Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-03 / 258. szám
1973. nov. 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A határt féri?a Őszi liUEiiícák a csati járásban Energiabázis Fotó: Laczó József üz ipari száiépislöía ünnepe Őzéit Novembert írunk. Jóllehet, az időjárás pillanatnyilag még kedvez a mezőgazdaságnak, egyre inkább számolni kell azzal, hogy szinte az egyik napról a másikra beköszönthet a tél. Tudják ezt jól a termelőszövetkezetekben is. Ezért, most arra összpontosítanak minden erőt, hogy mielőbb befejezzék az ősziek vetését, s meggyorsítsák a betakarítást, valamint az őszi mélyszántást. Legutóbb a mezőcsáti járásban szereztünk tapasztalatokat. Megtudtuk, hogy já- rásszrrte jól halad az őszi búza vetése. Több gazdaságban — igy Ároktőn, Hejő- papin, Tiszapalkonyán, és Tiszadorogmán —■, már az elmúlt héten földbe került a vetőmag. A községekből beérkező adatok alapján, a bevetett terület nagysága meghaladta a hétezer hektárt. Tehát, minden remény megvan rá, hogy a hátralevő, mintegy ezer hektáron a hét végére elvetik a jövő évi kenyérnek valót. A betakarítás állása már nem mutat ilyen kedvező képet. Igaz, a cukorrépát már mindenütt felszedték, s letörték a napraforgót is. de kukoricából — amely változatlanul a legnagyobb területen termelt takarmány- növény a járásban — még több ezer hektár vár betakarításra. Azt tapasztaltuk, hogy azokon a helyeken, ahol iparszerű termelési rendszerben foglalkoznak a kukorica termesztésével, nincs különösebb probléma. A nagyfokú gépesítés nyomán nemcsak a termelési eredményekben szárnyalták túl a hagyományos módszerekkel dolgozó gazdaságokat, hanem a betakarításra fordított időt is lényegesen lerövidítették. Például Tiszakesziben, a Tisza menti Tsz az idén. 800 hektáron termelt ipari viszonyok között kukoricát (ez a járás összkukorica-termő területének több mint 20 százalékát jelenti), mégis már október második felében betakarították az egész termést, sőt a magtárakba került ez a fontos szemes takarmány. Sok szó esik ezekben a napokban az őszi vetések fejlőd .'»érői. A szakemberek egvirv • ogzó véleménye szerint. a vetések á’apota — legalábbis ebben a járásban — aggodalomra ad okot. Eddig ugyanis csak a káposzta- repce kelt ki, míg az őszi búza, illetve az őszi árpa csak helyenként, kisebb-na- gyobb foltokban látható. Ezt azzal magyarázzák, hogy az októberi csapadékot szokatlanul hideg idő követte, amely rendkívüli módon hátráltatta a mag csiraképződését. Pedig a termelőszövetkezetek minden tőlük telhetőt elkövettek a nagyobb termés érdekében. A gazdaságok — gondolva az esetleges nehézségekre — a szokásosnál mintegy 15—20 százalékkal több vetőmagot használtak fel az idén. Igen fontos az őszi mélyszántás időben és jó minőségben történő elvégzése. Nagyrészt ettől függ ugyanis a tavaszi vetésű növények fejlődése, illetve a terméshozamuk. Eddig a száraz idő nagy nehézségeket gördített a gépek és az ember munkája elé. Kőként ennek tudható be, hogy a felszántandó területnek csupán 36—40 százalékát készítették elő a tavasziak alá. U L. Az ózdi ipari szakközép - iskola életében jelentős dátum 1973. november 3-a. Több mint húszmillió forintos beruházással elkészült az iskola mintegy kétezer négyzetméter alapterületű tanműhelye, s ma birtokukba vehetik az erősáramú, a finommechaikai és műszeripari tanulók. Az új létesít- méto’hen A'y különböző-műhely (lakatos, hegesztő, műszerész stb) segíti a tanulók oktatását. Az új műhely átadásával egyidőben a szak- középiskola ma veszi. fel Bródy Imre nevét, s ünnepélyes külsőségek között kerül sor az új könyvtár felavatására is. A tanműhelyt délelőtt t.fz árakor Varga Dezső, a városi tanács elnöke adja át. a könyvtárat Fejes István, a városi tanács elnökhelyettese avatja fel. Az ünnepi műsorban közreműködik az Gzdi Népművelési Intézmények zenekara, a József Attila Gimnázium, valamint a szakközépiskola énekkara. Megőrzi az emlékezet 90 Öltözői beszélgetések Török bácsi, a Lenin Kohászati Művek csavargyárának egyik legidősebb dolgozója kényelmesen, nyugodt mozdulatokkal tett-vett az öltözőszekrény előtt. Műszak vége lévén nem sürget az idő, jut belőle egy kis beszélgetésre is. A munkatársakkal, a barátokkal; különösen azokkal, akik ugyanolyan ráérősen készülődnek, mint ő. Mindennapos szertartás ez itt, a szekrénysoroknál, ahol a „ruhacserét” meg-meg- toldják parázs vitával, néhány derűs pillanattal, vagy komolyra fordított szóval is. Komolyan kérdezte az öregtől egy alkalommal a Pártlitkár. Verbőczj Ferenc, hogyan él, hogyan boldogul, s itt a gyárban munkahelyén mennyit keres? Török bácsit az első pillanatban meglepte az érdeklődés. Hímezétt-hámozott egy darabig, aztán csak elárulta, hogy fizetések idején menynyi kerül a borítékba. — Nézz«*, titkár elvtárs — kezdte az (/.reg. — Legutóbb volt 28 túlórám, ugyanakkor egyetlen napot sem hiányoztam, 'végigdolgoztam az egész hónapot. S ha mag számításba veszem a pótdíjákat is. kereken 4 ezer 700 forintot kaptam. — Ezek szerint? ... —- A titkár nem tudta befejezni a mondatot, mert 'az öreg máris közbeszólt: — Azt akarja kérdezni ugye, hogy elégedett vagyok-e? — Igen' azt! E röpke eszmecserére mások is odafigyeltek. Jól ismerik a párttitkárt, aki 15 éve mindennap ugyanitt öltözik velük együtt, ismeri gondjaikat, problémáikat', s tudják róla: bárki, bármilyen időpontban felkeresheti, bekopoghat hozzá, s ha csak egy tanács erejéig is, soha nem távozik tőle üres kézzel. Éppen ezért az öltözőbeli eszmecsere kötetlenül, a legkisebb feszélyezatt- ség nélkül indult és folyta-, tódolt. Mások is közbeszóltak, egy félmondattal, vagy éppen egy adattal kiegészítették azt. ami egymás közt elhangzott.1 — Nekem is az a véleményem — kért szót egy fiatalember —, hogy panaszra nem lehet okunk. Mindenki ráfigyelt, s várta, mivel „rukkol” ki még fiatal munkatársuk. — Én 4 ezer 600 forintot keresek átlagban. Igaz jól jön a pénz, mert építkeztem, sok volt a kiadás, van hová fizetni. Igaz, hogy szeptembertől valamivel kevesebb a kereset, de az átlag így sem rossz. Vajon mitől kevesebb szeptembertől a kereset. Nemcsak ennél a fiatalembernél, de másoknál is. Gyorsan el kell mondani: nem attól, hogy rosszabbul, hanyagab- bul dolgoztak, ennek más oka van. Az ok pedig az, hogy az úgynevezett meleg- pótlék csak a nyári hónapokban jár. Ami például a sajtolónáí óránként 1 forint 50 fillér. A melegítőknél pedig 1 forint. Ez az összeg maradt ki a borítékból mindaddig, amíg újra el nem érkezik a nyár, és fizethető lesz ez a külön munkadíj is. Egyébként a bérezésben itt is lényeges változások történtek. Amíg korábban az éjjeli pótlék mértéke csak 15 százalék volt, most 20 százalék. Amellett, miután az üzem vezetősége a műszaki feltételekre nagy gondot fordít, ezzel egyben megteremti a lehetőségét a hatékonyabb, termelékenyebb munkának. S ha magasabb a teljesítmény. több a fizetés is. A kiugró hónapokat nem számítva, hanem csupán az átlagot véve alapul, a keresetek mértéke a csavargyárban a sajtolóknál, a melegítőknél és más hasonló kategóriába sorolható munkahelyeknél három—három és fél ezer forint. Mindezek szóba kerülnek a műszak eleji, vagy műszak végi öltözői beszélgetések idején, ahol természetesen nemcsak a munkahelyhez való hűségről, a munka szeretetéről, s általában, a kötelességekről beszélnek, de arról is, hogyan lehetne még jobban, még eredményesebben dolgozni. Különféle észrevételek, elképzelések, kívánságok hangzanak itt el, amit a párttitkár, aki nap mint nap ott van a dolgozók között, „elraktároz”. Nem tart magánál jegyzetfüzetet és ceruzát, de ’amit közölnek vele, azt súlyának, jelentőségének megfelelően mérlegeli. Amiben jehet, úgy is mint politikai vezető, úgy is mint szakember intézkedik, vagy éppen magasabb fórumok elé visz ügyeket. Egy időben például, éppen az öltöző volt legnagyobb gondja a csavargyárnak. S elsősorban a nők helyzete. ‘ Az asszonyok és lányok ugyanis eléggé mostoha körülmények között tisztálkodhattak és öltözködtek át munka után, ami egyáltalán nem volt megnyugtató az üzem vezetői számára. Addig „törték a fejüket”, amíg megoldást találtak. Abban, hogy ' ma már korszerű körülményeket teremtettek az öltözőben is a nők számára, természetesen a különféle forrásokból szerzett anyagiak mellett, rengeteg társadalmi munka is van. Joggal büszkék a csavargyárban erre a tettre, amely méltán váltott ki elismerést a gyár legfelsőbb vezetőinek körében is. Ha a párttitkár naplót vezetne, ezek az öltözői beszélgetések és tapasztalatok bizonyára oda kerülnének az emlékezés lapjaira. De az emlékezet megőrzi azokat a tetteket és eredményeket, amelyek ilyen mondatok megfogalmazásé rá késztetik a csavargyár dolgozóit: jól érezzük itt magunkat... T. F. ipzpils és tsz-clnikik klubja Igazgatók és termelőszövetkezeti elnökök klubja alakul Miskolcon a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Borsod me-_ gyei szervezetének keretében.' A ■ tudományos technikai forradalom, a napjainkban ránkzúduló információs áradat minden vezetőtől megköveteli. hogy megfelelően tájékozott legyen, ismerje és értse a gazdaságra ható erők mozgását és egyúttal a rábízott vállalat irányításában ismereteit alkalmazni is tudja. Az SZVT országos vezetősége az MSZMP Központi 'Bizottság határozata alapján mintegy három hónapja az országban elsőként Budapesten létrehozta az igazgatók és tsz-elnökök klubját. A vidéken elsőként Miskolcon beinduló szervezet céljairól Pahota Károly, az ÉSZAKTERV piackutatója, az SZVT szervezési szakosztályának vezetője adott tájékoztatást. — Az SZVT Borsod megyei szervezete eddig is számos előadást tartott, amelyben hazai es külföldi előadók a vállalati vezetőket érintő számos kérdésről tartottak referátumokat. Az előadásokon igen gyakran szerepeltek a helyi nagyüzemekben szerzett tapasztalatok is. Az igazgatók és tsz-elnökök klubjának mindezeken túlmenően más fontos szerepe is lesz. Elsősorban az. hogy vitafórumot, tájékozódási lehetőséget és ismeretek megszerzését biztosítsa a klubokban munkálkodó tagoknak, A tervek szerint, a megalakuló szervezet három részre tagozódik. Elsőként az igazgatók klubja alakul meg, s ez még ebben a hónapban megkezdi működését. A klubokban az előadásokat magas beosztású meghívott állami és vállalati vezetők tartják meg. Az igazgatók klubját az úgynevezett tennelöszö vetkezeti elnökök klubjának megalakulása követi. A szervezet célkitűzései lényegében ugyanazok, mint az ipari nagyvállalatok klubjának célkitűzései, a témakör lényegében mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Harmadikként a kis- és középüzemek, vállalatok vezetőinek klubja alakul meg. Mivel a kis- és középvállalatoknál más, sajátságos jellegű problémái«: vannak, mint a nagyüzemeknél, ez a fórum mindenképpen sokat segít a vállalati igazgatók, vezetők jelenlegi gondjain. H. g. 784 szocialista brigád A Diósgyőri Gépgyárban régi hagyományai vannak a szocialista brigádmozgalom- nak, amelynek irányítását a szakszervezeti bizottság és a KÍSZ-bizoitság közösen látja el. A munka „gyakorlati kivitelezője” a termelési igazgató mellett működő xnunkaversenv iroda. A gépgyáriak 1971-ben működési szabályzatot készítettek a szocialista brigádmozgalomra vonatkozóan, amelyet egy évvel később, a megváltozott feladatok alapján módosítottak. A DIGÉP-ben 784 szocialista brigád (7584 dolgozóval) tevékenykedik. Ebből — az elmúlt évben — az ifjúsági kollektívák száma 71 volt, 683 fiatal munkással. Az idén viszont jelentősen csökkent az ifjúsági brigádok száma (36 brigádban 315 fiatal). Ennek az az oka. hogy a brigádszerződésekben és felfogásban is azt az elvet követik: a szocialista kollektívák egy-egy átszervezés kapcsán a munkahelyi kollektívába épüljenek be. Így a fiatalok úgynevezett „vegves” brigádokba kerültek be. Megítélésünk szerint ezeknek a. közösségeknek erősebb a formáló ereje. Ezzel párhuzamosan jelentkezett a szakmai nevelés fejlődése, intenzitása is. A különféle brigádvállalások a legtöbb esetben tartalmazzák a fiatalok tanulásának segítését, s a gépgyárban már hagyományos szakmai vetélkedőkre történő jelentkezéseket. A patronálás számos formája közül a DIGÉP-ben a szocialista brigádok elsősorban a szakmai patroná- lást választották. Kedvezően alakult azoknak az ifjú szakmunkásoknak aránya, akik nem tudták normájukat teljesíteni. A fejlődés ellenére számos hiányosság megszüntetése vár még a nagyüzem szakszervezetó- és KISZ-bizottságára. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gyengébb eredményeket, produkáló fiatalokra, s még jobb. hatékonyabb támogatásra ván szükség azoknál a szak munkásoknál, akik az iskolából kikerülve nehezen tudnak beilleszkedni a munkahelvi kollektívákba. (f- gy ) Cigaua es a swms/,euus Községei« juuy im-ujci i'iiaiasaiuuv biztosítására a Cigándi Afész ez évben korszerű sütőüzemet létesített a faluban. Az 1 millió 250 ezer forint költséggel épült üzemben naponta mintegy 7 ezer ember számára készítenek kiváló minőségű kenyeret és péksüteményt — a többi között Tiszacsermely, valamint Pacin községekbe is szállítanak. Fotó: Laczó József V
