Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. dec. 1., szombat 5949 rögzített műsor Ifi memóriám Kondor Béla A VII. országos grafikai biennále előtt Könyvtárat avattak a Volán 3- sz. Vállalatánál, Miskolcon A Magyar Televízió film­archívuma — a most megje­lentetett 1972-es filmográfiá- hoz csatolt statisztikai átte­kintés szerint — 1958-tól 1972 végéig, tehát tizenöt év alatt összesen 5949 rögzített műsort gyűjtött össze és őriz, ami összesen 177171 műsor- percnek felel meg. Ezekben nincsenek benne az Iskolate- levízió műsorai. Ez a filmog- ráfiai kötet sorrendben a ti­zedik, mert 1958-tól 63-ig összegyűjtött kötetben adták közre a filmarchívum anya­gát, s azóta évente jelenik meg a Filmográfia. Statiszti­kai áttekintés a tizenöt év­ről viszont most jelent meg először. Érdemes ezt a sta­tisztikát szemügyre venni. Míg 1958 és 1963 között, tehát hat év alatt összesen 547 műsort rögzítettek, egye­dül 1972-ben ennek csaknem másfélszeresét, 708-at, de még ez a számadat sem fe­jezi ki eléggé a valóságos emelkedést, hiszen az utób­bi években egyre gyakorib­bá váltak az olyan módon készült felvételek, amelye­ket nem rögzítettek később filmre, s azok az archívum­ban nem lelhetők fel. Mind­ezek ellenére az elmúlt év 738 műsora szinte többet je­lent, mint az 1968-as és lS6!)-es évek 821, illetve 808- as darabszáma — éppen a már említett, de netp archi­vált műsorok miatt. Ha az egyes műfajokat te­kintjük, tizenöt év alatt ösz- sxesen T0 interjút rögzítet­tek. Abból 16-ot, a legtöb­bet 1969-ben. Háromszázhar- minckilenc portré van az ? -eh ívuntban erról a tizenöt évről, ezeknek a száma nagyjából egyenletes, 69-ben és 71-ben volt csak kiemel­kedő: 56, illetve 55 darab. Az aktuális és politikai mű­sorok közül a rögzítettek és az archívumban fellelhetők meghaladják az ezret. Szá­muk egyenletesen emelkedő. Az ismeretterjesztő műsorok száma viszont 1967-ben érte el a csúcsot, az utolsó év­ben mintegy egyharmadával csökkent. örvendetesen megemelke­dett a képzőművészeti adá­sok száma, és számszerűleg erősen lecsökkent a zenei és vegyes zenés műsoroké. Emelkedett viszont az iro­dalmi és drámai műsorok aránya. Míg az első hat év­ben 102 irodalmi és drámai műsort rögzítettek, és az az összműsoridőnek 18,65 száza­lékát jelentette, az utolsó évben 163 műsor, tehát más­félszer annyi, mint az első hat évben, ugyanakkor azon­ban rövidehbek lettek ezek az adások, mert így is az összműsoridőnek csak 23,2 százalékát jelentik. A szó­rakoztató, vidám műsorok száma és részaránya nagyjá­ból egyenletes, tizenöt év alatt 395 ilyen készült, és a műsoridő 6,64 százalékát fog­lalta el. Hasonlóan egyenle­tes 1964 óta a gyermek- és ifjúsági műsorok száma, bár 1971-ben mind a számszerű­ségben, mind pedig a rész­arányban látható visszaesés. Egészében e műsorok az adásidő 18,51 százalékát ve­szik igénybe. Ha azt vesszük figyelem­be, hogy tizenöt év távlatá­ban a rögzített műsorok kö­zül, azok összes műsoridejé­ből melyek jelentik a legna­gyobb részarányt, ügy az irodalmi és drámai műsorok 20,94, és a zenei és vegyes zenés műsorok 20,88 százalé­kos részaránya vezet. Sajnos az ismeretterjesztő műsorok — legalábbis a rögzített ík — 5,66 százalékos részesedé­sükkel, illetve részvételük­kel viszonylag kis hányadot képviselnek. A fentiekben ismertetett statisztikában természetesen csak a saját gyártású, filmen rögzített műsorok szerepel­nek, a különböző átvett fil­mek — játékfilmek és tv-fil- mek, valamint kisfilmek —, amelyek igen nagy hányadot képviselnek az adásban, ter­mészetszerűen nem. De ha például átszámítjuk, hogy a legutolsó évben a 708 saját készítésű és az archívumban fellelhető rögzített műsor 21 449 perce 357 és fél órá­nyi tiszta adásidőt jelent, úgy kitűnik, hogy a televí­zió a műsoridejét igen nagy mértékben tölti ki saját ké­szítésű műsorokkal. A TV Filmográfia 1972-es köteté­hez csatolt statisztikai átte­kintés többek között erről is tanúskodik. Vasárnap, december 2-án déli 12 órakor nyitja meg dr. Ladányi József, a Borsod me­gyei Tanács elnöke a Mis­kolci Galériában az országos grafikai biennálét. Miskolc, immáron hetedszer ad ott­hont a sokszorosító grafika legjobb magyar művészeinek e rangos kiállítás megrende­zéséhez. S ha ezen a mosta­ni biennálén néhányan hiá­nyoznak azok közül, akiknek lapjaival eddig találkozhat­tunk a Miskolci Galériában, annak okát egyszerűen ma­gában az élet törvényében kell keresnünk — eltávoztak az élők közül. Ezen a mos­tani grafikai biennálén ma­ga alkotta lapjaival már nem lesz jelen Kondor Bé­la, de jelen lesz a kiállító művészek lapjain, s — mint­egy in memóriám — a be­járatnál utolsó fényképe vi­gyázza majd a magyar grafi­ka e jeles szemléjét. örvendetes — s erről teg­nap délelőtt Kass János gra­fikusművész tájékoztatta a sajtó képviselőit —, hogy a grafikai biennálén kiállító 67 művész a felszabadulás utá­ni magyar grafika három ge­nerációját képviseli, s a fia­talok — a harmadik generá­ció tagjai — igen erős, mű­vészileg is igen értékes anyaggal jelentkeztek. Mis­kolc — úgy tűnik — nem­csak a biennálá megrendezé­séhez képes otthont nyújtani, de vonzerejéből sem vesz­tett. S külön öröm számunk­ra, hogy a miskolci művé­szek jelentős erőt, súlyt kép­viselnek — a bemutatásra kerülő alkotásokkal is — ezen a rangos országos se­regszemlén. Hatvanhét alkotó közel 280 lapját láthatják majd az ér­deklődök vasárnaptól a Mis­kolci Galériában. A kiállí­tást — amely felett védnök­séget vállalt a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége gra­fikai szakosztálya — Kass ' János rendezte, s kitűnő atmoszférát sikerült biztosi- i tani az alkotásokhoz. A ki­állítás ideje alatt több ér­dekes megoldással is kísér- * leteznek majd: a kiállítás i nézői a nelyszlnen megte- j kinthetik — egy nyomdagép j segítségével — a grafika el- i készítésének technikáját. De rejtett kamerák segítségével sor kerül filmvetítésre is, és diapozitívek vetítésével a ko­rábbi országos grafikai bien- nálék nagydíjasainak mun­káit is láthatják majd a tár­latlátogatók. A biennálé ha­gyományaihoz híven, ezúttal is önálló kiállítási anyaggal vesz részt a seregszemlén a két esztendővel ezelőtti nagy­díjas alkotó: Würtz Ádám. A díjzsüri ezúttal is több díj odaítéléséről döntött. El­ső ízben adják ki a Kondor Béla emlékérmet, amelyet a Borsod megyei Tanács és a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége grafikai szakosztálya alapított. Az országos grafikai bien­nálé anyagából — a mecénás szerepét vállalva — máris ] igen tekintélyes anyagot vá- j sároltak meg. A Borsod me- i gyei Tanács 40 ezer forintért, a Miskolci városi Tanács 46 | ezer forintért, a Művészeti Alap pedig több mint 90 ezer forintért vásárolt képeket. Érdemes megemlíteni még, hogy rendkívül jól sikerült a VII. országos grafikai biennálé katalógusa és pla­kátja — Erdélyi János könyv­művész és a Zrínyi Nyomda munkája. A Közlekedési és Szállítá­si Dolgozók Szakszervezete 75 éves juDiieuma tiszteleté­re új könyvtárat avattak Miskolcon, a Volán 3. számú Vállalatának telepén. A vál­lalat, valamint a Volán Tröszt anyagi hozzájárulásá­val és a Szakszervezetek Borsod megyei Könyvtárá­nak segítségével megterem­tett új, korszerű üzemi könyvtárban tizenegyezer kö­tet szépirodalmi, ismeretter­jesztő és műszaki könyv ta­lálható, itt ugyanis a köz- művelődési és a műszaki könyvtár együttesen műkö­dik. A könyvtár körzeti fel­adatokat is ellát, a területen működő Volán-üzemegysé­geknél levő fiókkönyvtárak módszertani irányítását vég­zi, könyvállományát cseréli, munkáját támogatja, össze­sen mintegy 1200—1300 be­iratkozott olvasót tartanak nyilván. Az új könyvtárban sza­badpolcos rendszerben válo­gathatnak az olvasók, né­hány kényelmes garnitúra a helyben olvasást szolgálja. Sokféle folyóirat is az olva­sók rendelkezésére áll. Ezen­kívül a könyvtár természete­sen állandó segítője a vál­lalati rendezvényeknek, bri­gád vetélkedőknek. Az új be­A Magyar—Szovjet Baráti < Társaság leninvárosi és TVK üzemi tagcsoportja újabb si­keres rendezvényt szervezett a Szovjetunió jobb megis­merése érdekében. A napok­ban megtartott vetélkedőn az Oroszországi Szovjet Szövet­séges Szocialista Köztársaság ismeretéből vizsgáztak a TVK, a Tiszai Erőmű, a Kun Béla Gimnázium és a Szak­munkásképző Intézet dolgo­zói, illetve tanulói. A kérdé­sek felölelték a köztársaság történelmét, földrajzát, mű­vészetét, irodalmát, gazdasá- * gi eredményeit! rendezés harmincezer forint­ba került, s egészében igen vonzó, otthonos környezetet biztosít a könyveknek, könyv­barátoknak, a könyvtári munkának. A Volán 3. sz. Vállalatá­nál a könyvtármunkának ré­gi gyökerei és jó hagyomá­nyai vannak. 1964 óta önálló könyvtára van a vállalatnak, Körösi Barnáné könyvtárve­zető irányításával igen je­lentős kulturális eredmények születtek. Az új környezet bizonyára nagyobb lendüle­tet ad a további munkához. Pénteken délelőtt bensősé­ges kis ünnepséggel avat­ták fel az űj intézményt. Baksa László, a vállalati szakszervezeti tanács titká­ra köszöntötte a megjelente­ket, dr. Valykó István igaz­gató pedig avatóbeszédében nemcsak a könyvtár munká­ját méltatta, hanem arról is szólt, hogy a könyvtárépítés­nél tapasztalt kollektív akti­vitást és szorgalmat szeret­nék továbbra is kérni a vál­lalat dolgozóitól, újabb szo­ciális létesítmények teremté- vSéhez. A nyitó ünnepségen a megyei könyvtár, az SZMT képviselői, valamint — a hó­akadály miatt kis késéssel — a Volán Tröszt és a KSZDSZ központjának küldöttei is részt vettek. A versenyzők igen jó fel- készültségről tettek tanúbi­zonyságot. Érdekes fordulója volt a vetélkedőnek, amikor a versenyzőknek a köztársa­ság vaktérképébe kellett be­rajzolni a folyókat, városo­kat, tavakat. A verseny első három he­lyezettje Rudas Lajos TVK-, Ládi Lukrécia TVK-, Szalma Endre TEV-dolgozó lett. Az első helyezett a TVK1 szak- szervezeti bizottságától két­hetes jutalomüdülést, a töb­bi versenyző értékes könyv- és tárgyjutalmat kapott. Sotkó Józscfnc tagcsoport elnök (bm) Várkastély a Kárpátokban OS. &. A LENIN KOHÁSZÁT! MÜVEK ÉPÜLETKARBANTARTÓ GYÁREGYSÉGE felvesz öcs, bádogos, parkettázó és tetőfedő szakmunkásokat Bérezés kollektív szerződés szerint (1800—2500 Ft) A vállalat dolgozói és családtagjaik kedvezményes MÁVAG arcképes igazolványt kaphatnak. Kéthetenként szabad szombat Jelentkezni lehet a gyár munkaerő-gazdálkodási osztályán. (III. számú hivatalház, a 2-es villamos végállomásánál) „Fölötte soha nem nyugszik le a nap 99 A Magyar Rádió ifjúsági osztálya a közeli hetekben kívánja a fiatalok számára bemutatni Verne Gyula: Várkastély a Kárpátokban r :nű regényét két részben. Rádióra alkalmazta és ren- ('?zte Vadász Ilona. Egy kis lályi falu — Mecsesd — : lőtt emelkedik egy már, 20 éve lakatlan omladozó vár­kastély. Egy pásztor messze- lá tóval észreveszi, hogy a kastélyból füst száll fel. A falu babonás lakosságát ahír hallatára rémület szállja meg. Ügy vélik, az ördögök szállásolták be magukat az ódon épületbe, ezért tömege­sen költöznek el házaikból más községekbe. Csak egy fiatal erdész nem hisz a ba­bonában. Elhatározza, utána jár a rejtélynek. Társaival sok-sok kalandon megy ke­resztül, amíg végül is meg­oldódik a várkastély titka. Hogy miként, arról szól az ifjúsági rádiójáték. Számítóközpontunkhoz kezdő GYENGEÁRAMÚ VILLAMOSMÉRNÖKÖT. továbbá GYORS- ÉS GÉPÍRÓKAT FELVESZÜN K. Jelentkezés: Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központja, személyzeti osztályán. Cím: Miskolc, I., Dózsa György u. 13. szám. Az ÉMÁSZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága felvesz villamosmérnököt, elektrotechnikust üzemirányító munkakörbe, elektrikust, hálózati villanyszerelőket és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: a munkaügyi csoportnál, Kazincbarcika. Dimitrov út 4L Már most gondoljon az ajándékozásra! Vegye igénybe a CENTRUM ÁRUHÁZ i ajándéktanácsii­szolgálatát! Kívánságára ajándékcsomagot állítunk össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom