Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-20 / 246. szám
/ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. október 20., szombat Kállai Gyula beszéde (Folytatás az 1. oldalról) coljunk e politika útjában álló hidegháborús maradványok felszámolásáért, az imperializmust rákényszerít- sük a nemzeti szuverenitás, a gazdasági önállóság tiszteletben tartására, a belügyek. be való közvetlen és közvetett beavatkozási politika feladására. A további előrehaladás megmásíthatatlan feltételei a következők: — A Szovjetunió által meghirdetett békeprogram következetes megvalósítása minden nép, minden ember alapvető érdeke. — Óriási erőt jelent a Szovjetunió és a szocialista országok helyes külpolitikája. amely mindenkor a népek alapvető jogait és a béke érdekeit tartja szem előtt. A béke és haladás harmadik döntő eleme: a tömegek támogatása, s ennek a tömegmozgalomnak az aktivitása. — A mi feladatunk tehát az, hogy a tömegek aktivitását ébren tartsuk, meggyőzzük őket arról, hogy a cselekvő részvétel, az állásfoglalás, a jelenlét a közélet fórumain ma fontosabb, mint bármikor volt, s egyre fontosabb lesz. A Béke-világtanács, amely megalakulása óta hatalmas, történelmi jelentőségű munkát végzett, most is kellő idő' 3n felismerte, ho-zv a békemozgalom történetének új szakasza kezdődik. Legutóbb október első napjaiban Moszkvában tartottak előkészítő megbeszéléseket. Bebizonyosodott a béke-világkongresszus hivatalos elnevezése, egyben programja — „a békeszerető erők világkongresszusa a nemzetközi biztonságért és leszerelésért, a nemzeti függetlenségért, az együttműködésért és a békéért”. — A világkongresszus jó előkészítésének irányvonalai négy fő jellemzője: a széles körű együttmunkalkodás, a párbeszéd jelleg kiemelése, a cselekvés érdekében való eszmecsere és a tanácskozások nyílt jellegének biztosítása. Beszéde további részében Kállai Gyula elmondta: — A magyar békemozgalom súlyához és jelentőségéhez mérten készült fel a békeerők moszkvai világkongresszusára. Békemozgalmunk 1073. évi tevékenységének középpontjában a világkongresszus törekvéseinek hazai és nemzetközi népszerűsítése állt. — Nagy felelősség hárul azokra a küldöttekre, akik a magyar bckc- mozgalmat képviselik a békeerők moszkvai világkongresszusán. Küldötteink a béke híveinek több százezres táborát képviselik, tőlük kanták megbízatásukat. közvéleményünk mindenekelőtt azt várja, hogy a küldöttség — amely néoünk képviseletére hivatott. összetételében jól tükrözi a különböző társadalmi osztályokat. rétegeket — munkájával bizonyítsa azt az egységet, amely népünkben a szocialista haza éoítése, erősítése és a béke védelme érdekében kialakult. Beszédét így fejezte be a magyar előkészítő bizottság elnöke: — Közös dolgunk a békeerők moszkvai világkongresszusán való részvétellel ejeződik be. Máris a gondolat: az előkészítő bizottság folytassa a tevékenységét, mint a moszkvai kongresz- szus határozatainak végre- j hajtását egybehangoló testű- 1 let. 1 Ezután Sebestyén Nándor- né, az Országos Béketanács főtitkára ismertette a magyar békemozgalom sokrétű tevékenységét a moszkvai világtalálkozó hazai és nemzetközi előkészítésében, majd vázolta a világkongresszus várható programját. A moszkvai béke-világkongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos I Tanácsának elnöke. A küldöttség tagja Simkó Tstván, az Ózdi Kohászati Üzemek előhengerésze, a i szocialista munka hőse. A magyar küldöttség ked- j den utazik Moszkvába. Értekezlet Drezdában Drezdában megnyílt a Varsói Szerződéshez tartozó hadseregek politikia szervei vezetőinek kétnapos tanácskozása. A napirenden a következő kérdések szerepelnek: az ideológiai munka és a szocialista fegyveres erők harcképességének további fokozása: az imperializmus ideológiai diverziója ellen vívott harc időszerű problémái. Az értekezleten részt vesznek a bolgár néphádsereg, a csenszlovák néphadsereg, a lengyel hadsereg, a magyar néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, a román fegyveres erők és a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökei és főcsoportfőnök-helyettesei. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága nevében Kari Heinz Hoff- ; mann hadseregtábornok, az 1 NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK nemzet- 1 védelmi minisztere üdvözölte az értekezlet részvevőit. Változatlan hevességgel Ml a közel-keleti háború irptekstós - díszGktevét-áíadással A Volán 3. számú Vállalata kazincbarcikai üzemigazgatóságán nagy hagyományai vannak a szocialista brigádmozgalomnak. Negyedévenként rendszeresen értékelik a kollektívák munkáját, megbeszélik a tennivalókat. Ilyen tanácskozásra ma, október 20-án, szombaton kerül sor. Az 58 kollektíva, s az egység munkájának értékelése, a tennivalók megbeszélése most jelentős, ünnepi mozzanattal egészül ki. A város születésének 20.. jubileumi évfordulója alkalmából szervezett versenyen a Volán kazincbarcikai egysége elnyerte a tiszta, rendes üzem címet. A szorgoskodásért — amely elsősorban a szocialista brigádok érdeme — a brigádvezetői tanácskozáson nyújtják át Kazincbarcika városi Tanácsának és a tö-1 megszervezeteknek díszokle- j veiét. I Lassan harmadik hetébe lépő közel-keleti háború frontjain továbbra sem csitulnak a harcok: lankadatlan hevességgel folytatódtak csütörtökön és csak valamicskét vesztettek erejükből a péntekre virradó éjjel. Heikal, a kairói A1 Ahram főszerkesztője szokásos heti vezércikkében megjegyezte, egyelőre nem számít arra, hogy a Szíriái (Golan-) magaslatokon és a Sínai-félsziget homokjában véget érnek a csatározások. Ha Izrael elfogadná is a tűzszünetet — írja Heikal — szak azért tenné, hogy „lélegzetvételnyi időhöz jusson”. A legfrissebb — 48. számú egyiptomi katonai közlemény bejelentette, hogy a Szuezi- csatorna keleti partján heves harcok bontakoztál? ki az egyiptomi szárazföldi csapatok és izraeli alakulatok között, miután az izraeliek friss utánpótlás bevetésével megpróbálták pótolni a legutóbbi napokban a front középső szakaszán elszenvedett súlyos veszteségeiket. Az egyiptomi tüzérségi és légitámadás nagy veszteségeket okozott —, hangoztatja a kairói hadijelen- tés. A közlemény ezután arról tájékoztat, hogy az egyiptomi alakulatok folytatják a beszivárgott izraeli páncéloskommandó bekerítését és felmorzsolását. Ugyanakkor — mondja — az egyiptomi légierő sikeresen vette fel a harcot az egyiptomi alakulatokat a frontvonalon támadó izraeli gépekkel, és négy ellenséges repülőgépet megsemmisített. Egy damaszkuszi katonai szóvivő pénteken reggel közölte, hogy a Golan-front északi szakaszán a Szíriái erők 14 izraeli harckocsit és 3 ellenséges üteget semmisítettek meg. Ettől valamivel délre 7 izraeli tankot lőttek ki. Damaszkuszban péntek dél. ig nem jeleztek légiriadót, de két ízben egy-egy izraeli Phantom-gép mélyrepülésben húzott el a város felett. Fél egy tájban izraeli repülőgépek Damaszkusz nemzetközi repülőterét bombázták. Líbia úgy döntött, hogy azonnali hatállyal beszünteti az Egyesült Államokba irányuló kőolajszállítást —, közölte pénteken a hivatalos líbiai hírügynökség. Bár a katonai szóvivők egymással ellentétes jelentéseket közölnek, Bejrútban két alapvető tényezőt emelnek ki: a szíriai, iraki és marokkói alakulatok megállították az izraeli hadsereg előretörését Damaszkusz irányába. Mivel az északi fronton Tel Aviv ném tudott döntő áttörést elérni, most délre összpontosította erőit. Ezt Dajan izraeli hadügyminiszter a fronton tartott, rögtönzött sajtóértekezleten is megerősítette. Bejrútban egyéhként igen sokat várnak a diplomáciai erőfeszítésektől. Sőt, azt a véleményt kockáztatják meg, hogy rövidesen számítani lehet a tárgyalások elkezdésére. Ebből a szempontból egyértelműnek látják a Szovjetunió álláspontját. Az arab országok kommunista és munkáspártjainak képviselői élesen elítélték a kínai vezetőknek az arab népekkel szemben kifejtett ellenséges magatartását. A beiriti incidensről Október 18-án pisztolyokkal és géppisztolyokkal felfegyverzett ismeretlen személyek behatoltak a Bank of America bejrúti fiókjába, s az ott tartózkodó mintegy ötven személyt túszul ejtve, tízmillió dollárt követeltek az „arab népek harcának finanszírozására”. Követelték továbbá, hogy bocsássák szabadon a libanoni börtönökben fogva tartott palesztinokat és biztosítékot kértek szabad elvonulásukhoz. A libanoni hadsereg és rendőrség egységei pénteken délelőtt behatoltak az amerikai Bank of America pénzintézet bejrúti fiókjának épületébe. ahova négy fegyveres férfi csütörtökön számos tússzal elsáncolta magát. A merénylők és a biztonsági erők között tűzharc keletkezett, amelynek során két merénylő életét vesztette, a másik kettő pedig megadta magát. Hírügynökségi jelentések szerint a túszok közül néhányan könnyebben megsérültek. A libanoni haladó erők kijelentették, hogy az amerikai bank ellen olyan személyek intéztek támadást, akik a libanoni lakosság hazafias beállítottságát arra szeretnék felhasználni, hogy kalandor módszerekkel gyanús célokat ér lenek el. A 24 éves Amir Fakurlt elvezetik a bejrúti Bank of America-tól, amelyet társával együtt megtámadott. lörfénelmi visszapillantás MÜNCHENTŐL GLEIWITZIG 4.— Szudéta-vidék, az aperitif A müncheni szerződés megkötését megelőző tárgyalásokon, amikor Csehszlovákia sorsa tulajdonképpen megpecsételődött, az Antant nem sok érvet hozhatott fel szövetségese államhatárainak megvédésére. Erre enged következtetni Francois-Poncet, berlini francia nagykövet október 4-i jelentésének néhány mondata. A jelentésben Bonnet külügyminisztert tájékoztatta a müncheni szerződés berlini visszhangjáról, és többek között a következőket írta: „A német sajtó... nem győzi hangsúlyozni ezekben a napokban, hogy a müncheni szerződés kiindulópontja lehet egy új Európa felépítésének ... Mindegyre megismétli, hogy Franciaország és Németország között semmiféle kérdésben nincs nézeteltérés ... Felélesztette Göring úrnak egy szavát is, amely szerint olyan emberrel, mint amilyen Daladier úr, nem nehéz politikát csinálni." Kétes értékű dicséret, mint ahogy kétes értelmű önigazolás ugyanennek a levélnek a müncheni szerződésről írt összefoglalása is: „A lényeget illetően ugyan (Hitler) követelései teljesednek, de a végrehajtás módozatainak ügyében alá kellett vetnie magát egy nemzetközi eljárásnak, jóllehet élénk ellenszenvvel «. viseltetik e módszerek ellen. Nem érte el tehát teljesen azt, amit akart?" Hát igen. Nem ért el mást, csak követeléseinek lényegét! Érezte is mind az angol, mind a francia kormány, hogy a müncheni szerződés aláírásának magyarázata körül nincs minden rendben. Éppen ezért mind a két kormány, különösen Chamberlain szívesen hivatkozott arra, hogy Németország katonai erejét látva a béke megőrzése érdekében írták alá a hírhedt okmányt, azzal tulajdonképpen az európai békét biztosították. De ellentmond a fennen hirdetett, nagy német katonai potenciálnak Francois-Poncet idézett jelentése, amely — igaz, hogy négy nappal a szerződés után — így értékeli Németország katona-politikai felkészültségét, háborús lehetőségeit: „Néhány fanatikus kivételével kevés német volt azon a nézeten, hogy a szudéták megérik egy európai háború kockázatát... Azzal a gondolattal, hogy büntető hadjáratot kell vezetni Csehszlovákia ellen, még valahogy megbarátkoztak volna, de inkább lemondanak a szudé- tákról, semhogy Németországra zúdítsák az egész világot ... Bizonyosra vehető, hogy a nép lelkesedés nélkül követte volna a Fiihrert az általános háborúba." Ezeket az információkat Francois-Poncet természetesen nem a nép soraiból, hanem vezető német diplomatáktól, közéleti személyektől szerezte. Ebből is látható: ha Franciaország és Anglia az előzetes tárgyalások során határozottan közli a németekkel, hogy az érvényben levő szerződések alapján támadás esetén fegyveres segítséget nyújt Csehszlovákiának, meghátrálásra kényszeríthet- te volna az akkor még katonailag, és politikailag felkészületlen Németországot. A közreadott okmányok nem mentik a Csehszlovákiával szemben elkövetett angol —francia árulást. Inkább megerősítik. Németország akarata — a lényeget tekintve — teljesült tehát. A német monopoltőke és a lassanként fejére növő édes gyermeke, Hitler és fasiszta pártja joggal gondolta, hogy szabad kezet kapott Közép- és Kelet-Európa politikai problémáinak tetszésük szerinti rendezésére, az „Új Európa” jelszavának végrehajtásához. A diplomáciai jelentések, amelyeket a francia diplomaták küldtek ebben az időben a francia külügyminisztériumnak, egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a német fasiszta vezetők nem tekintik befejezettnek Európa „újjárendezését” a Szudéta- vidék annexiójával; Hitler világuralmi törekvéseinek végrehajtása érdekében háborúra készülődik és csak arra vár, hogy Németország katonai ereje lehetővé tegye egy nagyméretű háború kirobbantását, illetve megfelelő indokot találjon a háború megindításához. A müncheni szerződést a német vezetők általában közbeeső lépésnek, talán erőpróbának tekintették. Egyesek közülük taktikai meggondolásokból erőgyűjtő pihenőt ajánlottak a Szudéta-vidék bekebelezése után, mások azonnali további akciót sürgettek; de egyöntetűen a német fasiszta eszme győzelmének könyvelték el a müncheni szerződést. „A Reich politikai köreiben még nem tudják, mit tanuljanak a leckéből. Két különböző áramlatot lehet megkülönböztetni. A józanabb köröket rendkívül meglepte az az ellenállás, amelybe — ezúttal első ízben — a Führer akarata beleütközött... Tudomásul kellett vennie, hogy elérkezett arra a halárra, amelyen túl a külföld ellenkezése esetleg fegyveres ellenállássá változik. A magasabb politikai körökben, sőt még a legbefolyásosabb meggyöző- déses nácik között ma már egyre több az olyan, aki azt ajánlja, hogy legalábbis ideiglenesen meg kell elégedni az elért eredményekkel, meg kell pihenni, enyhíteni kell a gazdasági és pénzügyi feszültségen, meg kell egyezni a nyugati hatalmakkal... De sokan vannak olyanok is, akik azt tartják, hogy tovább kell haladni a megkezdett úton és a lehetőség határain belül érvényesíteni kell a Reichnek véleményük szerint ma még fennálló katonai túlerejét. Ezeknek az embereknek befolyását még a nemzetközi bizottságban is érezni, ahol úgy viselkednek, mintha győztesként diktátori követelésekhez volna joguk. Több alkalommal is emlékezetükbe kellett idézni, hogy a szeptember 29-i egyezmény nem német „diktátum”, hanem nemzetközi megállapodás... (A német sajtó) a Führer- nek és a brit miniszterelnöknek a müncheni értekezlet után elhangzott nyilatkozatait úgy kommentálta, mint egy meg nem támadási szerződést és kifejtette, hogy véleménye szerint mi sem áll útjában annak, hogy Franciaország és Németország ugyanilyen megegyezésre jusson. Ennek első feltétele szerinte nyilvánvalóan az, hogy Franciaország gyakorlati politikát folytasson és levonja azoknak az eseményeknek következményeit, amelyek most Európában lejátszódtak. Ebből a szempontból a müncheni értekezlet intő jel lehet a számunkra. Ha azt akarjuk, hogy az egyezmény, amely Csehszlovákiának új határokat és új helyet biztosit Európában, kiinduló pontja legyen a kontinensnek igazságos alapokon való újrarendezésére, elkerülhetetlen, hogy a nyugati demokráciák a múlt hét drámai eseményeiből levonják a szükséges tanulságokat. Elkerülhetetlen, hogy — ha kitartanak is békepolitikájuk mellett — eltüntessék belső gyengeségük okait, a lehető leggyorsabban helyrehozzák fegyverkezésük hiányait s a munka, az egyetértés és az öntudatos erő látványát nyújtsák. Csak ezen az áron fogják megkímélni Európát attól, hogy hosszabb-rövidebb idő múlva ismét a nyakába szakadjon egy olyasfajta válság, amilyent most a müncheni értekezlet megoldott ...” A józanul gondolkodó Francois-Poncet figyelmeztetése elhangzott: a fasiszta agresszorral nem tárgyalni kell, hanem erőt kell szembeszegezni vele. Szavai azonban — pusztába kiáltott szavak maradtak. Barbarits Miklós (Folytatjuk) I
