Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-18 / 166. szám

1974. július 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 \ Fák, madarak, virágok Gombák, vadak, szerszámok Segítség a kiskerteknek Az erdő a kenyere Az udvaron, a nagy eperfa alatt, a fából faragott fafara­gószéken ülünk. A fából való kerítésnek támasztva lapát­nyélnek való fenyőfa szárad, lábunknál faforgács. Köze­lünkben a kiskertekben gyü­mölcsfák, távolabb, körös­körül, a Vashegyen, az Ökör- hegyén, a Kerekhegyen, a Ma­gastéren, a Bíróhegy-völgyben,. a' Csapontán, a Borinzáson, az Ógöncön, a Kisorthegyen, a Nagyorlhegyen, a Király­hegyen, a Veresvizen. a Bá­nyahegyen és a Nagyhegyen tölgy-, fenyő-, bükk- és gyertyánfák tengerében kis szigetekként égerfák, nyír­fák, hársfák, magányos vad­alma- és vadkörtefák. Tel- kibányári, a Fürdő utca 6. szám alatti lebontott, öreg ház alapjára, épített, új há­zában él a 65 éves Bartók József, az Erdei Terméket Feldolgozó és Értékesítő Vál­lalat helyi gyüjtőállomásá- nak vezetője. — Amióta az eszemet tu­dom, a mi családunknak mindig az erdő volt a ke­nyere — mondja elgondol­kozva. Apám is erdei mun­kás volt, mi pedig heten voltunk testvérek. Tizenkét éves koromban már én is, meg még testvéreim közül is néhányan apóm mellett dolgoztunk az öl favágásnál, ami az egyik legnehezebb munka. Errefelé sok szegény ember lakott és mind az er­dőből élt. Nemcsak a nehéz szerszámokat kívánó fából, hanem gombából, szederből, málnából, vadkörtéből, vad­almából és virágokból, azaz gyógynövényekből. De állat- nevelésből, házépítésből, ház körüli munkából, sőt kút- ásásból. A falu egyik leg­jobb vize az én kutamból fakad. Több mint 15 méter­re kellett a perlitben íe- mennem érte, de megérte. Hiába, itt mindenhez mu­száj érteni, ha az ember meg akar élni. Józsi bácsi úgy ismeri a környéken az erdőket, a fá­kat, a madarakat, a virágo­kat, a gombákat, a vada­kat és a famegmunkálás számára szolgáló szerszámo­kat, mint ahogy kevesen. Tizennégy éves korában Sá­toraljaújhelyen gyógynö- vénytanfolyamot is végzett. — Nagyot fordult azóta körülöttünk a világ —mond­ja, miközben rágyújtunk. — Megszűnt a szegénység. Ma már egyre kevesebben kere­sik kenyerüket az erdőben. Pedig volna munka elég. Jó ára van a gombának, tavasz­tól őszig lehet szedni, meg ott van a sok gyógynövény, a kökényvirág, a bodzavirág, a hársviróg, aztán a szeder, a málna, a csipkebogyó, a vadkörte, a vadalma. Ma már alig foglalkoznak ezzel húszan-harmincan a faluból. A seprűkészítésnél, meg a Japátnvéifaragásnál csak alig két-három ember mozog. \ hársvirág... / Tgaz, egyre több. a gép, ami kiveszi az ember kezéből a lapátot. De én már csak ez­zel foglalkozom, amíg élek. Beteg vagyok, ha egy nap nem mehetek ki az erdőbe. Télen meg, ha a nagy havak járnak, behozom, békészí- tem magomnak az erdőt, itt­hon faragom a lapátnyele­ket, csinálom a csutaseprűt, a kalodás seprűt... Sokáig nem szól, csak né­zi az eperfőt, ami alatt ülünk. Aztán ezt sóhajtja: — Nem jó az idei eszten­dő. Tavasszal lefagyott min­den gyümölcsfa virága-ter- mése itt, a környéken, most meg sok az eső. Gomba sincs annyi, mint más esz­tendőkben, szokott. Ma is hajnaltól délig jártam az er­dőt. Megkerült valamennyi, de nem olyan sok. Az én lábam érzi, milyen kevés a gomba. A hars azonban már virágzik, lehet szedni. A hórs- virág az öreg kedvence. Azt tart­ja róla, hogy „szerényen szép, szagos és hasznos”. És aztán sorolja az erdőt, az erdőből a kedvenceit. A töl­gyet és a fenyőt, „mért ha ezeknek leveszik a haját, nem esik bele a szú”. A szerszámok közül a kétnye- lű kést, „amivel megformál­ja, arcot ad a fának”. A gyöngyvirágot, amihez ki tudja, milyen ifjúkori em­lék fűzi. A kakukkot, „amely a tavaszt jelzi” és a fekete­rigót, „aki megmondja, el­csacsogja, amikor jöp a vad”. Az őzet, „amitől gyö­nyörűbb teremtés nincs a világon”. És a vargányát, a tinórut, „amely a gombák királya” ... Ezen a vidéken, amely va­lamikor aranyától, ezüstjétől gazdag volt, aztán meg so­káig nagyon szegény, és csak most élnek emberhez méltó emberi életet az em­berek, a feledésbe merülő mesék, dalok, legendák, a gazdagságról és a szegény­ségről szóltak. Betyárt búj­tatott, táplált az erdőrenge- teg, akiről Józsi bácsi így emlékezik: „Az urakat fosztotta, a szegénynek osztotta . ..” Messzire kalandoztunk az irdatlan erdőben és a fele­désre ítélt múltban. S ekkor felettünk, irdatlan magasban sugárhajtású repülőgép húz el. Az öreg, fából faragott fafaragószéken ülve nézünk fel az égre, de nem látjuk a masinát. Szép csendesen mondja az öreg, mint vala­mi mesét: — Aranyat, föld és ebből a földből nőtt ki ez az erdő. A régi öregek úgy tartották, a fa. az. arany szolgája csak. Sok fa keli, sok fa halála, halálba égeté­se, egy egész kis erdőé, hogy egy esőcseppnyi aranyat ki­olvasszanak az ércből. . . Oravee János í A DECEMBER i. DROTMÜVFK felvételre teres 18. életévüket betöltött férii és eii betanított gépmunkásnak dróthúzó, kötél- és kábelgyártó munkakörbe.. hárnmműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc. Besenyői út 18, Hobbiból — haszon A Miskolci Áfész fóliatclepén Az áfész fóliatclepén kötözik a felfuttatott, bőven termő uborkát A növényvédelem is szakszerű a fóliatelepen. Az itt hasz­nált japán motoros permetezőkből nyolc a kerthasznosítási szakcsoportok tagjainak is rendelkezésére áll Tizenkilenc kerthasznosítá­si szakcsoportnak, több mint háromezer miskolci kiskert­tulajdonosnak nyújt sokolda­lú segítséget a Miskolc és Vi­déke Afész. Ezek az. úgyne­vezett hobbikertek ma már mind nagyobb sz.erepet: ját­szanak a város zöldség-gyü­mölcs ellátásában. A kiskert tulajdonosa, s vele a rokon­ság, az ismerősök már nem­csak a piactól, a kereskede­lemtől várják igényeik biz­tosítását. És az áfész segítségével, j szaktanácsaival, kölcsöngé- j pei.vel művelt kiskertek mind többet, mind haszno­sabban teremnek. Az áfész fűthető fóliasátras telepéről az idén például már több1 százezer különböző palánta került olcsón a kiskertekbe, s nem egy helyen már a kis­kertek f iliasátrai alá. Sok kiskertben ma már annyi zöldáru, gyümölcs te­rem, hbgy jóval meghaladja i a családi szükségleteket. AI hobbikért ilyenkor már hasz- j not is hoz, árut termel. A; Miskolc és Vidéke Áfész gondoskodása, segítsége arra is kiterjed, hogy felvásárol­ja — mégpedig lehetőleg a kiskertek; a termőhely köze- j lében — a hobbikért árufe- j leslegét. A perecesi fóliatelepen, [ ahol nemrég a palántát vá­sárolták, most a szövetkezet át is veszi napi áron a kör­nyék kertjeiben termett kü­lönböző zöldségeket, gyümöl­csöket. A fóliatelep sátrait most. miután a palánták már „ki­futottak”, árutermelésre is hasznosítja az áfész. Szép uborka, paradicsom, paprika 1 terem a sátrak alatt. (P. S.—Sz. Gy.) | Fejlesztik a kerékpárgyártást Ha a Csepelen évente gyártott 240 ezer kerékpárt maradéktalanul a külkeres­kedelemnek adnák át., akkor sem fedezné teljesen az ex­portigényeket. A hazai igé­nyeket sem tudják azonban teljesen kielégíteni, különö­sen kemping-kerékpárokból nem, pedig ebben az évben a gyár 18 ezret készít bel­földre. csaknem kétszeresét a tavalyi mennyiségnek. Ezért az igények gyors növekedé­sét követik a jövő év ele­jén kezdődő nagyarányú rekonstrukcióval, mely 1977 végére megvalósul. Akkor­tól évente 500 ezer kerék­párt gyártanak majd Cse­pelen. 500 ezer pár cipő A tervezett 490 ezer pár férficipő helyett 500 ezer pár gyártását vállalták az idén, a pártkongresszus tisz­teletére a nyíregyházi Sza­bolcs Cipőgyár dolgozói. Fel­ajánlásukban szerepel 'az is, ,hogy a termékekből egy szá­zalékkal több lesz az első osztályú aránya, ugyanakkor egy százalékkal kevesebb anyagot használnak fel. A gyár dolgozói az első félév­ben 254 ezer pár férficipőt gyártottak, hét . százalékkal többet, mint amennyit az eredeti terv < erre az időre előirányzott. Íj típusú kávéfőző A budapesti Autófém Ktsz-ben új típusú, takaré­kosan működő kávéfőzők el­ső sorozatát készítették el — találmány alapján. A talál­mány lényege az úgynevezett keverőgenerátoros szűrő- rendszer, -amelynek segítsé­gével olyan tökéletesen ki­vonják az aromákat, hogy a korábban felhasznált kávé­mennyiség kétharmada is elegendő azonos minőségű ital készítéséhez. Az új típusú , kávéfőzőket 2, 4 és 6 szemé­lyes változatban készítik. NAPI POSTÁNKBÓL Szakmunkástanulók munkavcrsciiyc J Az Ózdi Kohászati Üze­mek műhelyeiben, üzemré­szeiben az 1973/74. tanévben közel négyszáz ipari tanuló ismerkedett a szakma gya­korlati részével. A fiatalok eredményes munkát végez­tek. Az utolsó éves tanulók sok esetben már szakmunká­sokat • helyettesítve, önállóan dolgoztak. A tanulók néhány évvel ez­előtt szocialista munkaver- ser.vt szerveztek, s azóta év­ről évre brigádokat alakíta­nak. A különféle szakmai csoportok versenyre hívják egymást a tanulásban és a gyakorlati munkában. Így történt ez az elmúlt tanév­ben is. Tizennégy brigád küz­dött a jó eredményért. A na­pokban értékelték a fiatalok munkáját. Első helyezést az erősáramú berendezéseket szerelő Petőfi-brigád, máso-.. dikat a Bláthy Ottó villany­szerelő, harmadikat a vas­szerkezeli lakatos tanulók Szőnvi Márton brigádja ért el. Az ÖKÜ, a háröm leg­eredményesebben dolgozó, szakmunkástanulókból álló brigádot pénzjutalomban ré­szesítette. A gyakorlati okta­tás vezetője, Erdősy Béla el­mondotta, hogy a fiatalok a kapott összeget tanulmányi kirándulás céljára kívánják felhasználni. A közel 10 éves szocialista brigádmozgalom több szem­pontból is hasznosnak bizo­nyult. Fokozza a fiatalok ta­nulási kedvét és nem utolsó­sorban gyorsabb beilleszke­désüket a felnőtt brigádok életébe. Kerékgyártó Mihály Ózd 11. Latinka S. u. 5. Hol játszanak a gyerekeink? Közel 1200 lakosa van Bódvaszilas községnek. Min­den új létesítménynek, épít- kez'snek örülünk, amelyek­kel kis községünk gyarapo­dik. így vagyunk az új orvo­si-fogorvosi rendelővel, új is­kolánkkal. Egész utcasornyi új ház is épült a közelmúlt­ban, s most egy korszerű ÁBC-áruház építésének meg­kezdését árjuk nagv izga­lommal. Tgaz. van ami már nagyon hiányzik.' s ez az óvoda, esetleg bölcsőde, mert az nincs községünkben. A gyerekek ott játszhatnának, s a szülök is nvugodtabban lennének. Van ugyan egy szép sportpályánk, öltözővel, s eddig legalább itt játszhat­tak, de azzal az indokkal, hogy gyalogosok, kerékpáro­sok átjárnak rajta, lecsukták. Ha 10—15 gyerek összegyűl, kinyitják a kaput, de hát hol gyűljenek össze, mert most csak a bezárt kapu előtt ácsorognak, reménykednek. Fáj nézni a kapunyitásban reménykedő gyerekeket, s úgy gondoljuk, más megol­dást is találhatnának, példá­ul az egyik kaput zárnák csak le. Más községekben játszóteret építenek a gyere­keknek, s nálunk a közel 80 —100 gyerekből még ezt az egyetlen játszásra, sportolás­ra alkalmas helyet is elzár­ják. Kérjük, segítsenek I Szampiás Hajós és több aláíró Bódvaszilas Vasárnap kirándultunk A miskolci magányosok klubja kirándulást rendezett vasárnap Kácsfürdőre. Na-* gvon jól éreztük magunkat. Nemcsak mi voltunk ott. ha­nem vendégeket is hívtunk A Debrecenben működő ma­gányosok klubjának tagjaival töltöttük közösen a szombat estét, s együtt a vasárnapot, Kacson. Klubunk rendezvényein mindig jól érezzük magun­kat, s a működése óta eltelt év is bizonyítja, hogy hivatá­sát nagyszerűen betölti, ér­demes volt létrehozni. Fenn­tartásáért elismerést és kö­szönetét érdemel a klub igazgatója, Bencs Ferenc, s a kedves gondnoknőnk, Erzsi­ké néni. Most bővül a program. Várjuk a debreceni klub meghívását, amelynek öröm­mel leszünk eleget. S. B. Miskolc a íermeiőszövetkezelkn A bánrévei általános isko­la felső osztályos tanulói és több gimnáziumi tanuló is—• mintegy 42-en — nyári szün­időben segítenek a sajóvöl- gyi termelőszövetkezetnek. Önálló brigádot alkottak, s Gyöngyösi Zoltán nyugdíjas vasutas( vezetésével szorgal­masan. lelkiismeretesen dol­goznak. Bizonyítják, hogy nem „félnek” a fizikai mun­kától, becsülik azt. A kisdi­ákok és diáklányok szívesen járnak ki a termelőszövetke­zetbe, s már bizonyára ter­vezgetnek is. hogy az ott ka­pott pénzt ki-ki mire hasz­nálja fel. M. T. Bánréve \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom