Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-11 / 238. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 11., csütörtök Fifmjegyzet j Nincs idő Egy kocka Kosa Ferenc új filmjéből Csoóri Sándor és Kosa Ferenc írta, s az utóbbi rendezte is az új, színes magyar filmet, a Nincs időt, melynek operatőre ezúttal is, mint a Kósa-filmekben általában, Sára Sándor volt. A felirat tanúsága szerint az 1929-es esztendőben játszódik a történet, mely feldolgozásával azoknak a hősiesen helytálló kommunistáknak kivan emléket állítani, akik vállalták a halált, a mások számára esetleg pusztán oktalan önpusztítást is, csakhogy kitartsanak elveik, eszméik mellett. A karácsony napi börtönbelí ünnepség és a köztörvényesek között' tartott politikai foglyok éhségsztrájkja fut párhuzamosan egymás mellett, s a börtön igazgatója, valamint Bábeli a főfegyőr magatartás- formája közé fonódik a cselekmény. A politikaiak elvből kezdeményezett éhség- sztrájkja jó ürügy valamiféle leszámolásra, mely természetéből adódóan nem mentes a kínzásoktól és a gyilkosságoktól sem, de épp ezek vezetik1 el az egyik, a kommunisták közé besúgónak betelepített, köztörvényes bűnözőt ahhoz a ponthoz, amikor szót tud érteni velük. A fasizálódó Magyarország belső viszonyairól ad döbbenetes erejű képet Kósa ,Fe- renc Nincs idő-je, mely csákFederico Fellini filmjének címe tulajdonképpen ennyi: Róma, de nemcsak a film- köztudatban használatossá lett cím miatt írtuk Fellini Rómájának, hanem azért is, mert olyan sajátos lát tatásban kapjuk Rómát, ahogyan azt csak Fellini képes látni és láttatni. Ilyen Rómát talán láthatnak mások is, de észrevenni és láttatni csak Fellini tudja. Látszólag egymástól független képsorok, apróbb-na- gyobb történések első látásra kuszának tűnő láncolata ez a film. saiátos szerkesztési móddal mutatva be az ismert. világváros ismeretlen vonásait, a sok-sok kuriózum mögött mégis a hétköznapokat. a mindennapi Rómát és annak lakóit érzékeltetve. Az utcai vendéglők forgataga, zsúfoltsága, hangossága, a háborús évek Rómájának külterületi kabarészínpada, a vissza-visszatérő gyermekkor, az egvházi iskola szorító levegőjében is megszülető gyermekesínyek. vagy a későbbi bordélyházak élete mindmegannyi emlék átfogalmazása külön-külön filmkölteméúgy, mint eddigi filmjei, a forradalom, a forradalmiság kérdését vizsgálja sajátos körülmények között egy börtön belső életének, a rabok gon- dolkodásvilágának és maga-, tartásformájának kibontásával. Mert nem kétséges, hogy a humanitárius szempontoktól vezérelt, mindkét oldalra veszélyesen, liberális Udvaréival, a börtönigazgiatóval szemben, a fasiszta Babella főfegyőrrel szemben milyen tisztán állnak a hősök, s a hozzájuk közelítő gyilkos is. Az a köztörvényes elítélt, aki ugyan ölt. de emberi méltóságát így 'is meg tudta őrizni. Kósa Ferenc filmje szigorú együttgondolkodást igényel, s nem tartozik a könnyed, szórakoztató filmalkotások közé. Kitűnő a szereplőgárdája, akik közül külön meg kell említenünk a Kallós Istvánt alakító Konyorcsik Jánost, a Jakit alakító Bencze Lászlót, a Gádort megformáló Juhász Jácintot. Emlékezetes alakítást nyújtott Udvaréi szerepében Lohinszky Lóránt is. Sára Sándor operatőri munkája ezúttal is tökéletes összhangban van a film eszmeiségével. Cs. A. nyekké, és az egésznek egy füzérbe sorakoztatása már igen markánsan érzékelteti, miként látja Fellini Rómát, miként veszi észre belülről a turisták előtt ismeretlen ! életmozzanatokat, s miként félti is azt a nagyon szeretett várost, a nagy múltú kultúrát a. jelen nyerseségétől, annak betöréseitől. A film egyik legcsodásabb képsora a föld alatti antik Rómában felfedezett freskók, építészeti, szobrászati remekek pusztulása a levegő beáramlása után. S egy gúnyos vágás, egy éles fintor: az egyházi divatbemutató. S már csak a száguldozó motorosok sora kell. hogy megmutassa: ilyen arcnélkülivé válhat minden, ami szép volt. Fellini Róma szerelmese. Üj filmjének kerete is: Fellini filmet akar készíteni Rómáról. így születnek a sok szeretettel és féltéssel készített. sajátos fogalmazásé, nagyon egyéni hangú képsorok, így gazdagodhat élményben ismét az igényes mozilátogató. Fellini munkáinak kedvelő,je, tisztelője. (benedck) A művelődés presztízse A hagyományokért és a „hagyományok’' ellen H étfő délután bizonyára sokan meghallgatták a rádióban azt a dokumentumműsornak beillő riportműsort, amely arra kereste a választ, hogy ma Magyarországon mit értünk presztízs alatt, mi számít annak. A városi és falusi fiatalok, idősebb emberek szólaltak meg, s e vallomások nyomán igen érdekes, sokszínű, nem utolsósorban elgondolkoztató képet kaptunk az emberek gondolkodásmódjáról, az egymás mellett élő különböző szemléletmódokról. Tulajdonképpen olyan dolgokról volt szó. amelyek létezéséről tudunk, olyan szemléletekről és életmódról, melyek megléte nyílt titok. Mindössze néha megtörténik, hogy szemérmesen hallgatunk róluk, mintha nem akarnánk háborgatni a falusi státusszimbólumokat. Mert a városiakról — az autóról, a kutyákról -V- azért gyakrabban esik szó. Igen. az olyan gyakorta emlegetett státusszimbólumok mellett még van egy sor másik is. Mint például a háromszobás, nagyablakos családi ház, mely nem tulajdonosa kényelmét szolgálja, hanem tehetőségük fitogta- tását, hiszen életük a konyhában, s a nyári konyhában zajlik. S megvannak még azok az egész falura szóló nagy lakodalmak is, melyek jóval túlnőnek a család anyagi helyzetén, de a menyasz- szonytánc bevétele, a „ki táncol többet össze a faluban” hajhászása nagyon sok helyen kötelező. Ahogy az egyik fiatal lány mondta a riporternek: bár önmaga elítéli, a falu szemléletével nem mer szembeszállni. Nem, mert fél a ki tagadástól, a kiközösítéstől, a pletykától. Arról viszonylag kevesen vallottak, hogy prezstízsnek a művelődést tekintik, az önművelést és a kulturált életmódot, s ez bizony elgondolkodtató, . Elgondolkodtató, mert önkéntelenül felveti a kérdést, vajon valóban nincs-e presztízse ma falun és városon a művelődésnek, vajon valóban ezek a hagyományok. ezek az idézőjelbe tett hagyományok uralják-e az emberek szemléletét. S bár valljuk, hogy a művelődésnek, a művelődési házaknak egyre nagyobb a presztízse, a szerepe az emberek és á kisebb-nagyobb közösségek életében, azért azt sem tagadhatjuk, hogy ezeknek a státussszimbólumoknák is megvan a maga vonzereje. És ebben az esetben élesen el kell határolnunk azokat a hagyományokat, a már említettektől, amelyeknek ápolására, tovább éltetésére föltétlenül szükség van. Mert bizonyos hagyományok megmentése az utókornak — szokások, népművészet — feltétlenül szükséges, ha nem akarunk szegényebbek lenni, de néhány hagyományt nem ártana elfelednünk. Azokat elsősorban. amelyek nem belülről fakadnak, hanem a fitog- tatáshoz. a ki vagyok, mi vagyok mutogatáshoz nyújtanak táptalajt. És jó lenne már azt is elérni, hogy a falun épülő szép, korszerű otthonok valóban otthonok legyenek. Olyan otthonok, amelyek az emberi élet, a kulturált élet feltételeit biztosítják, a megtermelt javák élvezetét nyújtják. Ehhez persze elsősorban az szükséges, hogy az emberek szemléletmódja változzék, alakuljon tovább. S e folyamat felgyorsítása elsősorban a művelődési házakra hárul. A művelődési házakra, amelyeknek programjai meggyorsíthatják a már emlegetett folyamatot, ha olyan légkört tudnak teremteni a környezetük közösségében, mely nemcsak sugallja, hanem tanítja is a kulturált életet, az okos hagyományápolástép az új szokások teremtését. Ha jó, érdekes programokkal és rendezvényekkel a művelődés, a színvonalas szórakozás feltételeit teremtik meg. S egyáltalán, ha a művelődésnek a presztízsét növelik. Ü ** nmagukban persze ezt a hatalmas szemléletváltoztatást nem képesek a művelődési házak elérni. Arra van szükség, hogy a közösség irányítói, a hangadói azok legyenek, akik már a művelődés presztízsét vallják, a kulturált, korcs hagyományoktól mentes szemlélet- móddal rendezik be életüket. Nem kis feladat, hiszen a szemléletmód, az életmódváltoztatás mindig is a legnehezebbek közé tartozott. De önmagunk ellen vétünk, ha ezt a folyamatot nem próbáljuk felgyorsítani. Csutora« Annamária Műsoron a Cid Nem mindennapi élményt kínál az érdeklődőknek a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ felolvasó színpada. Október 15-én este hét órai kezdettel mutatják be a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével' a nagy francia klasszikus drámaíró, Comeillé alkotását, a Cid-et. A felolvasó színpad idei harmadik bemutatóját Hegedűs László rendezte, a szöveget Ábrahám István. Kulcsár Imre, Szil] János. Markaly Gábor. Koroknay Géza. Zoltán Sára és Lenkey Edit tolmácsolja. A bemutató előtt Kor- dos László tart bevezetőt. II júsúoi hangverseny idény Borsod megyében évek óta fokozott gondot fordítanak a fiatalok komolyzene-ismereteinek bővítésére. A kitartó munka eredménye, hogy az Országos Filharmónia rendezésében az idén már 23 településen — így például Ozdon, Lenin városban, Kazincbarcikán, Szerencsen, Tibolddaró- con, Mezőcsáton és Albert- telepen — kerül sor négy előadásból álló, ifjúsági hangversenyre. A koncerteket a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Fúvósötös és a Rádió Gyermekkórusa adja. A műsorban megemlékeznek Csajkovszkij halálának 80-ik évfordulójáról és Czi- gány György vezetésével „Játék és muzsika 60 percben” címmel vetélkedőket tartanak a zeneszerető általános és középiskolás diákok részére. A hangversenyek iránti érdeklődésre jellemző, hogy eddig mintegy 6 ezer bérletet adtak el. Figyelem! Közérdekű közlemény! Értesítjük a megye mezőgazdasági üzemeit és állami vállalatait, hogy vállalatunk alkatrész-osztálya 1973. november 1-től tartja éves elszámoltató leltárát. Kérjük vásárlóinkat, szükségleteiket MÉG OKTÓBER HÓNAPBAN SZEREZZÉK BE, mert a leltár alatt a kiszolgálás szünetel. B.-A.-Z. megyei AGROKER Vállalat alkatrész-osztály A Fejér megyei Bauxitbányák felvételre keres: föld alatti bányamunkára 18. életévüket betöltött segédmunkásokat, csilléseket, bányagépkezelőket, segédvájárokat, vájárokat. A felvételhez érvényes tüdőszűrő lelet és a megelőző munkahelyi egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet: a vállalat munka- és bérügyi osztályán, Kincsesbányán. Székesfehérvárról autóbusz-közlekedés van. Felvétel esetén az igazolt utazási költséget megtérítjük. Korszerű munkásszálláson elhelyezést és napi háromszori étkezést biztosítunk. Családlátogatás törvényesen biztosított költségét a vállalat kifizeti. Felhívjuk kedves vevőink szíves figyelmét, hogy vállalatunk mezőgazdasági és szerszámgép, LEN-KENDER-RUHAZATI RAKTÁRAIBAN1 1973. október 8—18. között év végi leltározást tartunk A leltár alatt az árukiadás szünetel. Alkatrész-, műtrágya- és növényvédőszer-kiszolgálás zavartalan. B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGROKER, Miskolc, Besenyői u. 14. Az RUTQKER aanlata: október 1-től 20-ig 20—40 százalékos árengedménnyel vásárolhat személygépkocsijához ÜLÉSHUZATOT az alábbi vidéki szaküzlctckbcn: DEBRECEN, Hatvan u. 35. MISKOLC, Zsolcai kapu 7. GYŐR, Aradi vértanúk u. 9. / Fellini Rómája
