Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 JHSfiffl 1973. nov. 22., csütörtök « I Filmjegyzet | Szocialista szerződések George Sanders és Peter Sellers (CIoseau felügyelő). Először négy halottról tu­dunk, aztán az ismeretlen valaki, aki éppen a négy halott gyilkosa után nyomo­zó CIoseau felügyelőt szeret­né eltenni láb alól. további négy halottat produkál, majd újabb hat halottat szá­molhatunk meg. Mindez még bűnügyi filmben is ma­gas halotti létszám lenne. Ez a film azonban valójában nem. bűnügyi történet, még ha eredeti angol címe — Lövés a sötétben — erre is utal. Kacagtató vígjáték, amelyben az ötletekből ki­fogyhatatlan Peter Sellers ez­úttal egy kétbalkezes nyo­mozót játszik. Blake Edwards rendezte a hamisítatlan angol humorú, de Párizsban játszódó és a francia rendőrséget is ala­posan megfricskázó filmet. (Érdekes, mennyire szeretik az angolok a francia bűn­ügyet! Lásd: Maigret fel­ügyelő kalandjait.) A film­történet „alapbűnügye” ve­szedelmesen hftfcjnlít Mar­cell Achard A bolond lány című színpadi játékának bűnesetéhez, de itt a gya­núsított lány korántsem bo­lond, hanem nagyon is eszes és mindenekfelett vonzó. Elke Sommer játssza ezt a szere­pet. A film tulajdonképpen nem a bűnügyre, hanem Pe­ter Sellers felülmúlhatat­lan balkezességére épül. Min­den balul üt ki, amihez csak nyúl. s minden ilyen fogása harsogó derű forrása. Szinte már sok is az egymást kö­vető poén-pukkanásokból, s hovatovább nem lehet fo­kozni a hatást, annyira ki­nevetjük magunkat már a film első harmadában, hogy később az egymásra torlódó poénok ismétlésnek hatnak. Van ebben a filmben sok minden, bűnügy, szerelem, mérgezett tű, hangfogós pisztoly, tánc, revü, nudista-' telep, előkelő kastély, és mindenütt ott van Peter Sellers, hogy balkezességé­vel nevettessen. Jog az ugrásra Ezt a szovjet filmet, Vale­ri j Kremnyev rendező alko­tását elsősorban a sportot kedvelő mozilátogatóknak és a fiatalságnak ajánlhat­juk. A forgatókönyv társ­szerzője a nagy hírű szovjet sportoló, Valerij Brumel, sa film is róla, az ő sport- pályafutásáról szól. A kiváló magasugró életét követjük nyomon a tavaly nyári nagy eseményig, ami­kor a) müncheni olimpia győzelmi dobogójára lépett. A filmben természetesen nem saját nevén szerepel Brumel, Viktor Motilnak hívják a szovjet sportolót, de a nagyszerű ugrásokat, a kiváló sportteljesítményeket Brumeltől * látjuk, sőt az olimpia egyes képei is tava­lyi dokumentumfilmekből,, riportokból, híradókból szár­maznak. Mivel a történet nem nevezi meg az igazi sportolót, mód nyílott az élettörténet bizonyos fokú módosítására, a dramatizá- lás követelményeinek meg­felelően történő kisebb mó­dosítására. Így kap nagyon fontos szerepet a történet­ben a sportoló lábtörése, majd gyógyulása, s persze az a hihetetlen akaraterő, amellyel gyógyulása után újra edzéshez lát, készül és győzedelmeskedik. Az élettörténeti adalékokon kívül a film igen sok érde­kes és értékes sportlátvány­ban is gazdag, nagyszerű versenyek mozzanatait lát­hatjuk, élvezhetjük, s ezek­ben természetesen nem szí­nészek szerepelnek, hanem a valódi sportolók. Brumel alakját nagyon rokonszenve- j sen jeleníti meg Alekszandr 1 Martinon. Kopernikusz születésének 500. évfordulójára készült el lengyel és NDK koproduk­cióban, Ewa és Czeslaw Pe- telski lengyel rendezők irá­nyításával a Kopernikusz című, nagyszabású életrajzi film, a címszerepben Andr­zej Kopíczynskivel. A nagy csillagász életét az öregedő tudós emlékezései­ben megelevenedve ismer­jük meg, s nyomon követ­hetjük tudományos vitákban és egyéb fordulatokban gazdag útját. A film kicsit hosszasan ugyan, de igen ér­zékletesen mutatja be ezt az utat, bemutatva azt a Ko­pernikuszt, aki igazi rene­szánsz-kori ember volt, sok­féle tehetséggel megáldva, s aki bár a csillagászatot te­kintette a tudományok csú­csának. más tudományágak­ban. is jeleskedett és a köz­életben, a politikában is részt vállalt, s az igazság szolgálatáért le tudott mon­dani az egyszerűbb emberi boldogulásról. | Az életrajzi filmek kedve- , lőinek különösen ajánlhatjuk, de talán több is e film egy­szerű biográfiánál, mert Kopernikusz történetében a haladó tudomány egy fontos korszakának küzdelmeit, vi­táit is felmutatja. (benedek) Közel a munkapadokhoz A DIÓSGYŐRI Vasas Könyvtár tulajdonképpen kettős feladatkört lát el: a mű" velődési központ épületében elhelyezett könyvtár területi „illetőségű”, a környék la­kosságát látja el olvasnivaló­val. Ennél nagyobb feladatot jelent viszont a Lenin Kohá­szati Művek és a Diósgyőri Gépgyár területén levő letéti könyvtárak működtetése, fenntartása. Hiszen a Lenin Kohászai Művek területén például 35 üzemi letéti könyv­tár működik, egyre javuló körülmények között. Igaz ugyan, hogy a harmincöt könyvtár között még van olyan is, amely mindössze egy szekrényre szorítkozik a műhely valamelyik sarká­ban, de egyre több lesz az olyan, amelyik már önálló helyiséggel bír. vagy a párt­helyiségben kapott otthont. S ez nem kifejezetten függvé­nye a letéti könyvtár nagysá­gának. Ahol az üzemrész ve­zetői megértették, miért kell a könyvtár „karnyújtásnyira” ott — s szerencsére egyre több ilyen hely van az LKM- ben — igyekeztek és igyekez­nek méltó körülményeket te­remteni a könyveknek. Az üzemi letéti könyvtárak egyébként igen tekintélyes számú munkáshoz jutnak el. Ez év félévekor 5551 olvasót tartottak nyilván a Lenin Kohászati Művek letéti könyvtáraiban, s közülük igen sok bejáró dolgozót. Ugyan­akkor a köziponti könyvtár­ban 1152 olvasó kölcsönzött könyvet rendszeresen. A szá­mok önmagukért beszélnek, s mutatják: érdemes jobban odafigyelni az üzemi letéti könyvtáraiéra. Az emberkö­zelségen kívül kétségtelenül sokat jelent az a tény. hogy — amint azt Czakó Lajosné, a Vasas Könyvtár főkönyv­tárosa és Menyhért Lászlóné könyvtáros, a letéti könyvtá­rak instruktora mondotta — a letéti könyvtárak tisztelet- díjas és minimális „térítésért” dolgozó könyvtárosai valóban szívügyükként kezelik a könyvtárak ügyét. Ezt egyéb­ként dokumentálni is lehet: a cserefüzetben egyre gyak­rabban találhatók olyan be­jegyzések. amikor csali 1—2— 3 könyv átvételét igazolják. Ilyenkor szinte kivétel nél­kül mindig valamilyen új könyvről van szó, amely után érdeklődtek az olvasók, s amelyet a lehetőség szerint azonnal megszerzett a könyv­táros. De gyakorta előfordul az is, hogy a könyvtárosok — közülük sokan könyvbizomá­nyosok is — amint tudomást szereznek egy-egy érdekes, olvasóikat is érdeklő könyv­újdonságról, igyekeznek meg­szereztetni azt. Előfordult — épp a közelmúltban —. hogy a műszaki könyvkiállítás könyvei, újdonságai közül egyenesen a letéti könyvtár­ba került a könyv. S ez a lel­kes tevékenység kamatozódik az olvasókban, akik termé­szetesen a központi könyv­tárba Is bármikor bemehet­nek. AZ ERŐSÖDŐ letéti könyv­tárak igen hasznosak — s a központi könyvtár és a Le­nin Kohászati Művek szak- szervezeti, párt- és gazdasági vezetése igen nagy figyelmet is fordít a munkások mind jobb könyvtárellátására. A könyvek, az olvasás iránti érdeklődést mutatja -egyéb­ként az is, hogy — nemrégi­ben — több szocialista szer­ződés megkötésére is sor ke­rült. Üzemi letéti könyvtá­rakkal, üzemi KlSZ-alapszer- vezettel kötöttek többek kö­zött szerződést a könyvtár dolgozói. S a vállalások kö­zött — igen konkrétan fo­galmaztak minden esetben — olyanokat találunk, mint a tanulás segítését, a brigádve- télkedc-kre való felkészülés­hez a . segítségnyújtást, sőt, kiállítások rendezését is. A villamosjavító üzemben pél­dául Munkácsy Mihály mun­kásságát mutatják be kiállí­táson és az első diósgyőr- vasgyá.ri sztrájk hetvenötödik évfordulójára emlékeznek majd. De olyan „vállalás” is szerepel a szerződésekben, bogy a nagyolvasztói szociá­list;! brigád három KISZ- tagja aktívan bekapcsolódik a könyvpropagandába, az olva­sóvá nevelésbe. A brigádta­gok érdeklődéséneik tesznek eleget azzal is, hogy a szocia­lista brigádokat bevonják majd a jövő esztendőben szervezendő hanglemezklub munkájába is. A jó munkahelyi hozzáál­lás, a lelkes könyvtárosok mellett természetesen megha­tározza az olvasási kedvet az is, hogy milyen olvasnivaló­kat találnak az emberek a könyvtárakban. A mindenütt kialakított alapállományon kívül a cserék biztosítanak új olvasnivalót. De ebben az év­ben például 50 ezer forintot fordítottak új könyvek be­szerzésére — amelyek mind a letéti könyvtárakba kerül­tek. A központi könyvtárba 34 ezer forintért vásároltak könyvet, s szép összeget — 20 ezer forintot — fordítot­tak a DTGÉP könyvtárainak fejlesztésére is. IGEN JELENTŐS az üze­mi letéti könyvtárak szerepe, hiszen — mint azt az LKM könyvtárainak példája mu­tatja — olykor túlnőnek a központi könyvtáron. S ha csak azt feltételezzük, hogy az itt olvasók negyede nem ment volna a központi könyv­tárba — elsősorban a bejáró dolgozókra gondolunk — ak­kor máris megéri az ilyen, s még az ennél is nagyobb rá­fordítást. A karnyújtásnyira levő könyvek jelentőségét pe­dig senki sem vitathatja. Csutorás Annamária / ) •• •• 1 • • 1 • Gorom bolyi fiatalok A gamba módra szaporodó ifjúsági klubok mindegyiké­nek élete külön történet. Amíg az alkalmilag össze­verődött társaságból kialakul egy jó közösség, tartal­masán tevékenykedő klub, sok-sok ötletnek kell megvaló­sulnia. Tegyük hozzá: hasznos, ötletes megoldásokkal, sok­felé találkozhatunk. Köztük Görömbölyön is. Nagy szüksége volt itt a fiataloknak arra, hogy lehetősé­get kapjanak a szabad idő hasznos eltöltéséhez Görömböly félig-meddig beépült már a városba, fiatalságának nagy része Miskolcra is jár dolgozni, tanulni. Az egyetlen mozin kívül csak a városi könyvtár irányítása alatt álló klub­könyvtár nyújt művelődési lehetőséget. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház kezdeményezésére alakítottak itt, a klub­könyvtárban a görömbölyi fiatalok részére ifjúsági klubot. (A klubkönyvtárban egyébként egy díszítőművészeti szakkör is működik.) A görömbölyiek sajátos helyzete némi előnnyel, de gond­dal is jár. Előnnyel, mert — ahogy Szabó Imre klubvezető mondta — az egyik legjobb szórakozás, a könyv, a folyóirat helyben van. csali a polcról kell levenni őket. Szerencsés dolog, mert a fiatalok kötetlen foglalkozásokra is szívesen jönnek, egyszerűen az olvasás, a csöndes beszélgetés kedvé­ért. Olyannyira szívesen időznek a klubban, hogy a hely kicsinek is bizonyul. Mivel az egyetlen szórakozás Göröm­bölyön — az imént említett mozin kívül — az ifjúsági klub, létszáma jóval meghaladja a klubkeretet. Negyven-ötven fiatal keres — és talál is — változatos szórakozási, művelő­dési lehetőséget. S nemcsak a tizenévesek jönnek a klubba. A közelmúlt­ban megrendezett szüreti mulatság a húszon túliak közös­ségi kedvét is meghozta; a szervezés, az együttes tevékeny­kedés beilnük is kialakította a klubélet iránti vágyat. A kö­zösség nagyobb része baráti, személyes kapcsolat fűzi a fia­talokat egymáshoz. Vezetőjük jól látja: igazán jó klub csak komoly és igényes, kapcsolat alapján jöhet létre. Egy táncos rendezvényen nem tudnak olyan közel kerülni egymáshoz a fiatalok, mint egy baráti beszélgetésen, egy izgalmas ve­télkedőn, vagy egy jól sikerült kiránduláson. Természetesen, egy útibeszámoló, egy egészségügyi előadás után szívesen időznek még a klubban: a jó zene, hangulatvilágítás, tánc, igazi kikapcsolódás a napi munka után. A legnagyobb baj az, hogy nincs meg a jó klubélethez a felszerelésük. Jól felszerelt, külön klubhelyiséget szeret­nének a görömbölyi fiatalok, egy saját birodalmat. S hogy ennyivel kell beérniük, nem zavarja őket abban, hogy vál­tozatos, színes programokat tervezzenek. Jóllehet, még igénylik az irányítást, a segítséget. Most készülnek létre­hozni egy klubvezetőséget, hogy a fiatalok tevékenységét közvetlenül irányíthassák. D e elképzelések, tervek is szép számmal szerepelnek a programban. A Gárdonyi Géza Művelődési Házban rendezett vetélkedőn kisebb pénzösszeget nyert a gö­römbölyi ifjúsági klub. A nyert pénzen decemberben- egy egri vagy egy sárospataki kirándulást szerveznek. (mikes) Az „AFOR” Asványolajforgalmi Vállalat V. sz. tájegysége felvételt hirdet as alábbi munkakörök betöltésére: áruforgalmi csoportvezetői (főiskolai vagy egyetemi végzettséggel) utazó kirendeltségvezetői, erősáramú villanyszerelői, gyors- és gépírónői. »eicntkezés: Miskolc-Pereces, munkaügyi csoport. A BORSOD MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvesz: központifűtés-szerelő, csőszerelő, hőszigetelő szakmunkásokat, valamint a felsorolt szakmákban jártas betanított munkásokat. Jelentkezni lehet: BÁÉV Szerelőipari Főépítésvezetőség Miskolc, Szekerész utca 5. sz. alatt. A FEJÉR MEGYEI BAUXITBÁNYÁK FELVÉTELRE KERES: föld alatti bányamunkára 18. életévüket betöltött segédmunkásokat, csilléseket, bá nyagépkezelőket, segédvájárokat, vájárokat. A felvételhez érvényes tüdőszűrő lelet és a meg­előző munkahelyi egészségügyi törzslap szüksé­ges. Jelentkezni lehet: a vállalat munka- és bérügyi osztályán, Kincsesbányán. Székesfehérvárról autóbuszközlekedés van. Felvétel esetén az igazolt utazási költséget megtérítjük. Korszerű munkásszálláson elhelyezést és napi háromszori étkezést biztosítunk. Családlátogatás törvényesen biztosított költségét a vállalat kifizeti. Kopernikusz Felügyelő életveszélyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom