Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I Mai számunk tartalmából: Heti vüágltíradó (2. oldal) Hatvan kit ereit meg na. oldal) liSKzi FáS beszéle (2. oldal) OIMINYUNK ÜNNEPÉN itta: Monos János n Szovjetunió a fasizmus felett aratott győzelmei során felszabadította hazánkat is, megteremtve a lehetőséget egy demokratikus államrend kialakításának. Akkor sokan azt jósolták: 25—50 év is kell ahhoz, hogy a háború utáni romokból talpra álljunk. Az elmúlt negyedszázad során bebizonyosodott: a magyar nép éiniakarása, alkotó ereje nemcsak képes volt gyors ütemben eltakarítani a háborús romokat és újjáépíteni az országot, hanem a magyar munkásosztály a párt vezetésével olyan célokat és terveket váltott valóra, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Huszonöt évvel ezelőtt megszületett a magyar nép alkotmánya, amely nemcsak programot adott, hanem azt is kimondta és leszögezte: Magyarországon minden hatalom a dolgozó népé. Negyedszázados távlatból megállapítható, hogy a programot megvalósítottuk. Ami azt is jelentette: szükségessé vált — 1972-ben — alkotmányunk módosítása, kifejezésre juttatva eddig elért eredményeinket, s megerősítve elhatározásunkat, amely szerint Magyarország népi demokratikus «ittam. De megfogalmazódott módosított alkotmányunkban az is, hogy Magyar- ország szocialista ország, amely célul tűzte ki a szocializmus alapjainak lerakása után a szocializmus teljes felépítéséi. Az elmúlt huszonöt esztendőben egyértelművé lett a munkásosztály vezető szerepe, egyértelművé vált, hogy pártunk kormányzó párt. Ez idő alatt tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség és a munkásosztály vezető szerepe, ami abban is kifejezésre jut, hogy országunk lakosságának mintegy 60 százaléka munkás. Az átalakulást tükrözi, hogy a 850 ezer tagot számláló termelőszövetkezeti mozgalomban a parasztság több mint negyedrésze, státusza szerint: munkás. 5 még egy lényeges és fontos tényező: a nemzeti jövedelem háromnegyed részét a munkások termelik meg. Dolgozó népünk egyetért a szocializmus teljes felépítésével, aminek érdekében a párt út- muiatása alapján munkálkodik. Mind több azoknak a száma is, akik részt vesznek a közéletben azáltal, hogy tevékeny közrefnüködöi az üzemek, a termeíősJöveíkezetek, a vállalatok mindennapi munkájának, segítséget nyújtanak a tervek elkészítéséhez és végrehajtásához. Ennek kiemelkedő fóruma a mind jobban szélesedő szocialista brigádmozgalom. Alkotmányunk születése óta rendkívül nagy utat tettünk meg, ami nem volt buktatóktól mentes. Ennek leküzdésében mindig számíthattunk és a jövőben is számíthatunk p Szovjetunió segítségére és támogatására. Eredményeinkre büszkék lehetünk és vagyunk szükebb hazánkban, Borsodban is. Büszkék lehetünk új városainkra, Kazincbarcikára, Leninvárosra, mindarra, amit eddig építettünk és alkottunk. Megyénkről szólva, alkotmányunk törvénybe iktatása óta megtízszereződött Borsodban a villamos energia termelése, Az állami ipar nyolcszorosára növekedett. Kialakítottuk a szövetkezeti és a tanácsi ipart. A könnyű- és élelmiszer- ipari fejlődésben is jelentős az előrehaladás. Az építőipar korszerűsítésén kívül modern bányászatot alakítottunk ki. Bármerre megyünk is a megyében, az alkotó munka, a növekvő jóiét tényeivel találkozunk. Persze, hiba lenne azt állítani, hogy minden rendben van. Egy biztos: célkitűzéseink valóra váltásában a nehézségek ellenére is jó úton haladunk. Napjainkban az enyhülés a jellemző a nemzetközi életre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alkotó munkához nyugodt légkörben dolgozhatunk. Igaz, hogy a világ bonyolult eseményeinek a hatását mi is érezzük. Az is igaz viszont, hogy e krizisek nem hatottak olyan mértékben hazánkra, hogy programjaink valóra válíását alapvetően veszélyeztessék. Népünk és kunná-' nyunk mindenkor teljesiti nemzetközi kötelezettségeit, hisz és bízik a párt politikájában, elfogadja és végrehajtja a kormány határozatait. Vitathatatlan tény és valóság: alkotmányunk a nép alkotmánya. Az első olyan dokumentum, amely kifejezésre juttatja a magyar nép álmait, terveit, vágyait. Alkotmányunk ünnepe egyben történelmi meg. emlékezés az államalapító István királyról, ugyanakkor az új kenyér ünnepe is. Az elmúlt negyedszázad alatt sok mindent alkottunk, ezeréves igazságtalanságokat számoltunk fel, felépítve egy olyan országot, ahol a munkásosztállyal szövetséges parasztság, az értelmiség, s népünk minden rétege, minden becsületes, tenni, cselekedni akaró ember megtalálja helyét. jolgozó népünk jól tudja: terveink, célkitűzéseink valóra váltása, növekvő igényeink kielégítése csak ágy érhető el, ha a testvéri szocialista országokkal együttműködve, a békés egymás mellett élés politikáján munkálkodva dolgozunk, segítve ezzel a világbéke megteremtését, a háború veszélyének elhárítását. Ennek szellemében készülünk a párt XI. kongresszusára, a negyedik ötéves terv sikeres befejezésére, az ötödik ötéves terv előkészítésére, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. Ennek szellemében ünnepeljük alkotmányunk negyedszázados évfordulóját is. 0 A sütőkemencénél A Kazincbaicikal Sütőipari Vállalat mczőcsáli tizeit!e GO—70 mázsa kenyeret és a 12 fajta péksüteményből 18—20 ezer darabol készít naponta. A sütőipari tizem 25 dolgozója két műszakban dolgozik. Nyáron, a nagy melegben különlegesen nehéz a munka a sütőkemencék közelében. És különösen nehéz az éjszakás műszak, hiszen ilyenkor nemcsak a meleggel, a hőséggel, a munka okozta fáradtsággal. hanem az álmossággoi is meg kell küzdenie annak, aki itt dolgozik. Egy ilyen éjszakás műszakjáról számol be lapunk G. oldalán Becsei Lajos pékcsoportvezeto, aki brigádjával az elmúlt éjszakai műszakban 21 mázsa kenyeret és 10 ezer darab péksüteményt készített. Ok azok, ez a brigád az. amelyik holnap augusztus 20-án. este otthagyja a. televízió ünnepi műsorát, búcsút vesz családjától es elindul munkahelyére, a sütőüzembe, egy újabb éjszakás műszakra. Jvgv újabb éjszakás műszakra, hogy az ünnepeket követő első hétköznap reggelén is legyen friss kenyér mindazoknak, akik az ünnepnapok utáni első hétköznap hajnalai! munkába mennek.
