Észak-Magyarország, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
I 1974. oug. 18., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 230 millió forint története A Tiszai Vegyikombinát évről évre mind erőteljesebben növeli termelését. E munka során azonban számos nehézséggel kell a vállalatnak megbirkóznia. Elegendő utalni a tőkés piacokon elharapódzó spekulációra, s a nyugati importból származó vegyipari alapanyagok árának ugrásszerű emelkedésére, hogy csak néhányat említsünk a nap mint nap' jelentkező gondok közül. Mindezek ellenére, a kombinát kollektívája igyekszik eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket a felsőbb irányító szervek, a tárca vezetői velük szemben támasztanak. Erről tanúskodnak azok a gazdasági, termelési eredmények is, amelyeket a kombinát különböző gyárai, üzemei az év első felében elértek. Íme, néhány ezek közül. A polietiléngyár örvendetes módon 112,9 százalékra teljesítette tervét, így 3200 tonna többletetilénnel járult hozzá a tőkés import csökkentéséhez. A festékgyár 105,2 a műanyaggyár 103,7, a gépgyár 102,8 százalékos teljesítménye hasonlóképpen jó munkára vall. A TVK vezetői különösen értékesnek tartják a festékgyár és a műanyaggyár első félévi eredményét, tekintettel az időnként jelentkező alapanyagellátási nehézségekre. Egyedül •n műtrágyagyár nem tudta teljesíteni félévi előirányzatát, ebben viszont objektiv okok játszottak közre. Az évi nagyjavítási munkák sikeres elvégzésével azonban megteremtették mindazokat a műszaki-technikai feltételeket. amelyek a nagyobb termelési eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükségesek. Tehát minden remény megvan rá, hogy az év végére mintegy 1,4 százalékkal túlszárnyalják évi termelési tervüket. Ez azt jelenti majd, hogy a gyár dolgozói maradéktalanul eleget tesznek a kongresszusi munkaverseny- vállalásukban foglalt kötelezettségeknek, és terven felül 17 millió forinttal több terméket, vagyis műtrágyát adnak a népgazdaságnak. Jól alakult a vállalat exporttevékenysége is. Az esztendő első hat hónapjában 82,3 millió forint értékű terméket — többek között festéket, műgyantát, festékipari gépeket — szállítottak a szocialista országokba. A TVK teljes egészében kielégítette a szovjet megrendelők igényeit is: csaknem 2600 tonna zománcfestéket gyártottak részükre. A tőkés export az idén is meghaladta a 100 millió forintot. Jelentős eredménynek könyvelik el a vállalatnál, hogy a kapitalista országokba irányuló export az alapanyag-áremelkedések áthárításával eddig is gazdaságos volt, és minden bizonnyal az lesz a jövőben is. A kombinát eredményes munkáját bizonyítja, hogy az első félévben elért csaknem 1,7 milliárdos vállalati termelési érték közel 40 millió forinttal meghaladja a tervezett szintet. A TVK az idén 12,6 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában, és a félévi vállalati eredmény kereken 230 millió forintot ér. L. U Nyolcvanmilliós megegyezés bútorban Ahonnan a kohókat táplálják Huszonöt éves a KOKÖV miskolci gyáregysége Vásár-e a miskolci kiállítás? A helyi lakosság kérésére jövőre mintegy 6—8 hektáros területen önellátó kertészet létesítését tervezi a hidasnémeti Március 21. Tsz. A zöldségfélékkel eddig nagyon hiányosan ellátott Hidasnémetiben, Tornyosnémetiben és Hernádszurdokon szeretnék megjavítani az ellátást. Olcsó és gtfors imnpríiás A kalászosok szakaszos érése és az aratási idényben hullott sok csapadék, valamint a nagyon párás időjárás nagyon sok kisebb tsz- bon okozott terményszárítási gondokat. A nagyobb gazdaságok jó részé már rendelkezett szárítóberendezésekkel, s nagy hasznát is vették ezekének, de a kisebb gazdaságok erejéből még nem futja ilyen költséges szárítóüzemek létesítésére. A fancsali Egyetértés Tsz- nek sikerült megoldást találnia: rendkívül gyorsan, szinte órák alatt felállítható és üzemeltethető, s aránylag olcsó, hazai gyártmányú berendezéssel végezték el a szükséges terményszárításokat. A békéscsabai MEZŐGÉP riévaványai üzemében gyártott, TSZP—Il-es termény- szárítót és szellőző padozatot vásároltak. A 140 ezer forintos berendezést egy hagyományos DVCS-színben helyezték üzembe. Itt, 300 négyzetméternyi területen, mozgatás nélkül 70 vagon nedves gabonát tudtak olcsón megszárítani. Meleg, napfényes időben a befújt száraz levegővel, esős napokon hőlégbefúvóval szárították terményeiket. Különösen a vetőmagnak termesztett gabonák esetében vették nagy hasznát ennek a szárítási módnak. Az év hátralevő részében még további szemestermények, így most például mustármag, később kukorica szárítására használják fel a TSZP—Il-es berendezést. suliién iff Nagy területet foglal el és uralja a kiállítás színhelyét a bútoripar. A miskolci, borsodi vállalatok, szövetkezetek mellett szép számban, sok új termékkel jelentkeztek más megyék bútorgyárai is. A szakma jó ismerője, Horváth Rezső, a BIK miskolci bútorboltjának vezetője, a szakzsüri tagja így summázza: — A kiállítók jó érzékkel, gondosan készültek a bemutatóra. Jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, az igényekhez. A látogatást kezdjük a Kanizsa Bútorgyár pavilonjában. A diófa utánzatú Karina nevű szekrénysor nemcsak formában, esztétikában, hanem árban is megfelelő. A 4 darabból álló variálható szekrénysornál bátran alkalmazták a díszítőelemeket és így a bútor eltér a sablonos típustól. Keresett, árban is elfogadható termékekkel mutatkozott be a Szatmár Bútorgyár. A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár az első díjat érdemelte ki, a Kolor festett szekrénysorával. Könnyen, sokféleképpen variálható, könnyű a szoba sajátosságaihoz, méreteihez igazítani. Több szekrénysorral szerepel az Avas Bútorgyár. Különösen figyelemre méltó az Amor szekrénysora, amelyért a vállalatot második díjjal tüntették ki. Szakemberünk véleménye szerint: ragyogó munka a Szerencsi Bútoripari Szövetkezet első díjas Ilelén szekrénysora. A nyitott és zárt részeket a legpraktikusabb méretben tervezték, készítették el. A sikert jól mutatja, hogy a BIK 5 évre lekötötte a szövetkezet termékét kizárólagos forgalomba hozatallal. Több mint 300 ilyen szekrénysorban egyeztek meg, s az első 40 garnitúra már ott lesz az új, Dómus rendszerű bútorüzletben. Jelentős fejlődést mutat a Miskolci Asztalos Szövetkezet Lilla szekrénysora. A rajzos furnérozás nagy szakmai hozzáértésre, jó fantáziára utal. Méltán kapott a szövetkezet díjat a tanulófalért. Ilyen bútor még nincs a kereskedelemben. Nagyon praktikus. Ügyes megoldással biztosítottak a tanulónak íróasztalt és egyben célszerű helyeket a szekrénysorban a ruházati és az iskolai szerek elhelyezésére. Igen szép fejlődésről tanúskodnak a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet termékei. Gondolunk az Edina ülőgarnitúrára. Sokat léptek előre a szekrénysorokban. a díszítőelemek alkalmazásában. Ragyogó szellemi kapacitást, nagy szakmai hozzáértést, jó ízlést tükröznek a Miskolci Kárpitos Szövetkezet igen praktikus ülő- és fekvő kárpitozott termékei. A legtöbb látogató az egyszerű, 2 személyes, igen praktikus és kis helyen elférő. széthúzható rekamiét csodálja meg. Ezzel és több más bútorral — fotelággyal, a több célra használható sarokszekrénykével — a házgyári lakók igényeit igyekeznek kielégíteni. A szövetkezet egyébként, mint már hírt adtunk róla, a vásár nagydíját is méltán érdemelte ki. A kérdés önmagából adódik, vajon megvásárolhatók- e ezek a termékek a bútorüzletben? Erre igennel felelnek. — Az eddigi megállapodásaink értelmében — mondja Horváth Rezső — a miskolci és a mezőkövesdi asztalos, a Szerencsi Bútoripari-, a Miskolci Kárpitos Szövetkezet több mint 60 millió forint értékben szállít üzleteinkbe árut. Az Avas Bútorgyártól 18 millió forint értékben várunk bútoripari termékeket. (Csorba) Fotó: Sz. Gy. Az LKM kezdeményezésére az áruraktározási iroda 1949 közepén megalakította egyik részlegét, amelynek feladata volt a kohászati művek alapanyag-tartalékának képzése. A kezdeti időszakban mintegy 1200-an dolgoztak itt kézi szerszámokkal. Villa, lapát, talicska és padlódeszka volt az eszköze a megindított áruraktározási irodának. Ma már bálázóprés, törőtorony, rakodó- és kotrógépek, nagyforgalmú pályaudvar fogadja a Kohászati Alapanyagelőkészitő Közös Vállalat (KOKÖV) miskolci gyáregységéhez érkező anyagokat. Innen indítják és ide futnak be nap mint nap a martinkemencék, a nagyolvasztók, valamint az öntödék számára szükséges alapanyagok. Az elmúlt 25 év nagyon sokat jelentett a kezdetben kis gyáregység fejlődésében. Ma már 12 gépkocsi, 14 rakodógép, 4 gyorsrakodó és 3 autódaru könnyíti a nehéz fizikai munkát. Nagy teljesítményű bálázóprést telepítettek, amelynek teljesítménye az előző gép ötszöröse. Sokat javult az üzem dolgozóinak szociális ellátottsága, fehér-fekete öltöző és fürdő- helyiségek épültek. Az üzemi étkeztetés tovább fejlődött, és mintegy 100 személy részére kulturált üzemi étkeztetést biztosít. A 25 ev mérlege: csaknem két és fél millió tonna vashulladékot dolgoztak fel, és szállítottak ki. De segíti a gyáregység a külkereskedelmet is, hiszen a nagy tárolási lehetőségek módot nyújtanak rá, hogy nagyobb mennyiségű alapanyagot tároljanak, amely Magyarországra akár a távoli Indiából vagy Angliából érkezik. A vashulladék az ország minden részéből, a vasérc egy része pedig a Szovjetunióból érkezik. A 25 évvel ezelőtt létesült gyáregységet a kohászati nagyüzemek nagyolvasztóinak, Martin- kemencéinek egyenletes ellátására hívták életre. A napi szállításon kívül tárolja a nyersvas- és acélgyártáshoz szükséges anyagokat, és azokat a művek igényeinek megfelelően szállítják. A jubileum alkalmából bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a 25 éves fejlődésről és az azóta végzett munkáról. liil meggyőződés Vasárnap delelő«. tugTrai1^6 öntik Tapolcát, a vidám kedvű, harsány fürdözóket. Kocsi kocsi után jön, autóbuszok ontják az utasokat Egy jól megtermett középkorú férfi már visszafelé, a városba igyekszik. — Már haza? — Nem. A gyárba megyek. Az ebéd is úgy ízlik, ha előbb körülnézek az üzemben, szót váltok az emberekkel, látom, hogy minden rendben van. •— És ha nincs? — Akkor maradok, amíg kell. s a vasárnap számomra összeolvad a hétköznapokkal. Ilyen a természetem, hajt a tenniakarás, a felelősség. Kardos Imre valaha nemigen sejtettette, hogy kohómérnök és még kevésbé, hogy a Miskolci Üveggyár igazgatója lesz. Vágyai, s reményei nagyon soványak voltak. Nagy volt a család. Tizen laktak a bánrévei szoba-konyhás lakásban. Apjának, a bánrévei bérgazdaság mezőgazdasági munkásának, rengeteget kellett gürcölnie. Nyolc éhes gyermekszáj — öt fiú, három lány — várta a sovány keresetet. Imre jó, éles eszű gyerek volt. Beíratták a polgáriba. Hol ruha, hol cipő nem volt, és úgy tudott tanulni, hogy az úri gyerekeket tanította. Az apának minden vágya az volt, hogy írnok, esetleg gazdatiszt lesz a gazdaságban.. Egy ideig dolgozott is ott, de mind az ö, mind a szülők reményét szétzúzták az ostorcsapások. Igaz, Kardos Imre ma már az 57. évet tapossa. Arca mindig felhőbe borul, ha emlékezik, ha felvillan benne a kép: a vezérigazgató úr ostorral verte el apját és bátyját. Utána neki is kiadták az utat, „nem lehetsz ott vezető, ahol az apád dolgozik”. A Kardos-testvéreik az iparban, a bányászatban, a vasútnál helyezkedtek el. Ez tragédiákat is vont maga után, mert az egyik testvér a vasútnál, a másik a bányában, a harmadik a gyárban lett baleset áldozata. De hát élni, s létezni kell. Tizenkétszer gyalogolt el Kardos Imre az ózdi gyárba, szóba sem álltak vele. A tizenharmadik esetben véletlen szerencse folytán sikerült bejutni az üzembe. Keserves volt akkor a munkásélet, hiszen hetenként csak 3—4 nap dolgozhattak. Kardos Imre — hosszú éveket töltött, dolgozott az ÖKÜ-ben, majd jóval a felszabadulás után került át Diósgyőrbe. Dolgozott mint művezető, főművezető, elvégezte a Kohóipari Technikumot, az egyetemet, 1964-ben védte meg kohómérnöki diplomáját. A 70-es évek elején látogatója érkezett az LKM-be. A javaslat tömör volt: menjen el igazgatónak a Miskolci Üveggyárba. Az első pillanatban igen meglepte az ajánlat, de aztán, hogy az üveggyárban is vannak kemencék, Prométheusz tüzét ott is, örökké táplálni kell, meg hát egész életében örökké szeretett új dolgokkal, új feladatokkal foglalkozni, így elvállalta. Itt nem panaszkodhat a feladatokról. A rekonstrukció közepébe csöppent, és ez bőven adott munkát. Az apa józan gondolkodású, a világot, az életet jól ismerő ember lehetett, egész életre szóló bölcs tanáccsal látta el. — Az én apám azt mondta: fiam, minden emberrel úgy beszélj, úgy bánj. mintha te lennél a helyében. És ami neked rosszul esne, az a másiknak is fáj. Nagyon jó és bölcs tanács ez. Jó talajba hullt. Ez a magyarázata annak, hogy az igazgató szereti, becsüli az embereket, nem fukarkodik a köszönöm- mel, s akin csak lehet segít. Kardos Imre néhány nappal ezelőtt kapta meg a 40 évi munka után járó jubileumi jutalmat. Kitüntetésekkel nem nagyon árasztották el. Legbüszkébb a Lenin-plakettre, amelyet a jó propagandista munkáért az első kilenc között kapott meg Miskolcon. Elfáradt már? Dehogy is. — Azt tartom, mindegy hol nyílik a népgazdaság virága, közös a gyümölcse, mindegy, hol vagyok, segítenem kell, hogy szebben nyíljon a virág, s gazdagabb legyen a termés. És ebben a gyárban is ... Ahogy a tábornok katonák nélkül nem győzhet, az igazgató egymaga semmit sem tehet a dolgozók nélkül. Ügy érzem, sikerült megtalálni a közös hangot, s ezt az eredmények is mutatják. Kicsit liinrmo talán az ostoros, iupirti", korbácsos világ villan benne vissza, mert ezt mondja: — Csak én tudom, milyen volt a tíztagú család élete. Én tudom, milyen utat tettem meg. De hát — teszi hozzá — ezt sok ember lemérheti saját sorsán át. — Mindig tele voltam alkotókedvvel, most is tele vagyok. Sok a feladat, sok a lecke, sok időt vesz igénybe, nincs szabad időm, nem hagyok magamnak. Reggeltől estig a gyárban vagyok. Tele vagyok örömmel, hiszen van értelme annak, amit csinálok, amit csinálunk. Csorba Barnabás Önellátó kertészet
