Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

T973. nov. 28., szerda

ESZAK-.MAGYARORSZAG 3

Az igazgató

♦ ♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦♦

♦ ♦

♦ ❖

♦ ♦♦♦ ♦ ♦

és a virágok

A 7. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói az idén ünnepük az országrész villamosításának 75. évfordulóját. Néhány hete reprezentatív, a nagy dátumhoz méltó ünnepségen idézték a 75 év krónikáját. Mi most az ünnepség egyetlen epizódjára szeretnénk emlékezni ... Elhangzott egy név. és szokatlanul heves, szokatlanul hosszú tapssal reagáltak rá az emberek. Virágot kapott egy idős, törékeny, sápadt arcú férfi és a tapsvihar megismétlődött.

A vállalatnál sok a fiatal, az ünnepség részvevőinek csak egy kis csoportja ismerhette őt személyesen. Ök kezdték a tapsot. Olyan szeretettel ünnepelték az emelvény széksoraiban könnyező embert. hogy hangulatuk magával sodorta az összes jelenlevőt, velük ünnepelt mindenki, aki ott volt. Azok is, akiknek nem lehetett emlékük Kiss Zsigmondiéi, az EMÄSZ első munkás igazgatójáról. Az ünneplés hosz- szú ideig tartott, talán hosz- szabban, mint amennyit egy beteg szív elvisel.

*

— A boldogság megviselte egy kicsit a szívemet, de az olyan betegségből, amelyet boldogság idézett elő. gyorsan gyógyul az ember.

Zsiga bácsi 1961. óta nyugdíjas. Betegsége a kiskerthez, de még inkább a lakáshoz köti. Keveset lát a nyüzsgő világból, ám nem szakad el tőle. Olyannak „látja az. eleiünket, amilyennek a lapok, a rádió, és a televízió megmutatja. Mindenre figyel, de a legjobban a munkásság sorsa érdekli. Munkáscsaládból származott, munkás volt maga is. 1951- ben nagy feladatot kapott.

—• Akkor alakultak meg az üzletigazgatóságokból

tájegységenként az áramszolgáltató vállalatok. Űj emberek, új vezetők kellettek a régiek mellé. A válogatósért az igazgató felett.

Jól képzett műszakiakra volt szükség, de a miskolci nagyüzemekkel nehéz volt felvenni a versenyt, Kazincbarcika építőinek is jobban fizettek. így nem csoda, hogy messze elkerültek minket a villanyszerelők. Pedig nagy dolgok álltak előttünk, villamosítanunk kellett a borsodi falvakat, a fiatal termelőszövetkezeteket, állami gazdaságok' majorjait.

— A falu villamosítása — ez már történelem — mégiscsak megkezdődött 1951-ben.

— Meg kellett kezdődnie! A segédmunkásokat szerelőnek k űztük át. Szívesen tanult?!' az emberek. És szerencsénk is volt. kitűnő fiatalemberek jöttek hozzánk az egyetemről. Vörösdiplomás, ifjú mérnökök. Lelkes fiatalok. A legnehezebb munkát választották: már a második napon bekapcsolódtak a faluvillamosításba.

— Hogyan fogadták a falvakban a villanyszerelőket?

— A legkellemesebbről mesélnék ... Szendrón egy fiatalember volt a tanácselnök. Barátságos, tiszta szobákba szállásolta el a szerelőket, gondoskodott arról, hogy meleg ételük legyen. És amikor kigyulladt a fény, a szendrőiek megvendégelték az embereinket, megköszönték a fáradságos munkát. Sajnos, nem mindenütt volt ilyen a fogadtatás. És aszal- makazal-ágy. a korgó gyomor a leglelkesebbnek is kedvét szegte. Én is elkeseredtem ilyenkor, de tartani kellett az erőt, a lelket az emberekben. A terveinktől n^m tágíthattunk.

— 1951-től 1961-ig kilencszer nyerte el az ÉMÁSZ az élüzem címet.

— A terveinktől, nem tágíthattunk. mert fontos célért dolgoztunk.

— Az emberek áztak-fáz- taik. nem mindig volt védőruha, meleg kabát... Erről szól a krónika, Zsiga bácsi. A nagy multű üzemek többet fizettek. És az emberek különbözőek ... Akiknek rosszul megy a sora, nem

biztos, hogy érdekli a vállalati cél...

— Ha egy ember egyedül marad a gondjaival, akkor biztos, hogy nem érdekli őt a vállalat célja. De mi úgy csináltuk, hogy senki se érezze magát egyedül. Én mindig velük voltam. Mindenkinek ismertem a baját, gondját. És segítettünk. Ahogyan tudtunk. Én nem tudom pontosan, hogy van ez manapság! De mintha azt olvasnám ki a tv-riportok- ból. az újságok soraiból, hogy vannak vállalati vezetők, akiket nem érdekel a munkás élete, a gyáron kívüli élete. Ez nem jól van igv! Akkor előbb-utóbb nehéz helyzetbe kerül a vezető. elveszti az emberek bizalmát, és ennek karát vallja a munka, az egész üzem.

Kiss Zsigmond. a nyugdíjas igazgató jót ismert a mai áramszolgáltató vállalatot. Azok a fiatalok, akikről oly szeretettel beszél, ma vezetők. Zsiga bácsi ismeri a legújabb létesítményeket: és a tervekről is tud. Gyakran jönnek hozzá látogatóba a „kitűnő fiatalemberek'’, s némelyik bizony már nem tudja titkolni őszes tincseit.

— Az ÉMÁSZ mindent el- . ért, amiről én csak álmodoz- j tarn. Kényelmes munkahely, j jó felszerelés, szép sikerek, erőteljes fejlődés. Mindez j pedig akkor érhető el, ha a j vezetők törődnek a munka- j sokkal, ismerik őket. és se- j gítenek nekik. Enélkül nincsenek eredmények. Tapasz- j tálaiból tudom.

*

Zsiga bácsi fényképeket vesz í elő. A vállalati ünnepségen készültek. Az érzéketlen lencsének is sikerült megörökítenie valamit abból az emlékezetes ünneplésből, amely tizenkét év távlatából is bi- : zonyítja, hogy Kiss Zsig- ’ mond jó vezető volt. S ma is érdemes figyelni rá.

Iévay Györgyi

A feladat:

r

kielégíteni a lakosság igényeit

Uj utakat keres a tejipar

A minap az a meglepetés ért egy miskolci fűszerbolt- ban, hogy ugyanazon az áron jobb tejtermékeket vehettem. A pénztárgép oldalára ragasztott lista adta tudtomra, hogy a tej, a tejföl, a túró és a vaj zsírtartalma nőtt, ára viszont változatlan. Ez a jó reklám, gondoltam, nem a plakátok, amelyek több tej ivására serkentenek.

Az említett „akciót” aztán újabb követte: november 21- től 30 százalékkal olcsóbb lett a gomolyatúró. A tejipar így próbálja megked- veltetni termékeit, amelyek valóban a korszerűbb táplálkozást szolgálják.

Dicséretes kezdeményezések ezek. A propagandára eddig is rákényszerült a tejipar (és a kereskedelem) csak a módszerek nem voltak jók. Pedig manapság égető gond a tejtermék- fogyasztás visszaesése, hiszen a tejfelvásárlás növekedett. A Borsod megyei Tejipari Vállalat például 125.3 százalékos „felvásárlást” produkált az idén (ez azt jelenti, hogy 1973-ban nem szorult tejbehozatalra a megye, a vállalat áltál ellátott területen élő egymillió

ember igényeit ki tudja elégíteni), ugyanakkor a tejértékesítés 92,5 százalékra esett vissza.

Mindezekből nyilvánvaló, hogy termékekké kell feldolgozni a tejet. A termékeket pedig meg kell kedvel- teini. Például a gomolya- túrót is. Hogy ez mennyire szükséges, arra az újságíró számára az „élet” mindjárt példával is szolgált. Egyik ismerősöm megkért: kérdezzem meg. mi a különbség a gomolyatúró és a juhtúró között?

íme. a szakszerű magyarázat: a juhtúró 80 százaléka juhtej, 20 százaléka _ tehéntej, míg a belföldön árusított gomolyatúró száz százalékosan tehéntejből készül.

Természetesen, sok példát lehetne még felsorolni a tejipar erőfeszítéseiből. Borsodban például már négy tejüzem is foglalkozik sajtkészítéssel. elkészült s hamarosan a boltokban is kapható lesz a „Borsodi” ömlesz- tett-sajtcsalád, amely négy, teljesen új ízzel gyarapítja az amúgy is bőségfes választékot.

Szólhatnánk az iskolatejakcióról is. Ma már naponta több mint: 11 ezer adag iskolatejet, s ugyanannyi iskolakakaót szállítanak ki az oktatási intézményekbe. Jövőre a miskolci tejüzemben megkezdik a tejpor gyártását is... Mindezekkel kapcsolatban a gondokról is lehetne és kell is beszélni —bár a tejipar feladatként kezeli mindezt, s „panaszkodás” helyett dolgozik, keresi az új utakat. Valamiről azonban nem szabad megfeledkezni: a tejiparnak szinte minden gondja szorosan ösz- szefügg a kereskedelemmel, a vendéglátással.

Ezért örvendetes, hogy a különféle akciók mellett november 29-én, csütörtökön 9 órától közösen beszélik meg feladataikat, gondjaikat az ipar és a kereskedelem szakemberei a miskolci tejüzemben. A Borsod megyei Tanács kereskedelmi osztálya az áfészek, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok, vendéglátóipart vállalatok vezetőit is meghívta az eszmecserére. amely bizonyára tisztázza az igényeket és a kéréseket. Azt, hogyan szolgálják legjobban a lakosságot?

l*y. P.

Műszak I

után

’ {

L/eninvárosi pillanatkép

Őszi munkák

Kedden a MÉM-ben ütést tartott az időszerű mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott operativ bizottság. Megállapította: az időjárás továbbra is kedvez az őszi betakarítási munkáknak. és így a termények be- hordásánál már nem sok tennivaló maradt hátra a földeken. A kukorica és a cukorrépa kivételével valamennyi növény betakarítása befejeződött. A kukorica termőterületének 98 százalékáról törték már le a csöveket. Ennél is élőbbre tart a cukorrépa felszedése: a termő- területnek már csak a fél százalékán kell végigmenni- ök a betakarító^ gépeknek, jól halad a mélyszántás, a kijelölt terület csaknem háromnegyed részén készítették már elő a talajt a tavaszi munkákhoz, 600 000 hektáron azonban még az év hátralevő részében munkájuk lesz a traktorosoknak. Megkönnyíti a mélyszántást, hogy az ország nagyobb területei kaptak esőket az elmúlt napokban, a talaj a Dunántúlon és az északi hegyvidéken kellőképpen fellazult, s így a mélyszántó brigádok könnyebben boldogulnak.

Munkahelyek — távol egymástól

pártmunka

SAJÁTOS

KÖRÜLMÉNYEK

seizin

M

igam is kíváncsi voltam, miként birkózik meg a napi munka sokrétű, bonyolult feladataival egv olyan pártbizottság. amelynél a tagság néha egyetlen alapszervezeten beiül is 50—60 kilométer kiterjedésű munkahelyen dolgozik. Erre és még számos, a pártmunka nem általános, sokkal inkább sajátos vonásokat tartalmazó kérdéseire válaszolt az a jelentés — és a tárna kapcsán kibontakozó vita, — amely a Borsodi Erdő- és Fáf eldolgozó Gazdaság pártszervezeteinek tömegpoaibiikai munkáját tartalmazza.

Az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága elé került 15 oldalas, négy mellékletet tartalmazó jelentés elolvasása és megvitatása után kirajzolódott az a valós kép. amely ennek a több, mint ötezres kollektívát foglalkoztató vállalat kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinak törekvéseit jellemzi.

A töm eg politikai munkának olyan helyeken is vannak egyedi vonásai, kialakult módszerei, ahol szinte percek alatt el lehet érni egv-egy alapszervezet népes tagságát. Ezek az utak azonban nem járhatók az erdészeti alapszervezetek- ben. Ott mások a tömegpolitizálás körülményei és adottságai. Ma is szembetűnő még az erdőgazdasági munka fizikai jellege, viszonylag alacsony gépesítettsége — jóllehet évről évre milliós beruházásokkal, okos. könnyen kezelhető kisgépekkel segítik a hegyek ..üzemeiben” dolgozók munkáját. Míg a falakkal körülvett, tetővel védett munkahelyeken az időjárás és a természeti tényezők szinte elhanyagolhatók, addig az erdőben keményebb • a tél, nehezebb elhúzódni az eső. a hóvihar elől és jobban tűz a nap is. A sok száz ilyen, szabad munkahely és ezek távolsága — mely még egy- egy üzemen belül ás 60—70 kilométer — mindenképpen nehezíti a tömegpolitizálást, ugyanakkor kialakította azokat a sajátos formákat is, amelyek jól megfelelnek ezeknek a körülményeknek. így eljutnak a központi igények, a különféle határozatok még a legkisebb munkahelyekre is. Onnan az információk visszacsatolása szintén megtörténik — ha időben kissé elhúzódva is.

K

ialakultak a tömegpolitikai munkának az olyan, jól bevált formái és módszerei, mint az egyéni és csoportos megbeszélés, a párt- és tömegszervezett oktatás, a munkásakadémia, a pártnapok és így tovább. E formákon belül azután az agitáció és a nevelés kiterjed a világnézeti témákra csakúgy, mint a gazdaságpolitikára, az etikai kérdésekre. az életszínvonalra és az ifjúságpolitikára egyaránt.

Persze, ahhoz, hogy egy-egy kérdésben az ötezer erdészeti dolgozó közül csupán 40—50 emberrel szót válthassanak a pártszervezetek vezetői, néha egész napon át kell utazni a terepjárókkal, hiszen a brigádokban 3-tól 10 ember dolgozik. Ez ismét meghatározó és sajátos az ottani tömegpoliti- kai munkában, rugalmas és nagyon is differenciált tevékenységet igényel. Az erdőgazdaságnál ugyanis az üzemekben és az intézményekben, vagy a kereskedelemben jól bevált tömegpolitikai módszerek csali ott alkalmazhatók, ahol azonosak, vagy legalább hasonlóak a körülmények. Pedig itt is nagy szükség van a választ sürgető kérdések megvitatására. hiszen az erdészek manapság egyre gyakrabban találkoznak turistákkal, hazai és külföldi vadászokkal, s nem közömbös számunkra, hogy az ilyen „véletlen” találkozásokon hogyan vélekednek dolgainkról.

n villanásnyi gondolatokból is szembetűnik, hogv a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál nemcsak keresik a tömegpolitika sajátosan alkalmazható módszereit, hanem a pártbizottság megalakulása óta tudatosan, átgondoltan, tervszerűen, ennek eredményeként léyeocsen hatékonyabban is alkalmazzák őket. S a tegnap tapasztalatai alapján készített feladatterv egyfajta garancia rá, hogv az erdőgazdaságban a jövőben még inkább szót akarnak váltani és érteni minden olyan téma kapcsán, amely az életviszonyokat. a politikai és gazdasági tisztánlátást közvetve, vágj' közvetlenül érinti és alakítja.

Paulovils Ágoston

420 szer lakás

A Technika Házában kedden reggel dr. Trautmann Rezső, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke megnyitotta a III. lakásépítési konferenciát.

Szilágyi Lajos épitésügj-i és városfejlesztési miniszter- helyettes tartott vitaindító előadást a 13 éves lakásépítési tervről, a negyedik ötéves tervben elért eddigi eredményekről, a további feladatokról és az V. ötéves terv előkészítéséről. Többek között elmondotta, hogy 1975. végére a 15 éves tervben előírt 400 ezer helyett várhatóan 420 ezer lakás építésére lehet számítani.

I