Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-31 / 255. szám

1973. október 31., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A Politikai Bizottság 1971. október 19-i és a városi pártbizottság egy későbbi határozata alapján a DI- GÍ3P párt- és gazdasági vezetése mélyrehatóan tanul­mányozta a határozatból adódó tennivalókat. A fel­mérés és elemzés során úgy foglaltak állást, hogy a vállalat termékösszetétele nem indokolja a termelési struktúra alapvető változtatását, mégis jelentős fel­adat a vállalati össztevékenység gazdasági hatékony­ságának javítása, ezen belül a termelési szerkezet kor­szerűsítése. E gondolatok vezették be azt a tájékoztatót, amely a gazdaságtalan termelés csökkentésére lett politikai intézkedések tapasztalatait összegezi a Diósgyőri Gép­gyárban. A téma rangosságát fémjelzi, hogy a városi párt- végrsh;j lóbizottság elé ke­rült anyag összeállítását fe- lelő.ss tgi.eljes előkészítő és hozzáértő szakmai munka jellemezte. M unkabizottság — kommunista szakemberekből A Diósgyőri Gépgyár párt- bizottsága meggondolt elem­zések alapján határozta meg a gazdaságtalan termeléssel, valamint az üzem- és mun­kaszervezéssel kapcsolatos vállalati feladatokat. Időköz­ben több alkalommal meg­vizsgálták a végrehajtás ér­dekében lett politikai és gaz­dasági intézkedéseket. A he­lyi tennivalók meghatározá­sára a gazdaságpolitikai munkabizottság kommunista szakemberek bevonásával, vagy brigádmunka alapján állította össze az előterjesz­téseket. Ennek kapcsán kez­dődött a DIGÉP-ben, hogy folyamatosan kiszűrik a gyártmányválasztékból azo­kat a termékeket, amelyek korszerűbbekkel helyettesít­hetők. Felülvizsgálják a gaz­daságtalanul gyártott termé­kek technológiáját, konstruk­cióját és kereskedelmi adott­ságait. Foglalkoznak az ösz- szes termékcsoportokat érin­tő, nem eléggé nyereséges gyártmányok szűkítésével, középtávú és évi műszaki fejlesztési tervben meghatá­rozzák a konkrét gyárt­mányfejlesztési feladatokat. A gyár végrehajtó bizottsá­gának e kezdeményezését egyértelműen segítették a csúcsvezetőségek, az alap­szervezetek és a társadalmi szervek. Helyi feladatok A gj ■: laságosabb termék­szerkezei kiállítása Diós­győrött is szorosan összefügg a munka- és üzemszervezés­sel. Ez nagyon is egyértel­műen szembetűnt a gépgyá­riak jelentéséből, és ez csen­dült ki a városi párt-végre­hajtóbizottsági ülés vitájá­ból. De kirajzolódott az is, hogy a gazdaságos termelés növelése és a gyártmány- struktúra javítása komplex feladat, mely hosszabb táv­ra szól. A gazdaságos ter­mékstruktúrát ugyanis első­sorban a gyártmányválasz­ték csökkentésével és a so­rozatnagyság növelésével le­het biztosítani. Jól érzékel­hető továbbá az is, hogy a gazdaságtalan termékek kor­látozása, valamint az üzem- és munkaszervezési felada­tok megoldása együttes fel­adat. amelyeknek a vállalati tervek teljesítését kell biz­tosítaniuk. Miután a gazdaságtalan termelés csökkentésével kap­csolatos feladatok elsősor­ban vállalati döntéseket igé­nyelnek, következésképpen az intézkedések vállalati szférába tartoznak, ezért a gyáregységek dolgozóinak fi­gyelmét a gazdaságosabb munka helyi feladataira irá­nyították. Kiemelt témacsoportok A DIGÉP-ben ma már na­gyon egyértelműen vallják: alapvető cél a vállalati te­vékenység hatékonyságának, gazdaságosságának gyorsabb ütemű fejlesztése. Ennek megfelelően kapott helyet intézkedési tervükben tizen­két kiemelt témacsoport, amelyeknek részfeladatai nemcsak jelen ötéves ter­vünkre, hanem a következő időszakra is érvényesek. Szó esik itt a vezetés, az irányí­tás, a tervezés, az informá­ciós rendszer és a vállalati tevékenység folyamatának korszerűsítéséről csakúgy, mint a gyár, a gyártmány és a gyártásfejlesztés szín­vonalának emeléséről, a kor­szerűbb és gazdaságosabb termékválaszték kialakításá­ról. az eszközgazdálkodás ja­vításáról. a munkerő-gazdál- kodás és az érdekeltségi rendszer korszerűsítéséről. De nem feledkeznek meg a termelés és az üzemszerve­zésről. szem előtt tartják a kapacitáskihasználást, a vál­lalati költség- és pénzgaz­dálkodás korszerűsítését, az üzletpolitikai tevékenység to­vábbfejlesztését, a vezető- képzést és nem utolsósorban a munkaverseny, valamint a brigádmozgalom rendszeré­nek továbbfejlesztését. A kiemelt témacsoportokon belül kilencvenhárom konk­rét feladatot kell megoldani a DIGÉP-ben. Ebből 46-ot már az idén elkészítenek. S ezek az intézkedések vég­eredményben nemcsak köz­vetlenül, hanem közvetve is hatnak a gazdaságos termék- választék kialakítására. A Diósgyőri Gépgyárban tehát nagyon is tudatosan foglalkoznak a gazdaságta­lan termelés csökkentésével. Nem véletlen az sem. hogy ennek hatásaként a szocialis­ta brigádok konkrét felaján­lásokat tettek vállalásaikban meghatározott gyártmányok előállítási költségének csök­kentésére. Ezt szolgálják az újítások, az anyag- és rezsi- költségek csökkentésére tett intézkedések és a minőségi munka követelményeinek teljesítése. Mindaz, amit a DIGÉP- ben tettek és tesznek, jó példa rá, miként lehet a mindennapi munkában alko­tó tettekké, hasznos gyakor­lattá tenni egy határozatot. Jóllehet gazdasági témának tűnik, ott mégis, elsősorban politikai feladatnak tekintet­ték és csak másodlagosan, műszaki tennivalónak. S ez külön figyelmet érde­mel a DIGÉP-példánák Paulovits Ágoston A magyar édesiparnak nagy mennyiségű cukorrépára van szüksége, hogy a következő évben is zavartalan legyen az ellátás. Megyénk cukorrépát termesztő gazdaságai lassan befejezik a szedést és a szállítást is. A teherpályaudvarokon valóságos cukorrépahegyek emelkednek, a termény következő állomása már a cukorgyár Fotó: Sz. Gy. Uj akna nyílt a Sa§ó völgyében A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szak- szervezetének Borsod megyei Bizottsága intézkedési tervet fogadott el a szakszervezeti tisztségviselők továbbképzé­sének megvalósítására. A HVDSZ megyei bizottságá­nak titkára. Molnár János levélben fordult az érdekelt vállalatok és szövetkezetek vezetőihez, hogy segítsék a továbbképzés lebonyolítását, megoldását. Több vállalatnál már meg is tartották a to­vábbképző tanfolyamot. Három sátoraljaújhelyi vál­lalat (a Finommechanikai Javító Vállalat, a Költségve­tési Üzem g a Városgazdál­kodási Vállalat) az elmúlt hét végén összevont, három­napos tanfolyamot szervezett. Az előadásokra a Finomme­chanikai Javító Vállalat klubhelyiségében került sor. Az előadók között vállalati, városi és megyebizottsági vezetők szerepeltek. Pénte­ken például Molnár János, a megyei bizottság titkára és dr. Majoros Barna, a megyei bizottság tagja tartottak 3—3 órás előadást, amelyeket konzultáció követett. Hasonló tanfolyamokra ke­rült, illetve kerül sor Ka­zincbarcikán, Szerencsen, Sá­rospatakon, Ózdon, Mezőkö­vesden, Mezőcsátori. Lenin- városban és természetesen a megyeszékhelyen, Miskol­con is. Üj akna termel júliustól a Sajó völgy eben, a mucso- n3ú út mentén, ahol csaknem két évvel ezelőtt kezdtek hozzá a Szeles III. lejtős ak­napár mélyítéséhez, a külön­böző létesítmények felépíté­séhez. A 157 milliós szénva- gyonpótló -beruházásból ta­valy 17 millió forint értékű valósult meg. Az idei beru­házás összege 30,3 millió fo­rint. A külszíni munkákkal pár­huzamosan került sor az ak­na szénmezejének, az. úgyne­vezett M-mezö feltárására, majd a fejtés előkészítésére. Három és fél év alatt 7,5 kilométer vágatot hajtottak ki. Eredetileg két, egyenként 90 méteres front egyidejű indítását tervezték, de geoló­giai okok miatt július else­jén csak az M l -es front kezdte meg a termelést. Az M 2-es frontot augusztus. 15- en helyezték üzembe. * A Szeles II-es aknán eresz­kedtünk le a banyába, ahol öt kilométernyi gyaloglás után értünk az M-mezői frontokra. Papp Géza bányamester elmondta a termelésről: — A két front együttes eredménye naponta eléri az 1100 tonnát. A szeptemberi­hez viszonyított csaknem ói - száz tonnás termelés javulás egyrészt a frontszárnyak ki­szélesedésének, másrészt az előrehaladási sebesség növe­kedésének köszönhető. Néhány hete mindkét fron­ton munka- és üzemszerve­zési intézkedésre került sor. Többek között időelemzést készítettek, és fontossági sor­rend szerint határozták meg a feladatokat. Munkaerő-át­csoportosítást is végrehajtot­tak. Az eredmények is bizo­nyítják: az erőfeszítések si­kerrel jártait. A vállalatnál egyedülálló, 1250 méter kifutású, 65 mé­ter homlokszélességű frontok 2.2 méter vastag, jó minősé­gű széntelepén maróhenger jöveszt. A fedű biztosítósát — egyelőre — acéltámmal és aeélsüveggel oldották meg, később azonban Dobson ön­járó berendezéseket, építenek be a frontokra. A szén em­beri kéz érintése nélkül, fo­lyamatos szállítófoerendezé- seken át jut a külszíni szál- litóbunkerba, s onnan teher­gépkocsikon a központi szén­osztályozóba. ' * Az új aknát — a tervek szerint — tovább bővítik, fejlesztik. A 157 milliós be­ruházás teljes befejezésére ugyanis csak 1977-ben kerül sor. A Szeles II. akna azon­ban másfél év múlva befe­jezi a termelést, s megtörté­nik az átköltözés a Szeles III. le.itősaknára. Ennek a szénvagyona — napi 140 vh- gonos termelés mellett — előre'áthatóan 35 évre ele­gendő. Kolaj iászló i újság a mezőkövesdi Kossuth Tsz-hen ? Emlékezetes esztendő volt az 1970-es év a kövesdi Kos­suth Tsz vezetői és tagsága számára: hatmillió forint hiánnyal zárták ugyanis a gazdasági évet. Bár az ille­tékesed minden kétséget ki­záróan megállapították, hogy a termelőszövetkezetet ért jelentős belvízkár miatt ke­rült sor a szanálás lefolyta­tására, maga a tény roppant bántotta az embereket. — Az.óta sok minden meg­változott termelőszövetkeze­tünkben — újságolta Lázár Péter elnök. — Három évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy fe­lülvizsgáljuk a különböző termelési ágazatokat, és csak azokat fejlesztjük, amelyek g » z.d a s á g osn a k bizonyulnak. E munka során természete­sen számoltunk azzal is. hogy városunkban megkezdődött iparosodás) folyamat nagy­ban befolyásolja majd ter­melőszövetkezetünk munka­erőhelyzetét. A Kossuth Tsz mindenek­előtt az állattenyésztésre for­dította a fő figyelmet. Mit mond erről az elnök? — A legjelentősebb dön­tésnek azt tartom, bogy az elsők között beléptünk az úgynevezett Dália-programot (húshozamú szarvasmarha- tenyésztő termelőszövetkeze­tek társulása) megvalósító gazdaságok sorába. ötven szarvasmarhával kezdtük, es ma ott tartunk, hogy szövet­kezetünk csaknem 400, vem- hesített üszővel rendelkezik. Ezt az elkövetkező két évben hatszázra szeretnénk növel­ni, így ennek megfelelően alakítjuk kj legelőterületün­ket is, amely alapvető fon­tosságú a húshozamú szarvas­marha-tenyésztésben. — Időközben másirányú in­tézkedések is napvilátot lát­tak gazdaságunkban. Egye­bek között felszámoltuk a sertéságazatot. Ugyanis, mi­után tüzetesen megvizsgál­tuk a költségráfordítást és az eredményeket, bebizonyoso­dott, hogy csak igen nagy rá­fizetéssel tudnánk fenntarta­ni. Ügy gondolom, hogy ezt nem engedheti meg magé­nak még egy jobb adottság­gal rendelkező gazdaság sem. — Helyette megvetettük a valóban nagyüzemi módsze­rekkel történő húsbaromfi- nevelés alapját — folytatta az elnök. Az e területen el­ért sikerek'« döntés helyes­ségét bizonyították. Az idén például csaknem félmillió húscsirkét neveltünk fel és adtunk át a felvásárlóknak. Lázár Péter a továbbiak­ban elmondta, hogy a lehető legnagyobb gazdaságosságra törekednek azoknál a beru­házásoknál, amelyeket az ál­lattenyésztés fejlesztése cél­jából valósítottak meg. így olyan épületeket, illetve istál­lókat építettek, amelyeket egy- időben több célra is haszno­síthatnak. Az új létesítmé­nyek földszintjén például szarvasmarhát tartanak, míg az emeleti rész, azaz a pad­lás, csirkenevelésre szolgál. A termelőszövetkezet szor­galmas tagságának és a gaz­daság előrelátó vezetőinek munkáját ez évben is siker koronázza. Igaz ugyan, hogy a zárszámadásig még több mint két teljes hónap van hátra, de a bevételek és a kiadások egyenlegéből arra lehet következtetni, hogy jó évet zár a kövesdi Kossuth Tsz. — Szövetkezetünk összes termelési értéke várhatóan eléri a 60 millió forintot — mondja az elnök. — Ez azt jelenti, hogy a tavalyinál is nagyobb jövedelmet, részese­dést tudunk a szövetkezet tagjainak biztosítani. Ezen­kívül bőven jut arra is, hogy megfelelő készpénztartalék­kal vágjunk neki az új gaz­dasági évnek. Mert ez leg­alább annyira fontos, mint a tagság személyes jövedelmé­nek a végzett munka ará­nyában történő növekedése. L. L. Vasárnap kiapad a Hernád ? Való igaz. hogy ez a mostani, esapadéktalan világ igen megapasatotta a folyók szintjét. Annvua. hogy a traktorok, szekerek több helyen „száraz lábbal'’ is átjuthatnak egyik oldalról a másikra. Ha mostanában kevesebb is a Hernád vízhozama a szokásosnál, ez még nem szolgáltathat alapot, okot rá, hogy fontos közle­kedési. átkelési eszközök szüneteltessék munkájukat, mint például a felsödo-bszai rév, ahol ez van kiírva: „A komp csak hétköznap közlekedik.” Mintha vasár­nap, vagy ünnepnap kiapadna a Hernád. vagy ezeken a napokon megállna az élet! Az ott közlekedő vagy közlekedni akaró emberek már sokat panaszkodjak emiatt. A felsődobszai Béke Termelőszövetkezetnek, — ahogy mondják — csaknem télezer hold szántója van a túloldalon. Elképzelhető, hogy a nagy mezőgazdasági munkák dandárjában. - amikor vasárnap is dolgozni kellett és kell mindenütt a mezőgazdaságban — milyen gondot jelenthet a kompjárat szüneteltetése. De nem örülnek ennek a/, ináncsiak, és a osobádiak sem, akiknek az ellenkező oldalon van szőlőjük és a szüretre például vasárnap akartak sort keríteni. A sok miskolci horgász is bősz- szankodik amiatt, hogy vasárnaponként nem hódolhat kedvenc szórakozásának. Nem tudni, milyen okokból szünetelteti vasárnap és ünnepnap a kompjáratot a községi tanács. Talán költ­ségvetési. anyagi okokból. De jó volna számításba ven­ni. hogy amit nyerhetünk a réven, elveszítjük a vá­mon ... O. ,1. Korszerűség és gazdaságosság Például a DIGEP-ben... Hímipos tanfolyam Sátoraljaújhelyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom