Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

1974. január 3., csütörtök ÉSZAK - MAGYARORSZAG 3 Törődnek velük! A csatolt községek helyzete az edeiéityi járásban Megyénk nyolc járása közöl az edelényiben jelenleg csak­nem 20 ezer ember — a lakosság közel egyharmada — az önálló közigazgatással nem rendelkező, úgynevezett „csa­tolt” községekben él. A többnyire kis lélekszámú települések helyzete sok tekintetben megváltozott a tsz-ek egyesülése, a községi tanácsok összevonása, s az iskolák körzetesítése óta. A járás gazdasági egységei — ipari és mezőgazdasági üzemei — főleg a központi községekben koncentrálódnak. A 41 csatolt községben — amelyek közül 30 termelő­szövetkezeti, 11 pedig ma is egyénileg gazdálkodó, — mindössze három isz és két kisebb ipari üzem található. Ugyanakkor e községek a já­rás gazdasági életében — fő­ként a mezőgazdaságban — ma is jelentős szerepet ját­szanak. Itt található a járás összes szántóterületének mint­egy 55 százaléka, mégis az utóbbi évtizedben a helyi munkalehetőség szűkössége, és más ismeri — jórészt ob­jektív okok miatt — a csa­tolt községek lakóinak szá­ma több mint hét és fél szá­zalékkal csökkent. (A járás lakosságának száma ez alatt lényegében stagnált.) A csatolt községek lélek­számúnak csökkenése azon­ban nagy szóródást mutat. Egyes településeken erőteljes fejlődés is tapasztalható, amely mind a lélekszámban, mind pedig a lakásépítkezé­sek számában megmutatko­zik. Borsodszirákon például — ahol önálló gazdasági egy­ség (tsz) van — tíz év alatt a lakosság száma 15 száza r. lekkal növekedett, s évente átlag 10 új lakóház épült. Jelenleg a legnagyobb gondok egyike a járásban — több szempontból is — az egyénileg gazdálkodó közsé­gek problémáinak perspekti­vikus megoldása. A kialakított településfej­lesztési koncepciók szerint a falusi lakosság kereskedelmi, kulturális, egészségügyi ellá­tását az úgynevezett „kiemelt alsófokú központokban” és az „alsófokú központokban” kell lehetővé tenni. Ennek megfelelően, a lakosság ellá­tását szolgáló fejlesztéseket e településeken kell megva­lósítani, és ide kell koncent­rálni a kommunális fejlesz­téseket szolgáló pénzeszközö­ket is. Az úgynevezett „csa­tolt” községekben a legalap­vetőbb ellátás és szolgáltatás megteremtésére kell töre­kedni. A „csatolt” községek elmaradottsága az úgyneve­zett „székhely-községekhez” viszonyítva jelenleg legszá­mottevőbb a kommunális vonatkozásokban. A 41 jcap- csolt település közül mind­össze hatban van vezetékes ivóvízellátás, szennyvízelve­zetés és tisztítóberendezés pedig még egyetlen község­ben sincs. Kedvezőtlenek az útviszonyok is. noha a körül­belül 39—40 kilométer hosz- szú betonjárda az érintett településeken a sármentes gyalogos közlekedést bizto­sítja. A közös községi tanácsok anyagi eszközeiket általában megtelelő arányban osztják el az érdekelt települések kö­zött. s igyekeznek megoldani a legégetőbb kommunális kereskedelmi, egészségügyi és más szükségletek kielégíté­sét. A lehetőségek azonban Hires sszteni a lÉanyagfeldolgozéban Beszélgetés Deák István főmérnökkel általában elmaradnak a he­lyi igényektől, a reális szük­ségletektől. Az iskolák körzetesítése sok tekintetben befolyásolta az érdekelt Községek közok­tatási, közművelődési helyze­tét. A körzet-központot álta­lában a tanácsi székhelyeken alakították ki, nyolc csatolt településen teljesen meg­szűnt az iskolai oktatás; 30- ban csak alsó tagozat van, s mindössze 3 kapcsolt köz­ségben működik alsó és felső tagozat is. Az érintett községek lakos­sága a körzetesítést nem mindenütt fogadta megértés­sel, noha azóta megállapí­tották: a körzetesítés a kap­csolt községek tanulóinak ok­tatási színvonalában minőségi fejlődést jelentett. A körzeti iskolákban a magasabb szin­tű oktatást, a korszerű és nagyobb mennyiségű szemlél­tetőeszköz, a jobb tárgyi fel­tételek is biztosítják. Figyel­met érdemel, hogy a kapcsolt községekben a tanulók lét­számának mintegy 10 száza­lékos csökkenése ellenére is nőtt a nevelők száma; vi­szont elgondolkoztató, hqgv e községekben az utóbbi 3 év alatt 18 fővel növekedett a képesítés nélküli nevelők száma. A közművelődés objektív és szubjektív fettételei meg­lehetősen kedvezőtlenek a csatolt községekben. Hat te­lepülésen a művelődési in­tézmény megszűnt, a népmű­velési feladatok ma ügyin­tézőkre hárulnak; a meglevő művelődési intézmények sok helyen korszerűtlenek, s több községben hiányzik a fenntartásukhoz szükséges költségvetési fedezet. Könyvtár a járás valamenv- nyi csatolt községében műkö­dik, általában a székhely­községek „fiókkönyvtára­ként”, s az utóbbiaknak a lakosság 26 százaléka tagja, a székhely-községek 17 szá­zalékával szemben. A politikai munka szerve­zeti keretei, személyi feltéte­lei — és tartalma is — ál­talában gyengült a helyi ta­nácsok megszűnésével. A pártalapszervezetek — több­sége kis létszámú — tevé­kenységük, munkájuk haté­konysága átmenetileg csök­kent. mivel az új helyzetből adódó feladatok megoldásá­hoz nem találták meg min­dig és mindenütt a megfelelő módszereket. Az alapszerve­zetek többségében azonban ismét rendszeressé válik a szervezeti élet. Néhol viszont még ma is jelentkeznek szer­vezeti és káderproblémák, gond a pártépitő munka, s az ideológiai, politikai nevelő­munka színvonalát és haté­konyságát is növelni kell. Mindezeket a járási párt-1 vb legutóbbi ülésé állapította | meg, miután a helyzetet a j megyei tanács járási hivata- j Iával karöltve tüzetesebben j megvizsgálta. A járás vezető j politikai testületé, a vb en­nek alapján megfelelő hatá­rozatot hozott a csatolt községek helyzetének s az ott végzett politikai munka szín­vonalának és hatékonyságá­nak javítására. Cs. L. Sajtolással készülnek a hőre lágyuló műanyag eszközök. Ké­pünkön az apró termékek sorozatgyártása folyik, „utántöl­tés” a félautomata sajlológépen. Fotó: Szabados k Misii í*lí*i Műanyag­A ITmil'MJ feidolgc>zó Vállalat telephelyén beszél­gettünk el Deák Istvánnal, a gyár főmérnökével, az üzem elmúlt évi eredményei­ről és terveiről. — Tulajdonképpen 1973- ban „ért be” a három éve megkezdett műszála fejlesz­tés eredménye'— mondta. — S bármennyire furcsán hang­zik is, égy-egy termék vé- gigflittatása igen lassú, kö­rülményes és nehézkes fel­adat. Vegyünk például egy műanyag fürdőszoba-tükröt. Az ehhez hasonló típusnak külföldön már nagy sikere volt. Mielőtt ml gyártani kezdjük, felmérjük az igé­nyeket, kikalkuláljuk az árát, megtervezzük és elké­szítjük a gyártáshoz szük­séges szerszámokat, majd ezt követően legyártjuk az első darabot.. A KERMI vizsgálata után a végleges ár megállapítása következik, majd itt b ekapcsol ód ik a nagykereskedelem, s ha kell, legyártjuk a null-széniát. Ha a közönség is megkedveli az új eszközt, vagy tárgyat, alt­kor nagyobb tételben is gyártjuk. Mindez összesítve körülbelül egy évet tesz ki. A mőaoya^.piac nyű piac. Kezdetben, a há­ború rossz emlékű műrostos textíliái és anyagai után, meglehetősen nagy ellenál­lást kellett a műanyagokból készült eszközöknek legyőz­niük. Később a „frontáttö­rés” után hatalmas mennyi­ségben készültek a különféle műanyag eszközök, fogasok, kilincsek, tányérok, poharak és ki tudná felsorolni, mi minden ... — Éppen ez az. Néhány éve, a műanyag előretöré­sének diadalmas fénykorá­ban mi is azt hittük, „ki­ütéses” győzelmet arattunk. Nem így történt. Az üveg­ipar, a fa. és fémipar át­szervezte erőit, és ' a már újra igen sok üvegből, por­celánból, fából és fémből készült termék sikeresen versenyez a műanyagokkal. Azt kell mondanom, min­denképpen szerencsés ez a verseny, hisz mindegyik iparágat a szebb kivitelű, célszerűbb és olcsóbb ter­mékek előállítására sarkall­ja. — A miskolci műanyag­gyárban milyen sikeresebb termékeket készítettek az cí­műit évben? — A különböző fürdőszo­bai eszközökkel szép ered­ményt értünk el. 1973-ban több százezer készült a kü­lönféle eszközökből, s ezek túlnyomó részét a hazai piacon értékesítettük. De szállítottunk Lengyelország­ba és Csehszlovák! ába is. Tulajdonképpen azt kell mondanom, hogy csak egy töredékét tudjuk gyártani annak, amit el tudnánk ad­ni. Az elmúlt évben — pél­dául a moszkvai kiállításon is — nagy sikerrel szere­peltünk termékeinkkel, de kapacitás híján nagyobb üz­letet mégsem köthettünk. — A piacon az igények igen gyorsan változnak. A következő idősaafcban a gyár tervező kollektíváját milyen elképzelések foglalkoztatják? — Tovább kívánjuk széle­síteni a fürdőszobai kellé­kek választékát. Szinte 'ki­meríthetetlen tartalékaink vannak. Készítünk például tükröket, fésülködő ülőkét, piperepolcokat, amelyek akár tel efon asztalkának is j alkalmasak, ezenkívül kü­lönböző, modem formájú í fogasokat is. Természetesen. | tovább gyárt juk mindazokat I a termékeinket, amelyek a j piacon kelendőek, kereset­tek. A miskolci dánképpen fiatal üzem. A gyártás színvonalának kor­szerűsítéséihez újabb és újabb gepek kellenek, s a gépek számára újabb helyiségek. A változás mind azt a célt szolgálja, hogy többet és jobban termeljenek Hogyan oldják meg ezt? — Csak a műszaki szín­vonal emelésével. Az üzem munkás- és alkalmazotti lét­száma évről évre csökken, s mégis az elmúlt évben már 62 millió forintos ter­melési tervet teljesítettünk. Ez mintegy 12 százalékkal magasabb nyereségtömeget hoz a dolgozók számára, mint az 1972. évi volt. Re­méljük, 1974 is további si­kereket. eredményeket hoz számunkra. Hajdú Gábor ÍSZ-SSSZSÜfÉ a terzsprÉtscÉ izüt Szorgalmasan készülnek a szerencsi járás állami és szövetkezeti gazdaságai az 1973. év számvetésére. A te­mérdek adat és számoszlop között bőven foglalkoznak a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetével, kereseti le­hetőségeivel megbecsülése­vei is. Ami a jövedelmüket illeti, általában megfelel a ténylegesen elért teljesítmé­nyük után járó bérezésnek, e tekintetben nincs különb­ség férfi- és nödolgozok kö­zött. A pénzjutalomban része­sültek száma i.s megfelel az arányszámuknak, de a ki­tüntetettek és a törzsgárda- tagok aránya a létszámuk­hoz viszonyítva már keve­sebb a férfi dolgozókénál. A Szerencsi Állami Gazdaság­ban igyekeznek állandó munkalehetőséget biztosítani a nőknek, így itt könnyeb­ben tudják teljesíteni a törzsgárdatagsághoz megkí­vánt feltételeket. Aki 10 éves törzsgárda tagsággal ren­delkezik, a jelvényen kívül 600, 15 év után 800, 20 ev után 1000, 25 év után pe­dig 1500 forint jutalmat kap. A nyugdíjasoknak minden evben találkozót rendeznék, s az 6 törzsgándatagságuk elismerése ezen történik. A termelőszövetkezetekben arányszámukhoz viszonyít­va lényegesen kevesebb nő- dolgozó nyeri el a törzsgár- datagságot, mivel nem min­degyik szövetkezeti gazda­ság tud biztosítani nékik egész éviben munkaaMsatenat. Prügyöm például, ahol a do­hány, a seprúkotés és a ko­sár-, bútorfonás több kere­seti lehetőséget nyújt a torasgárdatagság elnyerésé­nek az a feltétele, hogy’ 5 éven keresztül — 10 órás munkanapot véve figyelem­be — évi 250 munkanapot kell ledolgozni. Értnek tel­jesítése esetén minden fo­lyamatos 5 év után 3 szá­zalékos, 100 munkanap ese­tén 2 százalékos pótlékot fi­zetnek. Harmadfokú védelmi készültség Óriási jégdugő a Tiszán Munkában a jégrobbantó járőr és a jégtörő fiottilla Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság decem­ber 29-én, este harmadfokú készültséget rendelt el a Ti­sza felső szakaszán. A na­pokban levonuló kisebb ár­hullám ugyanis Cigánd és Kenézlő között, mintegy harminc kilométer hosszúsá­gú szakaszon óriási jégdugót hozott • létre. A jégtáblák összetorlódtak, összeálltak. A jégtorlász átlagos vastag­sága meghaladja az öt mé­tert. Így a becslések szerint az említett térségben mint­egy 15 millió tonna súlyú jégtömeget kell szétrombol­ni. hogy egy újabb árhullám ne járjon komoly következ­ményekkel, a nagy tömegű jégdugó ne okozzon kárt a vízlépcsőben, illetve az erő­műben. A munka az Országos Víz­ügyi Hivatal ár-- és belvíz- védelmi központi szervezeté­nek jégrobbantó járőrére, valamint az igazgatóság to­kaji kőbányájának robban­tó részlegére hárult. A kü­lönleges védőfelszereléssel és eszközökkel ellátott robban­tó specialisták, valamint a vízügyi szervezet dolgozói az ünnepek alatt sem pihen­ték. Munkájuk nagyon ne­Flőkészítik Irombákat a jégrobbantó héz és veszélyes, hiszen a szinte járhatatlan jégtorla­szokon kell dolgozniuk. Ter­mészetesen el vannak látva mentőmellénnyel, biztonsági övvel, és a jégtorlaszon biz­tonsági kötelet, pallódeszkát használnak. így helyezik el először a iégtorlaszokon a perforációs robbanóanyago­kat, majd az így' kiképzett lyukakban a tíz-, illetve húszkilogramnios jégrobban- tó bombákat. Ezen a mun­katerületen nagyon meg kell gondolni, hova lép az em­ber a súlyos robbanóanya- gokkaL Ezért szigorúan ügyelnek a biztonsági elő­írások betartására, A robbantással megbon­tott jégtorlaszok szótő;, raho­kisára bevetették a vízügyi igazgatóság jégtörő flottillá­ját is. Az vízügyi szolgálat mintegy száz dolgozója az ünnepek alatt sem pihent. A védelemvezető. Seres Gyula, valamint az igazga­tóság sárospataki I. sz. sza­kaszmérnökségének vezetője, Tausz József szinte . éjjel­nappal a gáton tartózkodik. Bár megfelelő létszám és korszerű technika áll ren­delkezésükre, a munkák lassan haladnak. Minden elismerést megér­demelnek a vízügyi szolgá­latnak azok a dolgozói, akik az ünnepek alatt is. a leg­nehezebb és veszélyes kö­rülmények között 12—14 órát dolgoztak, illetve dol­goznak naponta. Szöveg, kép: Oravec János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom