Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. nov. 3., szombat Látvány és harmónia Mazsaroff MikSós kiállítása m Duna-parti fák Mazsaroff Miklós linóleummetszete TÚLNYOMÓRÉSZT az el­múlt két esztendő termésé­ből válogatta ki Mazsaroff Miklós festőművész azt a több mint ötven festményt, s húsznál több grafikát, ame­lyet a Miskolci Galériában mutat be az érdeklődőknek, a város képzőművészetet kedvelő közönségnek. S ebbe - az anyagba nagyon tudato­san válogatott be néhány olyan alkotást is. amelyek a megelőző évek szülöttei, s egyrészt kedvesek számára, másrészt alkalmasak arra, hogy megmutassák művésze­te fejlődését, tágulását. Mert a fejlődés lemérhető még akkor is, ha a miskolci nagy- közönség — leszámítva ré­gebbi, Szőnyi-terem'oeli, mé­reteiben lényegesen kisebbre szabott bemutatkozását — Mazsaroff művészetét legföl­jebb a biennalékról és a tár­latokról, néhány ott szerep­lő alkotásból ismeri. Vidéki kiállításai — ismertek az al­kotó kapcsolatai néhány me­zőgazdasági termelőszövetke­zettel — meghatározott tema- tikusságuknál fogva érthető­en nem nyújthatták azt az élményt, s azt a teljesebb igényű képet, amelyek e mostani, valóban komolyan előkészített kiállítása nyúj­tani képes. Mégis mérhető az út, a maga választotta törekvések valóra váltósában, a kísérle­tező művész egyre inkább megtalálja igazi énjét, sajátos festői látásmódja egyre job­ban egyesíti magában a bol­gár származást és a magyar festészet legnemesebb ha­gyományait. A meleg szí­nek, az előhúzott komponá­lás és a foltszerű festés har­móniája teszi sajátosan egye­divé munkáit. S a kísérlete­zések után most már egy visszafogottabb, kevésbé ke­mény, harsogó, formáiban is változatosabb, s követke­zésképp a tartalmi mélysé­gek felé táguló művészettel lepi meg mindazokat, akik figyelemmel kísérik fejlődé­sét, s azokat is, akik pusz­tán a művészetek felé von­zódnak. Mazsaroff azok közé tar­tozik, akik képesek felolda­ni magukban a látványi él­ményt, befogadni a puritán egyszerű látványt, azt, ami­ben olykor valóban csak a művész tudja felfedezni a szép harmóniáját. Ez a har- mómiakeresés és az ősi tem­peramentum ötvöződik egy­be, s ez magyarázza azt is, hogy különösen vonzódik a meleg, délszaki tájak iránt, miközben a honi tájban is elsősorban ugyanezt az él­ményt keresi. Ez teszi ért­hetővé meleg vöröseit, bar­náit, sárgáit és kékjeit is, melyek különösen a tengert ábrázoló festményeiben élnek igazán. S ez magyarázza azt is, hogy elsősorban a táj vonz­za, abban keresi a megnyug­vást, s azt a már emlegetett harmóniát. Dél-olaszországi és spa­nyolországi útjából is — az itt szerzett élményből szüle­tett művei közül igen sokat láthatnak az érdeklődők — a táj az, ami beépült mű­vészetébe, mert alkatánál fogva ez ragadta meg legin­kább. S ez magyarázza azt is, hogy a hideg élmény, a svájci hegyek gleccsereinek látványa sohasem fogta meg annyira, hogy képpé fesse. De a táj mellett Mazsaroff kötődik — igen tudatosan — ahhoz a közeghez, amelyben él, a dolgozó emberhez, de ezt is csak a környezethez kapcsolódva képes igazán él­ménnyé formálni. ÚTKERESÉSE, önkifejezé­sének mélyülése örvendetes záloga annak, hogy a mű­vész képes lesz festői látás­módjának további finomítá­sára is, s ezért örülünk kü­lönösen e mostani kiállításá­nak, valóban reprezentatív bemutatkozásának. * Mazsaroff Miklós kiállítá­sát tegnap, november 2-án este 6 órakor nyitotta meg a Miskolci Galériában, Varga Gábomé, az országgyűlés alelnöke, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese. A ki­állítást november 25-ig te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Csutorás Annamária Könyvtárat avattak a Sajószentpéteri Üveggyárban Egy részlet az új könyvtárból A Sajószentpéteri Üveg­gyár 1800-nál több dolgozó­ja eddig nem rendelkezett a könyvtárlátogatás lehetősé­geivel. Jóllehet kisebb-na- gyobb könyvgyűjtemények voltak korábban is, szétszór­tan az üzem területén, és azon kívül, azok nem tekint­hetők érdemi könyvtárnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának előkészületeként pénteken délután adták át rendelteté­sének a régi gyártelepi ko­lónia területén az új könyv­tárat, amely o Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanássa központi könyvtárának beru­házásában új berendezést és könyvállományt kapott. Mint­egy 40 ezer forint költséggel született meg a több mint kétezer kötetes könyvtár, amely a szabadpolcos rend­szerű könyvtártermen kívül nagyobb előadóteremmel is rendelkezik. A könyvtár a jövőben az SZMT letéti könyvtáraként működik, és a legközelebbi tervek között szerepel, hogy a gyárból a műszaki könyvtárat e köz- művelődési könyvtár mellé telepítsék és szorosan együtt­működjék a két intézmény. A könyvtáros személye — j ifi- Gyenge Gyuláné — mind- ; két helyen azonos. A könyvtár avatására el­jöttek a SZOT, a Szakszerve­zetek Borsod megyei Tanácsa, az Országos Széchényi Könyvtár, a megyei könyv­tár és természetesen a helyi szervek képviselői. Juhász Elemér, az üveggyár igazga­tója köszöntötte a vendége­ket, majd Kiss Béla, az SZMT titkára mondott rö­vid ünnepi beszédet. Külön hangsúlyt kapott beszédében, hogy az új létesítmények át­adásának, avatásának öröme huszonnyolc éve a politikai jellegű ünnepségekhez kap­csolódik, majd , Sajószentpé- ter munkáskultúr&jának év­százados múltjára hivatkoz­va a könyvtár nevelési felada­tairól beszélt. A gyár kollek­tívája nevében Gyuricza Já­nos szb-elnök vette át a könyvtárat. Az átadóünnep­ségen Kiss Jüéla a SZOT megbízásából — sok eszten­dei szakszervezeti kultúr- munlcájának elismeréseként — a Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés ezüst fokoza­tát nyújtotta át Penkala Gyulának, az üveggyári szakszervezeti bizottság kul­turális felelősének. A városi rang jegyében Az új Ma A Mezőkövesdi városi és járási Művelődési Központ irodalmi és néprajzi munka- közösségének meglehetősen rendszertelen időközökben megjelenő kiadványa, a Ma­tyóföld új száma a várossá lett Mezőkövesdet köszönti. A közlemények többsége va­lamilyen vonatkozásban van a városiasodással, bemutatja azokat a változásokat, ame­lyek a városi rang elérését előkészítették. A cikkek szö­vegéből kitűnően még az április lB-i hivatalos várossá avatás előtt születtek az írá­sok, és a hosszú nyomdai átfutás, a kiadvány hosszas előkészítése lehet az oka, hogy már több mint félesz­tendeje hivatalosan város a település, amikor a füze­tet, illetve a 120 oldalas ki­adványt böngészhetjük. e Természetesen ismerteti a kiadvány az Elnöki Tanács­nak azt a határozatát, amely várossá nyilvánítja Mezőkö­vesdet, majd Bíró József, a korábbi nagyközségi pártbi­zottság titkára köszönti a vá­rossá szerveződő települést A volt nagyközségi tanács elnöke, Kispál Pál Mezőkö­vesd ismét megkapta a vá­rosi rangot című cikkében tételesen mutatja be a te- . lepülés főbb jellemző adata­it. Az ezt követő cikkek Me­zőkövesd életének egyes vo­nulatait mutatják be, kisebb- nagyobb tanulmányokban. Érdekes adatokat közöl Zup- kó Béla Mezőkövesd ipará­nak, kereskedelmének és mezőgazdaságának a negyve­nes évele végétől mért fej­lődését áttekintve. A főbb mutatószámok, amelyeket a tanulmány közread, az utób­bi negyedszázad nagyarányú fejlődéséről tanúskodnak. Az ezt követő tanulmányok közt több, egyes mezőkövesdi ipar- vállalkozáspkat bemutató írást találunk. Pap János, a Mezőkövesdi Építőipari Szö­vetkezet. Papp Zoltán, a Ru­haipari Szövetkezet fejlődé­sét és életét mutatja be, Kruzsely Károly pedig a Kismotor- és Gépgyár mező­kövesdi kihelyezett üzemének életéről tájékoztat. Megjegy­zendő, hogy az egyre mar­kánsabban iparosodó Mező­kövesd életéből több vállalat I és szövetkezet is bemutatha- i tó a fejlődés illusztrálására, | kár volt csak hármat kiemel- I ni az ismeretlen célú váló- I gatás alapján. Külön figyel- , met érdemel Kápolnai Iván ' A népesség szerkezetének j változásai Mezőkövesden cí- j mű tanulmánya, valamint I Zupkó Béla írása a felszaba­dulás óta bekövetkezett főbb néprajzi változásokról. 9 Az új város művészeti éle- : tével foglalkozik Papp End- j re írása, amely az 1969 óta rendszeresített képzőművé­szeti kiállítás-sorozatot mu­tatja be, Remenyik Jenő pe­dig a X. Kis Jankó Bori or­szágos hímzőpályázat tükré­ben a napjainkban már or­szágos lendületet kapott nép- művészeti, illetve hímzőmoz­galmat vizsgálja. Nagyon ér­dekes és tanulságos Kiss Gyula összeállítása, amely­ben a Matyó Együttes kiala­kulásának és eddigi útjának sajtóvisszhangját szedi cso­korba. Az elmúlt év múzeumi hónap (azóta már volt egy újabb) sorún Mezőkövesden a Matyó Múzeum fennállásá­nak 20. éves évfordulója al­kalmából tudományos emlék­ülést tartottak, az ott elhang­zott előadásokat most közre­adták. Több költő verse, az elmúlt évben elhunyt dr. Bodgál Ferencről és Váraly- lyai Gyuláról írt kegyeletes megemlékezés, könyvrecen­zió, valamint egy nagyobb informatív anyag Mezőkövesd város monográfiájának elő­készítéséről olvasható még a Matyóföld új számában. Egészében érdekes, figyel­met érdemlő a Matyóíöld 1973-as száma. A település városi rangra emelése jó alkalom volt a kiadvány ar­culatának megváltoztatására is, jobb benne a mát és a jövőt taglaló és a múltat val­lató közlemények aránya, mint a korábbi számokban. A matyóvidék iránt érdeklő­dők haszonnal forgathatják az új kötetet. <bm) Novemberi rövidfilmek A novemberi moziműsor­ban kísérőfilmként nyolc magyar, egy szovjet rövid- film, egy bolgár, egy román és egy csehszlovák rajzfilm szerepel. Egy város varázsa címmel Budapest sajátos hangulatát, egyéni arculatát ragadja meg Murányi Éva. Tudomá­nyos rövid filmet készített Korniss Gábor, amely oen röntgen-felvételek segítségé­vel ismertet meg az emberi test néhány részletével. A film címe A csontrendszer. Az ötvös- és textilművészek alkotómunkáját mutatja be Kollányi Ágoston színes filmje, a Művek és műhelyek. Téglássy Ferenc, a Balázs Béla Stúdióban készítette A tenger szint feletti magas­ság című filmjét, amely e*$y mezőgazdasági nagyüzem múltját és jelenét mutatja be. Akiket várnak címmel a fiatal óvónők, problémáival foglalkozik Kolonits Ilona. Préda Tibor Színes foltok nyomában című munkája a kromatográfiával ismertet meg. Csőke József riport­filmjének címe Lada ... lab­da! Otthon címmel gyermek­pszichológiai kísérletekről szól Dobray György munká­ja. A szovjet filmművészetet a Két öreg egybekelt című ki&film képviseli, a három rajzfilm között a bolgárok Az okos falu, a románok a Tojás, a csehszlovák a Leó vadászaton című alkotással szerepelnek. Novemberben jelenik meg a Világmagazin 104. száma is, Zene; tánc, ritmus címmel. Felveszünk gépkocslalkatrész- ismercttcl rendelkező raktárve­zetőt, autószerelőket és segéd­munkásokat. Tejipari Szállítási Vállalat, Szondi-laktanya. A mérai Üj élet Mg. Tsz ál­lást hirdet állattenyésztési agro- nómusi munkakör betöltésére. Követelmény: 5 éves mezőgaz­dasági nagyüzemi gyakorlat, fő­iskolai végzettség. Jelentkezés a termelőszövetkezet elnökénél, Móra Fő út 46. sz. A Miskolci Építőipari Vállalat (Miskolc, József A. u. 40.) azon­nali belépéssel felvesz állandó éjjeliőröket. Jelentkezés a vál­lalat munkaügyi osztályán. A Borsodi Vendéglátóipar! Vállalat (Miskolc, Szabadság tér 2.) felvételre keres ipari jelle­gű egyetemi, főiskolai vagy technikumi végzettségű sze­mélyeket. Gépész és építé­szeti szakmával rendelkezők előnyben! Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezést a személy­zeti osztályra benyújtott részle­tes önéletrajz alapján fogadunk el. Technikumi képesítéssel vagy érettségizett időelemző és nor­mavizsgával rendelkező munka- vállalót felveszünk. ÉMASZ üzemigazgatóság, Patak u. 7. A Bőcs községi közős Tanács V. B. pályázatot hirdet Bőcs község­ben új 60 férőhelyes óvodájában vezető óvónői állásra. Feltétele: képesítést biztosító oklevél és kétéves szakmai gyakorlat. Je­lentkezés: Bőcsl Általános Iskola Igazgatójánál, Bőcs. Iskola. Az állás azonnal betölthető. A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat kazán­fűtői munkakörbe, vizsgával ren­delkező szakmunkást keres. Je­lentkezni lehet a vállalati mun­kaügyön, Miskolc, i.t kér. Vö­rösmarty u. 10. A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Miskolc, al­kalmaz gyakorlattal rendelkező forgácsoló szakmunkásokat. Bé­rezés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, páratlan heteken sza­bad szombat. Jelentkezés a mun­kaügyi osztályon, Miskolc, Be­senyői u. 10. szám alatt. Dr. Gát György szemész főor­vos értesíti betegeit, hogy ismét rendel, Patak utca 10. sz. alatt, hétfőn és csütörtökön, délután fél 4-től 5 óráig. Azonnali hatállyal felveszünk 1 fő varrógépműszerészt, továbbá textil- és kötőipari szakmában jártas időelemzőt. Jelentkezni lehet: Miskolci Háziipari Szövet­kezet, Széchenyi u. 19. sz. Az AGROKONZUM SZKV. Sa- Jó-partl kirendeltségén üzemel­tetett vadfeldolgozó üzemébe fel­vesz képesítéssel Rendelkező férfi húsipari szakmunkást és női se­gédmunkást. Jelentkezés szemé­lyesen a vállalat Sajó-parti ki­rendeltségének munkaügyi cso­portjánál. A Magyar Hfltőlpsr Miskolci Gyára azonnali belépéssel fel­vesz fűtésszerelő, lakatos és he­gesztő-lakatos szakmunkásokat. Minden második héten szabad szombat, állandó délelőttös mű­szak, valamint 1 fő elektrikusi vizsgával rendelkező villanysze­relőt, 12—36-os munkavégzéssel. Bérezés megegyezés szerint. Je­lentkezés a munkaügyi osztá­lyon. A Felsőzsolcai MEZŐGÉP Vál­lalat központi gyáregysége (Fel- sőzsolca, Állomás u. 5. sz.) fel­vesz horizontos. targoncavezető, marós, hegesztő szakmunkáso­kat. Fizetés megegyezés szerint. A munkába járást Miskolcról vállalati autóbusz biztosítja. Je­lentkezés a gyáregység főmér­nökénél. Gépírónőt keresünk közpon­tunkba. Jelentkezés: AGROKON­ZUM, Miskolc. Baross Gábor u. 13—15. Munkaügy. A MÉH Vállalat. Miskolc, Sa- Jó-part, felvételt hirdet az aláb­bi munkakörök betöltésére: sze­rencsi, ózdi, Miskolc I. sz. tele­pekre oxigénvágó; Miskolc I. sz. telepre rakodók, bálázók; köz­pontba portásnö. Jelentkezés az illetékes telepvezetőknél, vagy a központi munkaügyi csoportnál. , \ A VOLÁN 3. sz. Vállalat (Miskolc, József A. u. 70., bejárat a Tüzér u. felől) azonnali belépéssel keres tehcrgcpkocsl-vezetőkct, autóbuszvezr .őket, kalauzokat, segédmunkásokat, kocsikísérőket, takarítónőket, középnyomású vizsgával rendelkező gázkazán-fűtőket és TÜKI-gázégőkhöz automatikai műszerészeket. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom