Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1974. Július 21., vasárnap EB z aratás idején a mezők! gazdaságban folyó munkaversenynek különösen nagy jelentősége van. Ráadásul most az. időjárás is nehezíti a munkát, lassan már elkoptatott közhelynek tűnik, ha folyton emlegetjük, hogy a felga/.osodolt, megdőlt vetések mennyire igénybe vesz.ik a gépek, az emberek erejét, és, hogy a váltakozó idő szeszélyei miatt úgy kell „lelopkodni” a földekről a termést. A hűvös, csapadékos idő különben cgy-két növény kivételével az egész mezőgazdaságra kedvezőtlen. Jelentős hátrányt okoz a zöldségtermelésben, a takarmánybetakarításban, illetve a jó. minőségű takarmány készítésében. A szövetkezeti dolgozók verseny vállalásaikat tehát, melyek a gazdálkodás minden részletére kiterjednek, nehéz körülmények között teljesítik. A kongresszusi verseny nagy lendületet adott megyénk termelőszövetkezeti mozgalmában is a szocialista brigádoknak, számos helyen át is dolgozták vállalásaikat, oppen a kongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. Rövidesen elérkezik az idő, amikor például a mikóházi Aranykalász Tsz-ben is elvégezhetik az értékelést, hogy sikerült-e a kalászosok és takarmánygabona termelésében a vállalt 5 százalékos termésnövekedést elérni, vagy a prügyi Tisza- mente Tsz-nek a 45 vagon kenyérgabona-többletet megtermelni. És sorolhatnánk tovább, hiszen szinte valamennyi szövetkezetünk vállalásában szerepel a kenyérgabona-termelés fokozása, illetve az, időben, minimális .szemveszteséggel történő aratás. Az is igaz azonban: szövetkezeti dolgozóink amikor versenyvállalásaikat kidolgozzák, az érésre, betakarításra általában jellemző jó időjárást vették alapul. Most tehát sokszoros erőfeszítésre van szükség, mindenekelőtt a vállalásokban is megfogalmazott szervezésre, szervezettségre. Ez most a vezető szakemberek, irányító tech-1 nikusok legfontosabb feladata Mezőkeresztesen is, ahol már nagy hagyománya van a szocialista munkaversenynek. 1958 óta a brigádok, majd később a kerületek pás közt is versenyre keltek, a tsz vezetősége peri.g gondot fordít rá. hogy a legjobbakat anyagiakkal is jutalmazza. Kiss Bertalan' elnök szerint: elsődlegesen a szövetkezeten belül folyó versenymozgalom kiszélesítése adott alapot ahhoz, hogy a különböző szintű termelési versenyekben szövetkezetük mindig megállta a helyét és az idén is elnyerték a Kiváló Szövetkezeti Gazdaság — megtisztelő kitüntetést. Természetesen itt is fő szempont most a nehéz körülmények között folyó betakarítás jó minőségben való elvégzése, de emellett nem feledkeznek meg a más területen tett versenyvállalásokról sem. Nagyon jól alakul például az egy tehénre jutó fe- jési átlag, s remény van rá, hogy az ötéves terv végére előirányzott célkitűzéseiket a tejtermelésben túl is teljesítik. Növekszik az egy tyúkra eső tojáshozam, illetve az egy kocára jutó malacszaporulat is. Mindez természetesen a szövetkezet pénzgazdálkodásában, pénzügyi helyzetén is meglátszik. A mezőkeresztesi negyed- százados múltra visz- szatekintő Aranykalász Termelőszövetkezet a megye egyik legnagyobb gazdasága, csaknem tizenegyezer hold földterülettel. A kerületekre osztott, két községet is magába foglaló gazdaságban, a sokféle munka komplex ösz- szetartozása révén, ahol szinte vállalatszerűén kapcsolódnak egymáshoz az üzemegységek, különösen nagy jelentősége van a szervezettségnek. a körültekintő szervező munkának. Az egész évben folyó munkaversenyben tizennyolc szocialista brigád a fő lendítő erő és bár az időjárás itt is nehezíti a munkát, remény van rá, hogy tervüket a várakozáson felül teljesítik. O. M. I 3 litván miniszter Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium meghívására hazánkban tartózkodó Romualdas Sakalaus- kas, a Litván Szövetségi Köztársaság építési minisztere néhány napot városunkban is eltöltött. Elutazása előtt Vincze Gézának, a BAÉV vezérigazgatójának társaságában elbeszélgettünk vele miskolci benyomásairól. Romualdas Sakalauskas már régi ismerősnek számít a magyar építészeti körökben: egy időben, mint a vilniusi házgyár főmérnöke, majd mint építési miniszter is gyakran fogadja hazájában a magyar szakembereket, akik a nagypaneles építés gyakorlati kérdéseit tanulmányozzák náljuk. Jártak ott szakembereink a miskolci házgyártól, illetve a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalattól is. A szovjet— magyar műszaki-gazdasági együttműködés keretében, a tapasztalatcserék során a magyar szakemberek ip meggyőződtek arról, hogy napjainkban a döntő szerepet a Építési Misiikül nagypaneles építkezés viszi, a nagytömegű lakásépítést onélkül nem tudnánk megvalósítani. Ugyanakkor — mondotta — „diákjainktól” mi is tanultunk, különösen a lakások belső elrendezése, felszereltsége torén. Ami közös gond': az új lakótelepek egyhangúsága. Ezen a litván építészek úgy segítenek, hogy meghagyni igyekeznek a természetes környezetet, elsősorban a fákat, tágas, levegős parkokat alakítanak ki. Változatosságot igyekeznek teremteni azzal is, hogy 5-—9 és 12 szintes hazakat építenek és azok homlokzatát különböző elemekkel díszítik. A miskolci házgyár megfiatalítása után remélhetőleg mihamarabb itt is megjelennek majd a változatosabb homlokzatú, belső terükben is tágasabb épületek. A litván építési miniszter rövid miskolci tartózkodása során hasznos szakmai eszmecseréket folytatott megyénk nagy építőipari vállalata vezetőivel. összkomfortos „vándorló" házak gyártását kezdtek meg a Szovjetunióban — ezzel a szibériai lakatlan területeket meghódító geológusok, olajkutatók és építészek régi álma valósult meg. A kelsz' iás lakásokhoz konyha, zuhanyozófülkc és ruhaszárító helj 'táj tartozik. A távoli északon folytatott vizsgálatok során kiderült, hogy' még 50—60 fokos hidegben is megfelelő hőmérséklet biztosítható a lakásokban. A rugós talpakon álló házak a járhatatlan utakon is könnyen „közlekednek”. 1 í I 1 j / Néhány napon belül érkezik az új gabona Felkészüli I a sgabonafehrásá vállalat Ezekben a napokban * me- gyeszerte teljes erővel megkezdődik az aratás. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 'a Gabonafelvásárló es Feldolgozó Vállalattal a korábban megkötött szerződéseik értelmében az elkövetkező hetekben 14 ezer 126 vagon kenyérgabonát szállítanak be. Azaz, az eddig megkötött szerződések valóban ennyi kenyérgabona felvásárlásáról, s ezt kiegészítve további 278 vagon takarmánygabonáról és mintegy 950 vagon sörárpáról szólnak. De mint Szabó József, a gabonaíelvásárló igazgatója elmondta, már több gazdaság jelezte, hogy az előzetes termésbecslések alapján több gabona eladására szeretnének szerződést kötni, s ennek részükről semmi akadálya sincs. Hogyan készül fel a felvásárló vállalat e hatalmas mennyiségű gabona fogadására? Ez évben megyeszerte 74 településen 166 átvevőhelyet jelöltek ki, ahol 208 átvevő vonalon történik majd meg a termény átvétele. A helykijelölésekkel kapcsolatos megállapodások néhány kivétellel már megtörténtek, s a hátralevő átvevőhelyek tárgyalásai még „-ért vannak folyamatban, mert azokból a raktárakból jelenleg gabonakiszállítás folyik. A terményfelvásárló vállalatnak a megye területén 10 ezer 400 vagon befogadóképességű raktártere van. Ezt mintegy 3500 vagon befogadóképességű szükségraktár egészíti ki. ezen felül a gabonafelvásárló 1100 vagonnyit ideiglenesen bérelt raktárba és 2500 vagonnyi gabonát pedig bértárolás formájában tud elhelyezni. A kapott tájékoztatás szerint a raktárak előkészítése nagyrészt befejeződött. A műszaki felkészülés megtörtént, kijavították a különböző anyag- mozgató, rakodó- és szállítógépeket. Július 15-ig pedig a kiürített és kitakarított raktárakból 8350 vagon befogadóképességű rakteret fertőtlenítettek. A gabonafelvásárló vállalat évek óta raktárgondokkal küzd, hiszen a meglevő raktárterek egy része is elavult, és nem felel meg a korszerű követelményeknek. Tulajdonképpen szerencsés körülmény, hogy ebben a hónapban is a Borsod megyei raktárakból mintegy 800 vagon mennyiségű kenyérgabona export szállítása van folyamatban. Ennek mintegy 60 százalékát a raktárakból már el is szállították. Az eddig megkötött szerződések alapján két körzetben lesz a felvásárló vállalatnak terményelhelyezési gondja. A szerencsi és encsi körzetben lényegesen több gabona felvásárlására van szerződés, mint amennyit az azon a területen levő raktárakban el lehetne helyezni. A vállalat ezen úgy segít, hogy az export-szállítási kötelezettségeket ezen a területen felvásárolt gabonából elégíti ki. A következő napokban a gabonafelvásárló vállalat mintegy 1200 dolgozója kezdi majd meg a gabona felvásárlását, amely tulajdonképpen a munkanapokon a) világosodástól egészen a sö- ■ tétedésig, ünnepnapokon pedig az igényeknek megfelelően történik. Mint a gabonafelvásárló vállalat igazgatója elmondta, eddig csak minimális meny- j nviséget szállítottak be az idei termésből, így a termény minőségével kapcsolatban adatok még nem állnak rendelkezésre. A kedvezőtlen időjárás miatt viszont nagyon fontos, hogy valamennyi szövetkezet és gazdaság a nagyfokú gyomosodás miatt a tisztító és szárító kapacitását használja ki, hogy az átadott gabona megfelelő minőségű legyen. , A kapott tájékoztatás szerint a miskolci István-ma- lom telephelyén ez évben mintegy 450 vagon termény átvételére kerül majd sor, s ezzel a gabonával végzik majd el ez év végén a megépülő kétezer vagonos terménytároló próbaterhelését. Mint Szabó József igazgató elmondta, ez évben ugyan még nem számolhatnak a felvásárlásban a kétezer vagonos terménytárolóra, de az építés már befejeződött, s a technológiai szerelést, illetve a járulékos munkákat is ez év végéig az építők befejezik, így december végén nem lesz akadálya az új létesítmény próbaterhelésének. H. G. Kétkarikás Az események átélőinek mindig nagy élményt nyújt az egykori filmhíradók újra- • vetítése. Ülünk a Borsodi Vegyikombinát művelődési házának hüs vetítőtermében, cs cgy-egy filmkockán magunkat is megpillantva rácsodálkozunk a vászonra. A gyártörténeti összeállítás ritka becsű ipartörténeti dokumentummá érlelődik. Hogy is volt csak? A mai nitrogén- műtrágvagyár helyén kukoricás állt. Előtte éppen felhőszakadás pásztázta végig, amikor a kitűzők munkához kezdtek. Megörökítette a film: esőkabátos, gumicsizmás férfiak csúszkáltak a sárban, a lovak erőlködve vontatták a földdel megrakott kordét. Honnan jöttek a gyárépitők? Az ország minden vidékéről, több mint háromszáz településről, községből. S voltak itt — ez is a gyártörténethez tartozik — „csíkosak” is, akik jó! őrzött barakkokban laktak ... Vakolókanál, puíajka Mai szemmel nézve, az emberben tisztelet ebred az egykori építők iránt. Hogy is épült ez a gyár? Nehezen, nagy erőfeszítéssel! A mostani építötechnika. ami inkább szerelőtevékenységet jelent, forradalmi utódja elődjének, amikor a kőművesek felszerelése a vakolókanál, a simító, a függőón, a kalapács, a vízszintező és a vakolóléc volt. Védőruházatuk pedig a pufajka. Mindez most — emléket, tiszteletet állítva az építőknek — ott áll egy vitrinben, a gyár mellé épitelt új város helytörténeti kiállításán. Azoknak az építőknek állít emléket, akik a dokumentumfilmben sapkájukat dobálva örvendeznek, lelkesednek, amikor 1955. augusztus 20-án az első. műtrágyával megrakott szerelvény kigördült a műtrágyagyár iparvágányáról. Lehetetlen nem gondolni rá, mennyit változott azóta is a világ! Még az emberek öltözéke is más ma, mint akkor volt. S mennyit változott azóta ez a gyár: tulajdonképpen amióta először megépült, azóta is folyton épül... A Borsod megyében építendő nitrogénműtrégyagyár létesítését a kormány 1949-ben határozta el. A háborús károk helyreállítása és az ipari termelés megindítása után kulcskérdéssé vált a vegyipar, ezen belül is a műtrágya- termelés nagyarányú fejlesztése. Ezért úgy döntöttek, hogy a borsodi szénmedencében, Sajókazinc, Barcika és Berentc térségében a szén komplex hasznosítására alkalmas kombinátot kell létrehozni. Egységei a szénosztályozómű, az erőmű, a kokszolómű, a nitrogénmű és egy bányagépjavító üzem. Ebben a koncepcióban indult meg akkor az ország legnagyobb ipari beruházása, amely a kokszolómű és nitrogénmű révén a felszabadulás után a legkiemelkedőbb vegyipari gyárépítkezés volt. Azt azonban kevesebben tudják, pedig ez is ipartörténeti tény, hogy 1928-ban, a inai BVK területén már dolgozott egy kis vegyészeti üzem. Alapítója Kandó Kálmán, a világhírű magyar mérnök volt, aki a fejlett európai vegyi gyárakkal egy ^időben ismerte fel a szén vegyi feldolgozásának nemzet- gazdasági jelentőségét. Kezdeményezését azonban a külföldi konszernek megbuktatták és a borsodi szén kémiai hasznosításának gondolata csak harminc évvel később került ismét előtérbe. Folyamatos építkezés Mondtuk: ez a gyár felépült és építése mégsem fejeződött be. Így igaz. Hiszen, miközben a BVK-ban megindult a folyamatos műtrágyatermelés. a mezőgazdaság kemizálása máris annak fokozását kívánta. A kormány 1959-es döntése szerint: a BVK kapacitását kell növelni a földgáznak szintézisgáz előállítására való fel- használásával. Ugyanakkor egy másik fontos kormányzati döntés is napvilágot látott. miszerint PVC-gyár építését határozták el. s így épült meg megyénkben az ország első, hőre lágyuló műanyagot előállító gyára. 1962- ben pedig a Gazdasági Bizottság már a pvc-termelés ötszörös növelésére hozott határozatot. Peregnek a filmkockák, a gyártörténet megannyi fontos részlete: a kaprolaktám tizem építése, felavatása; a PVC- gyár bővítése, újabb és újabb üzemek termelésének megindulása. Állandó fejlesztése során a BVK telepei ma hatszáz méter szelességben 3 és fél kilométeres területet foglalnak el, kapcsolatai pedig a tanulmányutak, gépvásárlások, az export és import révén az egész világgal vannak. Alapításának 25. éves évfordulóján elmondhatjuk: a Borsodi Vegyikombinát kétkarikás emblémájához sehol nem kell magyarázat, mindenütt tudják, mit jelenL Mai szemmel — a jövő Mi, borsodiak egy felöl szerencsések vagyunk, mert az országos ipartelepítési, fejlesztési terviekből nagy rész esik ránk, ezek megvalósításaként új arculatot ölt a borsodi táj. Kazincbarcika alapításának 20. évfordulójára az ország más vidékeiről is sokan érkeztek. Közöttük olyanok is, akik a „puíajkás korszak” szereplői voltak, Közülük kettővel bejártam a várost és a kombinátot. Talán elég, ha annyit mondunk, nem hittek a szemüknek. S a gyártörténeti dokumentumfilm vetítésekor, amikor egy-egy kockában magukra ismertek, így kiáltottak fel: „jé, hát ennyire megváltoztunk!...” Mai szemmel nézve szinte alig ismertük meg régi önmagunkat és mai szemmel nézve talán nem is látjuk még mindenben pontosan holnapi valóságunkat. Az alapkőletétel megünneplésének 25. évfordulója itt egy küzdelmes korszak lezárását és egy új korszak nyitányát is jelentette. Alkalmasabb. szebb időpontot nem is találhattak volna a következő alapkő letételére: az olefin-program keretében épül az új PVC-gyár, amely világszínvonalú technológiával évi 150 ezer tonna terméket állít elő abból az etilénből. melyet csővezetéken szállítanak át a testvérgyárból, testvérvárosból. Lenin- városból Kazincbarcikára Negyedszázaddal ezelőtt, amikor egy meleg júliusi napon az elsó alapkövet letették. történ p>»m írásba is kezdtek a pufajkás, malteros kanalat markoló emberek. A maiak, akik gépeket vezényelnek. finom, érzékeny műszereket figyelnek — folytatják. Onodvári Miklós Verseny - egész évben ] i
