Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 2 1974. július 21., vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet és a lengyel zászlókkal díszített utak mentén mindenütt nagy tömegek köszöntötték Leonyid Brezsnyevet, aki gépkocsin áthaladt a slasko-zaglebiei szén medencén, majd megtekintette a széles körű szovjet segítséggel épülő „Katowice” kohóművet. Ez a hatalmas létesítmény az üzembehelyezését követő első időszakban évi 4,5 millió tonna acélt termel majd. Az épülő „Katowice” kohótól Brezsnyev, Gierek, Ja- roszewiez és a kíséretükben levő személyiségek Siemano- wicébe mentek. Ütközben a „Jednosc” vasmű, a „Sie- manowice” és „Michal” bánya, s számos más üzem kollektívája köszöntötte őket. A gépkocsioszlop gyakran megállt, s a szovjet és lengyel vezetők rövid beszélgetéseket folytattak a dolgozók egy-egy csoportjával. Bytomban a „Rozbark” bánya és több más iparvállalat dolgozói fogadták a szovjet párt főtitkárát. A Kosciuszko téren több tízezres tömeg éltette a lengyel—szovjet barátságot. Az út ezután Swietochlo- wicébe vezetett, ahol a „Florian” kohómű munkásaival került sor rövid találkozóra, majd az eseménydús program befejezéseként a kato- wicei sportcsarnokban lengyel—szovjet barátsági nagygyűlést rendeztek. Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát a lengyel fővárosban nemzeti viseletbe öltözött lányok köszöntik. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szombaton Katowicében a sziléziai munkások tömeggyűlésén beszédet mondott. Brezsnyev beszédében kifejezte meggyőződését, hogy a jövő a békés egymás mellett élés politikáját fogja igazolni. A továbbiakban egyebek közt hangsúlyozta, hogy az internacionalizmus a munkásosztály egyik legfontosabb és legnemesebb tulajdonsága és örömét fejezte ki amiatt, hogy a munkásszolidaritás világméretekben fejlődik. Hétfőn nagygyűlés Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Lengyelország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából július 22-én, hétfőn délután 3 órakor nagygyűlést rendez a Ganz-MÁVAG Művelődési Házban. A nagygyűlésen Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Nép- köztársaság magyarországi nagykövete mond beszédet. Harmincéves „N az ij Lengyelország [ em veszett el Lengyelország — nem, amíg mi élünk!” — talán soha nem zengett oly szívből a lengyelek ajkán ősi himnuszuk, mint ma harminc éve, midőn a Fel- szabadítási Bizottság manifesztálta, hogy megszületett a demokratikus és független állam, megszületett az új Lengyel- ország. A huszonhét millió életben maradt lengyel férfinak és nőnek jó oka volt a fellélegzésre. Viharos történelmű hazájuk mozgalmas évezredének legpokolibb korszakát élték túl. A fasiszta német vaspata porrá zúzta városaikat, az SS-ban- diták tűzcsóvát vetettek a falvak zsindelyes íaházaira, a hitlerista hóhérok hatmillió fiatalt és öreget, férfit és nőt gyilkoltak meg kötéllel, bárddal, golyóval, gázzal. A lengyel nép azonban soha, egy pillanatra nem adta meg magát. Tudta-e vagy sem a nép többsége ma három évtizede, amikor hazája földjén még az ágyúk dörögtek, hogy a német fasiszta horda kitakarodásával új korszak virrad rá? Ki mondhatná ezt meg ma már. Annyi biztos: ha lelkesedett a lengyel nép, azt nem az úri Lengyelország feltámadásáért tette. Nagyon jól emlékezett még arra az országra, amelyben a nyomort csak ázsiai méretekkel lehetett mérni. Ahol olyan tartományok létezhettek, mint a kétmilliós Rzeszów vajdaság, amelynek mindössze hat falujában volt villany, ahol a jó utak hossza 24 kilométert tett ki, ahol 40 ezren dolgoztak az iparban, ahol a lakosság 63 százaléka analfabéta maradt, s ahol összesen háromszáz orvos próbálta felvenni a kilátástalan harcot a népbetegségekkel. • • Ö rökre a múlté ez. Kommunista pártjuk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével barátaink olyan új hazát építettek és építenek maguknak, amilyenről a nehéz évszázadokban álmodoztak a lengyel hazafiak. Lengyelország ma már világméretekben ipari erő. Lakossága a Föld lakosságának 0,9 százaléka, de a Föld ipari termelésének'2,3 százalékát szolgáltatja. Nagyszerű eredményük ritkán látható fejlődés következménye. Miközben a hatvanas években a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése világ-átlagban 5,3 százalék volt, náluk ez 6,8 százalék, sőt tavaly elérte a 9,5 százalékot. A háború előtti évben az egy főre eső nemzeti jövedelem 200 dollár volt, tavaly pedig már meghaladta az 1100 dollárt. Iparuk fejlődése 1971 óta több mint évi 11 százalék. Mezőgazdaságuk termelése a háború óta megduplázódott. Azzal számolnak, hogy 1990-re a ma 33 milliós ország lakossága 40 millióra szaporodik. Ez magyarázza, hogy két és fél évtized alatt két és fél millió lakás épült, s a következő húsz évben újabb hétmii1'ó 300 ezer új lakásba költözhetnek be a fiatal lengyelek. S hogy szavunkat ne feledjük, hadd emlékeztessünk arra: a példának idézett rzeszówi vajdaságban ma autóbuszokat, motorokat, sőt repülőgépeket gyártanak — exportra ... Ha a júliusi manifesztum sorainak olvastakor talán nem is érezte át mindenki annak társadalmi-történelmi súlyát, az új élet első pillanatától tisztában volt azzal, hogy a lengyel nép felszabadításában oroszlánrészt vállalt a Vörös Hadsereg. A Gwardia Ludowa pedig — a lengyel néphadsereg magva — nemcsak együtt vérzett ezer kilométeren ót a szovjet katonákkal, hanem egyúttal kijelölte a ’ felszabadult Lengyel- ország helyét Európa politikai térképén. Az ősi átok, a lengyel „egyedül vagyunk” komplexum szintén a múlté. A nagyszerűen fejlődő, impozáns Lengyelország a szocialista közösség tagjaként, a testvérországok egyesített erejével vívhatta ki határai biztonságát, történelmi külpolitikai sikereit. L engyelország ma jelentős tényezője az európai politikának, s mi, magyarok, örömmel látjuk lengyel testvéreink felemelkedését, tekintélyük növekedését. Minden sikerüket a magunkénak is érezzük. Himnuszuk szavával élve: nemcsak „nem veszett el Lengyelország” — de most, harminc éve talált igazán magára! F. A. HNF klMsttséf utazott Varsóba Szombaton elutazott Budapestről a Hazafias Népfront Országos Tanácsának négytagú küldöttsége, amely a Lengyel Nemzeti Egységfront meghívására részt vesz a Lengyelország újjászületésének napja, 30. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségeken. A küldöttséget Nagy Józsefné, a HNF OT alelnöke vezeti. Magyar államfértiak üdvözli távirata a Lengyel Itépköztársaság neiiiiell ünnepe alkalni EDWARD GIEREK elvtársnak. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, HENRYK JABLONSKI elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, PIOTR JAROSZEWICZ elvtársnak. a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének VARSÓ Kedves Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe Lengyelország újjászületésének 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, és a testvéri lengyel népnek. Nagyra értékeljük azokat a kimagasló eredményeket, amelyeket a testvéri lengyel nép, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével az elmúlt három évtized alatt elért a szocialista társadalom építésében és megszilárdításában a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében. A Lengyel Népköztársaság sikerei, valamint hathatós hozzájárulása a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös ügyének a szocialista országok egységének megszilárdításához, a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez méltán vívták ki a haladó és békeszerető emberek őszinte elismerését. A magyar és a lengyel nép hagyományos barátsága a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveire támaszkodva szorosabbá vált, új tartalommal gazdagodott. Kapcsolataink sokoldalú fejlesztésében azon fogunk munkálkodni, hogy tovább erősödjék népeink testvéri, internacionalista barátsága, a szocialista közösség egysége, a béke, a haladás erőinek győzelme javára. E jelentős történelmi esemény, országuk újjászületésének 30. évfordulója alkalmából szívből kívánjuk önöknek és az egész lengyel lépnek, hogy hazájuk felvirágoztatásában a szocializmus és a tartós béke ügyének győzelméért folytatott harcban felelősségteljes munkájukat további sikerek gazdagítsák. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Mag; o'f Népköztársaság Minisztert!!'.' i csónak elnöke Apró Antal, az országgyűlés elnöke a Lengyel Nép- köztársaság fennállásának 30. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Stanislaw Gucwát, a Lengyel Népköz- társaság szejm-jének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte lengyel partner szervezetét. Eseményekről röviden ELHALASZTJÄK 9 Szombaton reggel Belg- rádban hivatalosan bejelentették, hogy Joszip Broz Tito jugoszláv államfő és Hafez El Asszad Szíriái elnök abban állapodott meg, hogy a ciprusi események alakulása és a nemzetközi feszültség növekedése miatt a Szíriái elnök július 20-tól 23-ig tervezett jugoszláviai hivatalos és baráti látogatását rövid idővel elhalasztják. BEFEJEZŐDÖTT • Rómában befejeződött az Olasz Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti megbeszélés. A szovjet pártküldöttség, amely Borisz Ponomarjov- nak, az SZKP KB titkárának vezetésével tartózkodott Olaszországban, vélemény- cserét folytatott az OKP küldöttségével, amelyet Armando Cossutta, az OKP PB tagja, a KB titkára vezetett. NYU, ATKOZ AT • Nixon amerikai elnök San Clementében, Juan Carlos spanyol trónörökös és péntek óta ideiglenes államfő Madridban, pénteken aláírták az amerikai—spanyol közös nyilatkozatot a két ország közötti „védelmi együttműködés” elveiről. Mint már jelentettük, a tízpontos nyilatkozatban a két kormány megerősíti, hogy kész a további együttműködésre. HAZASZÁLLÍTJÁK • Bejelentették, hogy az év vége előtt hazahozatják Éva Perón holttestét Spanyolországból. Mint ismeretes, Éva Perónt Juan Perón Argentína volt elnökének feleségét szinte szentként tisztelik Argentínában. Az 1952-ben rákban elhunyt asszony hamvainak hazaszállítását a néhai Juan Perón elnök végrendelete szerint Isabel Perón elnök rendelte el. A sors iróniája, hogy a NATO urai a Ciprussal kapcsolatos, no meg a Görögország és Törökország közötti vita eldöntésére három éve éppen Lisszabonban vélték megtalálni a végleges formulát. Abban a portugál fővárosban, ahol ma már a rasiszta múlt komor éjszakáját felváltották a demokratikus hajnal első fényei. Az 1971 júniusi döntés adott bizonyos lehetőséget arra, hogy 1974 júliusában egyesek megpróbálják Ciprus szigetére a fasiszta • éj sötét leplét ráborítani ... A NATO 1971-ben Lisszabonban arra bírta rá az athéni juntát, hogy hozzanak létre olyan kompromisszumot, amely a, szigetország politikáját a NATO stratégiai érdekei szerint „atlanti irányban” befolyásolja. A lisszaboni egykori királyi palotában — a NATO- ülés színhelyén összegyűlt újságírók között akkoriban nem talált helyeslésre a Ciprust is magában foglaló „atlanti határozat” híre: milyen címen foglalkozik a NATO azzal a független kis országgal, amely nem tagja ennek az imperialista katonai szövetségnek, ha a területén brit támaszpontok vannak, ez a gyarmati múlt maradványa. Ha két NATO-tagállam: A Biztonsági Tanács pénteki ülésén Makariosz beszámolt a ciprusi eseményekről. Beszédében kérte a világszervezetet, hogy Cipruson állitsa vissza az alkotmányos rendet. Görögország és Törökország igényt is tart a szigetre, ez nern lehet ok arra, hogy megtagadják a ciprusi néptől az önrendelkezés jogát. Mindezt nem mi, a szocialista országokból jött újságírók mondtuk, hanem nyugati polgári kollégák is, akik arra hivatkoztak, hogy az efféle döntésekkel a NATO maga cáfol rá az alapokmányának oly szép szavakkal megfogalmazott elveire... Ma a NATO-ban kell viszszatáncolniok egyeseknek: amerikai tábornokoknak, görög diplomatáknak, a Közel- Keleten érdekelt, az európai enyhülést ellenző ilyen-olyan nemzetiségű politikusoknak, olaj mágnásoknak és fegyver- gyárosoknak, hogy Ciprus válságából a kivezető utat meg lehessen találni. Washingtonból és Brüsszelből, a NATO székhelyéről kell utasításnak érkeznie Athénba, hogy aztán a junta visszarendelje a ciprusi, úgynevezett Nemzeti Gárda élén álló görög tiszteket, akik Makariosz megdöntésére összeesküvést szőttek és puccsot hajtottak végre. A ciprusi játszma még korántsem ért véget, a török lépés sem az utolsó a sorban. A nemzetközi diplomáciai küzdelem fontos szintere az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Mint a Magyar Nép- köztársaság kormánya nyilatkozatában kifejezte: Reméljük, hogy a Biztonsági Tanács érvényt szerez az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányéban lefektetett elveknek, megvédelmezi Ciprus törvényes kormányának jogait, a Ciprusi Köztársaság függetlenségét és szuverenitását. A héten Lisszabonban a demokrácia ügye sikert könyvelhetett el: megalakult az új kormány, amelynek politikai irányvonala kedvezőbb, mint volt az első kabinet lemondott elnökéé, Palma Car- losé. A Közel-Kelet látszólag háttérbe szorult a héten, kevés látványos eseménnyel szolgált. Pedig érdemes odafigyelni, hogy lassan-csönd- ben kialakulnak á Palesztin Felszabadítási Szervezet részvételének feltételei a genfi békekonferencián. Az Egyesült Államokban a képviselőház jogi bizottsága csütörtökön látott munkához, hogy most mór végérvényesen megfogalmazza döntését: javasolja-e a kongresszusnak az elnök elleni alkotmányos vádemelést, vagy sem? A hónap végéig meg kell születnie a döntésnek.
