Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
1973. október 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A pártmaaaka miskolci tapasztalataiból A városi párt-vb intézkedése a leszámoló taipiésekre Öl tsz közös vállalkozása Mire büszkék az edeiényiek? Az MSZMP Miskolci városi Párt-végrehajtóbizottsága intézkedési tervet dolgozott ki, illetőleg hagyott jóvá legutóbbi ülésén az év végi beszámoló taggyűlések előkészítésére és lebonyolítására. A beszámoló taggyűlések célja, hogy azok segítsék a párt politikai célkitűzéseinek következetesebb végrehajtását, a párton belüli demokrácia szélesítését, a személyi felelősség és aktivitás növelését, a pártellenőrzés erősítését, az alapszervezeti munka fejlesztését — végeredményben a X. kongresszus határozatainak és a KB 1972 novemberi útmutatásainak végrehajtását — mutat rá bevezetőben az intézkedési terv, amely mindenekelőtt az előkészítés politikai feladataira hívja fel a párt- szervezetek figyelmét. Politikai tcladatok A párttagság politikai felkészítése, véleményének, javaslatainak meghallgatása és felhasználása alapvetően fontos a taggyűlés sikere érdekében — olvashatjuk a tervben, amely rámutat a pártcsoportok feladataira, s a vezetőség beszámolójának legfontosabb követelményeire. Ügyelni kell rá, hogy a pártcsoportok kellő alapossággal vitassák meg évi tevékenységüket, kérjék számon a megbízásokat, s már ez alkalommal bízzák meg a párttagokat a soron következő feladatokkal; az egyes párttagok munkájának értékelését idejében kezdjék meg, s az egyéni beszélgetések során vegyék figyelembe a Politikai Bizottság 1972. Elhangzott a beszámoló, amit Endrédi József, az OTP megyei igazgatója tartott. Mindenképpen figyelemre méltó adatokat „árult el” arról, hogyan is alakult a megyében a takarókbetétállo- mány. A betétgyűjtő szervek — az OTP, a posta és a takarékszövetkezetek — képviselői jóleső érzéssel vették tudomásul: a megyében a betétállomány jelenleg 2 milliárd 824 millió forint, ami 247 millióvál több az első félév végén, mint a múlt esztendő hasonló időszakában volt. A cél viszont az, hogy az év végéig 314 millióval több pénz kerüljön takarékba, mint az elmúlt évben. Ehhez továbbra is arra van szükség, hogy — mindenekelőtt a felvilágosító szó erejével elérjék: akinek megtakarított pénze van, azt r.e otthon a ládafiában, hanem a bankban helyezze el. A Sárospatakon megtartott ankéton minderről szó volt, ahol a feladatokon kívül néhány szakmai, gyakorlati tennivalót 's tisztáztak a pénzügyi szakemberek. E fontos tanácskozáson a Hegyalján működő OTP-fiókok, póstahi- vatalok és takarékszövetkezetek vezetői vettek részt. Ott volt az ankéton Dudás Elemér, a postaigazgatóság vezetőjének helyettese, Cse- ge Géza, a MÉSZÖV elnöke, az OTP megyei igazgatójának helyettesei: Jávorklíti november 21-i határozatának követelményeit. Azokban az alapszervezetekben, ahol nincsenek pártcsoportok, a személyes beszélgetést a vezetőség tagjainak kell elvégezniük — mutat rá az intézkedési terv. A városi párt-vb intézke- dés'i terve messzemenően igyekszik segítséget nyújtani a beszámolók elkészítéséhez. Ezzel kapcsolatosan — többek között — rámutat: gondoskodni kell róla, hogy a beszámoló kollektív munkával készüljön, tartalmazza a párttagság véleményét, őszintén tárja fel azokat az okokat is, amelyek helyenként gátolják az alapszervezeti munka hatékonyságát. Az intézkedési terv a továbbiakban felhívja a figyelmet a beszámolók optimális terjedelmére, és helyes arányaira, valamint azokra az elvi és gyakorlati kérdésekre, amelyekkel a beszámolónak célszerű lesz foglalkoznia. Szervezeti és módszertani kérdések A városi párt-vb intézkedési terve természetesen tartalmazza a beszámoló taggyűlések — illetőleg az ösz- szevont taggyűlések és küldöttértekezletek — előkészítésének szervezeti és módszertani feladatait is. Ezek egy része az irányító pártszervek tennivalóival foglalkozik, nagyobbrészt azonban az alapszervezetek vezetőségének nyújt bizonyára hasznos segítséget, egyúttal összehangolja a megyeszékhely pártalapszer- vezeteinek, csúcsvezetőségeinek és pártbizottságainak munkáját. Megtudhatjuk belőle — többek között —, hogy Miskolcon a párttagokkal október 1-e és november 10-e között beszélgetnek, hogy ebben az időpontban bonyolítják le a pártcsoport-értekez- leteket, hogy a beszámolót tárgyaló vezetőségi üléseket András és Kolla György, valamint az OTP országos központjának képviseletében Dajkó József főelőadó. E tájjellegű értekezletre minden esztendőben sor kerül. S mindig ősszel, a szüret küszöbén. Arról van ugyanis szó, hogy ekkor kezdődik az úgynevezett „borosakció” amit főként a szőlőtermelő gazdaságok, termelő- szövetkezetek és szőlősgazdák jól ismernek. Ilyenkor megélénkül a határ, a vidék, de nagyobb a forgalom a takarékbegyűjtő helyeken is. A termés kádakba, majd mint must, illetve bor hordókba kerül. Ennek ellenértékét az átvevő helyeken készpénzben fizetik, ami milliókra tehető. Csak a borforgalmi vállalat több mint egymillió forint kifizetésével számol az átvett termék ellenértékeként. A termelők pedig — eddigi tapasztalataikhoz híven — most is takarékba teszik pénzük jelentős részét. Erre, a forgalom megnövekedésére felkészülni a takarékbegyűjtő helyeken elsőrendű kötelesség. A Patakon megtartott tanácskozáson, a vitában felszólalók is azzal fejezték be a mondandójukat: a „boros akció” sikeréhez ebben az esztendőben sem féi'het kétség, mert annak lebonyolítására a. betétgyűjtő helyeken mindenütt jól felkészültek. Ehhez nyújtott segítséget ez a tanácskozás is. a taggyűlés előtt két-három héttel megtartják, hogy az alapszervezeti beszámoló taggyűléseket — a pedagógus pártszervezetek kivételével — november 1-e és december 15-e között tartják meg, míg a csúcsvezetőségek az alapszervezeti taggyűlések után december 5-e és 20-a között számolnak be ez évi munkájukról. A városi párt-vb intézkedési tervének útmutatása szerint a beszámoló taggyűlések mindenütt • egyszerű munkaértekezletek lesznek majd, amelyeket munkaidőn kívül tartanak meg. A párt- vezetőségek — és várhatóan a kommunista gazdasági vezetők is — ’ intézkednek majd, hogy a beszámoló taggyűléseken a párttagok hiánytalanul meg tudjanak jelenni. Tudatos előkészítés Kitér az intézkedési terv a taggyűlések lebonyolításának célszerű rendjére, adminisztrációs feladataira, a taggyűléseken elhangzó észrevételek és javaslatok feldolgozására, illetőleg továbbítására is. Végezetül hangsúlyozza: a beszámoló taggyűlések tudatos és gondos előkészítése, lebonyolítása a pártélet kiemelkedő feladata. A taggyűlések sikeres előkészítésének és lebonyolításának újabb lendületet kell adnia a határozatok következetes végrehajtásához. * A felsőbb pártszervek útmutatásainak megfelelően hasonló tervet készített és hagyott, illetőleg hagy jóvá megyénkben valamennyi járási jogú párt-vb. Ezeknek megfelelően megyeszerte tervszerűen készülnek a beszámoló taggyűlésekre. (csé) — Nagy feladatra vállalkoztak, és azt kiválóan megoldották. Edelónyben néhány nappal ezelőtt, a Kincsem Aruház megnyitásakor többen mondták ezt Lukács Jánosnak, az Edelényi járási TÖVÁLL igazgatójának. — Nagyon örültünk a dicséretnek. Amikor elvállaltuk az építészetileg egyáltalán nem könnyű feladatot, kettős cél vezetett bennünket — mondja a TOVÁLL igazgatója. Az egyik: nekünk, edelé- nyieknek is nagyon kellett egy minden szempontból megfelelő, kulturált üzletház. A másik: tudtuk, hogy vállalatunk erőpróbája is lesz ez az építkezés. Eddigi legnagyobb munkánk, megbízatásunk volt ez a feladat. Boldogok vagyunk, hogy sikerrel teljesítettük. A járási TÖVÁLL öt termelőszövetkezet közös építőipari vállalkozása, s mint ilyen, a kis vállalatok közé tartozik. A megyében szétszórtan 80 emberük dolgozik: ennyi ugyanis a vállalat létszáma. Űj üzlet Sajóvclezden Oj üzletet és bisztrót nyitottak meg a közelmúltban Sajóvelezden. A lakosság jobb ellátására a putnoki ÁFÉSZ létesített korszerű kereskedelmi és vendéglátó egységet. A több mint 600 ezer forint értékű beruházás részben társadalmi összefogással valósult meg: a helyi tanács 50 ezer forintot és ingyenes telket biztosított, a község lakossága pedig mintegy 123 ezer forintnyi cél- J részjegy megvételével és társadalmi munkával segítette a bolt és a bisztró megépítését. — A Miskolci Mezőgép Vállalatnak csaknem félmillióért dolgozunk. Asztalosműhely, portásfülke és más létesítmények építésén munkálkodunk. Szó van róla, hogy a közeljövőben a vállalat újabb megrendelésére szociális létesítmények építését is megkezdjük. A Borsodi Hőerőműben szociális létesítményeket újít fel a TÖVÁLL. A Boldvai községi Tanács megbízásából Zilizen klubkönyvtárat és autóbuszvárót építenek mintegy 260 ezer forintos költséggel. Mucsonyban a termelőszövetkezet megrendelésére 800 ezer Ft-os beruházással kétszintes lakást építenek. Az építkezés it t a befejezés előtt áll. Xzsófalván 1 millió 200 ezer forintos költséggel pártház építését kezdték meg a közelmúltban. A tervek szerint ennek befejezési határideje 1974 júliusa lenne. De ők szeretnének jóval a határidő előtt végezni a munkával. — A tervhez képest előnyre tettünk szert. Az alapok kiásásával és a teljes alap- betonozással már elkészülA z ipari termelés szerkezete, a struktúra változás üteme és irányé, napjaink elsőrendű közéleti témái sorába emelkedett. Ha az elvontan szakszerű kifejezést — struktúra — köznapi jelentésére fordítjuk, egyszeriben elénk rajzolódik az ok, miért kerültek a gazdaság szerkezeti problémái a közérdeklődés reflektorfényébe. Nos, a struktúra változása nem jelent kevesebbet, mint azt a képességet, hogy a lehető legalacsonyabb „nemzeti költséggel” a lehető legnagyobb gazdasági előnyt elérve, a lehető legjobban igazodjunk a változó világhoz. A szerkezeti változások sokféle nézőpontból vizsgálhatók, ám alighanem egyike a legfontosabbaknak: az ágazatok növekedési aránya. Az a horizont tehát, amit — jelképesen szólva — az iparfejlődési láthatár kimagasló hegycsúcsai és völgyei nyújtanak. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég publikált adatsorai szemléletesen ábrázolják az iparnak ezeket a „domborzati” viszonyait. Az 1968 és 1972 közötti esztendők változásait áttekintve, kitűnik, hogy ágazati méretekben mindenekelőtt a vegyipar látványos növekedése, és a bányászat részarányának mérséklődése jelzi a láthatár kontúrjait. A vegyipar részesedése az állami ipar termelési értékéből 1968-ban 9.8 — 1972-ben pedig 11,8 százalék volt. miközben a bányászat részesedése 5,7 százalékról 4.8 százalékra mérséklődött. Sokat-' mondó az a tény, hogy a vegyipar belső arányai is erőteljesen változtak: leggyorsabban a gyógyszeripar növelte termelését — 86 százalékkal — miközben a vegyipar több ága is 35—45 százalékos növekedést ért el. Aligha kell mindehhez hozzátenni. hogy a kemizálás világméretű térhódítását ismerve — a vegyipar erőteljesen növekedő aránya a korszerűsödés folyamatát érvényesíti népgazdaságunkban. tünk. Az oldalfalak felhúzását a napokban kezdjük meg. Sajnos, a munkát a telek kedvezőtlen adottságai gátolják. anyagot például nem tudunk tárolni. így folyamatossá kell tennünk a szállítást. Ennek ellenére ez év végéig szeretnénk „tető alá hozni” az épületet. Reméljük, az időjárás nem akadályoz bennünket. A TÖVÁLL egy éri termelési költsége egyébként 9—10 millió forint. Mit terveznek a jövőben? — A tervezés a legnagyobb problémáink közé tartozik. Munkánkat gátolja, hogy a különféle megrendelések gyakran az utolsó pillanatban érkeznek. A legközelebbi programunk: Tor- naszentandráson a Mezőgép Vállalat részére csaknem 1,5 millió forintos költséggel bővítjük a kötörőművet. Ezt a munkát is szeretnénk még ebben az évben befejezni. Tennivaló, feladat tehát van bőven. A vállalat időben igyekszik felkészülni ennek sikeres elvégzésére. n. G. Az ágazati és a főbb iparági változások mindenekelőtt azokat a kedvező hatásokat tükrözik, amelyeket a központi fejlesztési programok váltanak ki a népgazdaságban. Ezek a programok, aa anyagi és az emberi tényezők összpontosításával, a változások fő irányait jelzik; azokat a csomópontokat rajzolva ipari térképünkre, amelyek később korszerűsítési impulzusokat sugározhatnak majd tovább más iparágakra is. Egyetlen tény, is szemlélteti ezt a változást: 1971. és 1972. között, tehát egy év alatt a gépipar értékesítésében elfoglalt részarányát 6,5 százatokról 8 százalékra emelte a közúti járművek termékcsoportja — szükségszerű összefüggésben természetesen • a közúti jár- inüprogrammal. Utaltunk már rá, hogy a szerkezetváltozás egész sor mércével vizsgálható. Nos, a másik kimagasló jelentőségű elemzési „műszer”: az iparágak-vállalatok termékszerkezetének átalakulása. Erről szólva mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy a haladás mértéke, üteme itt lényegesen mérsékeltebb, mint amire a kor követelményei, íratlan törvényként köteleznek. A termékszerkezet változása — ez a tömörré sűrített fogalom — természetesen roppant erőfeszítéseket tételez fel, nemcsak azért, mert a megszokott gyártmányok előállításának megszüntetése, az újak meghonosítása az eszközök-gépek átcsoportosítását, olykor a technológiák teljes átalakítását, a munkaszervezés gyökeres módosítását követeli. Alighanem ennél is lényegesebb, bonyolultabb az emberi' tényezők sokasága, amelyek felhalmozódnak, és nagy tehetetlenségi nyomatékukkal fékezik a változást. A ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz — természetes emberi tulajdonság; a követelmény viszont, amely az új meghonosítását nélkülözhetetlenné teszi, szintúgy természetes. O. M. Változó iparszerkezet — a kor követelménye 2 milliárd 824 millió forint...
