Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. dec. 9., vasárnap «* fi chilei itópírií Fárizsban a francia fiata­lok egy csoportja behatolt a chilei nagykövetség épüle­tébe és tüntetett a junta brutalitása ellen (fent). A roham rendőrség erőszakkal távolította el a tüntetőket az épületből, és harminc fiatalt letartóztatott. A chilei fasiszta junta egyik hadbírósága december 'első napján Antofagastában ki végeztette German Palo­minos Lamas chilei hazafit, amiért fegyveresen harcolta rezsim ellen Az északi országrészben letartóztatott személyek gyűjtőtó borában. P'saguában 25 hazafit 3—15 évi kény­szermunkára ítéltek. A ka­tonai szóvivő az elítélteket ..szélsőséges, fegyveres ak­ciókban” való részvételért minősítette bűnösnek, és ez­zel közvetve beismerte, hogy Chilében a pinochet-junta ellen partizántevékenység foivik. A santiagói hatóságok be­jelentése szerint őrizetbe vettek egy csoportot, mivel tagjai a moszkvai rádió adá­sait hallgatták Pénteken Santiagóból el­utazott az NSZK-ba a nyu­gatnémet nagykövetségen menedéket keresett hazafiak második csoportja. A 36 személy között van Jósé Oyarce. a Chilei Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja. flDNFF elnöke Hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége, élén Nguyen Huu Tho-val, a DNFF el­nöke, a DIFK mellett műkö­dő tanácsadó testület elnö­kével. Képünkön: Nguyen Huu Tho. A rédéáfo&n faaticztísik: Megyénk mezőgazdaságának kiemelkedő eredményeiről Tegnap, december 8-án reggel a Kossuth Rádió „Szót kérek” rovatában Fejes László, a Borsod megyei Ta­nács elnökhelyettese mondott rövid összegezést megyénk mezőgazdaságának eredmé­nyeiről. A borsodi rádiózók örömmel hallhatják, milyen jól dolgozott, milyen ered­ményeket ért el az idén me­gyénk mezőgazdasága. Fejes László elvtárs töb­bek között elmondta, hogy bár az idén az előző évhez viszonyítva 2800 hektárral kevesebb volt megyénkben a kenyérgabona vetésterüle­te, gazdaságaink 2500 va­gonnal több búzát arattak, mint 1972-ben, s csaknem 3000 vagonnal több kenyér- gabonát sikerült felvásárol­ni az előző évinél. Kalászosokból a legki­emelkedőbb termésered­ményt a sátoraljaújhelyi Új Erő Tsz-ben érték el, ahol búzából 46,1 mázsa, tavaszi árpából pedig 45,3 mázsa termett hektáronként. Kuko­ricából is jó volt a termés, elsősorban a zárt termeszté­si rendszerekhez csatlakozott gazdaságokban, ahol hektá­ronként 40—50 mázsa (má­jusi morzsolt) a termésát­lag. A monok) Kossuth Tsz- ben 59 mázsa volt a hektá­ronkénti hozam. A megyei tanács elnökhe­lyettese arról is hírt adha­tott az országnak, hogv hí­res borvidékeinken. Tokai- Hegvalián és a Bükkalián 20 000 hektoliterrel több must termett, s az előző év­nél 27 százalékkal több te­jet sikerült felvásárolni a merve gazdaságaiból Növe­kedett a megve szarvas- marha-állománva. s ezen. belül a tehénlétszám is. Különös örömmel hallot­tuk. milyen Mentősen nö­vekedett a megve mezőgaz­daságának bruttó termelési értéke ip70-ben 3.1 milliárd volt a bruttó termelési ér­ték az idén viszont a gaz­daságok már p'érik az. 5.3 m'U'árd forintot. Fz azt je­lent' ho*zv már az idén el- értíür sőt tiílszámvaltuk a nemmdik ötéves terv végére kitűzött célt Az eredményeken kívül a gj^egye mezőm zdásásának még meglevő gondjairól, a legfontosabb feladatairól is szólt Fejes László elvtárs. Elmondta, milyen gondokat okoz a kevés tárolótér. így például több ezer vagon ga­zban ánk és mintegy 30—40 ezer hektoliter kiváló bo­runk van szükség-tárolók­ban. A megye mezőgazdaságá­nak soron J evő, legfontosabb feladatai között említette a tokaj-hegyaljai borvidék rekonstrukcióját, fejleszté­sét. a hátrányos helyzetben levő tsz~rék további segíté­sét és a szarvasmarha- program megvalósítása ér­dekében ‘ szükséges erőfeszí­téseket. Öröm, jóleső érzés volt az egész országgal együtt hal­lani eredményeinkről, s bi­zonyára a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok megol­dását is előbbre viszi. <p. Misiiéi a lesni nemzetiségi poltite megvalósításáéi 17 ipLr/Á jegyében ülé­íj jLIo/'n) ggaLejj a közel­múltban a Magyarországon élő németek és a szlovákok országos kongresszusai, ame­lyeken a megyénkben élő nemzetiségiek küldöttei is részt vettek. A nemzetiségi kongresszu­sok előkészítése és lebonyo­lítása belpolitikai életünk fontos eseményei voltak. A legérdekeltebbek nyilvání­tottak itt véleményt a párl­és a kormány nemzetiségi politikájának gyakorlati ér­vényesüléséről, sokoldalúan értékelve a nemzetiségieket tömörítő szövetségek életét és tevékenységét. A szövetségek beszámolód négy év munkáját értékel­ték. Ezek — a színvonalas kongresszusi vitákkal együtt — hazánk gazdasági, kultu­rális, ideológiai fejlődését Is reprezentálják. Sokoldalúan bizonyítják lenini nemzeti­ségi politikai alapelveiník he­lyességét, következetes érvé­nyesítésének gyakorlati ered­ményeit. Megyénkben, — amin t ha­zánkban is — a nemzetisé­giek aránya a lakosság egé­széhez mérten, nem jelentős. Politikánk azonban ennek ellenére nagy szerepet tulaj­donít a nemzetiségiek életé­vel való törődésnek. Nemze­tiségi politikánk ereje abban rejlik, hogy megszüntet min­den korábbi igazságtalan és jogtalan megkülönböztetést a nemzetiségekkel kapcso­latban, és következetesen fellép a nacionalizmus min­denfajta megjelenése ellen, amely — a múlt tovább élő maradványaiként — itt-ott még ma is feltűnik. Hazánkban a nemzetiségi­ek jól megbecsült tagjai tár­sadalmunknak. Az iparban, mezőgazdaságban, a tudomá­nyos és > a kulturális élet minden területén ott vannak a nemzetiségiek és kitűnnek becsületes, jó munkájukkal, közéleti szereplésükkel. A Magyarországon élő né­metek, szlovákok, délszlávok és románok együtt építik né­pünkkel a szocialista hazát, testvéri egyetértésben együtt munkálkodnak népeink anya­gi-szellemi javainak gyara­pításában, és munkájuk alap­ján egyenlően részesülnek a termelt. javakból. Társadalmi, politikai éle­tünk fórumain, az ország- gyűlésben, a megyei és a he­lyi tanácsokban, a párt, a szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront szerveze-. teiben, valamint a gazdasá­gi élet vezető pozícióiban és munkahelyein — az összné- 1 pi érdekek szem előtt tartá­sával -— legjobb tudásuk sze­rint dolgoznak a nemzetisé­gi aktívák. Munkájukkal, közéleti te­vékenységükkel nap mint nap bizonyítják, hogy a szo­cializmust építő Magyar- ország állampolgárának len­ni nem jelenti a nemzetisé­gi származás, anyanyelv, kö­zösségi tudat _ megtagadását, sőt, a szlovák,' a délszláv, a német és a román nemzeti­ségihez .való tartozás tudata mindannyiuk gázdagodásá- val jár. A közvélemény is a magyarokkal egyenrangú ál­lampolgárokként értékeli a hazánkban élő nemzetiségie­ket. A nemzelisc«iek országot, a szülőföldet igazi hazájuknak tekintik. Itt te­remtettek otthont dédapáik, itt éltek nagyapáik és apá­ik, itt tanulják meg gyer­mekeik az anyanyelvvel együtt a magyar szót. A ma­gyar és a nemzetiségi kul­túra sajátos együttéléséből és ötvöződéséből magyarok és nemzetiségiek egyaránt sokat nyernek és nyerhet­nek. A kulturális értékek áramlása, a hagyományok és népi szokások feltárása és újjáélesztése egész nemzeti kul túrkin csőnket is gyara­pítja. Elősegíti ezzel is a testvéri nemzetek közötti kapcsolatok, az internacio­nalizmus szálainak erősödé­sét. A világpolitikai helyzet hi­teles értékelését a héten valóban közvetlen élmény alapján kaphatta meg a ma­gyar olvasó: az újpesti Egyesült Izzóban tartott ba­rátsági nagygyűlésen Kádár János és Todor ZsiVkov ki­emelkedő figyelmet szentelt a nemzetközi folyamatok elemzésére. Különös hang­súllyal szóltak kontinen­sünkről, s méltatták a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok erőfeszítései nyomán elért történelmi eredménye­ket. Brandt kancellár kedden esedékes prágai látogatása, amelyet a héten is szorgosan készítettek elő a szakértők, minden iel szerint valóban 'lezárja egy új európai egyezményrendszer kialaku­lását. Ezzel együtt a ma­gyar—nyugatnémet, illetve a bolgár—nyugatnémet diplo­máciai viszonv létrejövetele is a közeljövő realitása le­het. Közben a külügyminisz­terek utazási szezonja a né­ha kedvezőtlen téli időjárás ellenire sem lanyhult. 01- szovski Seheel-lel folytatta Varsó és Bonn párbeszédét. Doufflas-Home, a brit diplo­mácia vezetője pedig Moszk­vába látogatott. A jelenlevő tudósítok különösen sokat idézték Gromjkó szovjet kül­ügyminiszter véleményét, hogy a két ország kapcsola­taiban elsősorban előre kell nézni. Ez ismét tükrözte a szovjet szándékot az európai kibontakozás elősegítésére, de egyúttal — kimondatla­nul is — utalt a múltra: Moszkva és London — a száz szovjet diplomata indo­kolatlan kiutasítása nyomán — megromlott viszonyára. A NATO-mir.iszterek ter­mészetesen a hagyományos, decemberi atlanti nagyhét jegyében siettek Brüsszelbe. A nyitányt a hadügyminisz­Az Egyesült Államokba érkezeit Ghnrbal egyiptomi nagykövet. * fOÍ'zrV" terek konferenciája jelen­tette, s ennek alaphangja nem. volt túlságosan bizta­tó. Az atlanti politikusok ugyan nem tagadhatták az enyhülési irányzatok létét, ám ezektől függetlenül, sőt ezekkel ellentétes szellem­ben, a katonai kiadások nö­velését irányozták elő. Egy európai város, Genf neve különösen sokszor sze­repelt a heti jelentésekben, de ez már elvisz bennünket kontinensünkről. Genf lenne ugyanis a tervezett közel- keleti békekonferencia szín­helye. Ma még nehéz meg­mondani, pontosan, milyen keretek között. s főként milyen eséllyel kezdődhet­nek meg a tanácskozások. Egyelőre az a helyzet, hogy szünetelnek a kilométerkő- tárgyalások, hiszen Izrael nem hajlandó teljesíteni az aláírásával vállalt kötele­zettségeket. Kisebb incidenr sekre és tűzpárbajokra is sor került: egy ENSZ-állást találat ért. Líbia gyakorlati­lag szakított Egyiptommal, am i k o r 1 fiái ró i i rod á j & n ak személyzetét haza ren d el t.e. Szádat elnök sajtótitkárát menesztette- Tripolibá. de út­ja egyelőre nem járt ered­ménnyel. Vietnamban egy már jó tíz hónappal ezelőtt aláírt békemegállapodás betartásá­ért folyik a küzdelem — a körülmények azonban itt , —r, icönnyßek T A nemzetiségi politikának és a nemzetiségi létnek egyik alapkérdése a nemzetiségi nyelv .oktatása. Kormányza­ti és tanácsi szerveink ko­moly erőfeszítéseket tesznek a nyelvoktatás feltételeinek javítására és kiszélesítésére. A nemzetiségi nyelvet okta­tó tanárok, tanítók minde­nütt nyelvpótlékot -kapnak. Kiépült a szakfelügyelői há­lózat. Folyamatos a nemze­tiségi tankönyvek felújítása is. Fejlődésnek indult a nem­zetiségi tanerők képzése és továbbképzése. Mindez hoz­zájárult ahhoz, hogy ma már országunkban 436 oktatási intézményben 928 pedagógus tanít nemzetiségi nyelveket. Az oktatás számszerű fejlő­dését mutatja az is, hogy míg 1960-ban 22 488 diák ta­nult nemzetiségi nyelvet, ad­dig napjainkban 27 038 főre ' emelkedett a nyelveket ta­nulók száma. Répáshután például — az óvodai anya­nyelvi foglalkozásokon túl -— az általános iskola min­den ■ tanulója részese a szlo­vák nyelvoktatásnak. A zempléni szlováklakta kis­községekben azonban a pe­dagógushiány ma még a szé­lesebb körű nyelvoktatást is gátolja. E települések gond­jain igyekszik segíteni a sá­toraljaújhelyi szlovák nyel­vű iskola és kollégium. A nemzetiségi kultúra megőrzői és továbbfejlesztői a nemzetiségi kultúrcsopor- tók és a nemzetiségi klubok, amelyek száma az elmúlt 5 esztendőben 25 százalékkal gyarapodott. Élénk, pezsgő élet jellemzi a kultúrcsopor- tok többségét. Répáshután például a felnőtt lakosság szinte teljes létszámban részt kíván venni a helyi ének­karban. A kulturális rendez­vények, a klubélet jól segíti a felnőttek anyanyelvi isme­reteinek gazdagodását, a ha­ladó hagyományok ápolását. Az elmúlt években a nemze­tiségiek által lakott községek könyvtárai nagy számú — anyanyelven írott — szép- irodalmi művel gyarapodtak. Ezek olvasottsága helyenként változó és jelentős eltérése­ket is mutat, az irodalmi nyelvi hiányos ismerete kö­vetkeztében. Figyelemremél­tó próbálkozások vannak a TIT keretében iá a felnőtt nyelvoktatás rendszeresítésé­re. A tapasztalatok szerint járható ez az út, ég az ille­tékes szervek összefogásával tovább fejleszthető a felnőt­tek nyelvtanulása. Nemzetiségi falvainkra jel­lemző a magyarok és a nem­zetiségiek együttélése. Az arányok ugyan gz érintett községekben változóak, ab­ban viszont; teljes az azonos­ság, hogy mindenütt az együttes munka és ennek alapján a szocialista fejlő­dés a legjellemzőbb tenden­cia. A magyar lakossággal együtt élve. munkálkodva fejlődnek „vegy.es” települé­seink, és nem maradnak el az egész országra érvényes előrehaladástól. Mindezt jól mutatják az új utak.' járdák, közművelődési. közoktatási intézmények, ezek korszerű­sítése, a vízhálózat, az üzlet­házak st.b. fejlesztése *«•»>* dekeit kifejező politika ki­alakításán és valóraváltósán fáradozunk, egyúttal termé­szetesen a hazánkban élő nemzetiségiek érdekeit is ér­vényesítjük. Közös boldogu­lásunkon túlmenően a jó nemzetiségi politika hazánk nemzetközi tekintélyét is nö­veli. Elősegíti a népek kö­zötti barátság | erősödését és a kölcsönös előnyökön ala­puló együttműködést Éppen ezért a nemzetiségi politika megoldásán munkálkodva, történelmi jelentőségű célok megvalósításán fáradozunk.-••'—„fj, Antal ÄVILÄGHIRADQ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom