Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

1973. október 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ■ A megyei párt-vb napirendjén ■ A szocialista munkaverseny­és brigádmozgalom ii.- 1 számok tükrében A megye ipari termelése s ( or. _• ztlhez képest az év első leiében 104.7 százalék­ra c’akult. A többletterme­lés közel 70 százaléka a munka termelékenységének növekedéséből adódott. Ezek­hez az eredményekhez es a fokozatos, egyenletes fejlődéshez több tényező hozzájárult. A szervezettebb, tervszerűbb gazdaságirányí­tás és a megalapozottabb döntések, intézkedések mel­lett elsősorban a munka- verseny-mozgalmak, a szo­cialista brigádok kezdemé­nyezései és vállalásai. A Lenin Kohászati Mű­vek hengerész szocialista brigádjainak vállalásai ré­vén az év első felében 10 ezer tonna hengerelt árut termeltek terven felül. A Tiszai Vegyikombinát lakk- festékgyárának szocialista brigádjai az első félévi terv­teljesítésük mellett 65 mil­lió forint önköltség-megta­karítást értek el. A szocialista brigádok nemcsak a termelés fokozá­sára és túlteljesítésére tesz­nek vállalásokat, hanem a vállalatok műszaki fejleszté­si célkitűzéseinek megvalósí­tására is. Ezen a téren is komoly fejlődés tanúi lehe­tünk. Már az 1972 októberi újítási hónapban is jelentős eredmények születtek. De az 1973-ra meghirdetett újítási versenyben produkált újítá­sok eredményei magasan fe­lülmúlják a múlt évieket. A Lenin Kohászati Művekben például 30 százalékkal növe­kedett a beadott újítások száma, a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a múlt évi 20 millió forin­tos megtakarítással szemben ebben az évben 32.3 millió forint az újításból származó eredmény, illetve a megta­karítás. A határozat nyomán javult az újítások szakvéle­ményezése. rövidebb ideig tart az elbírálásuk. Ugyan­csak megrövidült az újítások bevezetésének és alkalmazá­sának ideje is.- Sokoldalú együttműködés Az elmúlt években talál­koztunk olyan gazdasági ve­zetőkkel. akik a munkaver­seny irányítását, szervezését ..rangon alulinak” tartották és kizárólag a párt- és szak- szervezet, valamint más tö­megszervezetekre ruházták át. Ebből az elkülönülésből es az együttműködés hiá­nyából fakadt az, hogy egyes helyeken a munkaverseny, a brigádmozgalom formálissá vált. A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata egy­értelműen és világosan ki­mondta, hogy az előttünk ál­ló terveket és vállalati cél­kitűzéseket is csak úgy tud­juk maradéktalanul megva­lósítani, ha azok végrehaj­tására egységesen mozgósít­juk a dolgozó tömegek kü­lönböző rétegeit. A munka- verseny szervezését, irányí­tását a gazdasági vezetők hatáskörébe utalta; az éves terveket és célkitűzéseket elr sősorban a gazdasági veze­tők ismerik a legjobban, ép­pen ezért ' az irányítás és szervezés érdekében ők te­hetnek a legtöbbet. Hisz’ a munka verseny-mozgalom el­sődleges területe a terme­lés. Ennek megfelelően, a munkaversenyt elsősorban munkahelyi mozgalommá ke’l te A leglényegesebb ga '. a feladatok megha­tározóján kívül nagy szük­ség van a koordinációra, a gazdasági vezetők és társa­dalmi szervek vezetőinek összhangjára. Azonos célki­tűzéseket csak egybehangolt módszerekkel lehet megva­lósítani. Mivel a munkaver­seny a termelési célok ered­ményesebb megvalósítását segíti, a munkaverseny irá­nyítását, szervezését egész éven át a vállalati terme­lésirányítás és munkaszerve­zés elválaszthatatlan részé­nek kell tekinteni. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a gaz­dasági, párt- és tömegszer­vezeti vezetők együttműkö­dése mindjobban gyümölcsö­zik a munkaverseny-mozga- lom területén. Az egységes, összehangolt munka eredménye, hogy a Lenin Kohászati Művekben a gazdasági és tömegszerve­zeti vezetők közös javaslat­tal. felhívással fordultak a gyárrészlegek munkásaihoz és javaslatokat kértek tőlük. A felhívás nyomán az acél­műben 465 javaslat érkezett, a gazdasági és társadalmi szervek címére, amelyekben konkrét javaslatokat tettek a célkitűzések jobb. ered­ményesebb megvalósítása ér­dekében.- Anyagi, erkölcsi ösztönzés Az anyagi és erkölcsi ösz­tönzők is mindjobban össz­hangba kerülnek. A brigá­dok elért eredményeik alap­ján különböző elismerések­ben részesülnek. A szocialis­ta címek elnyerése, kitünte­tések adományozása, egyéb elismerések és anyagi jut­tatások sokkal szigorúbb követelmények alapján tör­ténnek. mint. a korábbi évek­ben. A vállalatok egy ré­sze nagyon helyesen a kol­lektív szerződésben és a munkaverseny-szabályzat- han rögzítette az elismerés fokozatait és az anyagi ösz­tönzés mértékét. Az Ózdi Kohászati Üzemekben pél­dául a versenymozgalomban részt vevők előre tudják, hogy egy cím, kitüntetés vagy anyagi juttatás meg­szerzéséért mit kell tenniük. Ez év május 1-én adomá­nyozták első esetben az új szabályzatnak megfelelően a „Kiváló vállalat'’ kitüntetést. Borsodban 19 vállalat nyerte el ezt. a megtisztelő címet. 25 vállalat miniszteri dicsé­rő oklevélben részesült, 15 gyáregység pedig élüzem cí­met kapott. *■- Értékelés, nyilvánosság A munkaverseny eredmé­nyeinek értékelése általában évenként történik, de egyes helyeken a célkitűzéseknek megfelelően időközönként is értékelnek. Bár még sok he­lyütt az értékelések formá­lisak és késve történnek meg, és ez hátráltatja az aktívabb kibontakozást — ál­lapította meg a végrehajtó bizottság. Nem egy helyen rendszertelenül, sablonos pontrendszer. vagy éppen csak a brigádnapló alapján értékelik egy-egy munkás- kollektíva munkáját. Az egész versenymozgalom és elsősorban az eredmé­nyek értékeléseinek nyilvá­nossága, propagálása, széles körű terjesztése elengedhe­tetlen feladata a gazdasági és társadalmi szerveknek. Az eredményeket és hibákat nem kell véka alá rejteni. A szo­cialista brigád- és verseny­mozgalomnak nagy nyilvá­nosságot kell biztosítani. A dolgozókat rendszeresen tá­jékoztatni kell, mert ellen­kező esetben azt sem tud­ják, hogy felajánlásaik tel­jesítésében hol tartanak.- Tartalmasabb életforma Az utóbbi másfél évben j jelentős mértékben gazdago- j dott a szocialista brigádmoz­galom tartalmában is. Job­ban előtérbe került például a munkaverseny- és brigád- mozgalom tudatformáló' sze- ‘ repe. A közösségi tudat fej­lesztésében a munkahelye­ken nagy szerepe van 'a szocialista brigádoknak. Las- j san kezd meghonosodni a szocialista brigádvezetők, és rajtuk keresztül a brigádta­gok rendszeres tájékoztatá­sa. A gazdasági vezetők in­formálják őket politikai, tár­sadalmi, gazdasági kérdések­ről. Véleményüket kérik ha­tározatok, döntések kialakí­tásához. Több helyen meg­szervezték a szocialista bri­gádvezetők fórumát, ezeken szó esik a nevelésről, a kö­zösségi szellem és erkölcs formálásáról és sok-sok olyan hasznos témáról, amelyek a mindennapi életben felvetőd­nek. A szocialista brigádve­zetők fórumainak otthont ad­nak a művelődési házak. A szocialista brigádmozgalom­ban élő, dolgozó munkások nagy része mindennapi mun­káján túl szabad idejének jelentős részét fordítja álta­lános politikai és szakmai is­mereteinek gyarapítására. Po­litikai oktatásban szinte va­lamennyien részt vesznek, ezenkívül a nagyüzemekben több százan a szakmunkás- képző iskolák és tanfolya­mok hallgatói. Mindinkább jellemző me­gyénkre is az a megállapí­tás, hogy „a szocialista bri­gád mozgalom tömegességéből és tudatosságából követke­zően a legnagyobb kulturá­lis tömegmozgalom". A Le­nin Kohászati Müvek szo­cialista brigádjainak kezde­ményezésére indult el pél­dául A gyermekeink korsze­rű nevelésének segítése moz­galom is, amely ma már megyei mozgalommá terebé­lyesedett. Ez ideig már több mint 4 millió forint gyűlt össze erre a számlára. W. L. (Folytatjuk) Épül, nem épül? Q lakék panasza, a tanács gondja Az idei tanácsválasztási jelölő gyűléseken a legtöbb pa­nasz azokban a községekben hangzott cl, amelyeket koráb­ban a szomszédos nagyobb településsel „összeházasítottak", közös tanácsi irányítás alá vontak. Mindenütt helyi példák­kal bizonygatták a közös sérelmet, nevezetesen azt, hogy az egyesülés csakis annak a falunak vált előnyére, ahol a kö­zös tanács székhelye van. A panaszok zöme persze alap­talannak bizonyult, hiszen egyszerű számítás is bárkit meg­győzött róla. hogy a befizetett községfcjlesztési hozzájárulás önerőből még annyi fejlesztésre sem futotta volna a kis fa­luban, amennyi a közös tanács irányításával egyébként meg­Aliké! a családjogi ! törvény módosításáról A Hazafias Népfront me­zőkövesdi járási és városi bi­zottsága tegnap, csütörtökön ankétot rendezett, ahol a családjogi törvény módosítá­sával kapcsolatos tervezetei vitattak meg a részvevők. A tanácskozáson dr. Bemdt Kornél, a Mezőkövesdi Járás- bíróság elnöke tartott vita­indító előadást. Az ankét részvevői között élénk vita alakult ki a házasság intéz­ményének védelmével kap­csolatos tervezetről; többek között arról, szükséges-e a házasulandóknak a kötelező j orvosi vizsgálat, hány év le- j gyen a házasságkötési korha­tár stb. Egy dologban azon­ban mindenki egyetértett. Az, j a vélemény alakult ki. hogy védeni kell a házasság in-; tézményét. elejét kell venni a könnyelmű, meggondolat­lan házasságkötéseiknek. Olyan, törvényre van szük­ség — nyilatkozták a rész­vevők —, amelynek betartá­sa fokozza a házasulandók felelősségét egymás iránt, és a társadalom iránt. A járásbíróság elnöke a vi­ta során hangsúlyozta: a csa­lád és a házasság védelme, a gyermek fejlődésének, ne­velésének előmozdítása széles körű, sokágú feladat. Ez igen sok esetben a társadalmi szo­kások leküzdését, az elmara­dott, helytelen nézetek fel­számolását, tehát lényegében a társadalmi problémák meg­oldását jelenti. Propagandisták tanácskozásai Október 25-én, csütört ökön tanácskozásra gyűlték össze a szerencsi járás propagandis­tái. Urban Tibor, a járási pb pmes-vezető je megnyitójában köszöntötte a propagandistá­kat. majd vázolta az 1973— i 74-as oktatási év főbb fel- j adatait. Ezután Győrik Fe- renc, a jb pmcs-munkatársa j tájékoztatta a jelenlevőket az új oktatási év előkészítéséről és az indulással kapcsolatos tennivalókról. Második napi­rendi pontként időszerű kér­désekről, feladatokról hang­zott el tájékoztatás. Ezt hoz­zászólások és kérdésék követ­ték. Ugyancsak tegnap, október 25-én tartották a mezőcsáti járásban is az alapszervezeti propagandisták első, évközi előkészítőjét. Ezen először Németh Antal, a megyei pártbizottság PMO munka­társa. A békés egymás mellett élés és az ideológiai harc címmel tartott előadást. Ezt követően Faragó Lajos a já­rási pártbizottság pmes mun­katársa az oktatási év bein­dulásával. a propagandisták teendőivel kapcsolatosan tar­tott tájékoztatót. valósult. Nem javult a kereskedel­mi és az egészségügyi ellá­tás, elhanyagoltak az utak, nem épültek meg a beígért járdák. Ilyen panaszok bő­ven akadtak a sajóecsegi je­lölő gyűléseken is. Ezúttal azonban nem minden ok nél­kül marasztalták el a falu lakói a sajókeresztúri szék­hellyel működő közös taná­csot. Jogosan tették szóvá az utak elhanyagolt állapotát, az újtelepi járdák hiányát, s más égető gondot is. hiszen az utóbbi években valóban nem történt semmi érdem­leges fejlesztés Sajóecsegen. A megválasztott új tanács jogosnak ismerte el a pa­naszokat, ám anyagi eszkö­zök híján nem ígért, nem is ígérhetett sokat, s főleg gyors javulást. A község la­kói mindössze a Kossuth ut­cai járda, a Kossuth utcát a MÁV-állomással összekötő gyalogjáró megépítésére és kisebb útjavításokra kaptak biztatást. Ez is nagy dolog volt, bizakodással néztek az új tanács, személy szerint Lengyel István tanácselnök működése elé. A tanács és a Kossuth ut­ca lakóinak az összefogásá­val a nyár elején megkez­dődött a vasútállomáshoz ve­zető gyalogjáró építése. A tanács a szükséges anyagot; cementet, sódert biztosította, a lakók pedig munkájukat, szabad idejüket ajánlották fel. A járda félig el is ké­szült. csupán a betonozás van hátra ... Másfél hónap­pal ezelőtt a Kossuth utcai lakások előtti járdaépítés is megkezdődött. A lakók csa­ládonként 200 forintot, a ta­nács pedig közel 40 ezer fo­rintot szánt erre a célra. A munka meg is kezdődött, ám néhány nap múlva abbama­radt . .. Itt az ősz, az esős. sáros időszak, bármelyik nap — mint ahogy másfél hete már volt rá példa — a hideg, fagyos idő is beköszönthet. A Kossuth utca lakói most ismét kezdik elveszíteni tü­relmüket, hiszen félő. hogy a rossz idő miatt a két jár­da mégsem készül el. s ak­kor továbbra is bokáig érő sárban kell közlekedniük. Érthető aggódással találgat­ják: épül, nem épül a két félbehagyott járda, s ismét segíteni akarnak. Társadal­mi munkában, ahogy a nyár elején tették. Am úgy tű­nik, erre nemigen van mód, mivel a tanács kőműves vál­lalkozót bízott meg a mun­ka elvégzésevei, ő pedig nem igényli az ilyen önkéntes munkát. Lengyel István tanácsel­nök így válaszol a kérdés­re: a járdaépítés csupán át­menetileg szünetel, néhány nap múlva folytatódik. Mint mondja, nincs szó megtorpa­násról (az utca lakói erre gyanakodtak), mindössze anv- nyi a magyarázat: elfogyott az építéshez szükséges ce­ment, s amíg ezt beszerzik, a vállalkozó máshol dolgo­zik. A munkát szeretnék még a nagy hideg, a fagy beállta előtt elvégezni. Ami pedig a MÁV-állomáshoz ve­zető gyalogjáró sorsát illeti, itt ez évben csupán arra nyí­lik lehetőség, hogy kaviccsal borítsák be a félig kész jár­dát. mivel a tanács a fain többi utcájában is szeretne valamelyest javítani az út­viszonyokat. Az új tanács valóban szív­ügyének tekinti a község gondjainak a megoldásai, nem tekinti mostohagyerek­nek Sajóecseget. Ezt bizo­nyítja. hogy az említett jár­daépítési munkálatokkal egv- időben teljes felújítást vé­geztek a Rákóczi úton. A mintegy 100 ezer forint ér­tékű útépítést alig egy hét alatt befejezték — minde­nekelőtt ez a pontos és gyors munka, nem utolsósorban pedig a tanács eddigi erőfe­szítései a biztosíték arra, hogy a Kossuth utcaiak ha­marosan a régóta várt jár­dán közlekedhetnek. Ez per­sze csak egyetlen gond meg­oldását jelenti a jelölő gyű­léseken szóvátettek közül. Ilyen rövid idő alatt többre aligha lehet igény, hiszen évek mulasztását pár hó­nap alatt a legnagyobb jó szándék és segíteni akarás mellett sem lehet pótolni. Ám e pár hónap eredmé­nyei alapján is úgy tűnik. Sajóecseg nem kötött rossz „házasságot" Sa.iókeresztúr- ral, s ez az együttélés, a kö­zös tanácsi irányítás a jö­vőben még eredményesebb, a községek számára még gyümölcsözőbb lesz. N. I. Egy mozdulat, egy gombnyomás az automata gépsor kapcsolószekrényén, s máris készül a Borsodi Vegyikombinát korszerű műanyagterméke: a pvc-ablakredöny. A gyár mű­anyag-feldolgozó és redőnygyártó üzemében idén csaknem 130 millió forint értékű (ér­méket állítanak elő Fotó: Szabados György

Next

/
Oldalképek
Tartalom