Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

1973., nov. 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Befejezés előtt A tervek szerint december közepén adják át a tapolcai aluljárót. A Közlekedési ßpitö Vállalat szakemberei az utolsó „hajrában” Fotó: Szabados György Kiváló segítőtárs a telefon. „Testközelbe” hoz hivatalo­kat és intézményeket, eseteket és történeteket, azonnali tá­jékozódásra nyújt lehetőséget bármiféle eseményről, egyszó­val a „dróton át” könnyen kapcsolatot teremthetünk akár a legtávolabbi vidékekkel is. A hír, az információ pedig olyan, hogy mindenképpen ,'fl közvélemény elé kívánkozik. Ilyen igénnyel gyűjtöttünk csokorba néhányat a megye minden tájáról. Sokrétűen szí­nes és gazdag az eredmény, amely arra mutat: a megye életritmusa vonzóan sodró és helyenként tanulságos is. . A, Szerencsi járási. Párlbi- ■'•„iLSagon az első esemény, íviiélyet közölnek.: a cukor- fe./ár behozta a mintegy 500 \ jgonra tehető lemaradását a termelésben. Sőt! Kedden Mar 24 vagon túlteljesítés­sel számoltak. Ezt úgy ér­tik el, hogy naponta 350 va- k m cukorrépa leldulgozásat tudták biztosítani mindenek- >..011 a még körültekintőbb l zem. és munkaszervezéssel, Valamint technológiai módo­sításokkal. Az a helyzet ugyanis, hogy a répa minő­sege igencsak kifogásolható volt, s bizonyos értelemben nteg az ma is. Ami egyéb­ke, u nemcsak szerencsi, ha­nem országos probléma. Ami v szőni csak a járásra jel­lemző, az — többek között — az őszi munka. Jóleső ér­zéssel mondhatják el, , hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek ennek csaknem a vé­gén tartanak. Még mintegy 20 százaléknyi az a terület, amelyen a répa- és a kuko- rieabeíakarítás még hátra van. Ha azonban az időjá­rás engedi, néhány napon beiül ezzel is elkészülnek. Egyébként a terméseredmé­nyek rendkívül jónak ítélhe­tők, aminek csak örülni le­het. annak ellenére, hogy a felvásárlás itt-ott akadozott megfelelő kapacitás és táro­lóhely hiányában. Az intéz­kedések hatására az ilyen jellegű gondok is enyhültek, a kezdeti megtorpanáson te­hát tói'utottak a járásban. túljutottak a munka dan­dárján az őszi tennivalókat illetően a sátoraljaújhelyi já­rásban is. ahol mindössze 1— 2 szakszövetkezetben és a borkombinátban tart még a szüret. Az egyéb teendőkre is jól odafigyelnek azonban. Többek között olyan igé­nyekre, amelyeket termelő­szövetkezetek és szakszövet­kezetek tűztek napirendre. Sok helyütt ugyanis az erők, a lehetőségek, az anyagi és egyéb erőforrások koncent­rálására törekedve az egye­sülés gondolatával foglalkoz­nak. Elsősorban olyan helye­ken. ahol egy községben pél­dául két tsz működik, vagy több. kisebb község akar összefogni. mint Makkos- hotyka es Hercegkút. Erdő­horváti és Komlóska. Nyíri és Pusztafalu és Riese kör­zetében néhány közös gaz­daság. Ezek között — ter­mészetesen van szakszövet­kezet és van termelőszövet­kezet egyaránt. * Termelőszövetkezetek egye­sülési szándékáról érkezett hír az ózdi járásból is. Az egyik terület Alsószuha, Dö- vény és Zádorfalva, a má­sik Borsodnádasd, Arló és Borsodszentgyörgy, ahol ilyen terveket kovácsolnak. Külön-külön minden tsz-ben közgyűlésen döntötték el: helyeslik a társulást, hiszen ezzel lényegesen jobbak lesznek lehetőségeik, a gaz­dálkodás feltételei megala- pozottabbak. s — a távlato­kat tekintve — hatékonyab­bak és jövedelmezőbbek is. E fontos, az elhatározást szentesítő közgyűlésekre még ebben a hónapban sor kerül mindenütt. Jelenleg az elő­készítéssel vannak elfoglal­va. hiszen nem mindegy, hogy az előkészítő bizottság milyen tervekkel, elképzelé­sekkel áll a tagság elé. Ebben a járásban egyéb­ként sokfajta, más jellegű esemény tanúi is lehetünk. A pártalapszervezetelcben például megkezdődlek a be­számoló taggyűlések, ame­lyeknek még egészen az ele­jén tartanak. Mintegy 134 alapszervezetben összegezik ebben az időszakban a vég­zett munkát és szabják meg a további feladatokat. Ma .egyébként ülést tart a járá­si párt-végrehajtóbizottság, amelynek napirendjén olyan fontos kérdés szerepel, mint a lakáshelyzet: és a lakás­sal való ellátottság a járás­ban. Ezenkívül szóbeli tájé­koztató hangzik el arról is, milyen a közoktatás, s mi a teendő e tekintetben. Ugyancsak ma délután még egy eseménye lesz a járás­nak. Putnokon tartja taggyű­lését az agrártudományi egyesület, ahol új vezetősé­get választanak. T. F. A TVK festékgyárában haromévvel ezelőtt fogtak hozzá a régi mügyantaüzem rekonstrukciójához. Ez idő alatt — a több mint tíz éve megszakítás nélkül termelő üzemben — kicseréltek, il­letve felújítottak számos be­rendezést. A munkák zömét a karbantartó gyáregység dolgozói végezték, de közre­működ telt a rekonstrukció­ban a társfőosztályok, Így például a műszerautomatika főosztály, a villamos üzem és a gyárfenntartás üzem szakemberei is. Külön is említésre méltó: a rekonstrukciót úgy valósí­tották meg, hogy közben folyt a termelés a műgyan­taüzemben, hiszen az előírt termékmennyiséget minden körülmények között biztosí­tani kellett a készterméket előállító üzemek részére. A közelmúltban befejező­dött rekonstrukció nyomón biztonságosabbá vált a ter­melőberendezések üzemelte­tése, s a korszerűbb techno.- lógia bevezetésével lehetőség nyílt a minőség további ja­vítására is. A régi műgyantaüzem kor­szerűsítésére csaknem 6 és fél millió forintot költött a vállalat. fl bankjegypapírtól a sajtos dobozokig — Kétévi stagnálás után a termelésben jelentős meny- nyiségi és minőségi fejlődést értünk el. Ez év eddigi idő­szakában termelésünk 12 százalékkal nagyobb a ter­vezettől, s az elmúlt évhez viszonyítva ötödére csökkent a reklamáció. Jól felkészül­tünk a jövő évre is. 197%- ben várhatóan S százalékkal növeljük a termelést. Béliéi Imre igazgató sum­mázta így a csaknem 200 éves Diósgyőri Papírgyárnak a negyedik ötéves tervidő­szakban megtett útját, gond­jait, a fejlődést. A hatalmas gép egyenle­tes zúgással gyártja, készíti a papírt. Papp József éber pillantással figyeli a beren­dezés működését. — Mióta gépmester? — Csak három éve — hangzik a meglepő válasz. Magyarázatképpen hozzá­teszi : — Különben is nemrég vagyok a gyárban. Csak 19‘17-ben jöttem ide. Hogy szeretem-e ezt a munkát? Ha nem szeretném, nem len­nék itt. Ez a munka mindig ad valami újat. A „csak” szavaknak igen egyszerű magyarázata van. A papírgyárban hagyomá­nyosan apáról fiúra száll a mesterség. Van család, amely­ben több emberöltőre vissza­vezethető ez. S így érthető, ha a 26 éve itt dolgozó még „csak” kezdőnek számít. A papírgyárhoz, a hagyo­mányokhoz való ragaszkodás persze egyáltalán nem .jelen­ti a technikai hagyomá­nyokhoz való ragaszkodást. Ellenkezőleg. Korábban a papírgyártó gépeknél 10, vagy 20 éve dolgozó segédek nyugtalankodtak. — Nincs lehetőség a fej­lődésre. Most is csak azt csi­nálom, amit 10, i'agy 20 éve. A pozitív nyugtalanság ta­lálkozott a gyár és az orszá­gos vállalat elképzeléseivel. Kaptak egy papírgyártó gép­sort Csepelről. Ezen a gyár műszaki és fizikai dolgozói jelentős fejlesztést, módosí­tást hajtottak végre. Ennek hatására a jövő évben 8 szá­zalékkal növelhetik a gyár papírtermelését. Itt is, ott is kattognak a gépek, a gépsorok. Fürge ujjú asszonyok, mint példá­ul Vanczák Istvánná, Or- liczki Elekné. Gál Antalné. valamint egy sor lány és asszony táplálja a berende­zéseket. készíti a cukrász­tálcákat, a sajtos dobozokat, a csipkepapírokat. — Üt éve kezdtük a mun­kát. a papirfeldolgozasl — mondja a 20 tagú Martos Flóra szocialista brigád ve­zetője, Mészáros Andrásne. Elmondja, hogjj a kollektí­va ez évben jól dolgozik, túlteljesíti tervéi. Kommu­nista műszakokban vesz részt, és erősen vetélkedik a Húman Kató szocialista bri­gáddal. A Diósgyőri Papírgyár a kártya-alapkarton, a térkép-, a bankjegy-, az okmány- és műszaki papírok gyártásán kívül mind jobban áttér a papír feldolgozására is. 1947- ben kezdték meg a feldol­gozást Ez a nők fokozot­tabb bevonását kívánja a termelésbe. Egyben lehetővé is teszi. Ennek kihatását a fejlődés jól mutatja, hiszen az akkori 20 százalékkal szemben ma már a dolgo­zóknak csaknem a fele nő. A nők, egyben a gyár lét­számának növekedése egy sor új gondot is jelent, ör­vendetesen e gondokat sor­ra és eredményesen oldják meg. A gyár közelében mint­egy 3 millió forintos költ­séggel — az anyák helyzeté­nek megkönnyítésére — új óvodát építettek. Ez, az ere­detileg tervezett 50 helyett 70 személyes lett. így lehe­tővé vált a papírgyár kör­nyékén lakó. más üzemben dolgozó néhány család gond­jának megoldása is. A nődolgozók számának növekedése természetesen szükségessé tette, s megkí­vánja az öltözők fejlesztését is. Az átmeneti, az ideigle­nes megoldás után a jövő évben a gyár nődoigozói szá­mára megfelelő fürdő, öltö­ző készül, amelynek megva­lósítására csaknem 2 millió forintot szántak. Mint általában, itt is fo­lyamatos a lakásépítési gond. Az ifjú dolgozók meg­húzásodnak. férjhez men­nek, családot alapítanak. E gondok megoldását a gyár az utóbbi három évben több mint félmillió forinttal segí­tette. A tanácsi lakást vá­sárlók 30—40 ezer. a kis­lakásépítőket 70—100 ezer forintos, kamatmentes hitel­lel támogatja. Van egy gondjuk, sérel­mük. A gyár közelében van egy terület, amelyet 8—10 éve felparcelláztak, s itt több csalad építhetne lakást. Többször kérték az illetéke­seket. engedélyezzék az épí­tés megkezdését. S bár sen­ki nem járt a helyszínen, nem tárgyalt a gyár vezetői­vel. vezető szerveivel, a ké­rést kétszer is elutasítottak. Most harmadszor kérik az illetékeseket; tegyék lehető­vé több dolgozó lakásépítési gondjainak megoldását az említett területen. Bíznak benne. hogy végre talán megértük a papírgyári dolgo­zók gondjait. Csorba Barnabás Kincsesem Valóságos kincseskamrára bukkantak Moszkva szivében az útépítő munkások. Éppen távfűtővezeték lefektetéséhez készülődtek, amikor csillogó aranyholmikat fordított ki egyikük ásója. Több mint ötven darab régi művű ka- I pa, korsó, teáskanna került felszínre. Most vizsgálják, milyen korból származhat­nak az értékes leletek. Épül az ország legnagyobb ABC-áruháza a Eredméiivek Miskolci ÁFESZ-iél Újítók taaácskezása a Borsodi Szénbánvákitál Tegnap délelőtt Miskolcon, a Borsodi Szénbányák szék­házában Veres Sándor, a vállalat. igazgatóhelyettese üdvözölte a bányaüzemek gazdasági és társadalmi szer­vezeteinek vezetőit, valamint a meghívott újítókat. A ta­nácskozás részvevőinek La- lorczai János, a vállalat mű­szaki fejlesztési osztályának vezetője számolt be az újí­tómozgalom helyzetéről, fej­lődéséről, feladatairól. El­mondotta, hogy az utóbbi években szám szerint keve­sebb újítási javaslatot nyúj­tanak be a vállalat dolgo­zói. de ezeknek értéke ál­landóan növekszik. 1971-ben 1812 újítási javaslatot nyúj­tottak be. amelyből 1382 ja­vaslatot fogadtak el és 1302- őt vezettek be. 1972-ben vi­szont a benyújtott újítási javaslatok száma 1799 volt. Ebből 1232 javaslatot fogad­tak el és 1251-et vezettek be. Idén az első háromne­gyed évben már csak 818 újítási javaslat érkezett, amelyből a jelzett idő alatt 523-at fogadtak el, s ame­lyek közül 513 került be­vezetésre. Az egy elfogadott újítás­ra jutó gazdasági eredmény azonban évről évre növek­szik; 1971-ben 2600 forint, 1972-ben 5300 forint. Az idén j az első háromnegyed évben az egy elfogadott újításra jutó gazdasági eredmény már 14 900 forint volt. A beszámolót élénk vita követte, majd a tanácskozás 12 küldöttet választott a bá­nyászati újítók iparági kon­ferenciájára. Ebből az alkalomból ad­ták át a Kiváló újító kitün­tetés arany fokozatát Arrai Istvánnak és Nyikes János­nak. a Miskolci Bányaüzem dolgozóinak, Balikó László­nak és Horváh Józsefnek (Bükkaljai Bányaüzem), Sá­ri Istvánnak (Szuhavölgyi Bányaüzem) és Sztupák Ist­vánnak. az Ormosi Bánya­üzem dolgozójának. A Ki­váló újító kitüntetés ezüst fokozatát 14-en. bronz foko­zatát 20-an kapták meg, pénzjutalomban 32 újító ré­szesült. Júliusban — részletes elemző munka után — egye­lőre kísérleti jelleggel, kor­szerűsítették a Miskolci Afész belső mechanizmusát. A hálózatot négy szakmai és hét területi gazdasági egységre osztották fel, és az így keletkezett alegységek vezetését a legrátermettebb dolgozókra bízták. Az átszervezés kezdeti eredményei máris biztatóak. Bár átfogó, végleges véle­ményt még korai lenne mondani, a változás minden­képpen szembetűnő. A kis­kereskedelmi forgalomnak az októberi 17 százalékos növe­kedésével máris néhány ti­zed százalékra csökkent az év első felében keletkezett lemaradás. A vendéglátóipar pedig mintegy 5 százalékkal a bázisszint felett teljesítet­te időarányos tervét. Tóth József, az Afész ügy­vezető elnöke elmondta: fő céljuk a lakosság áruellátá­sának javítása. Ezért a szö­vetkezeten belül a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás önál­ló gazdasági egységként mű­ködik. Tizennégy szakbolt­ban alapellátásként, továbbá valamennyi élelmiszerbolt­ban és ABC-áruházban ki­egészítő cikkekként megta­lálhatók a gyümölcs- és zöld­ségféleségek. A boltok téli ellátására, az állandó szín­vonal tartására az Afész mintegy 520 tonna árut tart raktáron, harsányi telephe­lyén. Ez burgonyából és zöldségből több mint hatszo­rosa az elmúlt évben tarolt mennyiségnek. A szövetkezet belső mecha­nizmusának javítására, va­lamint a vagyonvédelem fo­kozására gépesítették az ügyviteli. Ezzel elérték, hogy az 1973. évben az Afész va­lamennyi területén javult a leltárfelvétel és a vagyon­biztonsági helyzet. Az elmúlt időszakban meggyorsult a szövetkezet­ben a különböző szakcsopor­tok szervezeti és gazdasági erősödése. A szövetkezeten belül működő 28 kerthasz­nosítási csoportban csaknem 3500 tag mintegy 300 hek­tár területen, s egyre in­tenzívebben termel zöldség­es gyümölcsféléket. Az el­múlt időszakban a szakcso­portok csaknem 1 millió fo­rint. értékű beruházásokat végeztek területükön, útépí­tés, vízvezeték-hálózat fó­liás palánfaneveiö és egyéb építkezések révén. Az Afész elnöke elmon­dotta. hogy jól haladnak Miskolcon, a Búza téren a bővített cikklistájú ABC- áruház építésével. A mintegy 20 millió fo­rintos költséggel épülő be­ruházás a téliesitési mun­kákhoz érkezett. Az oldal­falak beemelése után meg­kezdődhetnek maid a belső szerelési és más, építési munkák is. Az 1600 négyzetméter alapterületű áruház — vár­hatóan 1974. év közepén ké­szül el a Búza téren. Nagy­ban megkönnyíti majd a napi bevásárlást Miskolcnak e forgalmas részén. 1 lel, in! újság ? Megyei körkép Befejezi!!! a fijavíiás

Next

/
Oldalképek
Tartalom