Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 7., vasárnap V A L L O MÁS Ha a személyi igazolvá- nyaoan az állandó lakás ro­vatot nézzük, úgy Csohány Kálmán grafikusművész nem miskolci. Mégis annak tart­juk. Nemcsak azért, mert igen gyakran megfordul szű- kebb pátriánkban, s olyan­kor mindig hosszabb-rövi- debb időt tölt itt, hanem mert egész tevékenysége va­lahogy összenőtt Miskolccal, Miskolc grafikai művészeté­vel. (Erről beszélgettünk most, amikor Miskolcon a Csabai kapui művészlelep vendégszobájában felke­restük. Jó másfél hónapot töltött ismét nálunk.) — Mi hoz Miskolcra? El­sősorban a barátaim, akiket nagyon szeretek, s akikhez ragaszkodom. A velük való együttlét nemcsak emberi értékekkel ajándékoz meg, a munka szempontjából is so­kat jelent. Így az önzetlen barátságban valahol rejtőzik egy kis önzés is. Mindig ka­pok valamit ettől a környe­zettől, Miskolctól, barátaim­tól. Szeretek itt lenni. Hoz­zászoktam ennek az öreg müvésztelepnek a csendjé­hez, magányához, nyugal­mához, alkotási lehetőségei­hez. Tudom, hogy sok em­bernek nem tetszik Miskolc. Én szeretem ezt a várost, a hangulatát, az embereket, a lüktetést. S ha kell, a nyu­galom mellett megtalálom itt az emberek sűrűjét, ha kimegyek délután a Széche­nyi utcára, vagy délelőtt a Búza térre, már fővárosi nyüzsgést érzek. Talán el­lentmondásnak tűnik, hogy az előbb a telep nyugalmát, csöndjét említettem, mint vonzerőt, ezt most is fenn­tartom. Csak néha ebből a csendből is kell egy kis ki- kapcsolódás, s én azt nem Budapesten keresem, mert megtalálom itt, Miskolcon, a Búza téren, meg máshol. (Borsodról esik szó, a környékről.) — Ha itt vagyok Miskol­con, akkor barátaimmal mindig nagy-nagy kirándu­lásokat teszünk. Talán Bor­sod a legszebb megye. A Hegyköz, a Bódva völgye különösen megragadó. Tele csodával, izgalommal, tele valami megkapóval. Számta­lan munkámnak indíttatása innen származik. (Nem először találkozunk és beszélünk Miskolc ih­letéséről, , munkáinak itteni fogantatásáról. Most újra szóba kerül ez a téma.) — Munkáimon folyamato­san érződik a miskolci ihle­tés. De kapcsolódásom a vá­roshoz, az itteni művészte­lephez szakmai jellegű is. Abból mélyült barátsággá. Annak idején a főiskolán megtanultam a rézkarc- készítés alapfogalmait. De a rézkarc-alkotás gyakorlatá­nak megismerése az első grafikai biennálé kapcsán már Miskolchoz fűződik. Ak­kor, 1961-ben kezdtem fog­lalkozni rézkarccal, sokszo­rosító grafikával. Ez az első miskolci országos grafikai biennálé jegyzett el a réz­karc-művészettel, azóta sze­retem, művelem. (Nem ő mondja el, de itt kell feljegyezni, hogy nemcsak szereti és műve­li, hanem igen nagy sike­reket ért el vele. Többek között a negyedik miskol­ci országos grafikai bien­nálé nagydiját is elnyerte. Vajon most is a közelgő biennálé hozta-e közénk?) — Miskolci tartózkodá­saim függetlenek a bienná- léktól. A legváltozatosabb időszakokban jövök hosz- szabb-rövidebb időre, most is már vagy hat hete itt va­gyok. Eddig húsz rajzom és kilenc rézkarcom született itt-tartózkodásom alatt. A kilenc rézkarc részben a rajzok változata, részben ön­álló munka. Ezekből szeret­nék majd a decemberi bien-, náléra beküldeni és hihető­leg találkozik velük majd a közönség a paravánokon. (Csohány Kálmánnak az elmúlt év végén volt ön­álló tárlata. Miskolcon, a József Attila Könyvtár­ban. Azóta is mozgalmas volt az élete.) — Nyáron Varsóban volt kamarakiállításom, majd Szófiában hat magyar gra­fikus tárlatát rendeztem meg, és szerepeltem is rajta. Csohány Kálmán tusrajza l A közelmúltban Hatvanban volt kiállításom, most lesz Pécsett, Balmazújvárosban és Devecserben. Ez utóbbi négy helyen művelődési köz­pontokban. Szeretek ilyen helyeken kiállítani, úgy ér­zem, ezekkel a tárlataim­mal, amelyekhez semmiféle anyagi érdek nem fűződhet, bizonyos népművelési funk­ciót töltök be. A művelődé­si központokban egy-egy tárlat tömegeket részeltethet a művészet megismerésében, olyanokhoz viszi közel a képzőművészetet, akik talán kiállítási csarnokba maguk­tól még nem jönnének el. Ügy érzem, ez a fajta mű­vészeti-népművelő munka elválaszthatatlan képzőmű­vészi hivatásomtól. * A művésztelep vendégszo­bájában néhány megkezdett rézlemez várja, hogy az új­ságíró abbahagyja a kérde- zősködést, s Csohány Kálmán folytathassa a munkát. A hideg tű éles csikordulással karcolja a lemezbe Csohány vonalait, alakulnak az ismert madárfigurák és más motí­vumok. December 3-án majd — reméljük — viszontlátjuk ezek nyomatait a Miskolci Galériában. Benedek Miklós ; LOJKO LAKATOS ! JÓZSEF ! Utak 1 Mint lomha állat ] a falak szögletében J szétmászik-a fény , vasrácsok mögött a szív i vergődik bolondul i , markába szorítja az ész i a porba dobja 1 s elindul ] másfelé Átalakítják a Szoiiyi- termet Vati József kiállításával kezdenek E hónap második felében, egészen pontosan október 25- én nyílik meg Miskolcon a Szőnyi István teremben Vati József kiállítása. A miskolci művész régóta várt bemuta­tója zárja a Szőnyi-terem idei kiállítási programját: al­kotásait két héten keresztül láthatják majd az érdeklő­dök. A következő Szőnyi terem­beli kiállításra várni kell majd néhány hónapot, a jö­vő év első két hónapjában, januárban és februárban ugyanis átalakítás miatt be­zárják. Dufala József belső- építész és munkacsoportja készítette, illetve készíti a terveket. S az átalakítás után valósággal újjászületik majd a Képcsarnok Vállalat mis­kolci terme. A tervek szerint ugyanis a földszinti részt je­lentősen növelik, s az újbóli megnyitás után itt ’ kapnak majd helyet a kerámiák, a szőnyegek. Az emeleti körga­lérián a grafikákat helyezik majd el, de természetesen megmarad a kiállítóterem. Az átalakítással egyidőben fel­újítják a Szőnyi-terem vi­lágítását is. Újra Pécsett A magyar festészet a XX. században i i a magyar játékfilm kedve­* 1\. tőinek, a szakma széles i táborának érdeklődése is­* mét Pécs feié lóidul. Három 1 évi kihagyás után újra meg- 1 rendezik Pécsett a magyar já- ! tékfilmck szemléjét, sorrend- 1 ben a hetediket. Már ma varja , és fogadja Pécs a szemle ven- i üégeit., holnap pedig hívatalo- i san is megkezdődik a magyar s játékfilm egyhetes ünnepe. i \ szemle .szükségességét dő­* re 5,ég lenne vitatni. Jóllehet, a * filmek megméretnek már ak- 1 U.r, amikor a moziban talal- 1 koznak a közönséggel, az igazi ' mérlegelés mégis a szemle, j amikor egy meghatározott idő- , szak termését állítják egymás , mellé, egymással versenybe és i a társadalom különböző réle- i geit képviselő, nagy felkészült- i ségú szakemberekből és más, » szellemi pályák kiválóságaiból « álló zsűri igyekszik mcgálla- 1 pítani bizonyos sorrendiséget, ! kiemelni a legjobbat. A szemle , egyéb rendezvényei pedig ar- J ra nyújtanak módot, hogy a , részvevők megvitassák, ele- , mezzéli filmművészetünk jelen- i legt helyzetét, a szükséges, te- i endőket. Hét film áll majd > versenyben egymással, a szem­* le tanulságai azonban híhető- [ leg nemcsak erre a hét műre vonatkoznak majd, hanem a magyar játékfilmművészet egé­szére. Külön érdekessége lesz a szemlének, hogy először ren­dezik meg egy kiemelkedő mű­vész, jelen esetben Fábri Zol­tán életművének bemutatását. Tizenkét filmje pereg majd a fesztivál versenyével párhuza­mosan a Kossuth Klubmozi- ban. A \ áros különböző pont­jain, közönség—művész talál­kozókon pedig konkréten egy- egy filmről vitáznál« majd az alkotókkal a nézők képviselői. De figyelmet érdemel a meg­emelt födíj, amely százezer fo­rint, és az az egymillió Ft-os jutalom, amelyet a fődíjat nyert film • vállalata kap a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságától, s ame­lyet az filmkészítési alapjának növelésére fordíthat. P écs városa az eddigi hat szemle során jó házigaz­da volt. Értesüléseink és a fesztivál, illetve szemle mellé kialakított program tanúsága szerint most is az kíván lenni. Egy hétig oda Irányul az or­szágos figyelem. S hisszük, a szemle nagy tanácskozása és az ünnepségsorozat egésze olyan lesz. hogy érdemes Pécs­re figyelni. (bm) A Múzeumi Hónap alkal­mából ismét megnyitották a Miskolci Képtárban A ma­gyar festészet a XX. század­ban című állandó kiállítást. A kor legjelentősebb meste­rei közül Szőnyi, Derkovits, Egry. Gadányi festményei ke­A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szom­baton délután ünnepi ülést tartottak. A külföldi társin­tézmények vezetői itt köszön­tötték a fennállásának száza­dik évfordulóját ünneplő in­tézményt. Hegedűs András főigazgató első alkalommal adta át a ,.pro juventute” felirattal díszített aranygyű­rűitek kiállításra. Ezenkívül több miskolci művésznek — köztük Feledy Gyula, Lu- kovszky László. Csabay Kál­mán, Mazsaroff Miklós — a Képtár tulajdonában levő munkáit is láthatja a közön­ség. rűt a főiskola harmincnyolc olyan oktatójának, aki hu­szonöt éve foglalkozik az if­júság nevelésével, és ebből az időből legalább tizenöt évet a szegedi főiskolán ta­nított. Az intézmény techni­kai dolgozóinak ugyancsak ezen az ünnepségen törzsgár­da jelvényeket adtak át, Százéves iskola Feladatok az oktatáspolitikai határozat szellemében Beszélgetés dr. Simon Sándorral, az NME rektorával A Nehézipari Műszaki Egyetem tanévnyitó ünnep­ségén dr. Simon Sándor, az egyetem rektora azokról a feladatokról, tennivalókról is szólt, amelyek alapvetően meghatározzák az 1973—74- es tanév munkáját. — A párt oktatáspoliti­kai határozata az egyetemi oktatás korszerűsítését is előírja. Milyen feladatokat tervez az egyetem a hatá­rozat végrehajtása érdeké­ben? — A Központi Bizottság Az állami oktatás helyzeté­ről és fejlesztésének felada­tairól című, 1972. évi június 15-i határozatából következő egyetemi feladatokkal az egyetem alaposan és részle­tesen foglalkozott. Sokoldalú előkészítés után az Egyetemi Tanács ez év. március 1-én hozta meg határozatát a fel­adatokról és azok végrehaj­tásáról. A határozat kitér oktató-nevelő és tudományos munkánk egészére, és több évre szól. Megállapítja, hogy az egyetemünk előtt álló fő oktatási- nevel é sí feladat a képzés szakmai és politikai színvonalának emelése, egy­úttal a jelenlegi hallgatói terhelések csökkentése. Ok­tatásunk csak úgy felelhet meg a társadalom szabta kö­vetelményeknek, ha az alap­vető ismeretek tanítására törekszik, ha a hallgatók gondolkodását fejlesztve ki­alakítja a továbbképzés igé­nyét és képessé teszi őket a folyamatos önművelésre, ha a hangsúlyt a képzés min­den fázisában a műszaki is­meretek elméleti megalapo­zására, a munkafolyamatok elemző vizsgálatára, az al­kotó készség és az önálló szakmai tájékozódás kifej­lesztésére helyezi. Előírja a határozat azt is, hogy a Művelődésügyi Mi­nisztérium tantervi irány­elvei szabta keretek között mindhárom egyetemi karon új tanterveket kell készíteni. Az új tanterveknek egyúttal szolgálniuk kell a hallgatói terhelések csökkentését is. E tan tervek kimunkálása a jelenlegi oktatási év felada­ta. — A tanévnyitón szó volt róla, hogy néhány új tantárgyat és új szakot is bevezetnek... — Szeptember elsejével egy új szakot indítottunk a gépészmérnöki kar levelező tagozatán, a gépipari üzem­szervezői szakot. A (tanévre esik két új szak előkészítése' is a gépészmérnöki karon: , a termelési rendszer szak és a géptervezői szak. A gép­tervezői szak létesítéséről, ahol is szerszámgépészeti, alkalmazott mechanikai és általános gépészeti ágazaton tervezzük az oktatást, az Egyetemi Tanács már állást foglalt. A termelési rendszer szak létesítését a Művelő­désügyi Minisztérium írja elő a már meglevő, hasonló irányú képzési formák to­vábbfejlesztéseként. Ezen a szakon a gépészmérnöki te­vékenység egészének alapjait ismerő, szervezési ismeretek­kel rendelkező specialistákat képezünk. Megkezdjük az utóbbi új szak létesítésének előkészületeit is. Ugyancsak a gépészmérnöki karon, a gépgyártástechnológiai sza­kon belül új ágazati képzést, a szakfordítói képzést kezd­jük meg. Ilyen képzettségű gépészmérnökök iránt nagy az érdeklődés. Kiegészítő képzést indí­tunk a bányamérnöki karon olyan szaktechnikusok szá­mára. akik az Esztergom- kenyérmezei Felsőfokú Vegy­ipari Technikumban végez­ték tanulmányaikat. A koho- mérnöki kar a környezetvé­delem oktatásának előkészí­tésével foglalkozik a tanév­ben. Megemlíteném még, hogy minden szakon tovább­fejlesztjük a szervezési is­meretek oktatását. E rövid felsorolás is mutatja, hogy oktatási, nevelési és kutatási feladataink magas szintű ellátásán kívül az egyetem igen nagy gondot fordít az újonnan jelentkező társadal­mi igények kielégítésére is. — Az egyetemi oktatás mennyiben veszi figyelem­be a középiskolai anyagot? Nem félnek-e attól, hogy nagy lesz a szakadék az egyetemi és a középiskolai anyag között? — Az egyetemi tantárgyak anyaga a jelenlegi tan tervek szerint szorosan kapcsolódik a középiskolai ismeretekhez. Ha a középiskolai tantervek­ben változások következnek be, azt a későbbiekben fi­gyelembe vesszük az egyete­mi előadások anyagában. A Központi Bizottság határoza­ta nemcsak az egyetemektől, hanem a középiskoláktól is azt kívánja meg, hogy a képzés színvonala emelked­jék. Ilyen körülmények kö­zött nem tartok attól, hogy szakadás következne be a középiskolai és az egyetemi oktatás tananyagában. — Az oktató-nevelő munka színvonalának to­vábbi javítása, a képzés szintjének emelése milyen feladatokat jelent az egye­tem oktatói és az egyetem szervei számára? — Említettem, hogy új tanterveket készitünk és új szakok, ágazatok oktatásá­nak bevezetésével foglalko­zunk. Ezeken túl, az emlí­tett Egyetemi Tanács hatá­rozata előírja, hogy minden tanszék vizsgálja felül tan­tárgyainak « programját, tegyen javaslatot azok . dosítására. A programok módosításával párhuzamosan az egyes szakok képzésének egészében és az egyes tan­tárgyakban, son-end ben elő­ször a szaktantárgyakban meg kell határozni az elmé­leti alapokat és az alkalma­zásokat. Rögzíti a határozat azt is, hogy a tantervi ter­helés és a tananyag együttes csökkentése mellett a kép­zés színvonala csak úgy emelhető, ha növeljük az oktató munka színvonalát, fejlesztjük oktatási módsze­reinket, fokozzuk az együtt­működést a tanszékek kö­zött. — Az idei tanévre már az új felvételi rendszer alapján vették fel az első* éveseket. Hogyan sikerült az első évfolyam létszá­mának betöltése? — A felvételi rendszerben két lényeges változás tör­tént. Az idén érettségiző pá­lyázók olyan matematikai írásbeli vizsgán vettek részt, amelynek dolgozata egyszer­re jelentett érettségi és fel­vételi vizsgát. Másrészt a középiskolából hozott pon­tokat kétféle módon, az érettségi átlageredményeinek figyel embev ételével, vagy anélkül, a matematikából és a fizikából, illetve az azt helyettesítő tárgyakból elért eredmények alapján lehetett számítani. Tapasztalataink kedvezőek. A megadott ke­retszámokat idén magasabb pontszámokat elért hallga­tókkal sikerült betöltenünk, mint az előző tanévekben. ■Ebbén az egyetemünkön fo­lyó mérnökképzés iránti ér­deklődés is kifejezésre jut. Cs. A. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom