Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-08 / 210. szám
1973. sxept. 8., szombat ÉSZAK-MAGYAROS SZAG 5 A tavalyinál riött az aratás, de hamarabb fejeződött be, s a gazdaságok a vártnál nagyobb termést takarítottak be. A megye termés eredményeiről és a vetőmagellátásról tartott tájékoztatót Szabó József, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat igazgatója, — kit az eredmények felől faggatunk. — Az ő&zibúza átlagtermése — válaszolt — soha ilyen magas nem volt. A megyei átlag 31,3 mázsa/hektár, amely a tavalyitól 15 százalékkal jobb, és az országos átlagtól csak 3,5 mázsával marad el. Hasonló a helyzet tavaszi árpából, amely szintén magasán teljesítette a tervet. Az őszi vetések előtt viszont a helyzet már. nem a legkedvezőbb. A száraz nyár vége nagyon nehezíti a talaj előkészítési munkákat, másrészt a mezőgazdasági üzemek egy része még közvetlen is veszélyezteti a jövő évi termést. Miről is van szó? Ebben az esztendőben a tavalyi statisztikához viszonyítva 100 vagon vetőmag eladatlan maradt. Mennyiben hátráltatja ez a következő termést? — Nagyban — válaszolta Szabó József. — Az országos állagtól így is el vagyunk maradva. A MÉM Megyei Tervbizottsága 50 százalékban jelöli meg a vetőmag felújítását, de sajnos, a megyében a 30 százalékot sem érjük el. Ez azt jelenti, hogy a termelők ötöd és hatodfo-, kú szaporulatot vetnek el és ezek terméskilátásai messze a mostani átlagok alatt maradnak. A kimutatás értékesítő vállalat tíz búzafajtát kínál eladásra. Ebből a két korai — Rannája ér, Kiszombori — a vetésterület 14 százalékát, középkoraiak — Bezosztája és társai 67 százalékát, a középkésőiek 19 százalékát foglalják el. Megfelel ez az arány az előírtaknak? — Sajnos, nem —. Megyénk éghajlati sajátossága hívja fel arra a figyelmet, — az aratás eltolódása érdekében —. hogy a korai fajtákat részesítsük előnyben. Ezzel szemben nálunk a viszonylag többet termő Mi- ronovszkaját és Kavkázt kedvelik, pedig elég egy száraz nyár és a koraiaktól is kevesebbet teremnek. A szaporító gazdaságolt az idén sokat panaszkodnak, hogy a megtermelt vetőmag gabonát nem veszi át szokott mennyiségben a vállalat, és ezért étkezési búzaként kell értékesíteniük. Mi ennek az oka? — Mi már egy évvel korábban felmértük az igényeket. A szaporító gazdaságokkal erre a mennyiségre szerződtünk. A szerződésbe foglalt készleteket azonnal átvettük, de a megtermelt fölösleget sajnos már nem tudtuk. Ennék oka egyrészt, hogy jó néhány termelő üzemünk a megrendelt vetőmagmennyiséget visszamondta, másrészt az idén exportra nem szállítottunk. Mi is kíváncsian várjuk, hogy ezek a termelőszövetkezetek, akik megrendelésüket visszavonták, jövőre majd milyen terméseredményeket érnek el? A jelenlevő nagyarányú lemondásokat a zárt rendszerek elterjedésével magyarázzák, de visszatetszést szült, hogy ugyanezek az üzemeli a vitathatatlanul legkorszerűbb technikai eljárások mellett még mindig nagy kiterjedésű gabonatábláikra erősen leromlott magot vetnek. K. I. A KFRMI jármű- és mezőgépipari osztályának szakemberei e műszeres vizsgálatok befejezése után megkezdték az új 75 lóerős VÁZ—3103-as típusú Zsiguli teherpróbáját. A vizsgálatok sorón, szélsőséges körülmények között üzemeltetik a gépkocsit, mérik a végsebességet, a fékek hatékonyságát és a gumikopást is. Képünkön: a KÉR Ml szakemberei a budai hegyekben terepen nyúzzák az új Zsigulit. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalatnál — az NSZK-bcli Anker céggel együttműködve szalagrendszerben gyártják az „Anker- F-8”-as típusú legmodernebb pénztárgépeket. A vállalat saját fejlesztésű gépekkel is készül a világpiacra, többek között a pincérek részére készülő számlázógéppel, nyugtanyomógéppel, valamint automatikus szedőírógépekkel. Képünkön: Szabó Györgyné a csomagolás előtt ellenőrzi az Ankcr-F-8 típusú pénztárgépet. Termesztés fóliaház alatt Bevált a fóliasátrak alatt történő zöldségtermesztés Mezőkövesd ás Vidéke Áfész szakcsoportjaiban. A tagság ily módon 560 ezer forint bevételhez jutott ebben az évben. Éppen ezért olyan döntés született, hogy jövőre több, mint kétszeresére növelik az e célra alkalmas földterületet. Ez azt jelenti, hogy 1974-ben 22 ezer négyzetméteren termesztenek fóliasátrak alatt primőr zöldségféléket. A szakcsoportok, az ez évi eredmények alapján tovább korszerűsítik a zöldségtermesztést. Ügy tervezik, hogy a fóliasátrait nagy részét té- liesítik, ugyanis kétsoros fó- lia takarót alkalmaznak, és olajtüzelésű kályhákat helyeznek üzembe. Az áfész vezetői úgy is támogatják a szakcsoportokat, hogy tagjai részére öntözőberendezéseket szereznek be nagykereskedelmi áron. A megyei NEB tapasztalatai Miért rosszak Jobb együttműködést a vállalatok között! Borsod menye állapota, az úthálózat korszerűsítésével kapcsolatos tennivalók megvitatása mostanában gyakran szerepel a különböző megyei vezető szervek tanácskozásainak a napirendjén. Nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott a témával, s a többi között megállapították: ahhoz, hogy számottevő mértékben és az eddiginél gyorsabb ütemben javuljanak a megye útviszonyai, elsősorban a rendelkezésre álló technikai és pénzeszközök hatékonyabb fel- használására van szükség. Nem véletlen, hogy a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén a minap éppen egy ilyen irányú, most véget ért vizsgálat tapasztalatait összegezték. A NEB szakemberei számos beruházó és kivitelező egységnél, tanácsi hivatalban és a KPM Igazgatóságnál, nem utolsósorban, pedig az útépítési, felújítási munkák helyszínén végeztek széles körű vizsgálatot. Arra kerestek választ, hogyan gazdálkodnak az említett szervek a részükre.biz- tosítolt pénzzel, milyen színvonalon látják el kivitelező és fenntartó tevékenységüket, betartják-e az útépítésre, felújításra és karbantartásra vonatkozó technológiai valamint minőségi előírásokat. Elöljáróban annyit: megyénk 5763 kilométernyi úthálózatából jelenleg csak mintegy 730 kilométer felel meg a forgalom támasztotta követelményeknek. 1150 kilométer csak bizonyos korszerűsítés, az utak zöme, 3380 kilométer pedig csak átépítés után mondható jónak. A számokból egyértelműen kitűnik. hogy Borsod útjai — az elmúlt két évben tapasztalt javulás ellenére is — elhanyagoltak, rosszak. Ezt állapította meg korábban a megyei tanács, s a NEB vizsgálata is. Cseppet sem örvendetes tények ezek, hiszen azt jelentik, hogy megyénkben évente mintegy 30 millió tonna áru és közel 160 millió utas fuvarozása, közlekedése ilyen balesetveszélyes úton történik. S különösen nem megnyugtató a jövőre nézve. Útjainkon a forgalom, a gépjárművek száma állandóan nő, a fejlesztés és ezen belül az útburkolatok felújítása azonban nem tud lépést tartani az igényekkel. A lemaradás oka elsősorban a szűk anyagi lehetőségekben keresendő. A tanácsok és a Közúti Igazgatóság rendelkezésre álló pénz, — amiből az utak fenntartását, fejlesztését tudnák biztosítani — évTŐl évre csökken. Ezzel magyarázható, hogy a kivitelezést végző vállalatok csaknem kivétel nélkül szabad kapacitással rendelkeznek, korszerű gépeik, berendezéseik megbízás hiányában sok esetben kihasználatlanul állnak. Az említett, ok mellett — mint azt a NEB vizsgálata kiderítette — számos más körülmény is hátráltatja a fejlődést, a megye úthálózatának gyorsabb ütemű javulását Évek óta visszatérő probléma például, hogy a kivitelező vállalatok nem fordítanak kellő gondot az útpadkák és a vízelvezető árkok szakszerű kezelésére. Ilyen jelenséggel helyszíni ellenőrzésük során gyakran találkoztak a népi ellenőrök. A 3. számú főközlekedési út Szikszó—Forró-Encs közötti szakaszán rosszul építették a padkát: a közúzalékot az ottlevő fűre terítették és behengerlését is szabálytalanul végezték. Hasonló a helyzet a 35-ös út Nyékládháza —Sajószöged közötti szakaszán, ahol a padka sok helyütt magasabb az útnál, emiatt a víz nem tud elfolyni. Az eredmény: rövid idő alatt kátyúk, gödrök keletkeztek a burkolaton. Még súlyosabb a helyzet Sátoraljaújhely útjainál. A város csaknem válamennyi útja elhanyagolt, a padkák 10—30 centiméterrel magasabbak a megengedettnél. Emiatt sok helyen maguk az utcák töltik be a vízelvezető árkok szerepét. (Kedvezőtlenek tálatok az útépítéshez, korszerűsítéshez használt anyagok minőségét illetően is. Gyakran hangzik el panasz a kivitelező vállalatok részéről amiatt, hogy gyenge a bitumin kötőképessége, emiatt az útburkolatok a járművek alatt hamar felgyűrőd- nek, s az alapozás is gyorsabban fellazul, tönkremegy. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy a megye kőbányái által termelt kő és nemeszúzalékok a szennyezettség miatt nem felelnek meg az előírásoknak. Pedig éppen ezek minősége határozza meg a kivitelezés milyenségét, az utak tartósságát. Az említett hibák következményeit, gépkocsin vagy autóbuszon utazva nap mint nap tapasztaljuk. Bosszankodunk, ha zötyköl vagy a kátyúkat kerülgetve részeg módjára imbolyog, s ide-oda dobál bennünket a busz, nem éppen hízelgő a véleményünk, ha a kocsi sáros lével telt gödörbe fut és ruhánkat foltokkal éktelenül. Legtöbbször azonban a gépkocsivezetők és a fuvarozó vállalatok szidják az utakat és az útépítőket, mivel járműveik gyakran szorulnak javításra a rossz utakon szerzett meghibásodás miatt. Ám arra már kevés vállalatnál gondolnak, hogy az útrongá- lást legnagyobb mértékben éppen ők idézik elő. Túlsúlyos járműveikkel — a 3. számú Volán autóbuszainak 59,7, az EPFU miskolci egységénél a járművek 38 százaléka túlsúlyos — mérhetetlen károkat okoznak a megye közútjain. Úthálózatunk rűsítéséhez — mint az a fentiekből is kitűnik — tehát nem csupán több pénzre van szükség, bár kétségtelen, ez a legfontosabb. Az eddigi ilyen témájú tanácskozások, s a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata is megállapították: a jelenlegi anyagi feltételek mellett is számos lehetőség van arra, hogy az érintett szervek, vállalatok hatékonyabban használják fel pénzeszközeiket, gépi berendezéseiket, gyorsabb ütemben és jobb minőségben javítsák a megye útjait. A bizottság arra hívta fel a kivitelező vállalatok figyelmét, hogy az eddiginél következetesebben tartsák be a műszaki előírásokat, mindenekelőtt az utak állapotát döntően befolyásoló padkaépítési technológiát. Ugyanakkor intézkedést kezdeményezett a kivitelező és a kőbánya vállalatok között évek óta húzódó viták rendezésére, a megfelelő minőségű útépítő anyagok biztosítására. N. I. Tábor Telkibányán Az iskolai év megkezdésével sem néptelenedik el a telkibányai sátortábor, amelyet az idén nyáron létesített az Encsi Járási Üttörő Elnökség. Szeptember 29-én, a Néphadsereg Napján egésznapos akadályversenyt rendeznek a járás úttörő munkásőrszázada, a szemerei és hidasnémeti úttörő határőr rajok részvételével. A táborban jól felszerelt konyha, étkező helyiség várja az úttörőket, s a gyerekek legnagyobb örömére fürdőmedencét is létesítettek. Jövőre kis faházikókat építenek a tábor területén. Erőteljesen fejlődik Elkészültek a szomszédos Kelet-Szlovákia távlati fejlesztési tervei. A 2000-ig hátralevő esztendőkben még nagyobb és gyorsabb méretű lesz az iparosítás, s gyorsul a városiasodás üteme. A tervek szerint Kelet-Szlovákia fővárosának, Kassánál? 2000- Ig, több mini 300 ezer lakosa lesz. A jelenlegi városfejlesztési tervek, a közművesítés máris úgy alakul, hogy számol a lakosság megduplázódásával. Több más város is erőteljesen fejlődik az elkövetkező években Kelet-Szlovákiá- ban. Eperjesnek 2000-re a tervek szerint 130 ezer, a Tátra alján levő kisvárosnak, Poprádnak 66 ezer, Iglónak 47 ezer lakosa lesz. Rozsnyó, Bártfa. Tőketerebes és Ho- monna is a nagy fejlődés előtt álló városok közé tartozik. AÜTOSOK, MOTOROSOK, FIGYELEM! A Sajókaza és Vidéke ÁFÉSZ Vadna—Szilvásvárad—Eger útvonalon — Dédestapolcsány bejáratánál — üzemanyagtöltő állomást üzemelteti Mindennap reggel 6-tól 18 óráig áll a tisztelt fogyasztók rendelkezésére. ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE Jót vizsgázlak az új fajiak V eiőmag van, igény nincs
