Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
1973. nov. 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A Ti xlilktmfékeié Szövetkezetben Gondos munka, szűkös helyen Miskolc, Palóczy u. 6. Textilkonfekció Szövetkezet. Amikor 1957-ben önálló lett a ktsz, hatvanan kezdték meg a munkát az „örökségbe” kapott 1,3 millió forintos veszteséggel. Három évbe telt, trug „kigazdálkodtók”. Pedig olyan gépekkel dolgoztak, amit a tagok hordtak össze. Az első évben 7 millió forint volt a termelési értékük, most kétszázötvenen dolgoznak itt, s megtízszereződött a nyereségük, tavaly 5 millió forint volt. Csakhogy ugyanazon a területen dolgoznak ma is, mint kezdetben. Lépésnyit sem nőtt. — A norma szerint 4 négyzetméternek kell jutni egy dolgozóra — informál Kozma Lászlóné, a szövetkezet főkönyvelője. — Felmértük, itt 2,6 négyzetméter jut egy emberre. De mit csináljunk? Mindent megpróbáltunk. Az emberi munkakörülmények elvárásához nem kell különösebb indok. Ez természetes igény. Igaz, a Miskolci Textilkonfekció Szövetkezet külföldön ismertebb, mint itthon. Termékeik háromnegyede külföldre kerül, az NSZK- ba, Svájcba, Hollandiába. Bizonnyal elosodálkozna egykét turista, ha megtudná, hogy a Neckermann áruházban vásárolt könnyű, meleg kabát Miskolcon készült. A sportos és esztétikus holmikról túl sokat áradozni nem érdemes, hiszen nem kerülnek belföldi forgalomba; még az anyag is a megrendelőtől érkezik. De mindenképpen a miskolciak kezemunkáját dicsérik. — Nálunk csak 24 férfi dolgozik — mondja Kmeczkó István műszaki vezető. — De ezen a szűk helyen hogyan törődjünk a lányokkal, asz- szonyokkal? Létrehoztunk Például egy kismama-műhelyt és tanműhelyt az irodákból. Irodáknak ezt a faházat vásároltuk, összesen 150 ezer forintba került. Lakályos, jó iroda, amiben beszélgetünk, villanya és fűtése is van. Egyetlen hibája: még nem kapták meg rá a fenntartási engedélyt. Ha le kellene bontani, hova menne az itt dolgozó 14 ember? A kismamákat, a tanulókat nem lehet „kiszorítani”. Ráadásul egyre többen térnek meg a gyermekgondozási segélyből, s kérik az egyműszakos beosztást. Bekukkantok a raktárba. Most elég üres. Az export már „kirepült” belőle. Éppen ebédidő van. A hosszú asztaloknál hárman ülnek, ölükben láboska, úgy ebédelnek. — Hát a hely most is szűk. Nem próbáltak változta ni ezen? — kérdezem a műszaki vezetőtől. — 1966-tól — számol Kmeczkó István — tizenháromszor kértünk más helyiséget. Nem kaptuk meg. A porta végén magánlakás van. Még azt sem adták át nekünk. pedig befizettük volna az ellenértékét a lakásfejlesztési alapba. Megkétszerezhetnénk a létszámot. Nem beszélve arról, hogy a termelés is növekedne. Így hiába veszünk új gépeket. nem tudnak olyan in- teniztással dolgozni, ahogy kellene. — Idén például csak a gyorsvarrógépekre 560 ezer forintot költöttünk — mondja a főkönyvelőnő. — Persze, az exportképesség megteremtésére, a korszerű gépekre elköltöttük fejlesztési alapunkat, csak a jövő évtől lesz pénzünk. Amilyen szűkös a helye, olyan „tágas” a munkája a szövetkezetnek. Termékeikkel a külföldiek elégedettek (a belföldiek is) és a svájci Strauss-cég már megküldte jövő év) rendelését 25 ezer sportruházati cikkre. A Ne- ekermann-cég is kért már 5000 női felsőruházati holmit 1974-re. — Csak hát a hely! Ki segíthetne rajtunk? — kérdezgetik a szövetkezetben. — Megnyugtatóan csak úgy oldódna meg problémánk — summázza Kmeczkó István —. ha kikerülnénk innen. kifelé tartok a keskenv udvarról. Csodálkozva nézem, micsoda tolongás van a portásfülkében. Hát igen, a Miskolci Textilkonfekció Szövetkezetben műszakváltás van. A portásfülke oedig egyben a férfiak öltözője is. Nyitray Péter Miért mosolyognak az ózdiak? A fürdő, me« a határidők S ok bírálat éri mostanában az építő és beruházó vállalatokat, pedig nálunk mindig minden határidőre elkészül. Olykor előfordul azért ki«ebb-nagyobb csúszás, de különösebb gondot ez sem okoz* Mi a teendő ilyenkor? Rugalmasan a munka állásához igazítjuk a határidőt, divatos kifejezéssel élve módosítjuk, ha kell, többször is egymás után. így azután az átadás ünnepélyes Pillanatában szemrebbenés nélkül köszönhetjük meg az építőknek a jó, „határidő” (hányadik?) előtt befejezett munkát, özdon az új tisztasági fürdőt az eredeti határidő szerint ■—, két évvel ezelőtt meg kellett volna nyitni. Mindez még a ma» napig nem történt meg. Először csúszott a határidő az árvíz miatt. A következő évben lassítani kellett az építését, mert az építőipari anyagok áremelése miatt kevés lett az erre tervezett ösz- szeg. utána több hónapig az üzemeltetése miatt dúltak a viták. Száz szónak is egy a vége, a fürdőt még most is csak kívülről ismerik az ózdiak. Az igazság: nem is nagyon sürgetik, csak mosolyognak. Türelmesek, mert korántsem ez az a létesítmény, amit évek óta várnak. Az évszázadunkkal egyidős gyári fürdőt, amelyben uszoda is volt, minősíthetetlen állapota miatt égy évvel ezelőtt be kellett zárni. Az uszoda nélküli tisztasági fürdő a sportot kedvelők számára nem pótolhatja a régit. A 22 kádfürdőn kívül mindössze gyógyászati részlegek, gőz- és súlyfürdő, valamint iszappakcft'ó részlegek vannak benne. Gyógyászati szempontból kétségtelenül nagyon hasznos, de aránylag kevés ember veszi igénybe az ilyen jellegű „szolgáltatásokat”. Talán innen a türelem. A mosolygás pedig onnan ered. Hogy az épület kívülről szemlélve egy év alatt mindössze annyit változott, hogy a közútról nézve a földszinti részen helyet kapó IBUSZ-iroda hónapokkal ezelőtt kitette óriási I cégtábláját és sokan kétségbe | vonják, hogy a nagy lapos épü- j létben lesz-e egyáltalán fürdő is. Megkérdeztük. A válasz: lesz. Megérdeklödtük a fürdő megnyitásának várható időpontját is. A berendezések beszabályozása októberben megkezdődött, a műszaki átvétel a napokban történik meg, s várhatóan decemberben megnyitja kapuit a közfürdő özdon. árhatóan*. tehát decemberben mi is tudósítjuk olvasóinkat a közfürdő ünnepélyes megnyitásáról. Már most hangsúlyozzuk: nincs késés, határidőre átadják, mert a legutóbbi határidő — 1973. december 31. (t. i.) Érdekes megállapodás Tíznapos tábor a Pilisben Egyedi nagyberuházások Helyzetkép a 1 iszai Erőmű építéséről Kél év aíaíf 500 millió foriní ériéiül munka Megállapodást kötött a Magyar Üttörők Szövetsége a pilisi Parkerdő Gazdasággal. Eszei'int a jövő nyáron tíznapos táborozást rendeznek a Pilisben azzal a céllal, hogy a gyermekekkel megismertessék, megszerettessék az erdők világát. A tervek szerint az úttörők a legszebb tájakon, a szentendrei szigeten, a Kis- villámon, Sikárosnál, a Hofí- mann-kunyhónál és Esztergom szomszédságában, a Kerek-tónál sátoroznak majd 2—2 napot, s közben erdészek vezetésével bebarangolják a környéket. Megismerik a Pilis növény- és állatvilágát, természeti szépségeit, történelmi nevezetességeit. A sátrakat a parkerdő gazdaság adja, s erdészek gondoskodnak ellátásukról is. A táborozáson több turnusban csaknem 1500. az ország minden tájáról érkező úttörő vesz részt. Fotó: Laczó József A Tiszai Erőmű 250 méter magas kéményének építéséről a közelmúlt hetekben több fórumon is szó esett. Legutóbb, a leninvárosi párt- végrehajtóbizottság ülésén foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Mindenekelőtt azért, mert a kivitelezők csak több hónapos kés issei láttak ehhez a munkához. A beruházó azért sürgette a kémény építését, mivel tartott tőle. hogy a határidő- eltolódás hátráltatja maid az időközben beinduló szerelési munkákat. Szerencsére, az illetékes párt- és gazdasági szervek jelzéseire még időben felfigyeltek az érintett vállalatok vezetői, és intézkedtek e fontos létesítmény építésinek mielőbbi megkezdése érdekében. — Az utóbbi hetekben jelentős előrehaladás történt ennél a munkánál — újságolta Raft Mátyás, az Erőmű Beruházó Vállalat kirendelt- ségvezetöje. — A 31-es számú Állami ÉpítőiDari Vállalat dolgozói, akik erre a speciális építési feladatra megbízást kaptak, az elmúlt csütörtökön hozzáfogtak az óriás kémény csúszózsaluzás- sal történő készítéséhez. Eddig már mintegy tíz métert haladtak. Abban az esetben, ha naponta legalább két métert emelkedik a kéménytörzs, úgy 26—27 munkanap alatt, vagyis december végére elérik az 54 méteres szintet. Ennyit ír elő ugyanis az éves terv. — Ennek megvan a reális alapja? — kérdeztük. — Az építők megfelelő gyakorlattal rendelkeznek — hangzott a válasz. — A Gagarin Hőerőműnél is csaknem ilyen magas kéményt kellett ezzel a módszerrel felépíteniük — kapcsolódott a beszélgetésbe Seres József, a beruházás generálkivitelezé- sável megbízott 22-es Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője. — Különben ennél a munkánál nincs sem ünnep, sem szabad szombat, éjjel nappal dolgoznia kell a kéményépítő brigádnak. Természetesen nemcsak ez az egyedüli fontos munka a Tiszai Erőmű I. ütemének építésénél. — Legalább ilyen lényeges a vízkivételi mű határidőre történő megvalósítása is — hangsúlyozta a főépítésvezető. Elmondhatom, hogy ez a munka is a beruházási program szerint halad. A beszélgetés során megtudtuk. hogy a huszonkette- sek megkezdték annak a 7 kilométer hosszú vízvezetékszakasznak az építését is, amely az épülő Tiszai Kőolajfinomító iparivízigényét hivatott biztosítani. Ezt a munkát jövő év májusában kell befejezniük. Ugyancsak zökkenőmentesen halad az erőmű üzemi főépületének építése is, ahol már idejekorán megkezdték, hozzáfogtak számos munkafolyamat téli- esítéséhez, nehogy az esetleges hideg idő beálltával kényszerpihenőt kelljen elrendelni. A 22-es Állami Építőipari Vállalat kétéves munkáját summázva a főépítésvezető elmondotta, hogy a beruházás kezdetétől mintegy 500 millió forint értékű munkát végeztek el az építők. Ez azt jelenti, hogy az erőmű I. ütemének beruházása során az építőkre váró összfeladatnak körülbelül harminc százalékát ez év végéig a vállalat itteni mintegy 900 fős kollektívája teljesíti. Autóbuszmegállóban MAPI POSTÁNKBÓL Megkezdődött a tanfolyam A Gábor Áron Kohóipari Szakközépiskola által tervezett környezetvédelmi tanfolyam november 17-én megkezdődött. A 23 hallgató 320 órában sajátítja majd el a környezetártalmakkal, a levegő tisztaságvédelmével, a vízminőséggel, a település- tervezéssel. a talajvédelemmel, a hulladéktárolással, a tüzelési ismeretekkel kapcsolatos tennivalókat. Csépányi Sándor, a tanfolyam vezetője elmondotta, hogy az országban ez az egyetlen, e témakörrel foglalkozó, középszintű oktatási fórum, amelynek létrejöttéhez nagy segítséget nyújtottak a különböző intézmények is. A tanfolyamra jelentkezett hallgatók nagy érdeklődéssel és szorgalommal igyekeznek majd elsajátítani a hasznos ismereteket. Vásárhelyi István Miskolc Aranvlako'lalam A napokban ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját Sajógalgócon a 78 éves Sebők János és 69 éves felesége. János bácsi, mert hiszen mindenki így ismeri a községben és a környéken is, még ma is részt vesz a község politikai és gazdasági életében. Nagy tapasztalattal rendelkezik. A felszabaduláskor tolmácsként segített a szovjet hadseregnek, majd 1947-ben többedmagá- val megalakította a falusi szövetkezetei, amelynek ettől kezdve vezetőségi tagja volt. A Putnoki Afész igazgatóságának jelenleg is aktív tagja. Segített a falu mezőgazdaságának szocialista átszervezésében, a termelő- szövetkezet elnökeként is dolgozott. Bár ma már nyugdíjas, tanácsait most is szívesen fogadják. ötvenedik házassági évfordulója alkalmával szerény ajándékkal kerestük meg a Sebők-házaspárt, s azzal, ' hogy további hosszú boldog életet kívánjunk nekik. Juhász Imre párttitkár Putnok, Áíész Nagy csalódás volt... A plakát alapján egy egész estét betöltő Bárdi-műsort várva, nem sajnáltuk a 26 forintot (csak 26 és 30 forintos jegyek voltak!), de sajnos, csak bosszúságot kaptunk érte. A 80 perces műsor félórás késés után kezdődött. A műsorban véleményem szerint csak a konferanszié szerepelt jól. A zenekar rettenetes erővel játszotta a különben kitűnő számokat, G. Nagy Gabi pedig mindenkit letegezett. Ügy tűnt, le sem nézett a közönségre, hiszen akkor láthatta volna, hogy mindjárt az első sorban egy 60 év körüli néni volt, akit talán mégsem illene ismeretlenül tegezni. Bárdi György csak „közreműködött”, s két régi számával, bizony, inkább csalódást okozott, mint jó szórakozást adott. összegezve: igen csalódottan, becsapva és bosszankodva hagytuk el a nézőteret, s ez késztetett ennek a levélnek a megírására. Molnár Csaba Miskolc, III., Endresz Gy. u. 32. Meddi« adják ki a tejet? November 13-án háromnegyed 12-kor elmentem a Vörösmarty utcai, 116. sz. tejboltba, hogy 6 hónapos kisfiamnak elhozzam a jegyes tejet. Sajnos, nem kaptam meg. Az eladó kijelentette, hogy csak 10 óráig adhat ki jegyes tejet, és ezt mindenkinek tudnia kell. Az el nem vitt 1.50 forintos tejet 10 óra után 5 forintos áron kell értékesíteni. A bolt 13 óráig van nyitva, de sehol nincs kiírva, hogy csak 10 óráig lehet kiváltani a jegyes tejet, s így én, aki csak most hordom először, nem is tudhattam. Kértem a panaszkönyvet, de azt válaszolták, hogy ilyen esetben nem adják ide. Milyen esetben lehet hát beleírni? Szeretném tudni, hány óráig kötelesek kiadni a jegyes tejet, hiszen sok kismamának lehet reggel halaszthatatlan dolga, mint például ebben az esetben nekem is. Reggel orvoshoz kellett előbb vinni a gyereket, és így csak később tudtam tejért menni. Takács József né M;skolc A 116. sz. bolt vezetője. Szabó Józsefné a következőt válaszolja: „Ügy emlékszem, hogy a pannszos nem háromnegyed tizenkettőkor hanem háromnegyed egykor jött a tejért. A panaszkönyv kiadását valóban megtagadtam, mert a vevő idő után érkezet. Jegyes tej kiadása ugyanis csak 12 óráig van, mert zárás előtt egy órával a tejet fel kell árazni és teljes árán kell eladni. A boltban egyébként nincs kiírva, hány óráig lehet elvinni a jegyes tejet, de ezt minden kismama tudja.”
