Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

1973. dec. 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 i párfcsoportik tevékenysége a BfltV alapszervezeteiken A paricsoporl tes — nem önálló pártszerv, hanem az alapszervezet ve­zetősége által létrehozott kis kommunista közösség, az alapszervezet legkisebb szer­vezeti egysege. Munkája az alapszervezet tevékenységé­re épül, és abban igen fon­tos szerepet, játszik. Nemcsak az év végi beszámoló tag­gyűlések előkészítésének idő­szakában, hanem általában is. A pártcsoportoknak van legnagyobb lehetőségük a he­lyi problémák, gondok feltá­rására. a konkrét feladatok meghatározására, a párt po­litikájának magyarázására és hatékony végrehajtására. A pártcsoportok tagjai vannak közvetlen kapcsolatban terü­letük pártor.kívüli dolgozói­val, ezért a legnagyobb a lehetőségük a párt tömeg- kapcsolatainak erősítésére, a pártonkivűhek párttaggá ne­velésére. Mint ahogyan a Párttagság politikai, világné­zeti és erkölcsi nevelésére, s a hatékony szervezeti, politi­kai élet kialakítására is a legalkalmasabb forma a Pártcsoport. E kis kommu­nista közösségek lehetővé teszik a párthatározatok egy­séges értelmezését, azok vég­rehajtását, s a párttagság konkrét pártmunkával való, rendszeres ellátását is. A BÁÉV területén műkö­dő pártalapszcrvezetekben és Pártbizottságunkban is igen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a pártmunka rendsze­rében a párlcsoportok tevé­kenységének, Pártbizottsá­gunk hatáskörében nincs olyan alapszervezet — meg a legkisebb létszámú sem —, amelyben ne’ lenne, ne mű­ködne pártcsoport. A pártcsoportok munkájá­nak irányítására, segítésére, ellenőrzésére általában nagy figyelmet fordít az illetékes alapszervezet vezetősége, s a X. kongresszus óta évente legalább egyszer átfogóan értékeli munkájukat végre­hajtó bizottságunk is. 1971. március 25-i ülésén például a vb állást foglalt a pártcsoportok feladataira, munkamódszerére, a párt- csoportbizalmiak tevékeny­ségére vonatkozólag, s a vb állásfoglalását valamennyi alapszervezet vezetősége és minden pártcsoportbizalmi megkapta. Nemrég — az alapszervezetek vezetőségé­nek segítségével — a párt- bizottság mellett működő. 15 tagú párt- és lömegszerve- zeti aktiuaesoport is felül­vizsgálta a pártcsoportok munkáját, s a tapasztalato­kat végrehajtó bizottságunk ülése elé terjesztette. A jelentés szerint a BÁÉV pártbizottságának irányítása alá tartozó 17 alapszerve­zetben jelenleg 58 pártcso­port tevékenykedik, öttel több, mint a X. és 32-vel több, mint a IX. pártkong­resszus idején. Tehát gya­korlatilag teljesen kiépült a pártcsoportok hálózata me­gyénk nagv építkezésein, a házépítő kombinátban és a vállalat központjában. A párttagokat aB*p. szervezetek vezetősége oszt­ja be az egyes pártcsopor­tokba. A pártcsoportok szer­vezése általában követi a munkahelyi sémát, a párt­tagok területi elhelyezkedé­sét. Vagyis a pártcsoporto­kat az aiapszervezetek ve­zetősége építésvezetőségen­ként, üzemenként, osztályon­ként stb. szervezték. Létszá­muk eltérő, 7 és 23 fő kö­zött váltakozik, a legtöbb helyen azonban általában 10—15 fő. vagyis kedvező. Az eltérő esetekben célsze­rű megvizsgálni, hogy nincs-e lehetőség az erők, a pártta­gok arányosabb elosztására. A pártcsoportok tevékeny­ségét — mint mindenütt — a BÁÉV alapszervezeteiben is a pártcsoportbizalmiak irányítják, akiket az érde­kelt pártcsoportok választa­nak meg, és akiknek meg­bízatását — egy kivételével — az alapszervezet taggyű­lése is jóváhagyta. A bizalmiak összetétele nem egészen tükrözi a BAfiV párttagságának összetételét, tekintettel arra, hogy az 56 bizalmi közül mindössze 17 a fizikai munkás és 39 az alkalmazotti létszám ban dol­gozó. Ez azonban nem poli­tikai megfontolásokból, ha­nem azzal magyarázható, hogy az utóbbiak a politikai munka elvégzéséhez szaba­dabban mozoghatnak, a gyakran egymástól távoleső munkahelyek között is. Vi­szont — a vb megítélése sze­rint — aránylag kevés még a bizalmiak között a kom­munista nők és a 30 éven aluli fiatalok aránya. A bi­zalmiak döntő többsége nyolc általánossal, vagy annál ma­gasabb végzettséggel rendel­kezik; ez — politikai felké­szültségükkel együtt — to­vább javítható. A pártcsoportok munkájá­ra egyre inkább a tervsze­rűség, a rendszeresség a jel­lemző. Az aiapszervezetek vezetősége munkaterveibe be­építi a pártcsoportok irányí­tásával, segítésével, tevé­kenységük ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat is. A vezetőség nagy része vezető­ségi ülésen számoltatja be a bizalmiakat, de egyre gyako­ribb. hogy taggyűlésen is ér­tékelik egy-egy pártcsoport munkáját. A bizalmiak; tájékoztatásá­nak többféle formája hono­sodott meg: a központi anyagtelepen például általá­ban a szervező titkár tart tájékoztatást; a házgyárban a bizalmiakat meghívják a vezetőségi ülésekre; a mély­építőknél és általában a ki­sebb alapszervezetekben a titkár esetenként tájékoztat­ja és bízza meg a pártcso- portbizalmiakat. A pártcsoportmunka fő módszere 0 pártcsoportérte- kezlet és a - személyre szóló partmegbízatás. Az előbbiek — a múlt év elejétől kezd­ve — egyre rendszereseb­bek. Jól töltik be szerepüket a központi anyagtelepen, a házgyárban és a hivatal né­hány pártcsoportjában. Nem rendszeresek vagy nem tar­tanak pártcsoport-értekezle- teket a mélyépítők, a HK- kivitel II. aiapszervezet párt- csoportjai, amelyek — a vb megállapítása szerint —■ csak részben indokolhatóak. Több helyen kialakulóban van, hogy a párttagok párt- csoport-értekezleten is beszá­molnak pártmegbízatásuk teljesítéséről, s a csoport ér­iékeli munkájukat. Pártmeg­bízatása egyébként a párt­tagság 70—80 százalékának van. Általában tartós, hosz- szabb időre szóló, s az a tö­rekvés, hogy minden párt­tagnak legyen konkrét párt­munkája. A pártcsoportnaplók rend­szeres vezetése sajnos, még sok kívánnivalót hagy maga után. A házgyári, a hivata­li, a központi anyagtélepi es esetenként a UK kivitel l. alapszervezet kivételével to­vább kell javítani a pártcso­portok információs tevé­kenységét, és csaknem min­denütt a tagfelvételek elő­készítését is. Végrehajtó JKtsá; legutóbbi felmérés tapaszta­latai alapján kidolgozta ja­vaslatait a pártcsoportmunka további megjavítására. Ezek­re titkári értekezleten is fel­hívtuk az érdekeltek, az alapszervezeti vezetőségek fi­gyelmét. Molnár Lajos a BÁÉV pártbizottságának titkára A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben vizsgálják felül azokat a mezőgazdasági gépeket, amelyek Magyar- országra érkeznek be, vagy amelyek külföldre kerülnek. Ké­pünkön: Megérkeztek a legújabb típusú lengyel kombájnok, 1 szarvasfflarhatefiyésztésril A toonlos brigád küldötte ...én elsősorban tannin! megyek December 7-én lesz Budapesten a mezőgazdaságban dol­gozó szocialista brigádvezeiők országos tanácskozása. A sa- júpfispöki Sajó Völgye Termelőszövetkezetei a tanácskozáson Elkészülték a megyék 1980-ig szóló szarvasmarha- tenyésztési programjai, a ter­veket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban összesítették és értékel­ték. Számos gazdaságban tej— hús, illetve hús—tej irányú „szakosodást" akarnak vég­rehajtani. Ez azonban nem felel meg a szarvasmarha­tenyésztési kormányprog­ram céljainak, tudniillik an­nak, hogy a nagyüzemi sza­kosítás igényének megfelelő­en 1985-re a tehénállomány fele egyértelműen tejelő ál­lat legyen, 30—40 százaléka ; pedig húsliasznosítású állat legyen. A MÉM álláspontja szerint a szakosítási program vég­rehajtását rövidesen meg kell kezdeni a gazdaságokban. A megyei szarvasmarha- tenyésztési programok 1974- es előirányzatai különben a lakosság magasabb színvona­lú tej- és tejtermék-ellátását teszik lehetővé. Bárdos József fogatos képviseli. A szövetkezet fogatos- brigádjának vezetőjét Sajó- riémetiben kerestük fel. Az ólomtömbként fölénk nehe­zedő felhőkből lassan szál­lingózott a hó. A lovak orrá­ból messzire csapódott a pá­ra, s ahogy megálltunk, bő­rünket marta a hegyekből leguruló szél... — Trágyahordás közben vagyunk — mondta, közben megszokott mozdulattal fel­dobott. még egy villával. — Néhány perc. míg befejezzük a felrakást, utána beszélget­hetünk. (Közben eszembe villant, amit Ribárszki Pál, a szövetkezet elnöke mon­dott: Saját kezdeményezésre hozták létre a szocialista bri­gádot, mi semmi segítséget sem adhattunk, restelke­dünk is ezért...) * Bárdos József a küszöbre állítja levetett gumicsizmá­ját. úgy jön be a szobába. — Alig néhány hónapja határoztuk el, hogy megala­kítjuk a szocialista brigádot. A legfőbb célunk megóvni a ránk bízott értéket és job­ban végezni a munkák A brigád megalakulásában so­kat segített Papp József, aki nyugdíjasként is velünk te­vékenykedik. Tizenegy taggal alakul­tunk, és engem, a legfiata- labbat választottak meg a brigád vezetőjévé, — Négy éve dolgozom a szövetkezetben. Az Ózdi Ko­hászati Üzemekből jöttem vissza. A középhengersoron dolgoztam tizenhárom évig, de mindig úgy éreztem, so­hasem fogom igazán meg­szeretni azt a munkát. Visz- szahúzott a föld ... — Sajópüspökiben jártam iskolába, az első négy osz­tályt ott végeztem el, az ötö­diket és a hatodikat Putno- kon, az általános iskola hát­ralevő osztályait pedig Bán­révén. Amikor befejeztem, otthon dolgoztam még két évig. Apám a szövetkezetben volt darálós. Igen gyakran neki is segítettem. Akkori­ban még gyenge volt ez a szövetkezet. Ügy határoztam, hogy Ózdra megyek dolgoz­ni. — Itt. most a szövetkezet­ben bármennyit is dolgozom, nem fáradok el- Tiszta a le­vegő. és én ezt a munkát nagyon szeretem. A gyárban 2100—2200 forintot kerestem. Feleségemmel úgy határoz­tunk, hogy ha a szövetke­zetben is megkapom ezt, visszajövök. Megpróbáltam. Az 1970-es esztendőben már itt dolgoztam, és bevallom, egy kicsit megijedtem. Ab­ban az évben ugyanis nagy szárazság volt és 6 forintot eseti egy munkaegység érté­ke. Később kiderült, hogy ez nem jelenteit nagy bajt. az 540 munkaegységemre havi 3500 forintos átlag jött ki. Ekkor megnyugodtam. Később egyesült a sajó­püspöki. a bánrévei és a sa- jónómeti határ. Létrejött a Sajó Völgye Termelőszövet­kezet amely több mint 1200 hektáron gazdálkodik. — Én az első napoktól kezdve fogatos vagyok. Két lovat bíztak rám. Különbö­ző száliításokot t érmén v­behordast stb. végzünk. — Tavaly 63 forintot ért egy munkaegység. Nekem 604 egységre több mint 40 ezer forintot fizettek. Igv el­mondhatom; nem bántam meg. hogy saját fejemre hallgattam, hiszen jól kere­sek, és jól érzem itt ma­gam ... Otthon, a háztájiban is sokat dolgozom. Bikát, disznót hizlalok, és ez igen jól kiegészíti jövedelmünket. Nagyon meg kell dolgozni vele, de mindenképpen meg­éri. — 1967-ben kezdtük épí­teni Sajópüspökiben a há­zunkat. Ma már be van ren­dezve, rádió és mosógép is van. — A brigádban — hiszen nemrég jöttünk létre —most alakulgatnak elképzeléseink. Néhány héten belül elvégez­zük a fontos munkákat. Több időnk lesz és megvalósíthat­juk mindazokat az elképze­léseket, amelyeket kigondol­tunk. * — Sokat várok a decem­ber 7-én kezdődő tanácsko­zástól. A hallottakat igyek­szünk majd itthon felhasz­nálni. Hajdú Gábor A DIGÉP-ben új revétlenítő gépet helyeztek üzembe. A gép emberi kéz érintése nélkül, homokfúvatással rcvétleníti a süllyesztőké» kovácsolással készült munkadarabokat. Fotó: K. Pál János T iszapalkonya, Oszlátr, jő kürt Egyesült három termelőszövetkezet Ebben az évben még kü­lön gazdálkodott a tiszapal- konyai Petőfi, az oszlári Kossuth és a hejőkürti Rá­kóczi Termelőszövetkezet. Az események alakulásából azonban számítani lehetett rá. hogy előbb vagy utóbb, de mindenképpen bekövetke­zik a három gazdaság egye­sülése. A leninvárosi nagy ipari koncentráció kihatásaként úgy alakult a helyzet, hogy a szóban forgó három köz­ség, illetve termelőszövetke­zet földjéről az utóbbi két évbén jelentős területet kel­lett beruházási célokra kisa­játítani. Így nagyon meg­csappant a tiszapalkonvai és az oszlári tsz szántó- és le­gelőterülete. Ez a körülmény, továbbá a három község kö­zelsége kedvező lehetőséget teremtett a termelőerők és termelőeszközök koncentrálá­sára. A három szövetkezet ve­zetősége és tagsága messze­menően egyetértett a mezö- csáti járás párt- és állami szerveinek ezirányú javasla­tával. amit a közelmúlt he­tekben megtartott részköz­gyűléseken egyhangúan Kife­jezésre is juttatott. A terme­lőszövetkezet tagsága meg van győződve róla, hogy az egyesülést követően számot­tevően fokozni tudják majd a gazdálkodás hatékonyságát. Esetleg arra is lehetőség nyí­lik, hogy bevezessék az ipar- szerű termelést a közös gaz­daságban. Az egyesülés előtt a tisza- palkonyai Petőfi Tsz rendel­kezett a legnagyobb földterü­lettel; az idén 2750 holdon gazdálkodott. Ami a közös vagyont illeti, az — az előző zárszámadás adatai szerint — elérte a 28 és fél millió forint értéket. A másik két gazdaságban a közös vagyon együttvéve 20 millió forintot tett ki. Beruházási célokra az idén Tiszapalkonyán több mint hatmilliót fordítottak. Az egyesített termelőszö­vetkezet anyagi helyzete bíz­tató. Jó vezetéssel, s a tag­ság szorgalmas munkájával sokra viheti. A közös gazda­ság földterülete meghaladja az 5500 holdat, amelyből 3639 hold a szántó. Az állat­állomány is jelentős. A ter­melőszövetkezet jelenleg több mint 800 szarvasmarhával, 2000 sertéssel rendelkezik. Az egyesített termelőszö­vetkezet tagsága a napokban összevont közgyűlésen dön­tött róla. milyen név illesse meg a közös gazdaságot. To­vábbá ezen a fórumon vá­lasztották meg az egyesített tsz elnökét, elnökhelyettesét, a 15 tagú vezetőséget, a gaz­daság egyéb irányító és el­lenőrző szerveit. Ez alkalom­mal vitatta meg a tagság a módosított alapszabály-terve­zetet is. Az ünnepi aktuson Mező Istvánnal, a Mezőcsáti járási Pártbizottság első tit­kárával az élen részt vettek a járás, valamint az egyesí­tésben érdekelt három köz­ség, Tiszapalkonya. Oszlár és Hejőkürt párt- és tanácsi szerveinek vezetői is. A közgyűlésen jelenlevő mintegy háromszáz tsz-tag előtt Szabó Lajos, a tiszapal­konvai Petőfi Termelőszövet­kezet volt elnökhelyettese, a gazdaság párt alapszervezeté­nek titkára ismertette a kö­zelmúlt hetekben lezajlott, részközgyűlések eredményét. Az egyesülést előkészítő bizottság javaslatára a tagság úgy foglalt állást, hogy az egyesített gazdaság a No­vember 7 Termelőszövetkezet nevet vegye fel. Elnökévé, egyhangú szavazat alapján Ben öcs Józsefet, a tiszapal- konyai Petőfi Tsz volt elnö­két. elnökhelyettessé pedig B. Kiss Józsefet választották meg. U U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom