Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
1973. si«pt. 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Zűri it - sorompókkal Országunkban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kormányprogram született, amely lényegében szabad utat biztosít a leggyorsabb és a leghatékonyabb fejlesztésnek. A megyei pártbizottság, a megyei tanács kezdettől fogva nagy fontosságot tulajdonít a program megvalósításának, s igyekszik hozzá minden segítséget megadni annál is inkább, mert az élelmiszergazdasági feladatokon túl, a tájjellegnek megfelslő szarvasmarha-tenyésztés kialakítása például a hegyvidéken, a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetek egyik legfontosabb célja és gazdasági feladata. A program hosszú távra szól, s annak megvalósítása minden részletre kiterjedő felmérést, előkészítést igényelt. Ez a megyében már korábban megtörtént.: a szakmai irányító szervek kidolgozták a tervet, hol érdemes és hasznos a tejelő, vagy' a húsjellegű fajták tartása, hol lehetséges és érdemes társulásokat szervezni, milyen beruházások szükségesek stb. 9 Ma már a végrehajtás időszakát éljük, amikor a technikai haladás nagyrészt egyet jelent az álló- és forgóeszközök egyre növekvő számával, s mivel a mezőgazdaság egyre több, iparból származó termelőeszközt és anyagot használ fel, mind jelentősebbé válik a tervezett beruházások megvalósítása. Az új, korszerű beruházásokkal szemben azonban egyre nagyobb az a követelmény, hogy egyrészt univerzálisak, tehát szükség esetén másfajta termelési cél, illetve technológiai irányba is átalakíthatok legyenek, másrészt maradéktalanul feleljenek meg a célkitűzés szerinti rendeltetésüknek. Az említett kormányprogram állami rendeletekkel egészült ki, amelyek arra ösztönzik a szövetkezeti gazdaságokat, hogy növeljék a férőhelyek számát, s igazán korszerű, jól jövedelmező, vagy hústermelő tehenészeteket alakítsanak ki, esetleg, s ez a legjobb út: társulások révén is. • Megyénkben a szövetkezetek jelentős része gazdálkodik kedvezőtlen adottságok között, ahol a földrajzi, éghajlati fekvés miatt a növénytermesztés nem. de az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés igen jövedelmező lehet az említett társulások útján. Többek között a Hernád menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó tagszövetkezetek kétharmada is kedvezőtlen, területen gazdálkodik. anyagi lehetőségeik többségben az egyszerű újratermelést sem biztosítja, ezért a termelésfejlesztést nem képesek saját erőből és eszközből megvalósítani. E feszültség feloldását kedvezően befolyásolták a kormányprogramhoz kapcsolódó rendeletek, amelyek például lehetővé tették, hogy az idén a krasznokvaj- dai, a fulókércsi, a selyebi, az alsóvadászi, a vilmányi, a fel- sődobszai termelőszövetkezetek jelentős állami támogatást kaptak a szarvasmarhatenyésztés fellendítéséhez álló- és forgóeszköz-fejlesztésre, saját anyagi lehetőségeik kiegészítésére. Ezzel az állami segítséggel az érintett tsz-ek összesen 1 386 új férőhelyet tudnak létrehozni, s az idén a tervezett építkezések 70 százalékát szerették volna megépíteni. Jól tudjuk: a termelőszövetkezetek, s az élelmiszer- gazdaság szempontjából is mekkora jelentősége van, hogy ezek a férőhelyek mielőbb megépüljenek és benépesüljenek. Hiszen a ráfordított költségek megtérüléséhez is bizonyos idő kell, Ezért a területi szövetség is minden segítséget igyekezett megadni az érintett tsz-eknek ahhoz, hogy a fejlesztési támogatást megkaphassák. Azonban ma — szeptembert írunk — a beruházások megkezdésének elhúzódása, illetve az erre az évre tervezett befejezések elmaradása nagy gondokat jelent. Például: nem egy termelőszövetkezet az új férőhelyek megépülésének reményében vásárolt állatokat. Jön a tél, valahol ezeket el kell helyezni, vagy — ami még rosszabb — kis súlyban kell értékesíteni. De a határidők eltolódása más következményekkel is járhat: például az állami támogatás összegének csökkentésével, vagy megvonásával, a fel nem használt hitelkeret törlésével stb. • Gondok vannak tehát. Ezekkel számolni kell, s legfeljebb a tanulságok vonhatók le. Nevezetesen: ha nem késnek a tervdokumentációk; ha gyorsabban elkészülnek az ártámogatási okiratok; ha a MEZÖPANEL tervszerűbben szállítja az elemeket, most a megyének ezen a fontos mezőgazdasági és kiváló állat- tenyésztési hagyományokkal rendelkező vidékén az újra törekvő, a program megvalósításától oly sokat váró tsz-ek nem küzdenének építési, értékesítési gondokkal. Pedig a kormányprogram, s az ezt kiegészítő rendeletek nemcsak a lehetőséget, az állami támogatást biztosítják, hanem a zöld utat is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével összefüggő beruházásokhoz. Ügy tűnik azonban: a sorompókat, amelyek a .szabadon, zökkenők nélkül való áthaladást gátolják ezen a zöld úton, még nem nyitottuk fel mindenütt... Onodvári Miklós A figyelem középpontjában fi leninvárssi beruházási koncentráció Leninvárosban, a helyi párt- és állami szervek testületi ülésein gyakran napirenden szerepel a komplex beruházási program végrehajtása. Legutóbb a Lenínvá- rosi Pártbizottság értékelte az egyedi nagyberuházásokon folyó gazdasági és politikai munkát, s a városfejlesztés helyzetét. Az erők ésszerű koncentrálása, a magas színvonalú szervezés, a párt-, gazdasági és társadalmi szervek jó együttműködése eredményéképpen arról lehet számot adni, hogy a beruházások műszaki és pénzügyi teljesítése az eddigiek során a tervezettnek megfelelően alakult. Természetesen nemcsak a három nagy ipari beruházás áll a figyelem középpontjában. Legalább ilyen nagy érdeklődés kíséri a városfejlesztési célkitűzések valóra váltását is. Ez utóbbiról ugyancsak elmondhatjuk, hogy az ipartelepítéshez hasonlóan a város építésének üteme is megfelel a IV. ötéves tervben lefektetett célkitűzéseknek. A tanácsi lakásberuházás keretében — az utóbbi két és fél évben több mint 420 lakás készült el, az úgynevezett NIM üzemeltető lakásokból pedig 240-et már átadtak rendeltetésének. A i beruházó és az építők jó j munkáját dicséri továbbá, hogy a közelmúltban elké- j szült a 420 lakásból álló munkásszálló-negyed is. Ma 1 már egyáltalán nem okoz | gondot Leninvárosban a be- ! nullázásokon dolgozó több j ezer kivitelező elhelyezése, i Minden remény megvan I arra is, hogy az új nagy élei- ! miszer ABC-áruház építését — amely a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat saját erőből történő beruházása — december 31-ig befejezik és legkésőbb 1874 első negyedévében már megnyílik a nagyközönség számára. Ugyancsak jó ütemben halad a 16 tantermes általános iskola beruházásának előkészítése. Az új oktatási intézmény építését várhatóan 1975 első felében fejeíik be. Még egy kedvező hír: az év végére elkészül az új, 24 munkahelyes rendelőintézet kiviteli tervdokumentációja, s legkésőbb 1974 első negyedévében a megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hozzáfoghat a rendelőintézet építéséhez. Presztízskérdés is, hogy jól sikerüljön I tizennegyedik fdpréba Megoldatlan bérproblémák a folyamatos acélöntömüben A folyékony acéllal teli üstöt cipelő, speciális szállítókocsi lassan, méltóságteljesen halad a kemencétől az öntőmű felé. Az öntőpadon lángálló munkaruhába öltözött emberek, szálön tők várják a mintegy 1600 fok meleget árasztó szállítmányt. Mindenki a helyén áll. feszült percek ezek. Az Ózdi Kohászati Üzemek augusztus 29- en felavatott folyamatos acélöntőművében szám szerint a tizen negyedik öntés, s ahogy az itteni emberek fogalmazzák, a tizennegyedik főpróba. Csak altkor enged fel a feszültség, ha a száz tonnás adag utolsó kilogrammja is kifolyik az üstből, s acélbugává dermedve a hűtőpadra keiül. Korszerű a berendezés. fiatalok, most tanulnak az emberek is. Olyan értelemben is fiatalok, hogy az üzem dolgozóinak 80—85 százaléka 35 éven aluli. Presztízskérdés is. hogy az öntés jól sikerüljön, azon túlmenően több millió forinttal vékonyíthatja, vagy vastagít- hatja a vállalat „erszényét” a siker, vagy a sikertelenség. * A csaknem 400 millió forintos beruházással megvalósított folyamatos öntőmű lelke a két, egymás mellé tolt ruhásszekrény méretét alig meghaladó, úgynevezett fővezérlő szekrény. Barta Endre üzemvezető magyarázza: — A folyamat irányítója, egyetlen ember mikrofonon és karjelzésekkel utasítja az embereket. A szekrény műszerfalán ugyanis az egész bonyolult öntési folyamat minden mozzanata figyelemmel követhető. Az öntési sebesség. a szál húzási sebessége a koldllavíz bemenő és kimenő hőmérséklete, az olajozás, a zsírzás és nehéz lenne felsorolni mindazt, ami befolyásolja a minőséget. Mi mindenre kell figyelni ? A csapolási hőmérsékletet. Tíz Celsius fok eltérés is lényegesen befolyásolhatja a minőséget. Alapvető feltétel, hogy az üstben kiegyenlítődjék az acél hőmérséklete, ne legyen eltérés az alsó és a felső rétegek között, — Mik az első két hét tapasztalatai? — Az üzem felavatása óta minden öntés jől sikerült. Persze, nem kell elfelejteni, hogy még két-három hónapig tart a próbaüzem, a betanulás. Ezalatt természetesen több hiba is előbukkanhat. Kiderült például, hogy a hű- tőpad hidraulika rendszere módosításra szorul. Egyelőre csak két műszakban dolgozunk, fokozatosan térünk át a négy műszakra. A jövő héttől naponta már két adagot öntünk. Év végéig pedig 40 ezer tonnát szeretnénk leönteni. a tőkés piacon ugyanis nagyon kedvező árat fizetnek termékeinkért. * Száz perc sem kellett hozzá, kiderült, hogy nemcsak az öntés kezdete, hanem a befejezés is jól sikerült. A méretre vágott bugák már a hű- tópadon sorakoznak, az emberek lassan kihámozzák magukat vedőöltözetükből. Többen ismerősök, két hónapja a felkészülésről készítettem velük riportot. Rögtön a lényegre térnek. Nemhiába aggódtunk már két hónappal ezelőtt a bérezésünk miatt. Azt tudtuk, hogy többet vállalunk, nagyobb felelősséget, de azt nem, hogy mennyi pénzért. Kiderült, hogy többen vesztettek a cserén — mondja Csákánvovszki Sándor szálöntő. egyben művezető-helyettes, s a többiek egyetértőén helyeselnek. Az üzemvezető asztalán egy dossziéra való papír a bizonyíték, hogy a probléma élő. s foglalkoznak a témával. — A személyi alapbért mindenkinél felemelték ugyan, ennek ellenére a bruttó jövedelem 35 dolgozónknál csökken. Az acélműben és az öntöcsamokban magasabb volt ugyanis a különböző pótlékok, mozgóbérek összege —; magyarázza az üzemvezetői — Nem mindenki kerülhetett ide. orvosi és pszichológiai vizsgálatokkal válogattuk ki az embereket. Másodpercek tört része alatt kell dönteni, s egyetlen rossz mozdulat kimondhatatlan károkat okozhat. Aki megfelelt, s aki vállalta a sok tanulást, s a nagyobb felelősséget, méltán számít nagyobb anyagi elismerésre is... Az öntőmű dolgozói továbbították bérsérelmüket az illetékes helyekre, az illetékes szervekhez. Reméljük, az orvoslás gyorsabb lesz. mint amennyi időt a mostani bérnormák kidolgozására fordítottak! Tóth István „Ki mint vet, úgy arat..." Az időben történő talajmü- velés, talajelőkészítés jelentősége napjainkban sem csökkent, amikor korszerű agrotechnika, nagyhatású növény- védőszerak, modern gépek, sokféle, az éghajlati és klimatikus viszonyokat jól bíró vetőmag áll a növénytermesztők rendelkezésére. A földeken javában tart a betakarítási munka, de a tarlókon, nem sokkal az aratás után megjelentek traktorok; készítik elő a magágyat a jövő évi fprmés. az úi vetés alá. Termelőszövetkezeteink gazdái, növénytermesztői tisztában vannak a „Ki mint vet, úgy arat" — mondás igazságával, s megyeszerte nagy lendülettel kezdtek hozzá a talajműveléshez. Az időjárás kedvez ennek a munkának, bár a csapadékra nagy szükség lenne már. Az őszi vetések alá való talajelőkészítéssel a mezőkövesdi, mezőcsáti. miskolci járásokban haladnak az élen, hiszen itt hamarább kezdődött a betakarítás is, de az egész megye területén bárhová megyünk most, mindenütt élénk, mozgalmas a határ; folyik az őszi érésű növények betakarítása, s miközben a szövetkezetek gazdái számba veszik, miből mennyi termett, az idén, reggelenként újabb és újabb gépeket indítanak a határba, hogy jó előkészitő munkával megalapozzák a jövő évi még jobb termést. Fotó: I-aczó József Szaporodnak a barázdák