Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
ÉSZAK-MAGYARORbZAG 4 1974. aug. 27., kedd A képernyő előtt Négy játék a múltból Az elmúlt, az ünnepek miatt a szokottnál hosszabb műsorhét sokszínű kínálatából most a Magyar Televízió négy drámai produkcióját emeljük ki. Ritka az olyan műsorhét, amikor több hazai tv-játék vagy tv-film szerepel a műsorban. Márcsak ezért is megérdemli a figyelmet. Akkor is, ha a négy közül egy sem mai életünket tükrözi. * Időben legmesszebbre a Kabay Barna rendezte Janus Pannonius ment vissza. A magyar költészet első kiemelkedő személyiségéről készített concerto a televízió irodalmi és drámai íőszerkesztőségének azt a törekvését tükrözi, hogy a regények és a magyar történelem ismert és már más műfajban feldolgozott mozzanatainak újrafeldolgozása, ismert jelenségek újrafogalmazása helyett, vagy legalábbis azokat megelőzve, inkább történelmünk, irodalmi életünk fontosabb csomópontjainak kiemelkedő személyiségeit mutatja be a közönségnek, ráirányítja a figyelmet kevéssé ismert vonásokra, motívumokra, emberi drámákba sűrítve állítja elénk a történelem egyes szakaszait. Már korábban is jó néhány tv-játék született ennek jegyében, s ebbe a sorba illeszthető a Janus Pannonius is. Gyöngyössy Imre volt a rendező írótársa. Amit láttunk, nem a megszokott formájú tv-játék. A concerto megjelöléssel már a szerzők is eleve erre utalnak. A haldokló és királyával meghasonlott költő monológjában, vízióiban, verseiben varázsolódott elénk egy nagy gondolkodó belső vívódása, s annak tükrében a kor egy darabkája. Nem a képernyőn megszokott tv-játékot kaptuk, mégis egy órára Janus Pannoniusszal ott voltunk úton valahol Pannónia és Itália között, megérezhettük a kor levegőjét, hangulatát. Talán túlzott alkotói és szerkesztői óvatoskodás volt, hogy a játék előtt hosszú bevezetőt olvastattak fel, pedig utána még történelmi vita is volt Janus Pannoniusról. A Rákóczi Ferenc könyvtárban * Szendrei Júlia a köztudatban ma is „hűtlen asszony”, aki hamar eldobta az özvegyi fátylat, nem sokáig vállalta a nemzeti özvegy szerepét. Huszonegy évesen nemcsak Petőfi özvegye volt, hanem ember is, tragikus sorsú, rövid életű, gyenge nő. A Szeptember végén című tv-játékban Mátis Lívia forgatókönyvíró és Mészáros Márta rendező azt kutatja, miért is alakult Szendrei Júlia sorsa úgy, ahogyan ismerjük, s azt akarja felmutatni, milyen ember volt Júlia. S bármily meghökkentően is hallatszik, mennyire hű maradt Petőfihez, örökre elválaszthatatlanul hozzá tartozott. Mészáros Márta régen foglalkozott Szendrei Júlia sorsa filmrevitelé- nek gondolatával. Korábbi filmjeiben mindenkor mai, modern nőalakok sorsában kereste és bizonygatta az önálló emberi szuverenitását, az élet nehéz fordulataiban is megállni és helytállni tudását. Ez az állandó alkotói törekvése alighanem jól találkozott azzal a televíziós szándékkal, amelyről az előbbi játéknál szó esett: Szendrei Júlia tragikus sorsának tükrében a magyar történelem egy szomorú korszaka egyetlen kis szeletkéjének bemutatásával. A töredezett, balladisz- tikus történet, a songokkal megszakított cselekménybonyolítás, Szendrei Júlia néhány írásának megidézése, a főszerepben Vencel Vera játéka törékeny, sodródó, a „nemzeti elvárások” és önnön dilemmái közt őrlődő asszonyalakot állított elénk. Nem hihetjük teljes bizonysággal, hogy e játék a nézők előtt „rehabilitálta” Szendrei Júliát, de mindenképpen sok értékes és új vonással gazdagíthatja a róla alkotott képet. * A Sári bíró, Móricz Zsigmond 1910-ben írt víg játéka nem tartozik az író legjelesebb parasztábrázoló művei közé. A Móricz Virág televízióra alkalmazásában és Félix László rendezésében a minap látott változat az egykori bíróválasztási komédiát népszínműves beütésektől nem mentes kedélyességgel láttatta, pedig már nem az a közönség nézte, amelynek hajdan a prózájában olyan kemény és következetes író — nem ritkán egzisztenciális okokból — a színpadon engedményeket tenni kényszerült. A ma szemével láttatás hiányzott ebből a nagyon hűséges adaptációból. (Attól nem közelített mondanivalójában a mához, hogy a szerelmesek úgy csókolóztak nyilvánosan, mint mai utódaik a városi villamoson.) Tetszett György László bírója, Szemes Mari bí'róné- ja, nem tetszettek Bata Ibolya egész népművészeti és háziipari szövetkezetét sejtető jelmezei. Móricz Zsigmond és életműve iránti tiszteletünk- viszont továbbra is töretlen. * Külföldi klasszikus, Turgenyev regénye szolgált a Rugyin alapjául. A mintegy száz évvel ezelőtt jászódó történet központi hőse, Rugyin messze kiemelkedik osztályos társai közül. Gondolkodó, reformokat kívánó, de tenni nem képes ember. Alakjában és a Szilágyi Tibor életre keltette figurában a múlt század második fele orosz értelmisége egy rétegének drámai forrongása sűrítődik. Iglódi István rendező jó légkört teremtett, talán rövidebbre, tömörebbre foghatta volna az előadást. Több jó színészi alakítás között örömmel láttuk egy kis szerepben az egykor miskolci Parányi Pirit. Benedek Miklós Államvizsgával egyidőben évnyitó A Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban tegnap délelőtt tizenkilencen államvizsgáztak a Debreceni Tanítóképző Intézet miskolci tagozatának népműve- lő-könyvtáros hallgatói közül. Az ünneplőbe öltözött fiatalok „görcsberándult gyomorral” várakoztak csoportba verődve, míg a vizsgabizottság elhelyezkedett a második emeleti könyvtárterem egyik sarkában. Ezután négy vizsgázó tételt húzott, és papírral a kezükben leültek egy asztalhoz, kidolgozni a tételeket. A többiek szétszóródva vagy egymással társalogtak, vagy levegőztek a könyvtár erkélyén ... Ezzel egyidőben a földszinten 10 óra előtt tíz perccel izgatott arcú fiatalok gyülekeztek. Ismerősöket kutattak. Tíz órakor évnyitó. Míg az egyik csoport — a vizsgák befejeztével — elköszön, megérkezik az újabb, a váltás. Ebben az évben ötven elsőéves kezd népművelőkönyvtáros szakon, Miskolcon. Lassan a földszinti előadóterem is benépesedik. Régi ismerősök köszöntik egymást nagy örvendezéssel. Szaál Rózsa utolsó éves. — Tudja, mi történik két emelettel feljebb? — Igen,, tudom — válaszolja. Jövőre, talán én is ebben az időben, talán egy ilyen szomorkás, nyár végi napon fogok vizsgázni. Úgy érzem, én éppúgy fogok izgulni, mint azok, akik most ott vannak. Nagyon hamar eltelt ez a két év, gondolom, az utolsó is ilyen hamar elrepül. Ez lesz a legnehezebb. Már kiválasztottam a szak- dolgozatom témáját is. A Miskolci Pamutfonóban a munkások olvasottságát vizsgálom majd, s ezért 150 nődolgozóval szeretnék elbeszélgetni .. 1 — A teremben bizonyára sok új arcot lát. Mit mondana azoknak, akik most kezdenek? — Lelkesedéssel tanuljanak és munkájukat is így végezzék .el. Pontosan tíz órakor Aranyosi István, a konzultációs központ vezetője köszöntötte a hallgatókat. A megnyitót követően dr. Ku- rucz Albert, a Debreceni Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese fogadalomtételre szólította fel az elsőéves t hallgatókat. A második emeleten pedig Bari Istvánná elsőnek vizsgázott. Felszabadult sóhajjal lépett társaihoz, akik hamar közrefogták. A földszinten a beiratkozással befejeződött az évnyitóünnepség, de a második emeleten még ma is folytatódnak a vizsgák. (á. i.) Magyar felszólalás a népesedési világkonferencián Az ENSZ népesedési világkonferenciájának hétfőn délelőtti plenáris ülésén szólalt fel dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében rámutatott, hogy minden ország kormányának szuverén joga a legjobban megfelelő, az adott ország gazdasági-társadalmi hasznát szolgáló népesedéspolitikai irányzat megválasztása és alkalmazása, erre tehát egységes recept nincs és nem is lehet — hangsúlyozta dr. Szabady Egon. Csökkent volna A magyar kormány népesedéspolitikájának célja, hogy megakadályozza a népesség számának távlati csökkenését, tehát rövid távon az egyszerű reprodukciót akarja biztosítani, a későbbiekben pedig egy viszonylag kis méretű szaporodást. Helyzetünket meghatározta, hogy Magyarországon a XIX. század végén megkezdődött a születések számának folyamatos csökkenése, a hatvanas évek közepén pedig a kor-struktúra változásának hatására a halálozási arányszám is emelkedni kezdett. E tényezők miatt a hatvanas évek elején kialakult alacsony termékenységi szint mellett az ország népessége az 1980-as évektől csökkent volna. E tények felismerése alapján már az 1960-as években kormányintézkedések történtek, amelyeknek hatására az élveszületési arányszám emelkedett és azóta is viszonylag kiegyenlített. Komplex határozat A magyar népesedéspolitika koncepcióját a jelenre és a közeli jövőre a Miniszter- tanács 1973-ban hozott, a népesedéspolitikai feladatokról szóló határozata foglalja magában. Magyarországon az első komplex népesedéspolitikai határozat, amely a gazdasági, a társadalmi, az egészségügyi és szociális, valamint a tudati és a morális szférára egyaránt kiterjed. Népesedéspolitikánk alapja a családi életre nevelés és a családvédelem, a család stabilitásának biztosítása. Dr. Szabady Egon befejezésül köszönetét mondott az ENSZ-nek és a Román Szocialista Köztársaságnak a történelmi jelentőségű konferencia előkészítéséért és megszervezeséért. Czeizel—Magyar: A születendő gyermek védelmében Sokan hallottak már a gyermekáldással esetleg járó orvosi gondokról, a veleszületett rendellenességekről, a koraszülésekről, a magzati halálozásokról. Az ismeret- terjesztő könyvnek az a célja, hogy a problémákat világosan megmagyarázza, és a veszélyek és kockázatok elhárításához útmutatót adjon. A bevezető fejezetek áttekintik a genetikai, a fogamzás és a magzati élet alapvető tudnivalóit, majd két nagy fejezet ismerteti a veleszületett rendellenességeket, megmagyarázva a különbségeket a kromoszómarendellenességek, a nagy gének ártalmai, a külső (vírusos, bakteriális, gyógyszeres, stb.) károsodások és az ún. „sok kis génes” öröklődés! problémákat, és bemutatva a leggyakoribb fejlődési rendellenességeket (agyvelőhiány, nyitott gerinc, értelmi fogyatékosság, csípőficam, nyúl- ajk, szívhibák, nemiségi zavarok stb.). A következőkben a kis súlyú újszülöttek és a koraszülöttek problémáiról esik szó, majd az ikerszülásekről és a csecsemőhalálozásról. A zárófejezetek az orvostudomány mai lehetőségeiről, a veleszületett rendellenességek kezeléséről és megelőzéséről adnak képet, különös tekintettel a genetikai tanácsadó-szolgálatra. A hasznos és érdekes kötetet számos ábra és fénykép, valamint név- és tárgymutató egészíti ki. (Medicina Kiadó). \ I JÖN! JÖN! JÖN! JÖN! JÖN! JÖN! JÖN! JÖN! \ Termeltetés-felvásárlás Magyarországon először MISKOLCON, a Vörösmarty utcában (9 emeletes bérházzal szemben) vendégszerepei a 4000 nézőt befogadó szervezésére, irányítására felveszünk mezőgazdasági technikumi végzettséggel olasz MOIRA ORFEB nagycirkusz és gyakorlattal rendelkező dolgozot. Bemutató előadás: 1974. augusztus 28-án, szerdán este 8 órakor. Jelentkezés: személyesen vagy levélben, További előadások: 1974. augusztus 29-, 30-, 31-én és szeptember 1-, 2-, 3- és 4-én — csütörtöktől szerdáig — mindennap délután 4 és este 8 órakor. az Encs és Vidéke Áfész Igazgatósága elnökénél. Állatok látogatása: mindennap de. 9-től du. 1 óráig. Encs, Petőfi u. 26. Jegyek elővételben válthatók a Búza téren felállított elővételi pénztárkocsinál és a cirkusz pénztáránál egész napon át. I •
