Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

1973. nov. 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A Ti xlilktmfékeié Szövetkezetben Gondos munka, szűkös helyen Miskolc, Palóczy u. 6. Textilkonfekció Szövetkezet. Amikor 1957-ben önálló lett a ktsz, hatvanan kezdték meg a munkát az „örökségbe” ka­pott 1,3 millió forintos vesz­teséggel. Három évbe telt, trug „kigazdálkodtók”. Pedig olyan gépekkel dolgoztak, amit a tagok hordtak össze. Az első évben 7 millió fo­rint volt a termelési értékük, most kétszázötvenen dolgoz­nak itt, s megtízszereződött a nyereségük, tavaly 5 millió forint volt. Csakhogy ugyan­azon a területen dolgoznak ma is, mint kezdetben. Lé­pésnyit sem nőtt. — A norma szerint 4 négy­zetméternek kell jutni egy dolgozóra — informál Kozma Lászlóné, a szövetkezet fő­könyvelője. — Felmértük, itt 2,6 négyzetméter jut egy em­berre. De mit csináljunk? Mindent megpróbáltunk. Az emberi munkakörülmé­nyek elvárásához nem kell különösebb indok. Ez termé­szetes igény. Igaz, a Miskolci Textilkonfekció Szövetkezet külföldön ismertebb, mint itt­hon. Termékeik háromnegye­de külföldre kerül, az NSZK- ba, Svájcba, Hollandiába. Bi­zonnyal elosodálkozna egy­két turista, ha megtudná, hogy a Neckermann áruház­ban vásárolt könnyű, meleg kabát Miskolcon készült. A sportos és esztétikus holmik­ról túl sokat áradozni nem érdemes, hiszen nem kerül­nek belföldi forgalomba; még az anyag is a megrendelőtől érkezik. De mindenképpen a miskolciak kezemunkáját di­csérik. — Nálunk csak 24 férfi dolgozik — mondja Kmeczkó István műszaki vezető. — De ezen a szűk helyen hogyan törődjünk a lányokkal, asz- szonyokkal? Létrehoztunk Például egy kismama-mű­helyt és tanműhelyt az iro­dákból. Irodáknak ezt a fa­házat vásároltuk, összesen 150 ezer forintba került. Lakályos, jó iroda, amiben beszélgetünk, villanya és fű­tése is van. Egyetlen hibája: még nem kapták meg rá a fenntartási engedélyt. Ha le kellene bontani, hova menne az itt dolgozó 14 ember? A kismamákat, a tanulókat nem lehet „kiszorítani”. Ráadásul egyre többen térnek meg a gyermekgondozási segélyből, s kérik az egyműszakos be­osztást. Bekukkantok a raktárba. Most elég üres. Az export már „kirepült” belőle. Éppen ebédidő van. A hosszú aszta­loknál hárman ülnek, ölük­ben láboska, úgy ebédelnek. — Hát a hely most is szűk. Nem próbáltak változta ni ezen? — kérdezem a műsza­ki vezetőtől. — 1966-tól — számol Kmeczkó István — tizenhá­romszor kértünk más helyi­séget. Nem kaptuk meg. A porta végén magánlakás van. Még azt sem adták át ne­künk. pedig befizettük volna az ellenértékét a lakásfej­lesztési alapba. Megkétszerezhetnénk a lét­számot. Nem beszélve arról, hogy a termelés is növeked­ne. Így hiába veszünk új gé­peket. nem tudnak olyan in- teniztással dolgozni, ahogy kellene. — Idén például csak a gyorsvarrógépekre 560 ezer forintot költöttünk — mondja a főkönyvelőnő. — Persze, az exportképesség megteremté­sére, a korszerű gépekre el­költöttük fejlesztési alapun­kat, csak a jövő évtől lesz pénzünk. Amilyen szűkös a helye, olyan „tágas” a munkája a szövetkezetnek. Termékeikkel a külföldiek elégedettek (a belföldiek is) és a svájci Strauss-cég már megküldte jövő év) rendelését 25 ezer sportruházati cikkre. A Ne- ekermann-cég is kért már 5000 női felsőruházati holmit 1974-re. — Csak hát a hely! Ki se­gíthetne rajtunk? — kérdez­getik a szövetkezetben. — Megnyugtatóan csak úgy oldódna meg problémánk — summázza Kmeczkó István —. ha kikerülnénk innen. kifelé tartok a keskenv ud­varról. Csodálkozva nézem, micsoda tolongás van a por­tásfülkében. Hát igen, a Mis­kolci Textilkonfekció Szövet­kezetben műszakváltás van. A portásfülke oedig egyben a férfiak öltözője is. Nyitray Péter Miért mosolyognak az ózdiak? A fürdő, me« a határidők S ok bírálat éri mostanában az építő és beruházó vál­lalatokat, pedig nálunk mindig minden határidő­re elkészül. Olykor előfordul azért ki«ebb-nagyobb csúszás, de különösebb gondot ez sem okoz* Mi a teendő ilyenkor? Rugal­masan a munka állásához igazít­juk a határidőt, divatos kifeje­zéssel élve módosítjuk, ha kell, többször is egymás után. így azután az átadás ünnepélyes Pillanatában szemrebbenés nél­kül köszönhetjük meg az építők­nek a jó, „határidő” (hánya­dik?) előtt befejezett munkát, özdon az új tisztasági fürdőt az eredeti határidő szerint ■—, két évvel ezelőtt meg kellett volna nyitni. Mindez még a ma» napig nem történt meg. Először csúszott a határidő az árvíz mi­att. A következő évben lassítani kellett az építését, mert az épí­tőipari anyagok áremelése miatt kevés lett az erre tervezett ösz- szeg. utána több hónapig az üze­meltetése miatt dúltak a viták. Száz szónak is egy a vége, a für­dőt még most is csak kívülről ismerik az ózdiak. Az igazság: nem is nagyon sürgetik, csak mosolyognak. Türelmesek, mert korántsem ez az a létesítmény, amit évek óta várnak. Az év­századunkkal egyidős gyári für­dőt, amelyben uszoda is volt, minősíthetetlen állapota miatt égy évvel ezelőtt be kellett zár­ni. Az uszoda nélküli tisztasági fürdő a sportot kedvelők szá­mára nem pótolhatja a régit. A 22 kádfürdőn kívül mindössze gyógyászati részlegek, gőz- és súlyfürdő, valamint iszappakcft'ó részlegek vannak benne. Gyó­gyászati szempontból kétségtele­nül nagyon hasznos, de arány­lag kevés ember veszi igénybe az ilyen jellegű „szolgáltatáso­kat”. Talán innen a türelem. A mosolygás pedig onnan ered. Hogy az épület kívülről szemlélve egy év alatt mind­össze annyit változott, hogy a közútról nézve a földszinti ré­szen helyet kapó IBUSZ-iroda hónapokkal ezelőtt kitette óriási I cégtábláját és sokan kétségbe | vonják, hogy a nagy lapos épü- j létben lesz-e egyáltalán fürdő is. Megkérdeztük. A válasz: lesz. Megérdeklödtük a fürdő meg­nyitásának várható időpontját is. A berendezések beszabályo­zása októberben megkezdődött, a műszaki átvétel a napokban történik meg, s várhatóan de­cemberben megnyitja kapuit a közfürdő özdon. árhatóan*. tehát december­ben mi is tudósítjuk ol­vasóinkat a közfürdő ün­nepélyes megnyitásáról. Már most hangsúlyozzuk: nincs késés, határidőre átadják, mert a legutóbbi határidő — 1973. de­cember 31. (t. i.) Érdekes megállapodás Tíznapos tábor a Pilisben Egyedi nagyberuházások Helyzetkép a 1 iszai Erőmű építéséről Kél év aíaíf 500 millió foriní ériéiül munka Megállapodást kötött a Ma­gyar Üttörők Szövetsége a pi­lisi Parkerdő Gazdasággal. Eszei'int a jövő nyáron tíz­napos táborozást rendeznek a Pilisben azzal a céllal, hogy a gyermekekkel megismertes­sék, megszerettessék az erdők világát. A tervek szerint az úttörők a legszebb tájakon, a szentendrei szigeten, a Kis- villámon, Sikárosnál, a Hofí- mann-kunyhónál és Eszter­gom szomszédságában, a Ke­rek-tónál sátoroznak majd 2—2 napot, s közben erdé­szek vezetésével bebarangol­ják a környéket. Megismerik a Pilis növény- és állatvilá­gát, természeti szépségeit, tör­ténelmi nevezetességeit. A sátrakat a parkerdő gazdaság adja, s erdészek gondoskod­nak ellátásukról is. A táboro­záson több turnusban csak­nem 1500. az ország minden tájáról érkező úttörő vesz részt. Fotó: Laczó József A Tiszai Erőmű 250 méter magas kéményének építésé­ről a közelmúlt hetekben több fórumon is szó esett. Legutóbb, a leninvárosi párt- végrehajtóbizottság ülésén foglalkoztak ezzel a kérdés­sel. Mindenekelőtt azért, mert a kivitelezők csak több hónapos kés issei láttak eh­hez a munkához. A beruházó azért sürgette a kémény építését, mivel tartott tőle. hogy a határidő- eltolódás hátráltatja maid az időközben beinduló szere­lési munkákat. Szerencsére, az illetékes párt- és gazdasá­gi szervek jelzéseire még időben felfigyeltek az érin­tett vállalatok vezetői, és in­tézkedtek e fontos létesít­mény építésinek mielőbbi megkezdése érdekében. — Az utóbbi hetekben jelentős előrehaladás történt ennél a munkánál — újsá­golta Raft Mátyás, az Erőmű Beruházó Vállalat kirendelt- ségvezetöje. — A 31-es szá­mú Állami ÉpítőiDari Válla­lat dolgozói, akik erre a speciális építési feladatra megbízást kaptak, az elmúlt csütörtökön hozzáfogtak az óriás kémény csúszózsaluzás- sal történő készítéséhez. Ed­dig már mintegy tíz métert haladtak. Abban az esetben, ha naponta legalább két mé­tert emelkedik a kémény­törzs, úgy 26—27 munkanap alatt, vagyis december végé­re elérik az 54 méteres szintet. Ennyit ír elő ugyan­is az éves terv. — Ennek megvan a reális alapja? — kérdeztük. — Az építők megfelelő gyakorlattal rendelkeznek — hangzott a válasz. — A Gaga­rin Hőerőműnél is csaknem ilyen magas kéményt kellett ezzel a módszerrel felépíte­niük — kapcsolódott a be­szélgetésbe Seres József, a beruházás generálkivitelezé- sável megbízott 22-es Állami Építőipari Vállalat főépítés­vezetője. — Különben ennél a munkánál nincs sem ün­nep, sem szabad szombat, éjjel nappal dolgoznia kell a kéményépítő brigádnak. Természetesen nemcsak ez az egyedüli fontos munka a Tiszai Erőmű I. ütemének építésénél. — Legalább ilyen lényeges a vízkivételi mű ha­táridőre történő megvalósí­tása is — hangsúlyozta a fő­építésvezető. Elmondhatom, hogy ez a munka is a beru­házási program szerint ha­lad. A beszélgetés során meg­tudtuk. hogy a huszonkette- sek megkezdték annak a 7 kilométer hosszú vízvezeték­szakasznak az építését is, amely az épülő Tiszai Kő­olajfinomító iparivízigényét hivatott biztosítani. Ezt a munkát jövő év májusában kell befejezniük. Ugyancsak zökkenőmentesen halad az erőmű üzemi főépületének építése is, ahol már idejeko­rán megkezdték, hozzáfogtak számos munkafolyamat téli- esítéséhez, nehogy az esetle­ges hideg idő beálltával kény­szerpihenőt kelljen elrendel­ni. A 22-es Állami Építőipari Vállalat kétéves munkáját summázva a főépítésvezető elmondotta, hogy a beruházás kezdetétől mintegy 500 millió forint értékű munkát végez­tek el az építők. Ez azt je­lenti, hogy az erőmű I. üte­mének beruházása során az építőkre váró összfeladatnak körülbelül harminc százalé­kát ez év végéig a válla­lat itteni mintegy 900 fős kollektívája teljesíti. Autóbuszmegállóban MAPI POSTÁNKBÓL Megkezdődött a tanfolyam A Gábor Áron Kohóipari Szakközépiskola által terve­zett környezetvédelmi tanfo­lyam november 17-én meg­kezdődött. A 23 hallgató 320 órában sajátítja majd el a környezetártalmakkal, a le­vegő tisztaságvédelmével, a vízminőséggel, a település- tervezéssel. a talajvédelem­mel, a hulladéktárolással, a tüzelési ismeretekkel kapcso­latos tennivalókat. Csépányi Sándor, a tanfo­lyam vezetője elmondotta, hogy az országban ez az egyetlen, e témakörrel fog­lalkozó, középszintű oktatási fórum, amelynek létrejötté­hez nagy segítséget nyújtot­tak a különböző intézmények is. A tanfolyamra jelentke­zett hallgatók nagy érdeklő­déssel és szorgalommal igye­keznek majd elsajátítani a hasznos ismereteket. Vásárhelyi István Miskolc Aranvlako'lalam A napokban ünnepelte öt­venedik házassági évforduló­ját Sajógalgócon a 78 éves Sebők János és 69 éves fele­sége. János bácsi, mert hi­szen mindenki így ismeri a községben és a környéken is, még ma is részt vesz a község politikai és gazdasá­gi életében. Nagy tapaszta­lattal rendelkezik. A felsza­baduláskor tolmácsként se­gített a szovjet hadseregnek, majd 1947-ben többedmagá- val megalakította a falusi szövetkezetei, amelynek et­től kezdve vezetőségi tagja volt. A Putnoki Afész igaz­gatóságának jelenleg is ak­tív tagja. Segített a falu me­zőgazdaságának szocialista átszervezésében, a termelő- szövetkezet elnökeként is dolgozott. Bár ma már nyug­díjas, tanácsait most is szí­vesen fogadják. ötvenedik házassági évfor­dulója alkalmával szerény ajándékkal kerestük meg a Sebők-házaspárt, s azzal, ' hogy további hosszú boldog életet kívánjunk nekik. Juhász Imre párttitkár Putnok, Áíész Nagy csalódás volt... A plakát alapján egy egész estét betöltő Bárdi-műsort várva, nem sajnáltuk a 26 forintot (csak 26 és 30 fo­rintos jegyek voltak!), de saj­nos, csak bosszúságot kap­tunk érte. A 80 perces mű­sor félórás késés után kez­dődött. A műsorban vélemé­nyem szerint csak a konfe­ranszié szerepelt jól. A ze­nekar rettenetes erővel ját­szotta a különben kitűnő számokat, G. Nagy Gabi pe­dig mindenkit letegezett. Ügy tűnt, le sem nézett a közönségre, hiszen akkor lát­hatta volna, hogy mindjárt az első sorban egy 60 év körüli néni volt, akit talán mégsem illene ismeretlenül tegezni. Bárdi György csak „közreműködött”, s két régi számával, bizony, inkább csalódást okozott, mint jó szórakozást adott. összegezve: igen csalódot­tan, becsapva és bosszankod­va hagytuk el a nézőteret, s ez késztetett ennek a le­vélnek a megírására. Molnár Csaba Miskolc, III., Endresz Gy. u. 32. Meddi« adják ki a tejet? November 13-án háromne­gyed 12-kor elmentem a Vö­rösmarty utcai, 116. sz. tej­boltba, hogy 6 hónapos kis­fiamnak elhozzam a jegyes tejet. Sajnos, nem kaptam meg. Az eladó kijelentette, hogy csak 10 óráig adhat ki jegyes tejet, és ezt minden­kinek tudnia kell. Az el nem vitt 1.50 forintos tejet 10 óra után 5 forintos áron kell értékesíteni. A bolt 13 óráig van nyitva, de sehol nincs kiírva, hogy csak 10 óráig lehet kiváltani a je­gyes tejet, s így én, aki csak most hordom először, nem is tudhattam. Kértem a pa­naszkönyvet, de azt válaszol­ták, hogy ilyen esetben nem adják ide. Milyen esetben lehet hát beleírni? Szeret­ném tudni, hány óráig köte­lesek kiadni a jegyes tejet, hiszen sok kismamának le­het reggel halaszthatatlan dolga, mint például ebben az esetben nekem is. Reggel orvoshoz kellett előbb vinni a gyereket, és így csak ké­sőbb tudtam tejért menni. Takács József né M;skolc A 116. sz. bolt vezetője. Szabó Józsefné a következőt válaszolja: „Ügy emlékszem, hogy a pannszos nem há­romnegyed tizenkettőkor ha­nem háromnegyed egykor jött a tejért. A panaszkönyv kiadását valóban megtagad­tam, mert a vevő idő után érkezet. Jegyes tej kiadása ugyanis csak 12 óráig van, mert zárás előtt egy órával a tejet fel kell árazni és tel­jes árán kell eladni. A bolt­ban egyébként nincs kiírva, hány óráig lehet elvinni a jegyes tejet, de ezt minden kismama tudja.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom