Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
1973. dec. 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Ui tär&adssimi szervezőt Interjú úr. Koleszár István rendőr ezredes, menyei főkapitánnyal, n Menyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökével Párthatározatok m ormiban 1 űr és sffliéijzeti munka a miskalci járás ízehIed Az MSZMP Miskolci járási Bizottsága nemrég összegezte és testületi ülése elé terjesztette a káder- és személyzeti munka tapasztalatait a járás ipari üzemeiben. A tapasztalatok összegyűjtése és a jelentés elkészítése során a Politikai Bizottság 1957. május 9-i határozatának követelményeit, illetőleg a X. kongresszus elvi útmutatásait vették figyelembe. Mint ismeretes, 1073. július 27-én tartotta meg .-^0 ülését az az új társadalmi szervezet, amely a jelenlegi viszonyoknak megfelelően még jobban el tudja látni a közúti közlekedés biztonságának növelése érdekeben azt a feladatot, amelyet eddig a Közúti Baleset-elhárítási Tanács folytatott. Október 12-én megalakult az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács tanácskozó testületé is. Ezt követően a megyékben is létrejöttek a megyei közlekedésbiztonsági tanácsok, illetve ezek tanácskozó testületéi. Ezzel kapcsolatban kerestük fel dr. Koleszár István rendőr ezredest, megyei főkapitányt, a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökét, aki kérdéseinkre a következő válaszokat adta. — Mi tette szükségessé ennek az ú,j társadalmi szervezetnek a létrehozását? — Mint ismeretes, az 1960- as évek elején a közúti gépjárműforgalom növekedésével egyidejűleg felmerült a szükségessége annak, hogy működjön egy olyan társadalmi szervezet, amely segíti a közúti forgalomban részt t evő személyek közlekedési ismeretének fejlesztését, a jármű-, illetve a gépjármű- vezetők továbbképzését. Igv alakult, meg a Közúti Baleset-elhárítási Tanács, amely fennállása alatt nagyon sokat tett a balesetek megelőzése érdekében. A Közúti Ba! eset-elhárítási Tanács munkájához sok segítséget és támogatást nyújtottak a különböző társadalmi szervek, vállalatok, intézmények. Köztudomású azonban, hogy a közúti közlekedés a népgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az utóbbi években különösen meggyorsult a fejlődés. Az országgyűlés által 1968-ban elfogadott új közlekedéspolitikai koncepció megvalósítása következtében egyre inkább a közútra tevődik át a személy- és áruszállítás. Megyénkben például a múlt évben, 1962-höz viszonyítva 45 ezer 300-zal több gépjármű vett részt a közúti forgalomban. Az elmúlt három esztendő alatt Borsod megyében 9 ezerről 16 ezer 700-ra emelkedett a személygépkocsik száma. Emellett nagy az idegenforgalom is. mivel Borsod megyében öt határátkelő állomáson keresztül érkezhetnek, illetve ki v ozh atn ak gép j á rművek. Nyilvánvaló, hogy a forgalomban részt vevő járművek számának ugrásszerű növekedése önmagában hordozza a több baleset bekövetkezésének valószínűségét, Emellett kedvezőtlenül '■’at a közúti közlekedés biztonságának alakulására az is. hogy az úthálózat nem tudja minden vonatkozásban megfelelően követni, kiszolgálni ez.t a Horgaimat. Borsod megyében az 5 ezer 648 kilométer út-' hálózat mintegy fele csak út eg felelő burkolatú. Köz- útaink egy jelentős része mai áJlapotábán még nem felel úpeg a követelményeknek. Növeli a baleselek számát az is. hogy a jó műszaki adottságokkal rendelkező gépko- °sik mellett, sajnos még jelentős szántban találhatók elavult. elhasználtságuk miatt "Veszélyek járművek. A legszembetűnőbb azonban a közlekedésben részt vevő emberek szabály ismeret ében. közlekedési fegyelmében tapasztalható különbség. Sokan nem ismerik a közlekedési szabályokban beállt változásokat, a forgalom megváltozott körülményeit, egyszóval felkészültségük á mai modern közlekedéshez képest hiányos. Az országos és megyei, valamint területi közlekedésbiztonsági tanácsok létrehozását ezek az ugrásszerű, gyors tényezők hívták életre. Ennek az új társadalmi szervezetnek az a feladata, hogy a megváltozott és az egyre változó, fejlődő közúti közlekedés területén mindent megtegyen a biztonság növelése érdekében. A Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács természetesen folytatja, de magasabb fokon a Közúti Baleset-elhárítási Tanács tevékenységét, átveszi azokt a munkamódszereket. kezdeményezéseket, tapasztalatokat, megelőző intézkedéseket, amelyek az elmúlt időszakban jól beváltak. A továbbiakban fokozott mértékben akarunk építeni a párt-,' az állami, a társadalmi szervek és a lakosság, a közlekedésben részt vevő emberek együttműködésében rejlő lehetőségekre. — Nyilvánvalónak tűnik, hogy ez az új társadalmi szervezet, a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács cs ennek tanácskozó testületé Borsod megye közlekedésbiztonsági helyzetének értékelésével kezdte munkáját. Hogyan alakult megyénkben az elmúlt időszakban a közlekedési balesetek száma, milyen következtetések vonhatók le a közlekedésbiztonság helyzetének áttekintéséből? — Az elmúlt tíz évben megyénkben évről évre mintegy tíz százalékkal emelkedett a közlekedési balesetek száma. Nem állíthatjuk azt, hogy a balesetek teljes egészétjen elkerülhetők, de kijelenthetjük, hogy jelentős részük megelőzhető. Meggyőződésünk, hogy nincs törvényszerű. egyenes-arányos összefüggés > a gépjárműpark növekedése és a forgalom- biztonság helyzetének romlása, a balesetek számának emelkedése között. A gépjárműpark. a forgalom és a gépjárművezetők száma Borsod megyében az utóbbi években átlagosan mintegy 14 százalékkal növekedett. Mégis 1972-ben 0,2 százalékkal kevesebb baleset volt, mint 1971-ben. az idén pedig a három negyedév alatt 943 sérüléses baleset történt, amely az előző év hasonló időszakához viszonyítva 7,5 százalékos csökkenést mutat. Ez azt jelenti, hogy a forga-| lom növekedése ellenere csökkenthető a balesetek száma, javítható a forgalombiztonság. Ebből az alapállásból indultunk ki, amikor a 48 szervet, hatóságot, társadalmi és tömegszervezetet, valamint más intézményt kértünk fel, hogy delegálja a vezető állású munkatársát a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanácsba, amikor ez az új, széles társadalmi ^lapokra támaszkodó szervezet megkezdte munkáját. — Hogyan lehetne ösz- szefoglalni ennek az új társadalmi szervezetnek, a Megyei Közlekedés- biztonsági Tanácsnak és különféle szerveinek a fő feladatát? — A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanácsnak, tanácskozó testületének és különféle más szerveinek az a fő feladata, hogy a közlekedési nevelés irányelveit meghatározza és megvalósításában is aktívan részt vegyen. A közlekedésbiztonsági megelőző tevékenység megnövekedett jelentősége közvetlen feladattá teszi az oktató-, nevelő- és felvilágosító munka továbbfejlesztését. Feladatunk, hogy a már bevált módszerek bátrabb alkalmazásával, új ismeretterjesztő és gyakorlási módszerek felkutatásával, bevezetésével növeljük a közlekedési propaganda hatékonyságát. A felvilágosító és propagandamunka mellett — természetesen — fontos feladatunk erősíteni, szigorítani a közúti forgalom rendőri ellenőrzését. A helyszínbírságolás, a felelősségre vonás következetes alkalmazásával és a rendelkezésre álló más törvényes eszközökkel a rendőri szerveknek biztosítani kell a közlekedési szabályok betartását, A közlekedés biztonságának növelése ugyanakkor megköveteli azt is. hogy a szabálytalankodókkal szembeni elmarasztalás ne csak a rendőri intézkedésekben jusson kifejezésre. Olyan közszellemet kell kialakítani, amely nem hagyja szó nélkül a felelőtlen és szabálytalan magatartásokat. A közlekedési balesetek elleni eredményes küzdelem megkívánja a kisebb közösségek és az össztársadalom elmarasztaló értékítéletét is. Csak mindezek együttesen képesek alakítani az egyes ember közlekedési felelősségtudatát. biztosítani, szilárdítani a közlekedési erkölcs írott és íratlan normáinak a betartását. — Értesüléseink szerint 974 májusában megje- enik és előreláthatólag .975. január 1-ig hatályba lép az új KRESZ. Ezzel, valamint a „Látni és látszani” mozgalommal kapcsolatban milyen .feladatokat kell majd megoldani a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanácsnak? — Tekintve, hogy a kiadásra kerülő új KRESZ a jelenlegitől eltérő rendelkezéseket is fog tartalmazni. 1974-ben a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács egyik fő feladata az új KRESZ ismertetése lesz. A széles körű oktató, szabálymagyarázó tevékenységben támaszkodni kívánunk többek között a Tudom án yos Ismerettor j észté Társulat jól bevált KRESZ előadássorozataira. Emellett központilag is nagy számban készülnek majd különböző szabály-magyarázó kiadványok, kézikönyvek, füzetek, falragaszok. Óriási jelentősége van araiak, hogy a közlekedés minden résztvevője tisztában legyen az új KRESZ rávonatkozó szabályaival és alkalmazni is tudja azokat. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács előtt állé másik jelentős sorom következő feladat az idén beindított „Látni és látszani” mozgalom széles körű továbbfejlesztése. Közismert, hogy számos súlyos baleset forrása volt az elmúlt időszakban a járművek. különösen a kerékpárok és a fogatolt járművek lámpa nélkül, vagy nem megfelelő kivilágítással folytatott közlekedése. Megyénkben körülbelül 200 ezer kerékpár és közel 8 ezer fogatolt jármű van. A rendőri ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy ezeknek nagy I része kivilágítás nélkül közlekedik, ami tulajdonképpen tömeges veszélyforrást jelent. Ezért nagy súlyt kell helyezni a kerékpár- és a fogatolt járműhajtók széles körű felvilágosítására, annak megértetésére, hogy a gondatlan, felelőtlen magatartás a megnövekedett közúti forgalomban milyen veszélyekkel jár. További közvetlen munkafeladalaink közé tartozik a gyalogosok szabályos közlekedésének elősegítése. A baleselek egyötöde a gyalogosok hibájából következik be. Ezért széles körű megelőző intézkedésekre van szükség, sokoldalú és rendszeres felvilágosító és propagandamunkára, annak érdekében, hogy a gyalogosaknál is maradéktalanul érvényesüljenek a közúti közlekedési szabályok. Ez az új társadalmi szervezet olyan tevékenységben, vállal fontos szerepet, amely közügy. Mai munkánk, közös fáradozásunk nemcsak a ma emberét szolgálja, védi. de formálja. óvja a holnap közlekedőit is — fejezte be nyilatkozatát dr. Koleszár István. MEGÁLLAPÍTOTTAK — többek között —, hogy a miskolci járás ipari üzemeinek káderhelyzete tovább stabilizálódott és összetételében is javult. A járási párt- bizottságnak az a törekvése érvényesül, hogy minden vezető poszton a munkásosztály hatalmat erősíteni tudó és akaró vezetők dolgozzanak. A sok tapasztalatot szerzett, kipróbált, idősebb káderek és a felnövekvő, magas szakmai képzettséggel rendelkező fiatal szakemberek együttműködése eredményes. Tükröződik ez a párt- vezetőségek összetételében is, amelyeknek jelenleg mintegy 65 százaléka idősebb fizikai dolgozó. 25—30 százaiéivá pedig fiatal. A járási pártbizottság megállapitasa szerint a part- szervek és szervezeteik tit- kárainax mintegy 75—S0 százaléka hosszú távon alkalmas a megnövekedett feladatok végrehajtására. Jól alakult a politikai képzésben való részvételük is: a párt- titkároknak csaknem 80 százaléka rendelkezik pártts- kolai, vagy esti egyetemi végzettséggel, s jelenleg 120- an tanulnak a megyei pártbizottság oktatási igazgatósagának bentlakásos vagy esti iskoláin. Utóbbiak nagy •többsége üzemi dolgozó es valamilyen párt- vagy torn egsze rvezeti funkciót tőit be. Megállapította továbbá a pártbizottság, hogy az üzemek első számú vezetői — igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők — az utóbbi években stabilizálódtak és általában jól irányítják a rájuk bízott gazdasági egységet Ezt az általuk irányított vállalat gazdasági eredményei is bizonyítják. A közép- és alsó szintű vezetők — osztályvezetők, üzemvezetőik, művezetők — többsége is jól megállja helyét, főleg ott, ahol rendszeres továbbképzésüket is biz- tosítatták. A művezetők részére biztosított bérfejlesztés jó hatást váltott ki, sok helyen lehetődé tette, hogy képzettebb és rátermettebb művezetőket állítsanak munkába. Néhány helyen ennek ellenére is gond a művezetők utánpótlása, tervszerű továbbképzésük megszervezése, és a továbbképzés színvonala sem mindenütt felel meg a követelményeknek. A járás ipari üzemeiben dolgozó gazdasági vezetők elismerik a párt politikáját, pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseit, a társadalom életében betöltött vezető szerepét. Megvalósítása érdekében többségük tevékenyen dolgozik. A kölcsönös bizalom jegyében sokat fejlődött kapcsolatunk a párt-, a K1SZ- és a szakszervezetekkel, s ennek megfelelően alakult politikai állásfoglalásuk is, pártunk politikája mellett. A KÜLÖNBÖZŐ SZINTŰ gazdasági vezetőknek mintegy 70—75 százaléka párttag. Ez megkönnyíti bevonásukat a politikai továbbképzésbe is. A vezetők politikai képzett - * ségének növelésére egyébként jelentős erőfeszítéseket tettek az utóbbi években. Ennek eredményeként a járás ipari üzemeinek első számú vezetői — néhány kivételével — már elvégezték a marxizmus—leninizmus esti egyetemét, néhányon annak szakosított tagozatát, illetőleg jelenleg tanulnak az esti egyetemen. Nőtt az igény az esti egyetemi szintű tanulás iránt azokban az üzemekben is — BVM, CSIV, üveggyár —. ahol ez néhány éve még fel sem merült. A közép- es alsó szintű vezetöflc körében viszont — olykor indokolatlanul is — a szakmai képzést helyezik előtérbe. A gazdasági vezetők többsége végez társadalmi munkát a járás üzemeiben a párt-, illetőleg a tömegszervezetek megbízása alapján. Közülük a kommunisták példamutató aktivitással és lelkesedéssel. Túl terhelésük az utóbbi időben csökkent, azonban még ma is van olyan vezető, akinek fí—8 funkciója, vagy megbízatása mn. Ugyanakkor — főleg pártonkívüli vezetők körében — tapasztalható még passzivitás, a társadalmi munkától való elzárkózás, s a párt politikája melletti nyílt kiállás hiánya is. A vezetők döntő többségének morális helyzete megfelelő. Kirívó, a munkaerkölcsöt sértő fegyelmezetlenségek a járás ipari üzemeiben nem fordultak elő. A gazdasági vezetők körében előfordult felelősségre vonásokra döntően a rendeletek be nem tartása, s a technológiai fegyelem megsértése miatt került sor. Néhány helyen •— főleg a közép- és alsóbb szintű vezetők körében — olykor megfeledkeznek magukról, nagyvonalúságukkal, a hatalommal való. burkolt visszaéléssel, a dolgozókkal szembeni durva magatartásukkal rontják a politikai hangulatot — állapította meg a járási pártbizottság. Azt is megállapította, hogy néhol a túlzott italozás, a szocialista erkölcs normáit sértő magatartás okoz elsősorban gondot Néhány helyen továbbra is tapasztalható az anyagiasság térhódítása és ennek az ariyagi ösztönzéssel való összekeverése. Az ÉMV-ben például az utóbbi időben több vezetőt kellett felelősségre vonni szabálytalanul létesített másodállások miatt, amit jogtalan előnyök szerzésére használtak fel. örvendetes viszont, hogy a pártszervezetek többsége ma már bátrabban fellép a kádermunkában. vagy néhol a vezetők magatartásában előforduló hibákkal szemben — s ritkábban hivatkoznak egzisztenciális függőségre is; hogy minden üzemben elkészült a káderfejlesztési terv. A vezetői beosztásra számításba jöhető kádertartalékokat nyilvántartják, a velük való foglalkozás, isl.-'láztatás kezd tervszerűvé válni. Az üzemek többségében megértették. hogy a fizikai dolgozók vezetésbe való bevonásának politikai jelentősége van, s a lehetőségekhez mérten segítik is a szocializmus ügye iránt hű, tehetséges és rátermett, dolgozók továbbtanulását. előrelépését. HELYES SZEMLÉLETVÁLTOZÁS tapasztalható a nők és a fiatalok vezetésbe való bevonásával kapcsolatosan. s a minősítések nevelő hatásának kihasználásában is. noha még több üzemben vannak fogyatékosságok — állapította meg a járási pártbizottság. Cs. U I I ■■ p ■ ... _ l növelése érdekében
