatkozik (Pogány köszöntő, Űjmódi pásztorok éneke, Lábadozó szél). De a kifejezés költói^erejét ekkor még gyengíti *a divatos avantgarde megoldások erőltetése. A világháború közeledése, a fasizmus kibontakozása, saját halálraítéltségének tudatosodása költészete nemes egyszerűsödését, legbenső hajlamai felszabadítását váltotta ki. Végleg rátalál a kor borzalmával a vers tartalmi humánumát és formai műgondját szembeállító tartásra. Kiküzdött, megszenvedett magyarságról vall e korszak verseinek nyelvi tisztasága, a régebbi magyar líra örökségének egyéni adaptációja, s több nagy vallomás hazaszeretetéről, a „búvó otthoni táj” vonzásáról. (Szépirodalmi Kiadó.) A szakismeretek felfrissítése, a szakképzettség állandó fokozása napjainkban elengedhetetlen követelmény. Ezt célozza az a továbbképzés is, amelyet a megyei tanács pénzügyi osztálya szervezett szeptember 16— 20. között a városi, nagyközségi tanácsok, járási hivatalok költségvetéssel foglalkozó dolgozói részére, a megyei tanács oktatási intézetében, Mályiban. Előadások hangzanak el időszerű pénzügyi, költségvetéspolitikai kérdésekről, így többek között a tanácsok és intézményeik bérgazdálkodásáról, a társadalmi tulajdon védelméről, a korszerű ellenőrzés követelményeiről. A tanácsoknál is mindinkább előtérbe kerül az ügyvitel gépesítése, a bevételek, a kiadások gépi úton történő könyvelése. A továbbképzés keretében erről is tájékoztatást kapnak a részvevők. MAGÉV ÁLTALÁNOS MŰSZAKI HÓK SZAKÜZUI r megnyitotta raktárát MISKOLC, KŐRIS KÁLMÁN u. 16. csapagy, műszaki gumiáru, kötőelem, csiszoló- korong,hegesztőanyag, szerefvényTszines- fém,vi!Lforgógép - telefon: 38-140 < I KÓ&fS kAlmáh s.
