Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

1973. nov. 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Vagyonvédelem Szüreti szemle Újhelyiéi Mádig A tvuniénvi olajkincs Nyugat-Szibériában sor­rendben a 116-ik kőolajlelő­helyet fedezték fel a geoló­gusok. Az „olajmezőkút” az egyik nagy gázmező alsó szintjeiről tört fel. Szibéria földgázban legalább olyan gazdag, mint olajban. A. Ju- gyin, ismert Lenin-díjas szovjet geológus szerint a legutóbbi felfedezés elvi je­lentőségű; igazolja a tudósok és gyakorlati szakemberek véleményét; mely szerint Nyugat-Szibéria gáztelepei alatt nagy olajlelőhelyek hú­zódnak. A tyűmén yi olajmezőkön ebben az évben majdnem 90 millió tonna kőolaj kiterme­lésével számolnak. Jói képlett szónokok Követendő ózdi kezdeményezés J Hallgatók népes tábora előtt beszélni, szónokolni nem könnyű „mesterség”. Képzettséget és nagy-nagy gyakorlatot igényel. A hall­gatóknak és a szónokoknak egyaránt kellemetlen az aka­dozó, magyartalan előadás­mód, a figyelmet elaltató sablonszöveg. Különösen ne­héz feladatot vállalnak, akik társadalmi szertartások al­kalmával mondanak búcsúz­tató beszédeket. Ózdon már évekkel ezelőtt felismerték a szónokképzés szükségességét. Először 1961- ben, majd 1966-ban és 1969- ben rendeztek szónokképző tanfolyamokat. A városi ta­nács augusztusi ülésén — amelyen a családi ünnepsé­geket és a társadalmi szer­tartásokat szervező iroda munkáját értékelték — szü­letett meg az elhatározás, hogy a korábbi tapasztalatok felhasználásával, az aktívák körültekintő kiválasztásával újra megrendezik a szónok­képző tanfolyamot. Az Ózdi Népművelési In­tézmények és a városi ta­nács társadalmi ünnepsége­ket szervező irodájának ren­dezésében a közelmúltban ért véget az ötnapos szónok­képző tanfolyam, amelynek hasznosságát bizonyítja töb­bek között az ország távoli részéről mutatkozó érdeklő­dés is. Ózd városból és a já­rásból 26-an vettek részt a' tanfolyamon — többségük tapasztalatokkal rendelkező aktíva — ezenkívül képvisel­tették magukat Kazincbar­cika, Budapest, Komló, Hód- , mezővásárhely, Hatvan és i Szolnok városok is. A szakmai, módszertani is­mereteket gyarapító előadá­sok mellett nyelvtudományi ( és aktuális politikai kérdések is szerepeltek a tanfolyam programjában. Ilyen volt töb­bek között Ózd valláspolitikai helyzetéről és a társadalmi ünnepségeket szervező iro­dák szocialista világnézet alakításában való feladatai­ról szóló előadás. A tanfo­lyam résztvevői és a vendé­gek valamennyien elismerés­sel szóltak az ózdiak kezde­ményezéséről. A tanfolyam befejezését követően az Ózdi városi Pártbizottság is értékelte a szónokképzést és úgy foglalt állást, hogy negyedévenként fórum jelleggel továbbképző tanfolyamokat szerveznek, pedagógusok bevonásával igyekeznek segítséget nyúj­tani a szónoki képességek, illetve a beszédkészség ki­bontakoztatásához. Reméljük, az ózdi kezde­ményezésnek lesznek követői. (t. L) A szüret a szőlőtermelők évenkénti vizsgája. Tokaj- Hegyalja legnagyobb gazda­sága, a borkombinát Sátor­aljaújhelytől Tokajig, s Má­dig terjedő ültetvényein a hirtelen csípősre fordult, ké­ső őszben is szedik még a szőlőt. A furmintnak és a hárslevelűnek nem ártanak a hajnali fogyok sem, inkább sűrítik a bogyók levét, ezál­tal dúsul a cukortartalmuk. Három kerületet látogattunk végig Ángyán Ferenccel, a borkombinát termelési fő­osztályvezetőjével. Ahol még nem jártak a szüretelők, a szem alig tud betelni a für­tökkel roskadásig rakott vesszők látványával. • A szőlész hivatását teljes szenvedéllyel szolgáló kísé­rőnk szakmai magyarázatát is áthatja a megküzdött siker öröme: — Országos feletteseink néhány éve azt a célt tűzték ki elénk, hogy Tokaj-Hegy- alján is érjük el négyzetmé­terenként az egy kilónyi sző­lőtermést, vagyis hektáron­ként a 100 mázsát. Már ta­valy, az aszúrekord megfele­lő átszámításával, a feladat teljesítéséről adhattunk je­lentést. A kételkedők azt erősítgették, hogy két egy­mást követő évben nem is­métlődhet egyforma nagy eredmény Tokaj-Hegyalján, hiszen itt a termésingadozás volt a jellemző a szőlőre. A mostani év még nyomósab- ban bizonyította, hogy nem egyszeri „kifutásnak” minő­síthető már a tavalyi siker sem. hanem a körültekintően módszeres szakmai előkészí­tésnek köszönhető. Túlzás nélkül szólhatunk ma már a szőlőtermesztés tudományos forradalmáról méltán leghí­resebb borvidékünk nagyüze­mi gazdaságaiban. Az egy­mást megszakítás nélkül kö­vető nagy terméseket első­sorban a rendszeres talaj- és levélanalízisek alapján beve­zetett, irányított trágyázás eredményezte. Az 1968 óta rendszeresen végzett labora­tóriumi vizsgálatok kiderítet­ték, hogy szőlőink altalajá­ban az alapvető fontosságú tápanyagok közül kevés volt a káli-vegyület. Ezekután kézen kínálko­zott a tennivaló: az elemzés alapján összeállított műtrá­gya-adagolással sikerült meg­javítani a talaj tápanyag- szintiét. Az irányított trá­gyázás kialakította a szőlő- ültetvények termőegyensú­lyát, a hozamok tetemesen nőttek, és megszűnt a koráb­ban gyakori termés-ingadozás. • A kísérleti időszak után immár a nagyüzemi gyakor­lat is igazolja a fokozott káli­trágyázás jelentőségét. A ter­mésnövelő hatásán kívül a járulékos hatásai is előnyö­sek ennek a módszernek: a szőlő jobban állja a fagyot, kevésbé sínyli meg a száraz időjárást, megerősödik a be­tegségek és kártevők elleni védekezőképessége, javul a bor íze, minősége. A hegyaljai szőlőkultúra fejlesztési módszereinek vi­ÓZDI LÁTKÉP Fotó: Stroh mayor Édes a szőlő... tájában is nyomós érveket so­rakoztat a tavalyi és az idei szüret — az új úton járók ol­dalán. A teljes gépesítésre al­kalmas, széles sortávolságú, huzalos művelésű ültetvénye­ken azonos minőséggel, sok­kal nagyobb a termés, mint a hagyományos bakhátas mű­velésnél. A tavalyi aszúsodás mértékeinek összehasonlítása is perdöntő: a huzalos műve­lésű táblákon kétszer annyi lett az aszú, mint a karós szőlőkön. S ami már a jövő lehetőségeit jelzi: az idén is sikerült számottevő aszúso- dást elősegíteni a nagyüzemi művelésben ott, ahol meg volt a lehetőség az alkalmas időben történő esőztető jel­legű öntözésre. Az összegező tanulságokat friss adalékokkal erősíti a mostani szüreti szemle. Sá­toraljaújhelyen. a borkombi­nát I. kerületében — ahol a leghidegebb az időjárás, s az aszályra leginkább érzékeny a talaj — Mitró László kerü­letvezető elénk teríti a ki­mutatásokat: a már leszedett 327 holdról 18 ezer 600 mázsa szőlőt szüreteltek. A holdan- kénti átlag 57 mázsa, ez hek­tárra átszámítva kevés híján 100 mázsa szőlő. Tolcsván Farkas Attila, a II. kerület vezetője még jobb eredményekről adhat számot Itt az 560 katasztrális holdról eddig 360 holdat szüreteltek le. A holdankénti átlag 79 mázsa — vagyis hektáron­Fotó: Szabolcsi Mihály ként bő 135 mázsa. Ez a re­kord a legvérmesebb várako­zásokat is felülmúlja! A hí­res Kincsem dűlőben, meg a Zsadányi-dűlőben szép aszú­sodás is volt. Az aszúszemek, kel együtt szüretelt szőlő ki­tűnő szamorodni alapanyag a borászoknak. Mádon, a III. kerületben a szakmai vezető Ats Károly, 552 hold felelős gazdája. Áz eddig leszedett 425 holdról 26 ezer 337 mázsa szőlő a szü­reti eredmény, meg 115 má­zsa aszúszem. Aszú nélkül 62 mázsa a holdankénti, 100 mázsát meghaladó a hektá­ronkénti termésátlag. A nem­zetközi szakirodalomban is megkülönböztetett elismerés­sel emlegetett mádi Király­dűlőben mézédes minden bo­gyó, ragad tőle a száj a kós­toló után. Hasonló a minő­ség a Zomborkán, a Disznó­kon, a Dorgón, Borkúton, s a bodrogközi Poklos-dűlőben is. — És a tarcali kerület sem marad el a másik háromtól — teszi hozzá Angyám Fe­renc. — A tokaji Hét szőlő­ben is húsz cukorfokosnál édesebbek a bogyók. Hasonló eredményekkel je­leskednek a hegyaljai terme­lőszövetkezetek és szakszö­vetkezetek közül azok, ame­lyek — a borkombinát hat­hatós szakmai tanácsadását igénybe véve — szintén a legkorszerűbb tudományos eredményeket hasznosítják a szőlőművelésben. Bcrecz József a termelőszövetkezetekben A pénz nemcsak fizetőesz­köz, de erkölcsi mérce is. Erről feledkeztek el a me­gye néhány termelőszövetke­zetében, amikor felrúgva az előírt rendelkezéseket és sza­bályokat, eléggé lezser mó­don kezelve a forintokat most kénytelenek vállalni a fele­lősséget is. Nem sikkasztás­ról, a büntetőjogba ütköző cselekedetekről van szó, ha­nem olyan apróbb-nagyobb mulasztásokról, amelyek miatt — s erre sehol sincs szükség — szó érheti egy-egy terme­lőszövetkezet háza elejét. Pénz az aktatáskában Példa sajnos, bőven adódik. Gelejen a Halászati Tsz mi­után nem gondoskodott meg­felelő pénztárhelyiségről és a szükséges berendezésekről, a tsz pénztárosa aktatáskában tart kisebb-nagyobb össze­geket, amit a munkaidő vé­gén haza is visz. Holott a he­lyes eljárás az lenne: pán­célszekrénybe zárni az akta­táska tartalmát. Mindenki tudja: szabályos dolog utóla­gos elszámolásra pénzössze­geket kiadni. Az viszont már szabálytalan, hogv ezzel az előírt határidőn belül nem számolnak el. Ennek ellenőr­zéséről feledkeztek meg — többek között — a dorkói Aranykalász Tsz-nél, ahol ugyanannak a személynek, aki korábban már felvett elszá­molásra pénzt, újabb összeget kapott anélkül, hogy a ko­rábbiról számot adott volna. Az ilyenfajta lazaság tette le­hetővé a tiszalúci termelő- szövetkezetnél is, hogy pél­dául a főállattenyésztő elszá­molási előleg tartozása meg­haladja a 6 ezer forintot, a főagronómus rendezetlen té­tele pedig a kétezer forintot. Az is szokatlan, ami Tarca- lon. a Tárcái vezér Tsz-ben történt, ahol a közgyűlés ha­tározata szerint a tsz-elnök mentesül a költségfelhaszná­lás utólagos elszámolása alól. Szokatlan módja a pénz­eszközökkel való gazdálko­dásnak, ami a tiszalúci Rá­kóczi Tsz-ben volt tapasztal­ható: az egyik vezető beosz­tású dolgozó saját gépkocsi használat utáni átalánydíját a törvényes rendelkezésektől eltérően állapították meg. E díjat ugyanis nem az átlago­san megtett kilométer alap­ján határozták meg, hanem alapnak 300 liter normálben­zin és 15 kilogramm motor­olaj árát vették. Elszámolatlan előleg E példák önmagukért be­szélnek és arról, amit a vá­rosi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság állapított meg, hogy „ ... a termelőszövetkezetek vagyonvédelmi helyzete az utóbbi két évben változato­san alakult. A megye terme­lőszövetkezeteiben a múlt esztendőben kis mértékben ugyan, de csökkent a ha­nyagságból elkövetett cselek­mények száma, ami annak is köszönhető, hogy a tsz-ek nagyobb felelősségtudattal fi­gyelnek az anyagi javakkal való gazdálkodásra és több­ségükben nem mulasztják el a felelősségre vonást sem.” A felelősségre vonás olyan kontroll is egyben, amely kü­lönféle hibákra és a teendők­re is ráirányítja a figyelmet. S mert ezzel a lehetőséggel mind több helyen élnek, egy­értelműen elmondható: a ter­melőszövetkezeteknél a pénz­eszközök kezelése javuló ten­denciát mutat, aminek a fej­lődése azonban még lassú és a kívánt szintet nem érte el. „A legtöbb hiányosság ezen a téren — olvasható a NEB jelentésében — továbbra ts a bizonylati fegyelem megsér­téséről, a tagok részére ki­adott pénzek vagy egyéb kinlevőségek elszámoltatásá­nál tapasztalható”. Általáno­san elmondható: a tsz-ek nem tartják be minden vo­natkozásban a házipénztárak kezelésére vonatkozó rende­let előírásait. Több helyen nem gondoskodnak még ar­ról sem — mint azt példák tanúsítják —. hogy a kész­pénz elhelyezésére és őrzé­sére kellő biztonságot nyújtó helyiség vagy berendezés áll­jon rendelkezésre. A sátoral­jaújhelyi járásban például nyolc helyen végzett vizsgá­latot a NEB, és ebből — ilyen tekintetben — csak három­nál talált mindent rendben. Kifogásolható sok helyütt, hogy az utalványozó és az el­lenőrző személye azonos, ami alapjában véve helytelen, sza­bálytalan. Több tsz-ben el­marad a kötelező napi pénz- tárzárlat, és a hetenként leg­alább 2 alkalomra előírt el­lenőrzés. Akad olyan tsz, ahol négy-öt naponként, de olyan is ahol csak havonta végez­nek pénztárzárást. A pénz­tárjelentést pedig egyálta­lán nem ellenőrzik. Több he­lyütt nincs nyilvántartás a különféle indokok alapján utólagos elszámolásra kiadott összegekről. A NEB szakem­berei olyan elszámolatlan elő­leget is találtak, amit 1 év­vel ezelőtt utalványoztak. Anyagi felelőssé« A pénzkezelés anyagi fe­lelősséggel jár. A pénztáros és mindenki, akinek valami­lyen módon és formában kö­ze van a vagyonvédelemhez, ilyen értelemben elszámolás­sal tartozik, ha felelősségre vonásra kerül sor. Éppen ezért helyes, ha mindenütt rendet teremtenek, és az elő­írásoknak megfelelően utal­nak ki akárcsak egy fillért is. T. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom