Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

1973. szept. 6., csütörtök BOGÁCSON 25 éve alakult a termelőszövetkezet. Termé­szetesen mégünneplik a jubi­leumot, valaki ünnepi beszé­det is mond majd. Ennek a negyedszázadnak az összefog­lalójában sok-sok sikertelen­ségről, küzdelemről is szót kell ejtenie annak, aki vál­lalkozik a történetírásra. Ne­hézkesen indult a szövetkezet szekere, s bizony még ma sine« a célegyenesben. Es ez nem a tagságon múlik. — Ha rajtuk múlna, a bo­gácsi és a bükkzsérci embe­reken, akkor a termelöszö- vetkc...t nem itt tartana már. Törekvő, dolgos emberek lakják mind a két falut. Így mondja az Uj Elet Tsz elnöke, Nyeste István, aki két hónap híján egy eszten­deje viseli tisztségét. — Mostohák a körülmé­nyeink. A határ dombos, földjeink nyolc aranykorona értékűek. Két évvel ezelőtt szanálni kellett a szövetkeze­tei. a hitelt üt éven keresztül töri észtjük. De lássuk csak, mije is vari a gazdaságnak, amelynek 230 dolgozó tagja nagy erő­feszítések árán igyekszik sta­bilizálni szövetkezéséi’. Van 2282 hektár földjük, amely­nek nagy része szántó, egy kisebb része szőlő, egy há­nyada jól müveit, erdő. egy darabja legelő. Van továbbá 1300 anyajuhuk, 230 szarvas- marhájuk, 0 millió forintos részvényük a Mezőségi Ser- téskombinátban és van egy többé-kevésbé működőképes gépparkjuk. Ezzel gazdálkod­nak. Az elnök részletesen is­merteti a módot: — Hétszáznyolcvan kataszt- rális holdon búzát 'vetünk, 50 holdon árpát. Szeretnénk, ha október 20-ra földben lenne a mag. A búz,a nem termett valami jól az idén. 13 mázsát arattunk holdanként, az árpa jobb volt. A szemre szükség van, tehát most is vetünk. Százhúsz holdas borszőlőnk területét növeljük. Áz Egér- Gyöngyös vidéki Borgazda­ságnak adjuk el a szőlőt, és nem járunk rosszul. Három év alatt megdupláztuk a sző­lőterületet. Megéri. Termel­tünk az idén 20 hold káposz­tát es 35 hold mákot. Azelőtt volt paradicsom és paprika is, de nekünk előnyösebb, ha helyette szőlőt telepítünk. Amikor az állatánományról van szó, az elnököt két do­log lelkesíti. . — Most. növeltük a juh­állományt. A szaporulatot pe­cs e n y ebá r á n y 1 ;én t értékesít­jük. exportáljuk. Jó árat ka­punk érte. A gyapjúértékesí­tés is jelentős jövedelmet hoz. A pestji út mentén épülő ser­téskombinátban kilenc mil­lió “forintos érdekeltségük van. jövőre már innen is vár­ható bizonyos haszon. A TERMELŐSZÖVETKE­ZET három melléküzemágá­nak létrehozása abból a tö­rekvésből fakadt, hogy ezek /mellett a gyenge minőségű földek melleit minden kínál­kozó lehetőséget ki kell hasz­nálni, a legvadabb csikót is meg kell lovagolni. Az ered­mény — sajnos — nem olyan, mint amilyet várlak. — Mészégetéssel foglalko­zunk. Tíz embernek ad mun­kát ez a tevékenység. Nép­szerű foglalkozás, jól keres­nek vele az embereink, de a szövetkezetnek nem kifizető­dő. Van egy fafeldolgozó üze­münk is. Szerszámnyeleket gyártunk és fűrészelünk. Az innen származó jövedelem a kevésnél is kevesebb. Vörös- követ. bányászunk. És ez az. aminek tan jövője, amit. folytatnunk kell, ha tovább tudjuk növelni a munka ter­melékenységét. A szövetkezet a múlt évet már veszteség nélkül zárta, a kilátások az idén sem rosz- szabbak. A tagság jövedelme tavaly 20 ezer forint volt, hogy mennyi lesz az idén, azt. még nem tudni. Kevesebb semmi esetre sem Amikor egy üzem talpraállásáról be­szélünk, akkor mindezek ,ió eredménynek számítanak. Ér­tékelik is ez,t mindenütt, ahol érdeklődnek az Ü.i Élet sor­sáról. Nyeste István jólesöen nyugtázza, hogy mennyi se­gítséget kapnak a járási és a megyei szervektől. Jó taná­csokat. biztatást. És ez ilyen­kor többet számít, mint bár­mikor, amikor nagyobb a si­kerekből adódó önbizalom. De Bogácson megvannak a saját elképzelések, tervek is: — A természeti adottságok okozta hátrányokat csak úgy tudjuk kompenzálni, ha ja­vítunk az alkalmazott, agro­technikán. Minden munkát időben kell elvégeznünk, mert a késés nálunk súlyosabb kö­vetkezményekhez vezet, mini másutt. A munka- és üzem- szervezést, magasabb szintre kell emelnünk. Erre több gondot fordítunk a jövőben. És nagyon fontos, hogy javí­tani tudjunk az üzletszerve- zésen. Vannak sajnos olyan tapasztalataim, hogy az üz­leti partnereink egy l»?ssé tar­tanak még a termelőszövet­kezetünktől, éreztetik velünk, hogy két éve szanálni kellett a gazdaságunkat. Sajnos, né­ha ilyenen is áll, vagy bukik egy üzletkötés. Hogy meg­szabaduljanak az előítéletek­től. véghez kell vinnünk el­képzeléseinket. HA ÍGY LESZ, biztosan si­kerül. Megérdemelné már az Üj Élet tagsága. Lévay Györgyi | ÉSZAK-,( Kaptár 1973. szeptember 6., csütörtök A nap kelte 5.08, nyugta 18.16 Arakor A hold kelte 14.57, nyugta 23.31 urakor Névnap: Zakariás Látványként is Vonzó épü­let az a modern, különös gonddal tervezett víztorony, aminek az építését ezekben a napokban fejezik be Szege­den, az újszegedi részen ki­alakított tudományos komp­lexum, a Központi Biológiai Kutató Intézet és a hozzá csatlakozó létesítmények te­rületén. A víztornyot egyéb­ként rendkívül rövid idő alatt, a legmodernebb építési eljárások alkalmazásával ké­szítették el az építők. Várható időjárás ma estig: derült, száraz idő. Éjszaka gyenge légáramlás. Napközben megélénkülő délkeleti szél. ! Meleg marad az idő. Várható iéklet 27—32 fok között. !- SZOCIALISTA SZERZŐ­DÉST kíván kötni a diósgyőri asas Bartók Béla Művelő- isi Központtal a miskolci ábor Áron Kohóipari Szak- Őzépiskola. A művelődési jizpontnak két oktatási in- jzménnyel, a 100-as és a 16-os szakmunkásképző in­tézetekkel már évek óta van zocialista szerződése. legmagasabb nappali hőmér­— Sikerrel szerepeltek a ma­gyaros készétel konzervek a napokban véget ért prágai magyar mezőgazdasági és él c lmisze rga zdasági kiállítá­son. Szeptemberben egyéb­ként Bécsben, Kölnben, Brüsszelben, Veronában ren­deznek kiállításokat és bemu­tatókat magyar kolbászból, szalámiból, vágott baromfi­ból, készétel konzervek bőL Biokémiai vániiorgyüés — Készül a szüretre a tállyai iártfai Szabó Gyula Szak­szövetkezet. A tagság szőlői­nek terméséből 9000 hektoli­ter, a közös nagyüzemi szőlő­ből 1500 hektoliter mustra •kötöttek értékesítési szerző­dést, s az idén 500 mázsa — HETVENÉVES FENNÁL­LÁSÁT ünnepelte a szomszé­dos Kelet-Szlovákiában levő, rozsnyói bányászati múzeum. Közép-Európában ez az egyik lenrórtiuu ­Tegnap megkezdődött a 14. biokémiai vándorgyűlés Sze­geden. Dr. Gerendás Mihály. Kossuth-dí jas biokémikus be­vezető előadásában méltatta a 80. születésnapját ünneplő Steen t-Györgyi Albert, ma­gyar származású, Nobel-di.jas biokémikust, aki a C-vita- mint paprikából éppen Sze­geden állította elő, A tanácskozás egyebek kö­zött foglalkozik a rákkutatás- Sal. a mozgás létrejöttében szerepet játszó kémiai folya­matokkal. vérbiokémiával, gyógyszer-biokémiával, ö.sz- szesen csaknem hatvan elő­adás hangzik el. (Tudósítónktól) A 3. sz. ÉPFU-nál már ha­gyomány, hogy az üzemegy­ségtől nyugdíjba ment. dolgo­zókat időnként vendégül lát­ja az egység szakszervezeti bizottsága. Most is egy ilyen , találkozóra került sor. Hut- | n.yik László szb-titkár üdvözlő j szavai- után Lénárt József igazgató tájékoztatta a nyug- j díjasokat az, elért gazdasági eredményekről, a tervekről, a feladatokról. Ezután ' a vendégek és a vendéglátók autóbuszra szán­lak éis meglátogatták az üzemegység jelenleg épülő új műszaki és-forgalmi telepét. A 130 millió forintos beru­házással épülő telepen na­gyon sok látnivaló akadt. A nyugdíjasok nagy elismerés­sel nyilatkoztak, s gyakran ismétlődött a sóhaj: „hej, ha mi is ilyen körülmények kö- j zü'it dolgozhattunk volna ...” j Szerdahelyi Józsi bácsi kü­lönösen a lakatosműhely iránt érdeklődött: milyen lesz az. új. milyen gépeket, [elszere­léseket kap. Érthető is. hi­szen 1964-ig. nyugdíjba vonu­lásáig mint lakatos/dolgozott az ÉPFU-nál. Nikházi Árpi báftsi a feleségével jött el a találkozóra, mindketten a vál- , lalat dolgozói voltak, s az üzemegységnél az ő brigádja volt az úttörője a munkaver- i seny-mozgalom megteremte- ■ sének. Magyar János bácsi szintén az ÉPFU-tól ment nyugdíjba 1968-ban. A gumi- javító műhelyt vezette és a nagy fejlődés őt is meglepte. Délután Csinkéskútra lá­togattunk. ahol kiadós ebed várta nyugdíjasainkat, majd a szép környékkel ismerked- tunK. Molnár Lajos Az intenzív, zárt tartási rendszer megköveteli, hogy az állatok számára — életko­ruknak megfelelően — opti­mális körülményeket biztosít­sunk. A sajóvámosi Arany­kalász Termelőszövetkezet sertéstenyésztő telepéről a hamarjában látottak alapján is elmondhatjuk: a tsz veze­tői, s a telep dolgozói körül­tekintő gondoskodással tö­rődnek áz állategészségügy, a higiénia minden feltételének megteremtésével. Ha pedig részletesebben is betekintünk a termelőszövetkezet állatte­nyésztési programjába, meg­győződhetünk róla: itt terv­szerű fajtakiválasztás, cél­tudatos tenyésztői munka fo­lyik. Nádi Gyula, a megyei ál­lattenyésztési fel ügyel őség munkatársa, akivel Sajóvá- mosra eg.v érdekes esemény alkalmával utaztunk, miköz­ben szakszerű magyarázatot adott a sertésprogram meg- valósí tása • érdekében kifej tett az egész megyét átfogó mun­káról. azt is elmondta, hogy a sajóvámosi termelőszövet­kezet az utóbbi években mind jobban „nevet szerez” a he­lyi viszonyoknak, tartási tecn- nológióknak legjobban meg­felelő ten.vészfajták kiválasz­tásában. A megyében és a megyén kívül is számos ter­melőszövetkezet és mezőgaz­dasági nagyüzem sertéste­nyésztésének alapja a sajó- vámosi törzsből kiválasztott és vásárolt, tenyészkan. Most is ilyen eseményre került sor: a megyéből több termelőszö­vetkezet és állami gazdaság állattenyésztő szakembere adott Vámoson találkozót és rendezték meg a számunkra is igen érdekesnek ígérkező vásárt. A munka természete­sen az állal tenyésztési fel­ügyelőség tudtával és szak­mai irányításával folyt. Nádi Gyula elmondta, hogy a fel­ügyelőség a tenyésztő ’ tele­peken tartott minden sertés­ről (apa- és anyaállatokról) Termelőszövetkezeti szakemberek a legmegfelelőbb állatokat válogatják főkönyvet vezet és abba minden adatot bejegyeznek. Tehát a vásár alkalmával a vevőnek (mondjuk egy ter­melőszövetkezetnek, amely egy fl.i sertésfájtát akar meg­honosítani) ajánlást adnak, hogy melyik tenyésztelep apa-, vagy anyaállata a legj alkalmasabb erre. Megyénkben korábban négy, államilag ellenőrzött apaállat nevelő tenyészet volt, most csak kettő van (a sajó- vámosi és a harsányt), ame­lyek a kiváló tenyésztői .mun­kával országos elismerést vív­tak ki. E két törzstenyészeten kívül még további nyolc te­lep munkáját kísérik figye­lemmel, s a legjobb ered­ményt elérő kettőből újabb apaállat-nevelő tenyészet lesz. Ily módon a megyei, de a megyén kívüli sertéstelepek tervszerű tenyész-utánpótl á- sát az államilag ellenőrzött telepekről biztosítani lehet. — A fő cél — mondta az állattenyésztési felügyelő —, olyan szilárd, szervezetű te- nyészanyagot biztosítani, amely kibírja a modern kom­binátokban való zárt tartást, adja a kívánt szaporulatot j és megfelelően növekedik. Nagyon fontos a takarmány- j hasznosulás is. 1964-ben egy \ tenyészkan 54 hízékonysági pontot ért el. a tervszerű tenyésztői munka, nem utol­sósorban a korszerű techno­lógia eredményeként az wtób- ! bi két év alatt' az ellenőrzött állatok már 80 hízékonysági pont fölöttiek. Az átlagos na­pi súlygyarapodás a korábbi 550 grammról már 707 grammra növekedett. így 210 napról 181 napra csökkent a 90 klogrammos súlyig a hiz­lalás* napok száma. j Az eredmények elérésében nagy részük van a sajóvámo­si Aranykalász Tsz szakem­bereinek, akik a legjobban bevált technológiát alkalmaz­zák. bátran törekednek az, újra. de — mint Nádi Gyula mondatta — elsősorban: szív­vel-lélekkel végzik munkáju­kat. Onodvári Miklós Fotó: Laczö József HÉTFŐ ÓTA vörös és nemzeti színű zászló leng Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Ház homlokza­tán. És az ünnepi zászlódísz minden reggel tizennyolc— húsz év körüli fiatalokat kö­szönt. , Zászlódíszt öltött Miskol­con a Molnár Béla Ifjúsági Ház és a városi sportcsarnok bejárata is, ahol — ugyan­úgy. mint az Ady Endre Mű­velődési Házban — hétfő óta sorozzák a sorköteleseket. — Szeptember 3-tól soroz­nak Miskolcon kívül Özdon, Kazincbarcikán és Sátoralja­újhelyen is — tájékoztat: Ma­gyar József alezredes, a Bor­sod megyei Kiegészítő Pa­rancsnokság vezetője, aki in­vitál is. hogy tekintsük meg az egyik sorozó bizottság munkáját. Szabó Miklós főtiszt kísé­retében Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Házba ko­pogtatunk be. — Szombat és vasárnap ki rételével reggel tél nyolc­tól, délután négyig, fél ötig sorozunk — mondja Sándor Pál főtiszt, a sorozó bizott­ság elnöke. Bemutatja a két sorozó orvost, a tanács és a városi rendőrkapitányság képviselőit, a bizottság tag­jait, majd ismerteti a sorozás rendjét, — A sorkötelesek a kul­túrteremben gyülekeznek, ahol tájékoztatást kapnak a tennivalóikról. Ezután az egyik szobában személyi ok­mányaik "alapján egyeztetik adataikat. Egyszerű admi­nisztrációs aktus ez — mond­ja a bizottság elnöke, — * amelyet a tulajdonképpeni sorozás, a katonai szolgálat­ra való alkalmasság — vagy éppen az alkalmatlanság — sokoldalú megállapítása kö­vet. Mert nem minden sor­köteles alkalmas a katonai szolgálat teljesítésére, vagy kezdheti meg idejében, a törvényes előírásoknak meg­felelően a katonai szolgálat teljesítését, — mondja a bi­zottság elnöke, és sorolja is a legfontosabb követelmé­nyeket, illetőleg a kizáró okokat, körülményeket, Közben pedig már a soro­zó orvosok munkáját figyel­jük; egyikük általános bei- Nő­gyógyász, a másik pedig se­bész szakorvos. — Az előzetes szakorvosi vizsgálat leleteit már ismer­jük. amikor a sorköteleseik a bizottság elé állnak — mondja dr. Porkoláb György, aki társával, dr. Csépes Bé­lával együtt már nem elő­ször mond véleményt »«sor­kötelesekről. — A fiatalok zöme álta­lában egészséges, de találko­zunk olykor krónikus beteg­ségben szenvedőkkel is, ame­lyek hosszabb-rövidebb idő­re kizárják/ a katonai szol­gálatra való alkalmasságot. Előfordul, hogy elsőként ép­pen mi hívjuk fel egy-egy fiatalember figyelmét beteg­ségere ... Az utóbbi években elég sok magas növésű fia­tallal találkozunk, akiknél a „van” és a .kell” magasság —testsúly nem mindik esik egybe optimálisan. Az egész­ségtelen életmódnak — ke­vés mozgás, helytelen táp­lálkozás , stb. — is több ká­ros következményével talál­kozunk. Minden adat. min­den tünet fontos a végleges döntés előtt, hisz a katona­élet mindenekelőtt erős. egészséges fizikumot, férfias helytállást kíván ... — A sorköteles fiatalok családi, munkahelyi, iskolai körülmények szakmája, ál­talános és politikai művelt­sége. érdeklődési köre mind­mind fontos a döntés előtt — mondja a sorozó bizottság elnöke, aki mindezeket fi­gyelembe véve és mérlegre téve fogalmazza ' meg a bi­zottság véleményét: alkal­mas — légvédelmi tüzérnek, repülőnek, határőrnek, pán­célosnak vagy éopen gép­kocsizó lövésznek... IGEN, A TÖBBSÉG min­dig alkalmas. És becsülettel eleget is akar tenni megtisz­telő kötelességének. Most is. Miskolcon is ezt tapasztal­tuk. Csépányi Lajos Két év t&it est azóta IpiljítSÉ találkozója TeiiveszáfiaivisÉr fiam®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom