Észak-Magyarország, 1974. szeptember (30. évfolyam, 205-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

ÉSZAK - MftG YÄRORS2AG 4 7974. srcpt. 79., csűtörtölc V Filmjegyzet Robinson Crusoe Robinson a magányos szigeten Defoe halhatatlan ifjúsági regényét talán tizennyolcad­szor vitték most filmvászon­ra. Az első, 1902-es némafilm változat óta a legkülönbö­zőbb nemzetek filmalkotói fogtak hozzá a remekmű át­fogalmazásához. Most szovjet filmalkotók az ogyesszai stú­dióban készítették el Szta- niszlav Govoruhin rendezői irányításával a legújabb Ro- binson-filmet. A történet fordulatai, moz­zanatai nagyrészt a regény­hez híven bukkannak elő a filmvásznon, megltapóan szép környezetben. Talán a törté­net elején az alkotók mintha túlságosan is sűrítették vol­na a történéseket. Igen szűk­szavúan vázolják fel, miként került Robinson a szigetre, hogyan teltek el első hónap­jai, első otthonteremtése stb. Mi már inkább azt a Robin­sont ismerjük meg, aki szin­te tern.iszetesen mozog ma­gányában, már bástyaszerű erődítményt épített otthona köré. Jól példázza a filmtörténet, hogy az ember úrrá tud len­ni a nehézségek fölött, ■'hogy erős akarattal igen sokféle nehézség legyőzhető, s az emberi értelem mindenekfe- Jett győzedelmeskedhet. Nin­csen hiány persze izgalmas képsorokban sem. Robinson Crusoe történeté­jiek újabb feldolgozása első­sorban a fiatalabb nemzedék­nek szolgál jó szórakozással, de az ifjúkori olvasmányél­ményekre szívesen visszaem­lékező felnőttek is jó időtöl­tést találnak mellette. Ki megy a no után ? Korábban pesti színpadon nagy siker volt Peter Shaffer azonos című egyfelvonásosa. Most maga a szerző írta át filmre, s Carol Reed rendez­te. A tipikusan angol társal­gási vígjáték kellemes más­fél óra élményét ígéri, min­den különösebb emlékezetes mozzanat nélkül. A színpadi keretek a film­ben kitágultak. Jóllehet, a já­ték nagy része itt is beszél­getési keretbe ágyazódik, az elbeszélt események megele­venednek, majd később a ma játszódó epizódok visznek minket, nézőket a londoni ut­cákra, hidakra, gyönyörű parkokba, a nagy metropolis több érdekességének közelé­be, sőt több alkalommal a horror-filmek mozijába is. Szinte olyan érzése támad néha a nézőnek, mintha nem is egy kellemesen szórakozta­tó vígjáték, hanem egy lon­doni idegenforgalmi reklám- filfh szemlélője lenne. A történet — mindössze há­rom érdemi szereplője van — szellemes, fordulatos: a jó­módú, de féltékeny férj fe­lesége megfigyelésére magán­detektívet fogad. Az asszony titkos hódolót sejt a .mindig nyomában járó férfiban, s tá­volról, szavak nélkül sajátos kapcsolat alakul ki közöttük, ami persze nagyon sok fél­reértés forrása lesz, de há­rom kitűnő színésznek — Mia Farrow a feleség alak­jában, Topol nyomozóként és Michael Jayston, mint a férj — nagyszerű alkalom, hogy szórakoztassanak. A film ele­je lehetett volna valamivel sodróbb. Katarina vétke Szlovák filmesek, Martin Holly rendező irányításával készítették a Katarina vétke című drámát. Valamikor fél évszázaddal ezelőtt, vagy még korábban játszódik egy nyo­morúságosán szegény, szlo­vák faluban. A férfiak kö­zül többen külföldi munkán keresik a boldogulást, köztük Katarina férje is. Leírhatat­lan a szegénység, a szalmaöz­vegyeké különösen. Katarina korábbi udvarlója hazatér, újra szerelemre lobbannak, s mire a férj rokkantán ha­zatér, Katarina gyermeket vár gavallérjától. Tragédia helyett azonban csendes be­lenyugvással ér véget a nem nagy igényű, hagyományos eszközökkel készített film, amely újabb korkép a haj­dani falusi szegénységről, an­nak emberi tartást megtörő terheiről. A főszerepben Hana Pasterjikova emlékezetes. (benedek) A lehetőségek kiterjesztése Siker és közszeretet Arcképvázlat és elmélkedés A művelődési házakat „mint a közösségi ne­velés, az aktív műve­lődés intézményeit kell to­vábbfejleszteni” — jelöli meg egyik elsőrendű fel­adatként a párt Központi Bizottságának közművelődési határozata. Az aktív művelő­dés hatékony szolgálatához továbbra is nélkülözhetetle­nek az ismeretterjesztés ha­gyományos formái. Még ko­rántsem merítették ki az alapvető helyi közművelődé­si intézmények ezeket a ha­gyományos lehetőségeket. A párthatározat útmutatása késztette a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház munkatársait az isme­retterjesztő munkatervük fe­lülvizsgálatára, a célszerű ismeretszerzési lehetőségek kiterjesztésére — azzal a céllal, hogy a város lakos­ságának mind szélesebb ré­tegeit bevonják az intézmé­nyes jellegű művelődésbe. A most kidolgozott tervezet bőséges választási lehetősé­get kínál a város fejlődő ipari és mezőgazdasági üze­meiben, a szolgálati jellegű munkahelyeken, s a hivata­lokban, különböző szinteken, beosztásokban dolgozóknak. Ki-ki megtalálhatja, kivá­laszthatja az érdeklődési kö­rének, eddigi felkészültségé­nek leginkább megfelelő té­mákat, foglalkozási formá­kat. Mindegyik témakörben in­tenzív tájékozódásra ad le­hetőséget, hogy a pedagógiai vizsgálatok szerint legered­ményesebb kiscsoportos fog­lalkozásokon ismerkedhetnek meg a résztvevők egy-egy ismert ág, szakterület lénye­gi tudnivalóival. A különféle munkahelyekre, s a társa­dalmi szervezetekhez jó elő­re eljuttatja a művelődési ház azokat a témaköri tájé­koztatásokat, amelyek alap­ján az érdeklődők az igé­nyüknek leginkább megfele­lő tanfolyamokra, előadás- sorozatokra jelentkezhetnek. Az ipari üzemekben dol­gozó fizikai munkások részé­re például összetett temati­kájú előadás- és vitasoroza­tokat hirdet a művelődési ház. Helyi sajátosság, hogy az itteni, javarészt új léte- sítésű üzemekben most for­málódik a munkásosztály új rétege. Az életformaváitást. tudatalakítást nyilván segíti az a tervezett íoglalkozásso- rozal, amelynek keretében a résztvevők a legjobb helyi szakértők révén tájékozód- i hatnak a magyar munkás- | osztály történelmi útjáról, a j mai munkásosztály és a munkáshatalom kérdéseiről, a munkásosztály, a paraszt­ság es az értelmiség érdek- közösségéről. Megbeszélik a í szocialista demokrácia—üze­mi demokrácia alapvető tennivalóit, feleletet kaphat- ' nak a sokak által feltett kérdésre: „Miért szükséges a fizikai munkásnak is szün­telen továbbképeznie ma­gát? Mire juthat a tanulás­sal?” A városi ifjúsági klubnak szánt téma — „Milyenek va­gyunk mi, mai fiatalok?” — szintén izgalmas, tanulságos viták lehetőségeit kínálja. Egyebek között terítékre ke­rülnek ilyen kérdések: „Ki­ből lesz a társadalmilag ve­szélyes fiatal? Hogyan ér­telmezzük a szabadság és a felelősség összefüggését? Mi­lyen tényezők okoznak ösz- szetűzést a környezetünk­kel?” A fiatal szakmunká­sok szemléletét firtatja a jel­képes kérdés: „Mit tudhat a csavar az egész szerkezet­ről ?” Égetően közérdekű ankét­sorozatra is sor kerül, amely­nek a célja a családi élet felelősségére való felkészü­lés, különösképpen a fiatal anyák helyzetének megköny- nyítésére alkalmas lehetősé­gek feltárása, tudatosítása. Ugyancsak sokakat foglal­koztat, mert mindenkit sze­mélyében érint a tudomá­nyok fejlődése. Ezért iktat­ta ismeretterjesztési tervébe a művelődési ház az embe­riség javára felfedezhető, a jövőről tájékoztató sorozato­kat, amelynek címe a tar­talmat is találóan kifejezi: „Mit hozhat még a XX. szá­zad?” A figyelemre méltán ér­demes törekvés, ami­nek alapfeltétele, hogy a művelődési ház hatékony nevelő munkával ismertesse fel, és ismertesse el minél szélesebb körben az önmű­velődés szükségességét, tuda­tosítsa, mennyire fontos a társadalom és az egyén szá­mára egyaránt, a műveltség folyamatos megújítása, gya­rapítása. Bereez József Ügy tűnik, a televízió szep- temoer 15-i, vasarnap dél­előtti A válogatótól a dön­tőig című műsorával, mely a Magyar Televízió nemzet­közi karmesterversenyének győztesét, Kobajasi Ken lesirot láttatta összefoglalóan e világviszonylatban első és eddigelé páratlan kezdemé­nyezés mindegyik mozzana­tában, — véget is értek az ezzel kapcsolatos bemutatók és ismétlések, összeállítások. Egyelőre... Nagy figyelemmel, érdek­lődéssel és a kivételesen ritka és fölemelő művészeti élmény élvezetével néztem és hallgattam meg ezt az adást- is, — az előzőek után és azoknál még inkább. A budapesti eredményéig, az erős mezőnyű karmester- verseny győzelméig jóformán ismeretlen fiatal, japán kar­nagy nem csupán életreszóló, további pályát-sorsot eldön­tő siker birtokosa lett, ha­nem: népszerű ember is. Közszeretet övezi. Miért? Mi a „titka” sike­rének? És annak, hogy a „szakma” egyöntetű elisme­résén túl elnyerte a „közön­ségsikert” is? Hogy a tévé­nézők sokaságának szerete- te, nagyrabecsülése, rokon- szenve övezi? Hogy elevenen él jóemlékezetünkben? Érdemes megkísérelnünk a feleletet. Hiszen: igaz em­ber, igazi eredményéről van szó. A „titok” megfejté­se: közérdekű, azaz: mind­nyájunk — a nem zenészek, a nem művészek — számára is tanulságos lehet. — Mivel érte el a sikert és a közsze­retetei ez a törékeny, ked­ves egyéniségű, belső tiszta­ságot sugárzó fiatalember? Mindenekelőtt bizonyára tehetségével és tudásával. Elmélyedő szorgalmával, ér­zékeny, „kihagyni” semmit sem tudó lelkiismeretességé­vel. Azzal, hogy ami pályát választott, azt nem csupán szereti de komolyan is ve­szi. Túl azon, hogy kiteljesí­ti vele önmagát, hogy nemes élvezethez, „sikerélményhez” jut —, amely nélkül élni, dolgozni csak szenvedve és robotolva lehet, — meg is küzd' érte. Napról napra, műről műre, szereplésről sze­replésre. Az életét teszi föl rá. Nem foglalkozásnak, ke­nyérkeresetnek, a gyarapodó anyagi jólét biztosítékának tekinti, hanem: hivatásnak. Teljes beleéléssel végzi mun­káját, de nem „megszállott­ként”, nem egzaltált kü­löncként. A felvételeken lát­ni lehetett, hogy egyébként „normális”: életvidám és ki­egyensúlyozott, derűs és jó­lelkű ember... Továbbá: szerénységével, tapintatával, a lényéből, vi­selkedéséből természetesen sugárzó finomságával, közös­ségi magatartásával. Azzal a nem formális tisztelettel és udvariassággal, amellyel a zenekarra és a közönségre tekintett. Mert a zenekar megértette őt, aki csak anya­nyelvén beszél; megértette jelzéseit, emberi gesztusait; szívét, melyet az a szándék hajtott, hogy egy-egy érté­kes, igazi művészi alkotás minden szépségét és értékét, árnyalatát és nagy ívét kö­zösen, együtt és a lehető leghívebben tolmácsolják, bontsák ki és szólaltassák meg ... Mert a közönség fo­gékony volt erre a szívre és erre az együttes munkára ... Kobajasi Ken-Icsiro nem fukarkodott a művészet és az emberek iránti — szinte áhitatos — tisztelettel. Bő­kezűen szórta tehetsége és tudása, szorgalma és fogé­konysága ajándékait, és még­is úgy érezte: kapott. Ö mondott — töredezett ma­gyar szavakkal — köszöne­tét... Ezért zártuk szívünkbe, őrizzük nemcsak teljesítmé­nyeinek, művészi élményei­nek, de személyiségének, em­berségének kedves, szép és tiszta emlékét. Mi is köszö­nettel tartozunk neki. A példájáért. Ezt érdemes kö­vetni. Bármely szakmában, az élet minden helyzetében, a társadalom valamennyi posztján... Gyárfás Imre Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Továbbképzés Mályiban Radnóti a fasiszta barbár­ság tombolása közben jutott el a klasszicitás, a tökély magaslatára. E magaslatig hosszú és nehéz utat kellett megjárnia. Költői tehetségé­nek néhány alaptulajdonsá­ga, a békéhez, az idillhez, az antikizáló bukolikához való vonzódása, valamint a társa­dalmi lázadás, a kor haladó politikai mozgalmaival ro­konszenvező és változást sürgető igény korai kötetei­ben is megnyilatkozik (Po­gány köszöntő, Űjmódi pász­torok éneke, Lábadozó szél). De a kifejezés költói^erejét ek­kor még gyengíti *a divatos avantgarde megoldások erőlte­tése. A világháború közeledé­se, a fasizmus kibontakozása, saját halálraítéltségének tu­datosodása költészete nemes egyszerűsödését, legbenső hajlamai felszabadítását vál­totta ki. Végleg rátalál a kor bor­zalmával a vers tartalmi hu­mánumát és formai műgond­ját szembeállító tartásra. Kiküzdött, megszenvedett magyarságról vall e korszak verseinek nyelvi tisztasága, a régebbi magyar líra örök­ségének egyéni adaptációja, s több nagy vallomás haza­szeretetéről, a „búvó otthoni táj” vonzásáról. (Szépirodal­mi Kiadó.) A szakismeretek felfrissí­tése, a szakképzettség állan­dó fokozása napjainkban el­engedhetetlen követelmény. Ezt célozza az a továbbkép­zés is, amelyet a megyei tanács pénzügyi osztálya szervezett szeptember 16— 20. között a városi, nagyköz­ségi tanácsok, járási hivata­lok költségvetéssel foglalko­zó dolgozói részére, a me­gyei tanács oktatási intéze­tében, Mályiban. Előadások hangzanak el időszerű pénzügyi, költségve­téspolitikai kérdésekről, így többek között a tanácsok és intézményeik bérgazdálkodá­sáról, a társadalmi tulajdon védelméről, a korszerű ellen­őrzés követelményeiről. A ta­nácsoknál is mindinkább előtérbe kerül az ügyvitel gépesítése, a bevételek, a ki­adások gépi úton történő könyvelése. A továbbképzés keretében erről is tájékozta­tást kapnak a részvevők. MAGÉV ÁLTALÁNOS MŰSZAKI HÓK SZAKÜZUI r megnyitotta raktárát MISKOLC, KŐRIS KÁLMÁN u. 16. csapagy, műszaki gumiáru, kötőelem, csiszoló- korong,hegesztőanyag, szerefvényTszines- fém,vi!Lforgógép - telefon: 38-140 < I KÓ&fS kAlmáh s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom