Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
1973. dec. 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 írta: Juhász György a városi pártbizottság első titkára A X. pártkongresszus és a KB 1972. novemberi határoznia nyomán számos konkrét intézkedés történt. Ezek közé tartozik a Politikai Bizottság 1973. július 3-i ülésén hozott határozata, amely a várpsi pártbizottságok tevékenységének néhány sajátos területével foglalkozik, megjelöli a , várospolitikai munka irányát, . továbbfejlesztésének feladatait. Ennek fontosságát az adja, hogy a városokban koncentrálódik a munkásosztály zöme, ezért a társadalom politikai életében meghatározó szerepük van a városoknak. A felsőbb szervek határozatai, útmutatásai és a helyi sajátosságok figyelembevételével pártbizottságunk is elkészítette és intézkedési tervbe foglalta a várospolitikát hosszú időre meghatározó általános koncepciókat és a legsürgősebb konkrét feladatokat. Elöljáróban annyit: elsőrendű s legfontosabb feladatunknak a nagyüzemi munkásság politikai és közéleti aktivitásának növelését, anyagi, szociális, kommunális és kulturális ellátottságának további javítását, a városépítés tervszerű. megalapozott továbbfejlesztését, valamint a nők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését tekintjük. Sajátos helyzet . Űzd 1949-től, ha nem is egyenletes ütemben, de fokozatosan fejlődik, városia- sodik. Az urbanizáció az utóbbi években különösen meggyorsult, a IV. ötéves terv időszakában látványosabb szakaszához érkezett az építés a városban és a kohászati üzemben egyaránt. A fejlődés további nagy feladatokkal jár, a századfordulóra a mostani 40 ezerről várhatóan 65—70 ezerre emelkedik a lakosok száma. Ez meghatározza az ipar, a közlekedés, a szolgáltatások közép- és hosszútávú fejlesztési lehetőségeit, s egyben azt is hangsúlyozza, hogy a városiasodás összetett folyamatában a városi pártbizottság szerepe a jövőben tovább növekszik. A várospolitikai feladatok Özdon rendkívül sokrétűek, szerteágazók. Figyelembe kell venni többek között azt is. hogy a város vonzása nagy a környező községekre. Több községgel már teljesen összeépült Űzd. Az in- t reményeknek, a kereskedelmi egységeknek gondoskodni kell a vonzáskörzet lakosainak ellátásáról, ugyanakkor a város és a szomszédos községek fejlesztése összhangot igényelne. Vonatkozik ez az ipartelepítésekre is. Mivel azonban a város és a községek egymástól jogilag nem függenek, a koordinálások többnyire nehézkesek. A város szerkezetének érdekes sajátossága továbbá, hogy középpontjában terül el a gyár. míg a lakóövezetek a kohászati üzem köré és a környező völgyekbe szorulnak. A városiasodás folyamatát. a településszerkezet alakítását döntően meghatározzák a földrajzi adottságok és a múlt kedvezőtlen öröksége, amelynek felszámolása várhatóan ■ még a következő tervidőszakban sem fejeződik be. A városias életünk árnyoldalai is nagyrészt a múltban gyökereznek, az urbanizáció kövei keztében jöttek, s jönnek felszínre. Ilyenek például a lélekszám 10 százalékát meghaladó cigánylakosság munka-. lakás-, s nem -utolsósorban beilleszkedésük okozta napi gondjai, a peremkerületek fejlesztése, a magas szanálási arány, a járulékos beruházásokra fordítható pénzeszközök szűkös .volta stb. Ezek mind lassítják a fejlődést, s nem ritkán megoldhatatlan helyzet elé állítják a város állami és politikai vezetőit. Ilon rolnit i el adat oh A városi pártbizottságnak nap mint nap összetett, bonyolult és újszerű kérdésekkel kell foglalkozni. így például a városfejlesztéssel járó sokrétű és a lakosságot közvetlenül érintő lakásépítési, közművesítési, város- rendezési feladatokkal. Politikai feladatként jelentkezik á magasabb műveltségi szint kielégítése, a bejárók, átutazók napi problémái, a régi lakótelepek és az új lakónegyedek lakóinak elkülönítése, elszigetelődése, a turizmus, a rémhírek . és a bűnözés okozta zavaró tényezők, amelyek mind gyors, megalapozott intézkedéseket követelnek. Ózdon, mint a legtöbb városban, a legégetőbb gond a lakáskérdés. A pártbizottság a városi tanácsnak feladatául szabta a munkáslakásépítési akció helyi feltételeinek megteremtését, a vállalatok, gazdálkodó egységek anyagi hozzájárulásának biztosítását. A végrehajtás jó irányban halad, a lakásprobléma azonban még hosszú ideig gond marad. Politikai feladat viszont a lakások kiutalásánál' elsőbbséget biztosítani a többgyermekes. alacsony keresetű családoknak. A lakáskérdés- nagy gond, mégsem szabad szem elöl téveszteni, hogy kulturált, egyhangúságtól mentes, szocialista városképet kell kialakítani Özdon. Tekintettel kell lenni a hagyományokra, a történelmi múltra, I összhangba kell hozni az országos és megyei érdekeket, a helyi reális lehetőségekkel. v A helyi anyagi és társadalmi erőforrások még korántsem merültek ki. Egyik feltétel azonban, bogy a városfejlesztés érdekében végzett társadalmi munka kapjon jóval nagyobb megbecsülést. elismerést. A Hazafias Népfront és a városi tanács feladatul kapta a társadalmi munkák városi szintű irányítási rendjének, értékelési formáinak kidolgozását, beleértve az anyagi és az. erkölcsi elismerést is. 4 tartalékok feltárása A tartalékok sok más te- | rületen sincsenek még teljesen kimerítve. Beruházások j és anyagi ráfordítások nél- • kül tovább lehet fejleszteni i a művelődési intézmények közös üzemi és lakótelepi felhasználását és ehhez hasonlóan az orvosi rendelők együttes üzemi és lakótelepi hasznosítását. Az. ilyen törekvéseknek már tradíciói vannak Özdon es továbbfejlesztésükkel még sok problémát lehet megoldani. Itt kell megemlíteni, hogy szükség van a dolgozók általános iskolájának továbbfejlesztésére, amelyből — a kohászati üzemre alapozva —- ..munkástovábbképző ' központot kell kialakítani. Ózd munkáslélszáma. az. ipari munkásság politikai súlya szükségessé teszi, hogy többet foglalkozzunk a nagyüzemi munkások problémáival. Biztosítani kell a tartalmasabb politikai nevelésüket. amelynek fő eszköze az üzemi és a munkahelyi demokrácia fejlesztése. Ennek elősegítése érdekében a városi pártbizottság minden évben munká sak ti va-ért ekezletet iüv össze, fórumot biztosít az ezzel kapcsolatos kérdések megvitatásának. Fontos továbbá a lakókörzeti pártszervezetek tevékenységének. politikai szerepének, súlyának erősítése is. Indokolja ezt az is, hogy nyolc-tíz év múlva a város párttagjainak mintegy 20 százaléka lesz nyugdíjas. A területi pártmunka erősítésének elősegítése érdekében a várospolitikai bizottság segítségével kidolgozásra kerülnek a körzetekben alkalmazható -tanikrol’ -várospolitikai feladatok, amelyek elősegítik a területi alapszervezetek politikai súlyának növelését is. A kiragadott példák is minden bizonnyal érzékeltetik a várospolitikai feladatok sokrétűségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy a várospolitikai feladatok gyakorlásában a pártmunka tartalmi és módszertani .kérdései még nem eléggé kiforrottak, a jövőben tudatosabban kell ezekkel foglalkozni. 1974. március 1-ig a várospolitikai irányelvek részletes, konkrét kidolgozásra kerülnek Özdon. A munka koordinálását 11 tagú várospolitikai bizottság segíti. A feladatok korántsem könnyűek,* de biztatóak és ígéretesek. A város további fejlesztése 4 lakosságnak, az üzemeknek és intézményeknek egyaránt érdeke. Tudvalévőén ez év tavaszán és őszen — két szakaszban — lezajlottak megyénk KISZ-szervezeteiben is az alapszervezeti beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések, illetve a csúcsvezetőségeket es KISZ- bizottságokat választó küldöttértekezletek. Az ifjúsági szervezet életében e nagy jelentőségű eseményeken a két kongresszus közötti időszakban végzett munkát értékelték es a további feladatokat jelölték meg a fiatalok. A taggyűlések és küldöttértekezletek szerény keretek, de ünnepélyes külsőségek között egyben munkaértekezletek is voltak. Elmondható: ezeknek a fórumoknak a munkája színvonalas és előremutató volt. Nem egyszerűen csak leltárszerű felsorolását nyújtották a végzett munkának (bár ilyenre is volt példa), hanem értékeltek. következtettek, tehát érdemben foglalkoztak mindenütt a legapróbbnak tűnő problémával is. A beszámolók többségének az volt a jellemzője, hogy őszintén szólt nemcsak az eredményekről. de a hibákról is, bar helyenként minderről ál talá n osságolca t fogalmaztak meg. Sót! Egynémely helyen a valóságos helyzet elkendőzésére is vállalkoztak. Mindezt tükrözte a taggyűléseken es küldöttértekezleteken kialakult széles körű vita is. A fiatalok kellő gyakorlati érzékről és megfelelő politikai felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A beszámolókból, de a felszólalásokból is ki- csendült a tenniakarás, a még jobb munka iránti igény. Kedvező és mindenképpen csak helyeselhető törekvés és eredmény: a vezetőségekben általában megnőtt a nők és a munkásfiatalok aránya. A választások során, a titkos szavazásnál a tagság élt a demokratizmus adta jogaival. Nagy aktivitással es felelősségtudattal dön- 4ott. hogy a vezetőségekbe azok kerüljenek, akik élvezik a tagság bizalmát, rátermett, önzetlen munkásai az ifjúsági mozgalomnak. A megyében egyébként az ulapszerveZeti vezetőségeknek mintegy 50 százaléka kicserélődött, ami a fiatalok körében kialakult és tényekkel mérhető igények színvonalának a növekedésére is utal egyben. A választások során szerzett laoasztalalok igazolták: az ifjúság körében végzett munka feltételei az elmúlt években jelentősen, javultak. Általánossá vált az ifjúság reálisabb megítélése, ugyanakkor továbbra is elsőrendű követelmény: a KISZ tagsága és vezetőségei körében folyamatossá tenni a párt ifjúságpolitikájának. a KISZ VIII. kongresszusa állásfoglalásainak és .a KISZ szervezeti szabályzatának az ismertetését és megértetését. Elmondható: megyénk fiataljai nagy figyelmet fordítottak a belső szervezeti élet feltételeinek a biztosítására, a hatékonyabb nevelő munkára. Ennek kapcsán hangzott el: a jövőben többet, nagyobb gondot követel a falusi és lakóterületi KISZ- szervezetek tevékenységének az értékelése, munkájuk támogatása. A KISZ beszámoló és ve- zetöségválasztó taggyűlései, a csúcsvezetőségeket és KISZ-bizottságokat választó küldöttértekezletei bebizonyították: fiataljaink bíznak a párt politikájában, s mindent meglesznek végrehajtása érdekében. Egy biztos: a választásokból az. alapszervezetek és csúcsvezetőségek szervezetileg es politikailag egyaránt megerősödve szűrték le a tanulságokat a további. • még eredményesebb munka érdekében. Mindezekről szó volt — többek között — a KISZ megyei bizottságának tegnap megtartott, ülésén, amelyen — Dudla .Józsefnek, a KISZ megyei bizottsága első titkárának elnökletével — ezenkívül még három napirendi pontot vitattak meg. Az egyik szóbeli tájékoztató volt a KISZ KB 3973. december 15-i üléséről, amit Dudla József terjesztett elő. Ezt követően Török László, a KISZ megyei bizottságának titkára összegezte a megyei tapasztalatokat a KISZ KB I960, október 5-i, valamint az 1967. évi határozatának végrehajtásáról. Végül Járni János, á KISZ megyei bizottságának titkára — szintén szóbeli tájékoztatóban — adóit számot a végrehajtó bizottság két megyebizottsági ülés között végzett munkájáról. fiz egyesülés gyäeöEcsei az encsi Zaja Tsz-ta A Cserehát néhány kis termelőszövetkezetéből mostanában gyakrabban kopogtat be vendég az encsi Zój 1 Tsz-be. A járási székhelyen járva alkalmat kerítenek, hogy egy kis beszélgetésre, amolyan baráti tapasztalat- cserére betérjenek ebbe a jó hírű, egyesült gazdaságba. Egyik látogató sem titkolja, hogy elsősorban az érdekli: milyen változást eredményeztek a közös esztendők. Mert idelenn Encsen már hét esztendeje, hogy összefogta erőit az encsi. a gi- bárti, a fügödi és az abaú.i- devecseri tsz. Külön-külön kicsinyek és gyengék voltak, gondok garmadával küszködtek. Beruházásokra, fejlesztésre még csak nem is gondolhattak. Odafenn a Csere-, hát kis gazdaságait most hasonló cipő szorítja. A tagság Az őszi munkák befejeztével a La.itahansági Állami Gaz dóságban megkezdték a mezőgazdasági erő- és munkagépei felkészítését a tavaszi munkákra. A gazdaság nyolc javítóműhelyében 260 erő- és több ezer munkagépet készítenek fel a tavaszi gépszemlére. több helyütt már ki is mondta egyesülési szándékát. Vajon az encsi Zója hétéves tapasztalatai alapján, milyen változásokat hozhat az ő életükben az egyesülés? * A Zó.iában mindenki szívesen ad válaszokat az ilyenirányú kérdésekre. Drotár Kálmán, a tsz elnöke, Bo- ezán László, a föagronómus, Lipták János, a csúcspárttit- kár. vagy a maga ágazatában Horváth Csaba főátlatte- nyésztő összehasonlító adatok egész sorával tudja meggyőzően bizonyítani, hogy mit jelentett az egyesülés e négy község tsz-tagságának. A csereháti s az egyesülés előnyeit firtató más vidéki érdeklődőknek csokorba kötöttünk néhány adatot a Zója Tsz hétesztendei' fejlődéséről. * Az utolsó esztendőben, amikor még négy külön tsz volt it gazdája a Zója Tsz jelenlegi, mintegy 3500 holdas gazdaságának, 7,7 millió forintos összes árbevételt tudtak elérni. Ez a szám már az egyesülés utáni első évben 8,8 millió forintra növekedett, s a legutóbbi zárszámadás adatai szerint az összes árbevétel már 19 millió 285 ezer forint volt. Az elmúlt évben az állattenyésztés egymaga többet produkált. mint egyesülés előtt a négy tsz valamennyi ágazata. Es az idei év. amikor az állattenyésztés csaknem 3 millióval szárnyalja túl tervét még sokkal többet ígér. Érdemes összehasonlítani az egy szántóegvségre eső közös vagvon értékét is. ami az egyesülés előtti 5273 forintról 12 472 forintra növekedett. Es amíg akkor minden holdat 3510 forintnyi hitel terhelt, a legutóbbi évben ez már 1537 forintra csökkent. 4* A termésátlagok alakulása is nagyon sokat mond az érdeklődők számára. A búza átlagtermése a bet év alatt a hektáronkénti 17.5 mázsáról 35 mázsára, az őszi árpáé 15-ről 30,6 mázsára, a kukoricáé 20-ról 57.4 mázsára, a cukorrépáé 215-ről 497 mázsára növekedett. Egy es-egy edül a dolgozó tsz-tagok száma csökkent a hét év alatt. De az új. a jobb gépek, az új termesztési módszerek, a kemizálás, a jó munkaszervezés a kiöregedett. nyugdíjba vonult tagok munkáját is pótolni tudták. Jelentősen növekedett az egv dolgozó tsz-tagra jutó jövedelem. Az egyesülés előtt alig volt több ez az összeg a 8600 forintnál, míg a legutóbbi zárszámadáskor már meghaladták a 25 000 forintot. Minden tízórás munkanap értéke 110 forint 95 fillér volt tavaly a Zója Tízben. * Nagyon hosszan sorolhatnánk még tovább az egyesülés gyümölcseit. Ezekben az években újították fel a gépparkot. Lehetőség nyílt az állattenyésztés fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges építkezésekre. Felépült a 100 férőhelyes tehénistálló. a 144-es borjúnevelő és a Illés növendékistálló. Van szárítójuk. építettek 200 vagon szemesterménv tárolására alkalmas magtárt. A szarvasmarha-tenyésztésben már olyan eredménynyel is büszkélkedhetnek, hogy más gazdaságoknak is tudtak értékesíteni 40 szép tenyésziiszöt. A jászárokszállásiaktól például 28 000 forintot kaptak az üszők darabjáért. Növénytermesztésük is ott tart már. hogy beléphettek a vetőmagvakat. termelő gazdaságok sorába. Az idén például három fajta búzát is termelnek vetőmagnak. s vetömagárpábol is 20 vagonnal jutott területükről más gazdaságoknak. (P. S-* feladatok Ózdon Mérlegen a KISZ munkája Tettek és tanulságok
