Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-08 / 287. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973, dec, 8., szombat ÉLŐ KAPOCS Miskolcon, a Nehézipari Műszaki ügy etem olyan műszaki és természettudományos könyvtárral büszkélkedhet, amilyen máshol nincs az or- stógban. A tudományos szak- könyvtárhoz a jó objektív és személyi adottságokon kívül az is szükséges, hogy megegyen annak társadalmi hát- .-■re. jelentkezzék az igény, s .egyenek olvasók, akik a könyvtárat használják, igényük. Az NME központi könyvtaránál ez a társadalmi háttér megvan. Az egyetemnek .n.ntegy 400 oktatója, a kü- ,/nböző tagozatokon mintegy ..-romezer Hallgatója. a környék mintegy 7—8 ezer mérnöke, 14—15 ezer technikusa o.yan bázis, amely feltétlenül indokolja a tudományos szakkönyvtár jelenlétét, és amelynek igényei nagyrészt a könyvtár fejlődését is befolyásolják. Érdemes megemlíteni. hogy az egyetemieken kívül csupán Miskolc iparából négyszáznál jóval több tagja van ennek az egyetemi könyvtárnak. Mint regionális tudományos szakkönyvtár is sokrétű tevékenységet fejt ki. A könyvtári irodalom gyarapodása évi 5 millió forintnál magasabb összegű. Bibliográfiában, rövid kivonatban az egész világ minden műszaki és természettudományos, valamint ehhez kapcsolódó — ergonómia, pszichológia stb. — irodalmáról tudnak e könyvtárban, és hetvennél több referáló folyóiratot járatnak a világ különböző részeiről. Együtt a vegyiparral A könyvtár általános munkájáról. vagy egy-egy részterületéről már többször számot adtunk hasábjainkon. Most az egyetemi könyvtárnak arról a tevékenységéről kívánunk informálni, amely mindinkább élő kapcsolatot jelent a tudomány és a gyakorlat, az elméleti képzés és az iparszerű termelés között. A könyvtár legfőbb törekvése — mint azt legutóbb dr. Zeidai József igazgató kifejtette — teljes szélességű kapcsolat kiépítése az Iparral. Ez a törekvés természetesen még fejlődőben van, de már rendkívül jelentős eredményeket mutathat fel. A tudományos könyvtár és a termelőüzem jó kapcsolatára már van igen illusztris példa. A közös fejlesztésnek, illetve a műszaki irodalom közös beszerzésének szép példáját látjuk abban, hogy többek közölt a három nagy borsodi vegyipari vállalat és az egyetem, illetve az egyetemi könyvtár közösen három év alatt 4 millió forintot fordított olyan kémiai irodalom beszerzésére, amelyet önállóan egyik fél sem tudott volna beszerezni. Ezzel a törekvéssel, s ezzel a közös könyvtárfejlesztéssel, illetve szakirodalom-beszerzéssel már sikerült létrehozni égy, az országban egyedülálló vegyipari gyűjteményt, amely egy külön vegyipari szakkönyvtár alapját képezi. Ez az új szakkönyvtár az egyeVállalatok, intézmények és magánszemélyek szíves figyelmébe' Most javíttassák meghibásodott motorkerékpárjaikat! A Miskolci Viliamosipari Szövetkezetné! Miskolc. Arany I u. 32. sz. alatt. Futó- és generálja vitásokat gyorsan, olcsón és szakszerűen vegeznek e> díjtalanul adnak tanácsot/ a szerviz dolgozói. tem központi könyvtárának részeként néhány hónap múlva kezdi meg működését. Például 80 ezer szabadalmi leírás van a könyvtár birtokában a világ kémiai tudományából. illetve gyakorlatából. Több tízezer totokópia * Az iparral való kapcsolatot ! jelenti például a fotókópiák készítése is. Nemcsak a vegy- j ipar, hanem más iparágak j mérnökei is igen gyakran veszik igénybe ezt a könyvtári szolgáltatást, évente több tízezer fotókópiát adnak át műszaki rajzokról, leírásokról az iparnak, illetve a könyvtárat igénybe vevő gyakorló mér- i nököknek. A könyvtárnak az a koncepciója. hegy a legjobb műszaki irpdalmi anyagot ösz- szegyűftse/ annak fejlesztésére, további gyűjtésére a nagyvállalatokkal közösen, vállalkozzék, részben közös legyen a beszerzés és természetesen közös a hasznosítás. A vegyiparon belül ez már megvalósult, most más iparágakban is szeretnék ezt a kapcsolatot megteremteni a tudomány és a termelés között. Fordítói iroda E koncepciókhoz kapcsolódik a műszaki fordító iroda létrehozása. A könyvtárban ez év szeptemberétől működik ez az iroda, s jellemző, hogy míg szeptemberben három megrendelést kapott, októberben ötvenhetet. s azóta is egyre nő vele szemben az igény. A legtöbb megrendelést a Diósgyőri Gépgyár, a Borsodi Vegyiikombinát, az Özdi Kohászati Üzemek ég a Borsodi Ércelőkészítőmű adta. Az iroda miskolci létrehozása rendkívül előnyös, mert a fővárosi több — nem ritkán 5—6 — hónapos várakozással szemben itt 1—2 hét, vagy még rövióebb idő alatt juthat a szakfordításhoz az érdeklődő, majdnem minden fordító szakmérnök, csaknem valamennyi gyakorlati szakember, s végül a fordítók egyben saját száldsmeretei- kot is gyarapítják a fordításokkal. Eddig körülbelül ötven ember kapcsolódott be a fordítói munkába, nyolc- kilenc európai nyelven végeznek már szolgáltatásokat, de felkészültek más nyelvekre is, s például már japán fordítást is tudnak vállalni. * A Nehézipari Műszaki Egyetem sokféle funkciója közül most csak a könyvtár — tudomány és gyakorlat közötti — élő kapcsolatot teremtő szerepét vizsgáltuk. Természetesen, ez csak egyik kis része az egyetemi munkának az egyetem tudományt és gyakorlatot összekapcsoló tevékenységének, de a fentebb vázolt néhány fajta tevékenység is ennek a kapcsolatnak élő voltát igazolja. Benedek Miklós Gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPlRÓNÖT azonnal felvesz a FÉMVILL KERESKEDELMI VÁLLALAT, Miskolc, Vágóhíd u. 6. t Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés reggel 7-től du. 4-ig. ________________ B eat-oratórium Miskolcon A legtöbbet alkalmazott kötőszó: és... És annak a beat-oratóriumnak a címe is, amelynek bemutatója szerdán este volt Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. Zenéjét szerezte és a szövegét írta Nagylaki József. Előadta az Ex-Vér együttes, valamint tizenhárom közép- iskolás diák. A színpadon két gitár, egy oboa és ütőhangszerek. Előttük a kórus, négyszer hármas csoportra osztva. Ök „fordítják le” a főszereplő Fiú és Lány szavait. Meg a narrátor. Két óra zene, mozgás, fények. Egy tiszta szerelem története, amely mindhiába, ha mindent elpusztítunk a magunknak kitalált atommal. Ez a rövid krónikája az ősbemutatónak, amelyhez hozzájárult még a nagyszámú közönség vastapsa, bravózása. Egy „hivatalos” vélemény: Bogár Istvántól, aki az Országos Filharmónia dramaturgiai csoportjának vezetője, zeneszerző, és főiskolai tanár: „Egy jobb sorsra érdemes kezdeményezés ez. A kompozíciónak természetesen vannak apróbb-nagyobb hibái, technikai fogyatékosságai, mindezek ellenére nagyon tehetséges, jelentős próbálkozás az És, amire érdemes odafigyelni!” Az oratórium mindenképpen figyelmet érdemel, Egy miskolci fiatalember első, nagyobb lélegzetű műve. Színpadra vitelében fiatal, amatőr előadótársai is hatalmas munkát vállaltak; szerepüket — dicséretükre legyen mondva — becsülettel, lelkesedéssel, szépen megoldották. A feladat még hivatásos előadóegyüttesnek is nagy. A befektetett energia többet ér egyetlen bemutatónál. Miskolc könnyűzenei , élete évek óta egyhelyben topog, j aszerint nincs is. Az Es-sei elindult valami, de útjához támogatás kell. Legyünk lokálpatriótáik ... (Varsányi) Emlék mosolyból és tapsból ezekről van szó, akiket kicsit legenda is körülövez. „Készül” a Levendula Amikor majd a prerháeren felgördül a függöny, s a Dérynét váró színészek izgatottan készülnek az „isten- asszony” fogadására, a nézőknek természetesnek tűnik majd, hogy Déryné Széppa- tald Róza, azaz Várhegyi Márta pontosan a trilla közepén jelenik meg az ajtóban. De most még, amikor csak az első emlékpróbáknál tartanak, s épp hogy ízlelgetik a színpadon próbálás ízét, most még korántsem természetes. Újra és újra felállnak a színész-szereplők a fogadáshoz, újra és újra bekiált a hírhozó: Jön!... s Várhegyi Márta méri a lépéseket. honnan kell indulnia, milyen ütemben kell lépnie, hogy pontosan érkezzen. Olyan pontosan, ahogy a színpadi hatás „törvénye” előírja... * ‘ Ismételnek egyszer, kétszer, háromszor, olykor négyszer is. hiszen most kell, hogy rögzítődjön az emlékezetben a mozdulat, s az a semmivel meg nem jelölt pont a színpadon, ahol meg kell majd állni, mérve a lépést, a fordulatot. Hegedűs László rendező csak pillanatokra ül le a nézőtér első sorába, hol a színpadon mutatja: — így kellene, hol hátul vizsgálja „árgus szemekkel” az összhatást. — Most az egymáshoz való viszonylatok kibontása a döntő, hiszen a próbának ebben a stádiumában teremtődik meg a szerep, amikor alapozzuk a játékot —mondta a rendező. S valószínűleg ugyanezt mondta volna Herédy Éva is, aki szintén gyakran emelte fel intőleg a kezét, s kezdette újra és újra elölről az éneket, amíg rá gém leltek a megfelelő ritmusra. A bemutatóig még csaknem egy hónap van hátra, hiszen Hajdú Júlia—Szilágyi László—Szász Károly operettjét, a Levendulát csak december 30-án láthatja először a közönség. Félig ősbemutató lesz, hiszen a régi Levendulából nem maradt meg csak a történet, a prózai szöveg, zenéjét a miskolci színház felkérésére komponálta Hajdú Júlia. A régi dalokból csak három maradt benne a darabban. — Ügy gondoltuk, hogy operettbe hajló, korunknak jobban, megfelelő zenével közelebb tudunk kerülni a közönséghez. A közönséghez, amely itt, Miskolcon csakúgy, mint az országban bárhol. kicsit héroizálta is Déryné alakját. Ezért is gondoljuk, hogy a darab kapcsolódik jubileumunkhoz. A prológ szavai szerint — amely szintén most került be a darabba — „mosolyból és tapsból állítunk emléket” Dérynének, s a magyar színészet hőskorának. — Mennyire reális a története? — Mese is, hiteles is. Hiteles benne az álakon színészek nyomorúságos élete, a Rondella lebontása, a németek iránti gyűlölet. És egy kicsit mese is a valóság hátterével. — Szereti a darabot? — Szeretem. Hiszen egy kicsit saját életünkről, színészekről kell mondanunk valamit a közönségnek. Nem törekedtünk egyébként rá. hogy a szereplők alkatilag is hasonlítsanak a megmintázott színészre. De úgy érezzük, szép színészi feladatot kaptak megformálá- suikal, hiszen olyan színé* Megyeri, Szemtpéberi nevét is őrzi a krónika, — s Petőfi verse, — mégis Déryné az. akiről — úgy tűnik mind- annyiunknak — sokat tudunk. Déryné Széppaibaki Rózát, a magyar nyelvű színjátszás mindmáig ragyogó csillagát Várhegyi Mártára bízta a rendező. — Könnyű helyzetben vagyok, mert Déryné egy rokonszenves, szeretetne méltó „figura”. Heroikus küzdelme a magyar színjátszásért bámulatra méltó. De neki, akit mindenki szeretett, nem volt senkije. Csak a színpad, s megint a színpad. Déryné alakjának megformálásához megpróbáltam segítségül hívni Naplóját. Ügy érzem, hogy a város is örülni fog ennek az előadásnak, hiszen Miskolc adott otthont művészetének, s itt halt meg elfeledve, szegényen is. * Az ügyelő színpadra hívja. Folytatódik a próba, a következő jelenetben a színpad közepén kell állnia. Várhegyi Márta, alti valameny- nyiünk szívébe belopta már magát szerepeivel és Déryné dalaival, ezúttal a nagy színésznő-előd alakjának megformálására készül. Csutorás Annamária Fiúk Évkönyve 1974 A népszerű évkönyvsorozat legújabb kötete változatos és színvonalas tartalommal, igényes kiállításban jelent meg. Fejezetei közül az első a múlt nagy tetteiből idéz fel néhány alt. A dolomitok csodavilágát idézik fel az Odalenn délen című fejezet élménybeszámolói, riportjai. Az Innen-onnan a legkülönfélébb érdeklődésű- eknek is nyújt valamit: a sakk történetéről, a halandzsáról, a gyermekfilmekről, de e fejezet legérdekesebb írásai az esztétikai szép problémakörét járják körül. Mándy Iván. Paul Klee, Henry Moore munkásságát értékelve. egy-egy művük elemzése kapcsán keresik a választ a nehezen megfogalmazható kérdésre: miért szép? Somogyországot mutatják be írók, költők. Felidézi a fejezet néhány emlékezetes személyiség alakját is azok közül, akiknek munkássága öregbítette Somogyonszág hírét, dicsőségét. Az Egy kis tudomány írásai a növénytan, állattam, csillagászat tárgykörébe tartoznak. A hagyományos Csak fiúknak című fejezet a tizenhárom, tizenhatéveseket érdeklő fontos kérdésekkel foglalkozik. A kötet Irodalmi anyagában Móra Ferenc, Kosztolányi, Örkény István prózája, Horgas Béla versei szerepelnek. (Móra Kiadó). I A decemberi moziműsor kísérőfilmjei közül elsőként kell megemlítenünk Kollá- nyi Ágoston Művek és műhelyek című munkájának második részét (az elsőt novemberben mutatták be), amely a kerámikusok művé- sze tével ismerteti meg a nézőt. A zalaegerszegi Németh- család. Kovács Margit és Gorka Lívia munkásságába kapunk bepillantást. Kairói bazár címmel világvárosi forgatagról ad képet Kis József. öt. nádudvari lány útját követi Erdős Pál filmje, a Valami mást, amely az újsághirdetésre Budapestre munkára jelentkező lányok elképzeléseinek megvalósulását mutatja be. Cseppek, hártyák, kristályok címmel Szedlay Péter készített színes, népszerű tudományos filmet. Két filmmel jelentkezik a Balázs Béla Stúdió is, az egyik András Ferenc munkája, a Dózsa népe. a másik Grunwalsky Ferenc rendezése, a Seregszemle. Két csehszlovák film is szerepel a decemberi programban, az egyik a Trebony környékén, amely falusi muzsikusokról szól. a másik pedig a Szarvak című rajzfilm. Ugyancsak decemberben láthatunk két világmagazint, valamint egy sporthíradót. Művek és és más kis
