Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG ES 1574. jan. 22., kedd Eseményekről röviden *> Elvárások a kereskedelemtől A fasizmus kísérlete MR líredo Covelli, az olasz neofasiszlapárt, az MSI jjljjl elnöke Milánóban vasárnap kijelentette: „a II jobboldal 1974-et a fordulat évévé változtatja”, pi aj A jelékből ítélve, az olaszországi úgynevezett Unja nemzeti jobboldal csakugyan szeretné szétzúzni a demokratikus rendet és megkaparintani a ha­talmat. Esélye ugyan csekély erre. de a zavarosban ha­lászok, a Mussolini-: dminisztrációból visszamaradt ele­mek, sok félrevezetett és a demagóg követelésektől meg- ittasult kisember — í 'eg a gazdaságilag rendkívül elma­radt déli országrészbe \ — jelentős bázisául szolgálnak a jobboldali veszélynek. Convelli milánói gyűlésén tömegverekedés és lövöldö­zés támadt — egy 22 éves diák. Fabio Forni — életve­szélyes sérülést szenvedett: revolvergolyó fúrodott a mel­lébe. Sokan mások, köztük hét rendőr is, megsebesült a rendbontás alkalmából. Cagliaribsn Giorgio Almirante, az MSI főtitkára tartott nagygyűlést. Később újfasiszta suhancok megtámadták a szocialista párt helyiségét. Ca- taniában, Palermóban és Nápolyban hasonló összetűzések történtek vasárnap. Aligha lehet elkülöníteni ezeket az eseményeket az ok­tóberben leleplezett szélsőjobboldali összeesküvés ügyétől. Öt magas rangú olasz katonatiszt ellen Paxlovában eljá­rás indult. Legutóbb az keltett nagy feltűnést Iáliában, hogy Paul Getty, az elrabolt milliomos unoka ügyében is a szálak a szélsőjobboldalhoz vezettek. Már több személyt őrizetbe is vettek, valamennyien egy ultrajobboldali szervezet tag­jai, s annak megbízásából kábítószert csempésztek, sőt, valószínűleg a fiatalember elrablása és megcsonkítása — jobb fülének levágása is — az ő számlájukra írandó. Felforgatás, provokációk, fegyveres támadások és em­berrablás — mindez a fasizmus módszereire vall. S egy­úttal újabb bizonyság arra, hogy Itáliában Mussolini ha­lálával a fasizmus nem ért véget. A duce szelleme máig is kísért. A kereskedelem tavalyi te­vékenységét összegezték, idő­szerű kérdéseit vitatták meg s áz idei legfontosabb felada­tait határozták meg hétfőn az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem vezetőinek orszá­gos értekezletén a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. A tanácskozáson a kis- és nagykereskedelmi vál­lalatok, a szövetkezetek, a tanácsi irányító szer­vek vezetőin kívül részt vett Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Mol­nár Frigyes, á SZÖVOSZ el­nöke és Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára. Szurdi István belkereske­delmi miniszter egyebek kö­zött elmondotta, hogy a fo­gyasztási cikk kiskereske­delmi vállalatok tavaly — változatlan áron — 5.8 szá­zalékkal több árut értékesí­tettek, mint az előző évben. Az idén változatlan áron 6,5 százalékos, fo­lyó áron 8,6 százalékos forgalomnövekedést ter­veztek. A miniszter hangsúlyozta, hogy változatlanul érvényesí­teni kell azt a kereskedelem­politikai törekvést, amely szerint az ellátás javításával az árukínálatot még jobban kell közelíteni a lakosság igényeihez. A népgazdasági terv a tavalyihoz hasonlóan szociálpolitikai intézkedések formájában mintegy 3,5 mil­liárd forintos többletjövedel­met juttat az alacsony kere­setű, sokgyermekes családok életkörülményeinek javításá­ra. Ez önmagában is egyen- . értékű a múlt évi 16 százalé­kos-' vásárlóerő-növekedéssel. Mindezek alapján elvárják a kereskedelmi vállalatoktól és a szö­vetkezetektől, hogy fel­tétlenül elégítsék ki a viszonylag alacsonyabb jövedelmű lakosság igé­nyelt változatlanul gondoskodni kell elegendő olcsóbb ter­mékről, s növelni kell az úgynevezett középáras cikkek kínálatát. Ezután a különböző ágaza­tok tennivalóit részletezte a miniszter. Kívánatos, hogy a kereske­delmi és a vendéglátóipari vállalatok — a tejiparral kö­zösen — fokozzák a tej és tejtermékek, az úgynevezett tejes ételek árusítását. A vendéglátóipar viszont csak vontatottan, lassan bővíti ér­tékesítési kórét. Javulást hozhat az. hogy az idén a fővárosban és vidéken egya­ránt korszerű önkiszolgáló ét­termeket, gyorskiszolgá­lásra alkalmas vendéglá­tó üzleteket nyitnak, A tavalyival azonos, 5 szá­zalékkal magsabb. ruházati forgalommal számolhatunk, ehhez jó termelői kínálat ígérkezik. Hangsúlyozta a miniszter, hogy gyermekruházati cikkek­ből, főleg a rögzített- áras termékekből zavar­talan, teljesen kielégítő ellátásról kell gondos­kodni annál is inkább, mert a Könnyűipari Minisztérium ehhez minden támogatást megad. A tanácskozáson Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese is felszólalt. Kiemelte, hogy fejlődésünk legfőbb bázisa 1974-ben is — csakúgy mint az előző né­hány esztendőben — a haté­konyság, illetve a termelé­kenység állandó növekedése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzat 1974-re számos életszínvonal-növelő intézkedésre hozott határo­zatot. A kereskedelemnek az a feladata, hogy a növekvő, életszínvonalhoz szükséges árualapokról megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban gondoskod­jon. A továbbiakban arról szólt Huszár István, hogy a kor­mányzat igen nagy erőfeszí­téseket tesz azért, hogy a tő­kés energiaválság a hazai la­kosságot minél kisebb mér­tékben érintse. A továbbiakban arra utalt, hogy a jelenlegi jó áruellá­tás mögött óriási erőfeszíté­sek vannak és az ellátás megfelelő színvonalában egész gazdálkodásunk stabi­litása tükröződik. Hangsú­lyozta. hogy a kereskedelmi dolgozók nemcsak gazdasági munkát végeznek, hanem po­litikai feladatot is teljesíte­nek. Nem is részben rajtuk múlik, hogy ez a több száz­ezer vásárló, akik naponta meglátogatják a kereskedel­mi egységeket, milyen köz­érzettel távoznak — mondot­ta a Minisztertanács elnök- helyettese. Vasútvonalamig Korszerűsí­tésében, fejlesztésében jelen­tős érdemekkel dicsekedhet a MÁV miskolci Építési Fő­nökség kollektívája; hosszú évek óta igen jól munkálko­dik, s így tavaly is hagyo­mányosan kiváló szinten vé­gezte feladatát. 1974. is sok tennivalót ró a kollektívára. Váradi Ist­ván, a főnökség igazgatója elmondja, -hogy ebben az évben Borsod határán túl folytatják a vasútvonalak korszerű­sítését. Ez év második felében Hort —Csány és Vámosgyörk kö­zött, a bal vágányt kilenc kilométeres szakaszon építik át. A jelenlegi 48 kilós síné­ket a méterenkénti 54 kiló­sokkal cserélik fel. Tovább­folytatják a Füzesabony és Eger közötti vonalon a kor­szerűsítést. Jelentős munkát vé­geznek Leninvárosban. Itt három vonatfogadó vágányt építenek az olc- finmű kiszolgálására. A főnökség dolgozói két jelentős építést végeznek Miskolcon. A Tiszai pálya­udvaron készül a személyko­csi-javító bázis. Ebben az év­ben végezni szeretnének az építőmesteri munkákkal, hogy mielőbb megkezdhessék a bázis berendezéseinek sze­relését. Jelentős rekonstrukció megy végbe a miskolci von­tatási főnökségen; közismert nevén a fűtőházban. A kor­szerű Diesel-mozdony javító csarnok ikertársaként — az egykori négyszög-fütőház- ban — nagy' átalakítással for­málják ki a villamos mozdonyok modem ja­vítócsarnokait. Érdekesség: éppen száz év­vel ezelőtt hozták itt létre a fűtőházat. Váradi elvtárs elmondotta, hogy a jubileu­mot ők is nevezetessé akar­ják tenni. Meggyorsítják az építés és a szerelés ütemét, hogy e munkával a vasutas­napra végezhessenek. Energiagondok A VILÁGBAN A nyugat-európai főváro­sokban vasárnap általában idegesen reagáltak a francia kormánynak arra a bejelen­tésére, hogy a fizetési mér­leg várható deficitje miatt fél évig a többi közös piaci valutától függetlenítve le­begteti a frankot. Számos ország úgy döntött, hogy legalább egy napig zárva tartja valutapiacait, amíg ki­tisztul a helyzet. Százfrankos bankjegyek „lebegnek” az egyik párizsi szökőkút vizén. FABMI MOSZKVÁBAN • Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hétfőn a szovjet kormány meghívásá­ra hivatalos baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett. Fahmi négynapos moszkvai tartózkodása alatt megvitat­ja majd a közel-keleti hely­zet időszerű vonatkozásait Gromikóval, s találkozik más szovjet vezetőkkel is. ZSIVKOV BERLINBEN 9 Hétfőn délelőtt hivatalos baráti látogatásra Berlinbe érkezett a Bolgár Köztársa­ság párt- és kormánykül­döttsége, élén Todor Zsiv- kowal, a Bolgár KP KB el­ső titkárával, az Államta­nács elnökével. SZOVJET JEGYZÉK KÍNÁNAK • A Szovjetunió külügymi­nisztériumában január 21-én jegyzéket nyújtottak át Liu Hszin-Csuan-nak, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetének. A Szovjet­unió külügyminisztériuma és pekingi nagykövetsége az el­múlt napokban több felter­jesztéssel fordult a kínai ha­tóságokhoz azzal összefüggés­ben, hogy Pekingben letartóz­tatták V. Marcsenkót. a pe­kingi nagykövetség első tit­kárát és feleségét, J. Szem- jonov barmadtitkárt és fele­ségét. valamint A. Koloszov tolmácsot. Ezek. a szovjet munkatársak Moszkvába ér­kezésük után elmondották le­tartóztatásuk körülményeit, a velük szemben alkalmazott durva és önkényes eljárást. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma határozottan tiltako­zik a KNK nagykövetségé­nél a szovjet diplomáciai munkatársak letartóztatása és a velük szemben tanúsított barbár bánásmód ellen, ami a nemzetközi jog általánosan ismert normáinak legdurvább semmibevevése, az emberies­séggel ellenkező cselekedet volt. ASZTJ-KÜLDÖTTSÉG 9 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 15 és 20 között láto­gatást tett Budapesten az Egyiptomi Arab Köztársa­ság Arab Szocialista Uniója Központi Bizottságának kül­döttsége Mohamed Idrisznek, az ASZÚ KB tagjának ve­zetésével. A fantasztikus regények izgalmával vetekednek azok a száraz, tényszerű adatok, amelyek a világ nyersanyag­éhségét jellemzik. A föld­teke rendkívül gyors gazda­sági és szociális fejlődése szinte maga után vonja a nyersanyagigények ugrássze­rű emelkedését. Ami a múl­tat illeti: száz esztendő alatt — az ipar robbanásszerű fejlődésének hatásaként — a fogyasztás a kereskedelmi forgalomban nyilvántartott alapenergia-hordozókból több mint harmincszorosára emelkedett. A történelmi kö­zelmúlt még látványosabb grafikonvonallal ábrázolha­tó: a második világháború óta hozzávetőleg 15 éven­ként megkétszereződik az energiahordozó-igény, és a jövő természetesen további erőteljes gyorsulást ígér. Napjainkban az alig egy év­tizeddel ezelőtti energia-túl­kínálatot felváltotta az ener­giaéhség. E tény következ­ményeként ádáz versengés folyik a világ még szabad nyersanyagforrásainak meg­szerzéséért a fejlett ipari ál­lamok között. ♦ Készletek és gondok 1972-ben 759 millió tonna volt a termelés vasércből. Ebből a Szovjetunió 92,3. az Egyesült Államok 79,9, Ausztrália 60,8, Franciaor­szág 54,3, Kanada 38, India 34,4, Svédország 33,1, Brazí­lia 33, Venezuela 17, a töb­bi állam pedig összesen 130,3 millió tonnát termelt. Ismeretes, hogy a folya­matos vasércellátáson kívül az acéltermeléshez elenged­hetetlenül szükség .van még kokszra, kellő felvevő piac­ra, nem utolsósorban kvali­fikált káderekre. A világ kőszéntermelésé­nek 75 százaiéivá jelenleg öt államra jut: az Egyesült Ál­lamokra, a Szovjetunióra, Kínára, Lengyelországra és az NSZK-ra. A jövő sem mutat más képet. A világ úgynevezett bemért (viszony­lag rentábilisan kiaknázha­tó) szénkészletét 8,6 milliárd tonnára becsülik, amelyből ötven százalék a Szovjet­unióra esik. A. nyersanyag­helyzet megítélésénél termé­szetesen figyelembe kell ven­ni, hogy a nyersanyagok geológiai kutatása Ázsiában, Afrikában és Latin-Ameri- kában még a kezdetnél tart. Érdemes megemlíteni, hogy csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok acélterme­lése támaszkodik, főként ha­zai nyersanyagokra. A többi nagy, acélt előállító állam vaey kokszból, vagv vasérc­ből, esetleg mindkettőből be­hozatalra szorul. Kiváltképp erősen importra szorul vas­ércből és kőszénből Japán. Ezért a Japán monopóliu­mok arra törekednek, ho«v különösen Délkelet-Ázsióban ellenőrzésük alá vonják a készleteiket. Az Egyesült Ál­lamok és Nyugat-Európa monopóliumai nagy harcban állnak ebben, egymással és Japánnal is. ♦ Ráutaltság az araii világra Hasonló képet mutat ko­runk legnélkülözhetetlenebb nyersanyagának, az olajnak a térképe is. A világ felmért olajkészlete az 1973-as ada­tok szerint 87 milliárd ton­na. Ennek 85 százaléka Kö­zel-Keleten, 7 százaléka Észak-Aírikában van. (A helyzetet némileg enyhíti a 30 milliárd tonna olajnak megfelelő gázkészlet.) A szo­cialista országok a világ olaj- és földgázkészletének mintegy negyedével rendel­keznek. A Szovjetunió ren­delkezik a világ felmért és olcsón termelhető földgáz- készletének több mint felé­vel. A vezető tőkés országok — elsősorban a Közös Piac országai és Japán, de egyre inkább az Egyesült Államok is — fokozott mértékben rá­utaltak a Közel-Kelet és Észak-Afrika, tehát az arab világ olajára. A tőkés világ nagy olajtartalékai a Per­zsa-öböl országaiban vannak — mondják, amit az arabok ugyan megkérdőjeleznek. ♦ Nyersanyagok és felhasználók Többé-kevésbé ugyanez a helyzet a többi nyersanyag, elsősorban az alumínium, a réz. az ón, stb. lelőhelyeit illetően is. E nagy fontossá­gú nyersanyagok nagy része a Szovjetunióból és a fejlő­dő országokból származik, ugyanakkor a nyersanyagok fő fogyasztói és felhasználói az iparosodott és a legfej­lettebb országok. Hosszan sorolhatnánk még, melyik országban milyen nyersanyag található és mi­lyenek a készletek. De a fenti adatokból is világosan kitűnik, hogy a világ nyers­anyaglelőhelyei igém szét­szórlak. s nagyrészt nem ott találhatók, ahol tömegesen felhasználják. Így aztán a legtöbb nyersanyagot fel­használó. erősen iparosodott ország arra kényszerül, hogy importálja a számára nélkü­lözhetetlen kincseket. Japán például olajszükségletének egészét külföldről szerzi be. Az Egyesült Államok 1949- ig még jelentős mennyiségű olajat exportált. Alig 15 esz­tendővel később már csekély mennyiségű behozatalra szo­rult. 1973-ban pedig már csaknem 150 millió tonna olaj behozatalra kényszerült. 1980-ra, az előzetes számí­tások szerint már 620 millió tonnát kell importálnia Ha­sonló a helyzet Nyugat-Euró- pában is. Elgondolkodtató jys az adat is. mely szerint a világ országai importálni kénytelenek energiaszükség­letük egyharmadát. (Folytatjuk) II éves a itibáz

Next

/
Oldalképek
Tartalom