Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZ 4. 1973. szept. 6., csütörtök Kadosa Pál hetvenéves Rz őszi-téli árnh Milyen őszi-téli kínálat várható ruházati termékek­ből, és élelmiszerekből? Az előkészületek a megfe­lelő ruházati ellátás biztosí­tására még a múlt év végén megtörténtek. Az előzetes becsléskor úgy tűnt. felső kötöttáruból, ezen belül elsősorban tréningru­hából nem tud majd eleget adni az ipar. Menet közben azonban sikerült az iparvál­lalatok tavalyról adódó le­maradását behozni, és részint a termelők többletkínálatá­val, részben a belkereskede­lem importjával képesek fe­dezni az igényeket. Az árleszállítás ellenére is korlátlan mennyiségben kapható az üzletekben fe­hérnemű. Átmeneti ' kabátból mi nem rendel annyit a keres kedeiem. mint korábban: i férfiak szívesebben hordana! lemberdzseket, a nők nadrág kosztümöt. Férfi-, női é gyermek télikabátból a Md jus 1. Ruhagyár egymag 937 000-et — a tervezette 150 000-rel, többet ad a keres kedelemnek. A kifejezetten téli jellegi lábbeli, a csizmák és bunda­cipők mintegy 60 százalék? már szeptember végép, tehá közvetlenül a téli szezon élőt az üzletekbe kerül, a fenn maradó tételeket folyama tosan szállítják az iparvállc latok. Az év hátralevő részébe az első félévihez hasonló k egyensúlyozott élelmi szereli- tásra lehet számítani. A m. „Kadosa Pál legkiemelke­dőbb fiatal komponistánk egyike, felkészültsége igen figyelemre méltó; erről ta­núskodnak művei és az Űj Zene Nemzetközi Társasága számos ünnepségén való részvétele. Ezenkívül kiváló zongoraművész és pedagó­gus”. — Bartók Béla írta e sorokat 1939-ben az akkor harminchat éves zeneszerző­ről. Nevét napjainkban leg­gyakrabban pedagógusi mi­nőségben halljuk. Több mint negyedszázada a Zeneakadé­mia tanára, jelenleg a zon­gora-tanszak vezető profesz- szora. Az utóbbi években bámulatos módon feltűnt te­hetséges fiatal zongoristák jelentős száma az ő pedagó­giai műhelyét dicséri. Szá­mos közéleti funkciója közül csak a legfontosabbak: a Szerzői Jogvédő Hivatal el­nöke, a Jogvédő Hivatalok N emzetközi szervezetében működő Nemzetközi Zene­szerző Tanács elnöke, a Mű­vészeti Dolgozók Szakszerve­zete Zenepedagógus szak­osztályának elnöke .stb. Kitüntetései közül is csak néhányat említünk: Kos- suth-díjas kiváló művész, a Munka Érdemrend és az Erkel-díjak különböző foko­zatainak birtokosa, A Német Művészeti Akadémia levele­ző tagja és az Angol Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja. Ez utóbbi megtiszte- lésben előtte mindössze egy magyar muzsikus, Bartók Béla részesült. Kadosa Pál pályája szinte tükre egész zajló zeneéle­tünknek, szerte ágazó prob­lémáinak. Péter János Varsóion tárgya Álljanak helyt becsülettel...! A pályakezdő fiatalok egy csoportja Tegnap, szeptember 5-én délelőtt a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban fogadták a Le­nin Kohászati Művek vezetői, párt- és tömegszervezeti kép­viselői a több mint kétszáz éves nagyüzem legfiatalabb szakmunkásait s a szakkö­zépiskola elvégzése után a kohászatban munkát vállaló fiatalokat. Több mint négy­száz fiatal vett részt ,a mű­velődési központ színháztér- mében megrendezett ünnep­ségen, amelyen jelen volt — többek között — Koszti La­jos, az LKM nagyüzemi párt- bizottságának titkára is. Árvái Béla, az LKM sze­mélyzeti osztályának helyet­tes vezetője köszöntötte a Lenin Kohászati' Művek ti­zennyolc ezres kollektívájá­nak legfiatalabb tagjait./ Megnyitó szavaiban arról szólt, hogy ez a kollektíva bizalommal várja, fogadja őket, s mintegy ezer szoci­alista,brigád segíti beilleszke­désüket, az első, a kezdeti lépések nehézségeinek leküz­dését. Bujdos László, a 100- as számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója az egykori tanintézetek,, a szak- középiskola tánárai nevében kívánt sok sikert a fiatalok­nak, akik a tanulóévek után Fotó: Sz. Gy. j most már a „saját lábukra 1 állva” kell, hogy bebizonyít­sák: a tanulóéveket jól ki­használták, s , becsülettel helytállnak a munkahelyü­kön. I A fiatalok első munkahe­lyének, a Lenin Kohászati Műveknek történetéről, jele­néről és jövőjéről, a fiatalok­ra váró feladatokról és lehe­tőségekről Szeppeldfeld Sán­dor, a gyár gazdasági igazga­tója adott rövid tájékozta­tást. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a lehetősége van meg az ismeretek gyarapítá­sának, de folyamatos önmű­velésüket, szakmai ismerete­ik gyarapítását el is várják , tőlük. Szólt a fiatal szak- | munkásokhoz és az LKM új i dolgozóihoz Bárdi Géza, az LKM fiatal szakmunkása is. I A nagyüzemi KISZ-bizottság : terveiről, a KISZ lehetőségei­ről Mándy Iván, a nagyüze- | mi KISZ-bizottság titkára tájékoztatta a négyszáz fia­talt, akik nevében Lovas András ígérte: helytállnak majd a mindennapok mun­kájában. • ; A fogadási ünnepség a di- : ósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központja tánc­csoportjának és szólistáinak rövid műsorával ért véget. dón (öö,4) szazai 5KrTt>n.ayw!H?a az óvodáskorú gyermekek 91,1 százaléka, Abaújszántón 68,7 százaléka jár óvodába. Szendrőn viszont a gyerme­keknek csak 18,3 százaléka (itt még szabad hely is van), Edelényben 24,1 százaléka óvodás. Az óvodai férőhelyek szá­ma tehát kevés az óvodásko­rú gyermekekhez képest, ezen túl a férőhelyeik és a gyermekek aránya a megyé­ben meglehetősen egyenetlen, sok helyen nem élnek a le­hetőségekkel sem. A 26 településen az egy ál­talános iskolai tanulócsoport­ra jutók száma változó. A legtöbb diák Alsózsolcán ta­lálható, ahol egy csoportra 37.1 gyermek jut, szemben a megyei 27,1, és az országos 25,3 átlaggal. A tanterem­ellátottság sem elégséges, mert például Szendrőn 1 tanteremre 64,9 tanuló jut, szemben a megyei 39.7, illet­ve az országos 32,7 átlaggal. Jelentősen javult az iskolák szaktanár-ellátottsága. A leg­rosszabb a helyzet e tekin­tetben Múcsonyban, ahol csak 50 százalékos. Emelke­dést mutat az osztályismét­lésre bukott tanulók száma (például Felsözsolcán 6.8 szá­zalék, a megyei 4,2-höz, il­letve az országos 3,3-hoz ké­pest). S a mulasztások szá­ma is figyelmet érdemel, mert egyes községekben je­lentős emelkedést mutat. Arlón például egy tanulóra 68.2 mulasztott óra jut az or­szágos 34,2-vel és a megyei 39,6-tal szemben. Az ismertetett számadatok azt mutatják, hogy az előző évekhez viszonyítva egyes nagyközségekben javult az óvodai ellátás. Jelenleg csak Arlón és Pálházán nincs ál­landó jellegű intézmény, de még ebben az ötéves tervben mindkét község igyekszik el­helyezést biztosítani az óvo­dáskorú gyermekek részére, s más nagyközségek is át­építéssel. bővítéssel próbálják növelni az óvodai férőhelyek számát A nagyközségek ál­talános iskolai ellátottsága / A fenti néhány adalék, bár vázlatosan, de elég érzék­letesen mutatja be Borsod megye nagyközségei művelő­dési életének legfőbb vonása- i it, és azt a nagy differenci- í áltságot, amely az egyes ága­zatokban, illetve az egyes te­lepüléseken megmutatkozik. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya által közre­adott, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye művelődésének főbb adatai az 1972. évben című kötet igen sok tanulság­gal szolgál. ha foglaíuSSWftfflWPMB Kevés a nagyközségekben a tanfolyam és a szakkör. Tanfolyamok szervezésével Mezőcsát jár az élen, ahol 11 különböző tafolyamot tartot­tak, Sajószentpéteren 7-et, Abaújszántón, Rudabányán, Izsófalván 6-ot. A legtöbb szakkör viszont Szikszón működik, szám szerint 9, Encsen 8, Sajószentpéteren 7. A műsoros estek száma rendkívül változó. Abaúj­szántón 6-ot, Pálházán 5-öt, Arlón 2-őt tartottak, Sajó­szentpéteren viszont 103-at, Mezőkövesden 130-at. A nagyközségek népműve­lési tevékenysége rendkívül egyenetlen képet mutat. Az egyes települések ellátottsá­ga közötti különbség, ami döntő többségben forrása a fentiekben érzékeltetett elté­réseknek is, indokolatlanul nagy. Hozzájárul ehhez a népművelők felkészültségé­nek, az intézmények szemé­lyi elátottságának nagyobb differenciáltsága is. Nem utolsósorban a városközeli te­lepülések lakosságának orien­tálódása a városok felé. El­lentmondás van az igények és a lehetőségek között a nagyközségek közművelődési életében, s ennek mielőbbi felszámolása elsősorban a gyengén ellátott települése­ken kívánatos. Filmjegyzet | * Mint dal Lázadás a buszon Az angol humort sokan szeretik nálunk is, azok az olcsó humoreszközök, fogá­sok viszont, amikkel a Lá­zadás a buszon című angol film nevetést csikar ki lép- ten-nyomon, egy negyedóra után már hatástalanná lesz­nek, helyenkénti túlzásaik­kal, az ízléstelenséget súroló ismétlésekkel olykor már bosszantóvá is válnak. Igaz, hogy vígjátékokra kiéhe­zetten ül be a néző a mozi­ba. s örömmel fogad minden vígjátéknak ígérkező dara­bot, de amit ebben a film­ben a neveltetés ürügyén összehordtak, helyenként a rosszabb fajta porondhumort juttatja eszünkbe. Gégék lán­colata, egymásután rakott „blődlizések”, s ahol ez már fáradni látszik, ott valami vaskosabb fogás — nők ve­rekedése, nem éppen szoba­tiszta módon viselkedő kis­baba s^b. — rángatja meg újra a nézők nevetőizmait. A nevetést nagyon sokan szeretik, keresik. Tagadha­tatlan, ennél a filmnél nem lehet nem nevetni. De az is tagadhatatlan, hogy a sajátos humorú angol vígjátékok so­rában is ritkán található ennyi összehalmozott olcsó­ság. A film főszereplője: Tinko (Filip Trifonov) / Vasárnap lesz huszonki­lenc sztendeje, hogy Bulgá­ria felszabadult a fasiszta elnyomás alól, lerázta a cá­ri uralmat. A film ezt az idő­szakot, . illetve a felszabadu­lást követő hónapokat mu­tatja » be, mindvégig egy ti­zennyolc esztendős, csupa lelkesedés, csupa tűz, csupa forradalmi elszántság fűtötte fiú történetén keresztül. Ez a szimpatikus fiatalember egyike azoknak a bolgár fia­taloknak és idősebb ezrek­nek, akik a felszabadulás ' napjától teljes szívvel és lé~ lekkel álltak az új, a forra­dalmi változások szolgálalá~ ba, s tették, amit a szívük diktál. Sokszor hibásan, vas­kos tévedésekkel, gyakorlat­lanságból, tapasztalatlanság­ból adódó mulasztásokkal, de nagyon gyorsan valami újat akartak teremteni, s ha eszközeik olykor rosszak, vi­tathatók voltak is, szándéka­ik tiszták, nemesek. Ugyan­ekkor még jelen voltak a ré­gi rend kiszolgálói, a kö­zömbösök, sőt a bújkáló fa­siszták is, akikkel éppen ezeknek a tapasztalatlanok­nak kellett megküzdeniük. Talán a felszabadulás után született nézők nem kellő ér­téssel nézik majd a szabad­ság első napjainak ma már szokatlan pátosszal teli nap­jait, neun értik, vagy banális­nak tartják az1 egyes mozza­natokat, a Tinko nevő fiú és társai története mégis embe~ ri. őszinte, talán egy kis tö­mörítéssel nagyobb drámai sodra is lenne, s hasznosán szaporítja azoknak a filmek­nek a számát, amelyek a felszabadulást, a nagy törté­nelmi fordulatot egyetlen fiatalember nézőpontjából vizsgálja, azt kívánja ábrá­zolni, mit jelentett ez a for­dulat az egyes embernek. Tinko tragikus véget ér: a fasiszta, akit ő korábban he­behurgyán szabadon enge­dett. megöli. Halála oktalan volt, mégis hősi. Bulgária felszabadulásá­nak évfordulójára érdemes volt e filmet műsorra tűzni. Bakaruhában Tizenhat évvel ezelőtt ké­szült el, akkor mutatták be először, majd többször , elő­vették, televízió is sugároz­ta, s ma már szinte az újabb magyar filművészet klasszi­kus alkotásának tekinthető a most felújított film, a Baka' ruhában. , Hunyadi Sándor novellá­ját Hubay Miklós írta film­re, s Fehér Imre rendezett belőle nagyszerű filmalko­tást. Munkája ma is friss, eleven, értékeiből mit sem vesztett, sőt egyike azoknak a íilmcknek.Namelyek a nem­régen elhunyt Pécsi Sándort főszerepben őrizték meg a halhatatlanságnak, s láthat­juk benne az ugyancsak el­hunyt Barsi Bélát is. Az új­ságírót Darvas Iván, a cse­lédlányt Bara Margit játssza. (benedek) NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉP- ÉS MOSZERXIALLÍTAS ES VÁSÁR 1973. SZEPTEMBER 7-TÖL 17-IÖ A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN X., Albertirsai út 10. NYITVA: naponta 9-tő! 18 óráig. SZAKTANACSADAS — ÜZLETKÖTÉS — ÜZEMI BEMUTATOK 3^ AGROMASEXPO '73 A szakemberek nemzetközi találkozója. Tekintse meg ön is! MEGKÖZELÍTHETŐ: a 29-es villamossal, naponta a Népszínház utca sarkától, továbbá a metró végállomásától „V” jelzésű autóbusszal, szombaton és vasárnap. RENDEZI: a HUNGEXPO V Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítási Igazgatóság Budapest X., Albertirsai út 10. sz. Telefon: 470-990. AGROMAS BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom