Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

a ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974, Július 18., csötőrtSk Fűm jegyzet Elektra Irene Papas (Elektra) és Aleka Catseli (Oresztész) A filmbarátok köre mozi- liálózata újítja fel Euripi­dész nagy hírű tragédiájának Michael Kakoyannís rendez­te filmváltozatát, amelynek zenéjét Mikis Theodorakis szerezte. Nyolc-kílenc évvel ezelőtt mozijainkban igen nagy siker volt a kiváló A tábornok állva alszik Francesco Massaro rendez­te A tábornok állva alszik című olasz filmet, amely — aligha tévedünk a jóslattal — az elkövetkező hetek nagy közönségsikere lesz. És méltán lesz az. Leone orvos ezredesnek van egy nagy-nagy hibája: ha fekve alszik, mindig beszél álmában, s mindig olyano­kat, amikből nagy baja szár­mazhatnék, ha... És ez a ha... mindig segít rajta. Pedig a köztársaságot akkor élteti, amikor még királyság van, a királyt akkor szidja, amikor annak menekülő ha­jóján teljesít orvosi szolgá­latot, s később is mindig olyankor üvölti szét áLmá- ba az éppen nem időszerű véleményét, amikor valaki meghallja, amikor Jki is akarják ezt ellene használni. Ez persze nem segíti abban a törekvésében sem, hogy mihamarabb elérje a tábor­noki rangot. Végül mégis­csak az lesz belőle, de igen furcsa módon és áron. Leone orvos ezredes törté­nete tulajdonképpen ürügy, hogy a film alkotói elmond­ják véleményüket az olasz hadsereg tisztikaráról, a hadsereg-vezetésről, a kato­naság állapotáról. És ez a vélemény egyáltalán nem hí­zelgő. Maga Leone is való­jában állatorvos, s úgy lett belőle orvos, embereket ope­ráló sebész, majd végül az egészségügyi tiszteket, kato­nákat képző intézmény pa­rancsnoka, hogy a második világháborúban éppen oda­sodródott, ahol sok volt a sebesült, és segítenie kellett. De találtunk e hadseregben olyan tábornokot is, akinek emlékezete az El Alamein-i ütközetnél állt meg, e har­minc évvel később sem ve­szi tudomásul, hogy véget ért a háború, van egykori A fekete herceg Három grafikus, meq Shakespeare A munkások művclíscgc cs a közművelődés helyzete a kohászvárosban Tudományos kutatás Ozdon Szovjet bűnügyi film, Ana­toli) Dobrovszki rendező munkája. Egy betörés, meg egy gyilkosság áll a törté­net előterében, meg persze egy Zorin ezredes nevű nyo­mozó vezette nyomozás. Hogy aztán a nyomozás köz­ben egészen váratlan ada­lékok is felbukkannak, s csak a film végére derül ki a címben emlegetett fekete herceg mibenléte, a jó ke­zekkel bonyolított cselek­ménynek csak javára válik. A rendező jó érzékkel vezeti film, s azóta is többször mű­sorra tűzték. Az antik dráma e filmváltozata mindmáig roppant friss, az igazán szép, értékes filmek kedvelőinek újból örömet ad. Akik pe­dig még nem látták, most megismerkedhetnek vele. öncsonkítö, akad szenilis, mindenféle csupa korlátolt­ság, szellemi csökkentség a vezérkarnál. A becsvágyó orvostiszt ke­gyetlen katonaként tetsze­leg. Kórházában a betegek is ütemre menetelnek, mivel — mint mondja — nála az öszvéreknek is egyszerre kellett lépni, s hogy olykor összecserélődnek a kórla­pok, s a menthetetlen rák­beteg helyett egy nemi bajjal fertőzött tiszttel közük a kí­méletlen hírt, igazán sem­miség. S e tiszt ráadásul költő is, még há nem is tud­hat nagy babérokat magáé­nak. Nem kell sokat gondol­koznia, hogy rájöjjön, nem érdemes verseket írnia, job­bak az emlékiratok. Meg kell írni a háborús élménye­ket, úgy, ahogy történtek, s emlékezni kell arra is, mi­ként viselkedtek az embe­rek, a mai vezető tisztek a háború utáni váltás korsza­kában. Ha ragaszkodik a valósághoz, elveszett ember, ha hajlandó bizonyos kor­rekciókra, amelyek lényegé­ben éppen ellenkező összké­pet adnak, a tábornoki rang meglesz. Meg a szerelmi kar­rier is, bár akkorra Leone tábornok bizony, kissé meg­öregedett. Sziporkázóan szellemes, csontig hatolóan metsző sza­tíra ez a film, amelyben a mindig kitűnő Vgo Tog- nazzi szinte lubickol - az ez­redes szerepében. Briliáns humora minden szituációban hangos derűt vált ki, s egy percre sem hagyja feledni: amit kinevetünk, az a való­ságos környezet, az a való­ságos olasz hadsereg, az olasz tisztikar. Ezen az sem változtat, hogy a nézők fi­gyelmét az utolsó kockán felhívják: a történet kita­lált. a szálakat, a tudatos félre­vezetéseket, a sejtettéseket, s ha egészében nem is ki­emelkedően érdekes és iz­galmas művet teremtett, a maga műfajában figyelmet érdemlő filmmel jelentkezett. Talán kicsit hosszas a vég­ső összegezés, viszont így a filmből jobban kibomlik egy olyan szűk társadalmi réteg -( rajza, amely még a ma szov- / jet társadalmában is parazita módon fel-felbukkan. Benedek Miklós A három grafikusművész Würtz Ádám, Kass János és Reich Károly. Hárman együtt, de külön-külön úton adtak randevút a halhatatlan drá­maköltőnek, William Shakes- peare-nek Budapesten, a Kép­csarnok Vállalat Csonlváry- termóben. Ott, a Művészek Háziínak földszintjén látható ugyanis most az a megkapó grafikai kiállítás, amelyen a három művész Shakespeare egy-egy eltérő jellegű művé­hez készített rézkarc-illuszt­rációit mutatja be. E három grafikus — túl azon, hogy nemzetközi hírnévnek ör­vendő alkotó, magas kitün­tetések tulajdonosa — hoz­zánk külön is közel áll. Mindhárman gyakori vendé­gei Miskolcnak, a művész­telepnek, szereplői az itteni tárlatoknak, s valamennyi­nek nagy sikerű, értékes egyéni kiállítása is .volt pát­riánkban a közeli múltban. Talán indokolt, hogy foko­zott érdeklődéssel néztük meg közös kiállításukat. * Würtz Ádám a Szentiván- éji álom című játékot válasz­totta. Tizenkét lapján állnak elénk a játék ismert alakjai, mozzanatai. A képek szer­kesztésmódjánál a keretes el­járást követi, a fő motívumot a lap közepére helyezi, a ke­retben pedig részben a já­ték eredeti szövegének rész­leteit, részben a főtéma va­riációit, az ahhoz kapcsolódó asszociációkat találjuk, nem­egyszer Shakespeare arca is felbukkan a keret rajzaiban, máskor a téma erotikus töl­tést kap, olykor a főtéma egybeolvad a kerettel az éles \'onalú, a mesevilág fantázia­elemeivel gazdag rajzokban. Kass János témája a Ham­let, dán királyfi. Témameg­közelítése hasonló a Würtzé- hez, bár nála a főtéma kö­rül a keret néha eltűnik, az angol szöveg magyarral vál­takozik, a komorabb háttér­ből éles, szinte szúró voná­sokkal emelkednek ki az alakok, nincs, játékosság, a tragédiát előrevetítő dráma nyomasztóan tömörül a tíz lapon; a királyné és Claudi­us körül emberroncsokat idéző üres vázak. Markán­san érződik a nagy tragédia gondolatisága, különösen a ! sírjelenet, meg a sorozat záró képe késztet töprengés­re, gondolkodásra. Reich Károly derűsebb té­mához nyúlt. A windsori víg nők, meg a kövér Falstaff i csúfolkodóan mókás kalandja és Reich játékossága, mese­alakjainak a főtémát övező keretbe-építési lehetősége nagyszerűen találkozott. (A keret itt is csaknem mind a tíz lapon megjelenik, a szö­veg mindenütt magyar for­dítás.) Shakespeare itt is fel­bukkan, megjelennek a mű­vész ismert alakjai, köztük a két kis csacsi, hogy kiegé­szítsék Ford, Anna, Falstaff, meg a többiek történetét. Falstaff a ruháskosárban, egy másik lapon az éjszakai erdei jelenetben, a keretek­ben meg a főtémpkhoz /szin­te tanulmányként szolgáló variációk, például a íel- szarvazás alternatívái. * Három eltérő jellegű Shakespeare-mű, három ma­gyar grafikusművész, aki rendszeres könyvillusztráció- val is magas nemzetközi ran­got vívott ki magának. Ér- j dekes, értékes tárlat, nagy­szerű találkozás, nem min­dennapos kiállítási élmény. ' Három évvel ezelőtt kezdő­dött egy, a maga nemében egyedülálló tudományos ku­tatás Ózdon, a Szakszerveze­tek Elméleti Kutatóintézete megbízásából, s annak jelen­tős (közel 2 millió forintos) anyagi támogatásával. A ku­tatást Tóth Árpád tudomá- . nyos kutató irányítja. A nagyszabású munka kettős célt szolgál. Folytatódik és új szempontokkal, tapaszta­latokkal egészül ki az a fon­tos tevékenység, amelynek középpontjában a munkás- műveltség kutatása áll, fel­tárul a művelődési folyama­tokra ható objektív és szub­jektív összefüggések rendsze­re. A másik, távlati cél, hogy más helyi vizsgálatokhoz ál­talános tapasztalatokat gyűjt­senek, miközben eljutnak or­szágosan is érvényes elvi kö­vetkeztetések megalkotásá­hoz. * A kutatási tervben megál­lapítják: a városok a szocia­lista személyiség kibontako­zásának hatékony személyi és intézményi feltételeit te­remtették meg. Közigazgatá­si, kereskedelmi, szolgáltatá­si, ipari tevékenységén túl a város a művelődésnek is' köz­pontjává vált az egyre gyor­suló urbanizációs folyamat közben. A munkásokra — akár helyben lakók, akár más településekről járnak be — a munkahelyen kívül je­lentős hatást gyakorol a vá­ros, ennek ellenére művelő­dési feladatai még ma sem körülhatároltak, kidolgozot­tak. Özd a hazai nehézipar, a kohászat egyik központja. Munkáslétszáma megközeliti a 11 ezret. A közművelődés főbb kérdéseiben a megyeivel azonos, számos vonatkozás­ban viszont sajátos jellemző­ket tartalmaz. A 700 éves vá­ros fejlődési folyamata a fel­szabadulásig szembetűnően eltért más ipartelepekétől, és a felszabadulást követő vál­tozások idején is hatott ez a sajátosság, amelynek jellem­zője a kohászat hegemóniája .volt. Abszolút értelemben uralkodott és még ma is hat „a város van a gyárban” szemlélet. Mindezek a sajátosságok, ellentmondások részét képe­zik az ózdi dolgozók, elsősor­ban munkások műveltségé­nek, művelődésének. * Az ipari munkások rétege- ződését több szempontból is vizsgálni kell. A hagyomá­nyos (több generációt adó) munkáscsaládok mellett szá­muk szerint is figyelmet kel­tenek az újabban Ozdra te­lepült, vagy falun lakó, be­járó munkások. (Utóbbiak száma meghaladja az ötez­ret.) A7, utóbbi 20 évben át­rétegződött _ (volt falusi) nagyüzemi munkások mű­veltsége és művelődése épp­úgy része a rétegvizsgálatok­nak, mint például a fiatal munkásoké, vagy a műszaki értelmiségé. A kutatás irányítói és végzői — nagyon helyesen — felhasználják a hagyszabású munka során azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket or­szágos kutatások során sze­reztek, másrészt viszont szá­mos új módszert is alkal­maznak. A hagyományos szociológiai kutatási módsze­reken kívül jellemző az úgy­nevezett mélyinterjú, amely­nek a felvétele a munkás­családok lakásában történik, a családtagok jelenlétében. t * A közművelődés bonyolult összefüggéseinek az elemzése nélkül lehetetlen megalkotni a munkahelyi és városi mű­velődéspolitika koncepcióját. A sokszor rejtett összefüggé­sek feltárását jól szolgálja a kutatás során az a sokféle témavizsgálat, amelyek ki­terjednek a valóság vala­mennyi területére. Például: milyen Özd művelődési in­tézményeinek jelene és jö­vője a város kulturális éle­tében? Milyen a kulturális munkamegosztás? Rendszer­ré formálják-e a kapcsolatok az intézményeket, s érvénye- sül-e a marxista—leninista eszmeiség tisztasága Ózd mű- velődéspol iti kajában ? A kutatási tervben meg­fogalmazták: „Fel kell hasz­nálnunk az ózdi tapasztala­tokat a múltban tett meg­állapítások szembesítésére a valóságos élet tényeivel és lehetőségeivel. Ma sem tu­dunk megnyugtatóan vála­szolni arra, hogy a másfél évtized teóriájából mit igazol az élet, és mit vet el." A munkahelyi beilleszkedés és ennek művelődési problé­mái a munkások egyes cso­portjainál című témakutatás tervében felhívják a figyel­met arra, hogy tovább tart az a folyamat, melyben a régen iparban dolgozók gyer­mekei a kvalifikált szakmák felé törekednek, a nehéz fi­zikai munkát igénylő helye­ket pedig faluról jött új munkásrétegek vették és ve­szik át. Ennek a következ­ménye, hogy növekszik az alacsony iskolai végzettségű munkások száma a kohászat­ban és növekszik az analfa­bétizmus, s az úgynevezett félanalfabétizmus is! A falu­ról jött munkásréteg egész sor új, eddig jórészt ismeret­len művelődéspolitikai kér­dést vet fel. Ide tartozik a témakutatásnak az a része, mely révén választ kapunk arra, hogyan tölti be hivatá­sát a személyiség kialakulá­sának alapvető tényezője, a munkahelyi közösség. Nem kevésbé érdekes, vajon meny­nyire hátráltatja az ala­csony iskolai végzettség a megye iparának intenzív fej­lődését. (Az alacsony iskolai 'végzettség vizsgálata eközben elvezet egy súlyos társadalmi kérdéshez, a cigánylakosság problémáihoz. Mivel Özd la­kóinak mintegy 12 százalékát alkotják, a kohászvárosban különösen élesen kerül elő­térbe e témakör a kutatás során.) * * A kohászati dolgozók 0,6 százaléka nem ült iskolapad­ban, 26,2 százaléka 5—7 osz­tályt végzett el az általános iskolákban. Az ÓKÜ dolgo­zóinak 15,2 százaléka rend­szeresen moziba jár, múzeu­mot, kiállítást viszont csak 0,5 százalékuk keres fel. Mű­velődésük legfontosabb esz­köze a rádió és a televízió. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen gyakran járnak művelő­dési házakba, „soha” választ adott 84,7, „ritkán” választ 45,7 százalék. • Felhívjuk még a figyelmet az ózdi nagyüzemi munkás­ság osztálytudatosságát vizs­gáló témakutatásra, mivel ebben a témakörben igen ke­vés hazai kutatási eredmény áll rendelkezésre. Ez a vizs­gálat olyan új út és módszer kezdetévé válhat, amelyen el lehet jutni a magyar mun­kásság osztálytudatosságának „feltérképezéséhez”. ML X. (benedek) Vásároljon garanciával VILLANYMOTORT, SZIVATTYÚT, SZELLŐZŐT A MAGÉV SZAK ÜZLETÉBEN! Magánosokat is kiszolgálunk. Miskolc, Kőris Kálmán utca 16. Telefon: 38-140 VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! VÁSÁROLJANAK SZAKUZLETUNKBEW! KÜLÖNFÉLE MŰSZAKI ANYAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN MAGÉV Miskolc, Petőfi tér 4. Telefon: 37-592 Telex: 62-411

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom