Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. szept. 30., vasárnap tevékenységét Pénteken New Yorkban megtartották a SEATO, a aéikelet-ázsiai szerződés szer­vezetének tanácsülését. A Tagállamok külügyminiszte­reinek tanácskozása úgy dön­tött. hogy jelentősen módo­sítja az agresszív katonai tömb tevékenységének jelle­gét. A 18. ülésszak befejezte után a szervezet főtitkára közölte, hogy a SEATO csökkenteni fogja katonai te­vékenységét, és leszállítja az ilyen irányú kérdésékkel foglalkozó személyzetének létszámát. A döntés értelmé­ben a szervezet jövőbeni te­vékenységének középpontjá­ba a gazdasági, fejlesztési programokat állítják. A határozat meghozatalá­nál a tagországok „a nem­zetközi helyzet enyhülésé­ből” indultak ki. Bár a hivatalos indoklás­nál nem említették, a válto­zás döntő oka egyes tagor­szágok szembefordulása a SEATO irányvonalával, Pa­kisztán már 1972-ben közölte, hogy ki akar lépni a tömb­ből. Franciaország pedig for­málisan fenntartotta tagsá­gát, de jövő év júniusának végétől nem járul hozzá a szervezet katonai tervező hi­vatalának fenntartásához. Ausztrália és Űj-Zéland munkáspárti kormánya már fontolóra vettte katona-po­litikájának megváltoztatását, a Füiöp-szigetek pedig a szervezet átalakítását követe­li. A belső feszültséget nyil­vánvalóan tovább fokozta, hogy a szervezet mind ka­tonailag, mind politikailag elavult. A kétségtelenül jelentős döntés nem jelenti azt, hogy a SEATO megszűnt katonai tömb lenni, csupán átcsopor­tosítja erőit. Koszi gin szovjet miniszterelnök Bríonl szigetén találkozott Tito jugoszláv elnökkel. A képen: (balról—jobbra) Bijedics jugoszláv miniszterelnök, Koszigin és Tito. Előléptetések, kitüntetések a fegyveres erők napján Szadat beszéde Amnesztiában részesítik az őrizetben levő egyiptomi egyetemistákat és visszatér­hetnek munkájúkhoz azok az egyiptomi újságírók, aki­ket az év elején megfosztot­tak állásúktól — jelentette be Szadat elnök. Az egyiptomi államfő Kairóban a parlament és az Arab Szocialista Unió Köz­ponti Bizottsága együttes ülésén mondott beszédet ab­ból az alkalomból, hogy há­rom éve hunyt el Gamal A'bdel Nasszer. Szadat kedvezően értékel­te azt, hogy H. Kissinger ame­rikai külügyminiszter meg akar ismerkedni Egyiptom álláspontjával a közel-keleti válsággal kapcsolatban. Az elnök ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy Hafez Iszmaii elnöki nemzetbiztonsági ta­nácsadó washingtoni látoga­tása idején világosan kifej ­Eseményekről ÉRTEKEZLET ‘ STOCKHOLMBAN 0 Stockholmban megtartot­ták az európai kapitalista or­szágok 21 kommunista pártja képviselőinek konzultatív ta­lálkozóját. A résztvevők szá­mos kölcsönös érdeklődésre szám o ttartó kérdést vitattak meg. Határozatot hoztak ar­ról, hogy 1974 januárjában konferenciát rendeznek, arne- . lyen megtárgyalják az euró­pai kapitalizmus válságának I kérdéseit, a kommunista pár- I tok harcát a szocializmusért, j a demokráciáért, a nemzeti j függetlenségért, és a békéért, ! valamint a munkásosztály j és a demokratikus erők egy­ségéért. NEFB-ÜLÉS 0 A dél-vietnami nemzetkö­zi ellenőrző és felügyelő bi­zottság négy tagozatának ve­zetői kéthavi szünet után szombaton reggel találkoztak első ízben hivtalosan Saigon­ban. A magyar, a lengyel, az indonéz és az iráni küldött­ségvezető a NEFB főhadi­szállásán tartott ülést. RÉPCELAKON JÁRTÁK 0 A hazánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttség élén Hervé Prouh ónnak, a Belga Szocialista Párt kén­viselőházi csoportja vezető­iének, az Interparlamentáris Unió belga—magyar tagoza­tának elnökével — Vas me­gyei tartózkodása második napián, szombaton Répcelak­ra látogatott. MAGYAR—IRAKI EGYEZMÉNY 0 Muezitafa Khaled Ham- doum, az maik) mezőgaMissági miniszter első helyettese ál­tal vezetett Iraki delegáció és dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi ! miniszter első helyettese ál- ; tál vezetett magyar küldött- | ség befejezte tárgyalásait. A | Termékeny eszmecsere A második hót végére fokozatosan megindult a termékeny eszme­csere Genfben az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet második szaka­szán. A készülődés egyrészt azért tartott ilyen sokáig, mert a konferencia a maga nemében úttörő jellegű dip­lomáciai vállalkozás, s így minden fázisában újra ki kell munkálni a szükséges felételeket, amelyek között működni tud. A tematikailag és szervezetileg nagyon ala­posan előkészített szakértői szakasz előtt nem álltak alapvető problémák, hiszen pontosan ki volt tűzve min­dén munkaszerv feladata. A végrehajtás módját viszont már ezeknek a munkaszer­veknek, az albizottságoknak kellett megtalálni, s a látszó­lag merőben technikai kér­dés megoldása bonyolult po­litikai küzdelemben jött lét­re. amely sok tekintetben előrevetítette árnyékát a kö­vetkező hetek és hónapok csatározásainak, erőpróbái­nak. Számos nyugati delegáció hosszú napirendi listákat ja­vasolva arra törekedett, hogy végei láthatatlan, meddő vi­tára kárhoztassa az egyes al­bizottságokat. s félreérthe­tetlenül az időtényezőre tá­maszkodva, addig ne enged­je megkezdeni a szerkesztő munkát, amíg minden pont­ban nekik tetsző álláspont nem alakult ki. A szocialis­ta országoknak alapjában sikerült elhárítaniuk ezt a manővert és megvédeni a helsinki ajánlások státusát, mint az albizottságok mun­előbb pontról pontra meg­vizsgálják feladattervüket, majd ugyanígy haladva meg­szerkesztik a dokumentumo­kat. Az egyes országok kép­viselői ennek során szóban és írásban is előterjeszthetik véleményüket. Ez a formula természete­sen kompromisszumos, és ugyanúgy lehetőséget ad a konstruktív közös munkára, mint a további manővere­zésre. Az első tapasztalatok szerint nem egy albizottság­ban úgy alakult a vita, hogy a nyugati országok nem nyil­vánítottak véleményt azok­nál a pontoknál, amelyek­nél úgy vélték, hogy nem az ő célkitűzéseiket szolgálják. H allgatásukkal igyekez­tek elérni, hogy a hoz­zászólások gyorsan el­apadván, az elnök minél ha­marabb 'áttérjen egy olyan pontra, amiben több játék­teret látnak elképzeléseik megvalósításához. A nagyobb összefüggésben folyó küzde­lemnek pedig elég brutális példáját adta a minap egy angol küldött a kulturális együttműködéssel foglalkozó albizottságban. Nyíltan ki­mondta, hogy addig nem haj­landók előrehaladni a biz­tonság megerősítéséről tár­gyaló albizottságokban, amíg a kulturális és információ­csere albizottságaiban nem alakul számukra kielégítően a vita. Szerte ágazó és mélyreha­tó politikai küzdelmet kell tehát vívni az európai biz­tonság kollektív megerősíté­séért, a szocialista országok elvi alapon álló és jól ösz- szeh angolt tevékenysége A miskolci helyőrség köte­lékébe tartozó fegyveres erők számos tisztje, tiszthelyettese és polgári alkalmazottja ré­szesült soronkívüli és soron- következő előléptetésben, ki­tüntetésben, illetve jutalom­ban a fegyveres erők napja alkalmából. Az ünnepi meg­emlékezésein, amelyet a fegy­veres erők klubjában szep­tember 28-án, pénteken tar­tottak, Galovicz János ezre­des, helyórségparancsnok kö­szöntötte a megjelent vendé­geket, Vaskó Mihályt, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkárát dr. Ladányi Józsefet, a Borsod megyei Tanács elnökét, dr. Havasi Bélái, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság első tit­kárát, Bárczi Bélát, a Mis­kolc városi Tanács elnökét, dr. Lovass Lajost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Dudla Józsefet, a KISZ KB tagját, a Borsod megyei KISZ-bizottság első titkárát, Bokor József alezredest, az MHSZ megyei titkárát, va­lamint a helyőrség köteléké­be tartozó fegyveres erők parancsnokait és az ünnepség minden résztvevőjét. A kö­szöntő szavak után Dudla József mondott nagy tet­széssel fogadott ünnepi be­szédet. Az ünnepi beszéd után Galovicz János ezredes felolvasta a honvédelmi mi­niszter, a belügyminiszter és a Munkásőrség országos pa­rancsnoka közös parancsát a fegyveres erők napja alkal­mából, majd átadta a fegy­veres erők tisztjeinek, tiszt- helyetteseinek és polgári al­kalmazottainak az előlépte­téseket, kitüntetéseket, jutal­makat. Az ünnepség után a hely­őrség parancsnoka fogadást adott az elismerésiben része­sültek számára. / Csökkentik több mezőgazdasági vegyszer árát A Budapesti Vegyiművek dolgozói a termelés korszerű­sítésével és volumenének nö­velésével több terméküknél megteremtették a gazdaságo­sabb gyártás feltételeit. Az önköltségcsökkentéssel elért eredményt — a vállalat ke­reskedelem-politikai céljai­val megegyezően — a mező­gazdasági termelők javára, árengedményként érvénye­sítik. Nemrégiben a Safidon 40 WP rovaröiőszer és az Olitref EC kertészeti és szántóföldi gyomírtószer árát csökkentették, s most újabb három termékük árát mérsé­kelték 10—15 százalékkal. Elhatározásukról megállapo­dást kötöttek az AGRO- TRÖSZT-tel, s így október l-től lép életbe az árcsök­kentés a Wuxal permettrá- gya, a Basudin 5 g., a Ba- sudin 10 g árusításánál. A vállalat tervei szerint rövi­desen sor kerülhet a Hun­gária K—64 gyomirtószer fogyasztói árának mérséklé­sére is. Az éves forgalom alapján a Wuxal és a Basudin árá­nak csökkentése 10—IX mil­lió forintos megtakarítást je­lent a mezőgazdasági ter­melőknek. tette Kairó álláspontját, amelyet így az Egyesült Ál­lamok teljes mértékben és részletesen ismer. szeptember 22—28 közötti I megbeszélések eredménye- j képpen jegyzőkönyvet írtak j alá. I kájához egyedül érvényes és teljesen elégséges alapot. Az elfogadott munkarendi elő­írás szerint az albizottságok azonban, amely a konferen­cia létrejöttében is döntő szerepet játszott, garancia a további sikerekre. majdnem tízszeresére, egy stratégiai bombázóé harminc- szorosára, egy vadászgépé pedig százharmincszorosára nőtt. A New Yorkban most be­terjesztett szovjet javaslat hasma hármas lenne: egy­részt csökkentené az érintett országók fegyverkezési ki­adásait, másrészt a nemzet­közi atmoszféra általános ja­vításával más országok szá­mára is békés célú kiadásaik fokozását tennék lehetővé. S végül harmadszor — de nem utolsósorban — a meg­takarítás tekintélyes részét, a szovjet elképzelés szerint, a fejlődő országok megsegí­tésére, az éhség és elmara­dottság elleni küzdelemre kellene fordítani. Az ENSZ ülésszakra a New York-i East River-parti palotába egyébként is az ak­tivitás és realizmus volt jel­lemző. Péter János, hazánk külügyminisztere, a magyar delegáció feje több küldött­ség vezetőjével — például kanadai és japán kollégájá­val — tárgyalt a nemzetközi élet új jelenségeiről, s arról. miképp lehet megerősíteni az enyhülés irányzatát. Kü­lönös figyelem fogadott egy felszólalást: Kissingerét, aki elsőízben jelent meg az ENSZ pódiumán külügyrrji­niszterlcént. Kissinger beszéde a Nixon kormány külpolitikai céljai­nak változatlanságát hangsú­lyozta, s igen figyelemremél­tónak tartották, hogy ezzel egyidőben tartott sajtóérte­kezletén figyelmezetette az amerikai törvényhozókat: ne húzzák-halasszák a legna­gyobb kedvezmény elvének megadását a szocialista or­szágok számára. Amerikába is elkísérte, s részt vett az ott létrejött egyezmények kimunkálásá­ban. Elmondta: a tudomá­nyos-technikai forradalom új korszakában, amelybe most beléptünk, szédítő mérték­ben, mértani haladvány sze­rint növekszenek a fegyver­kezési költségek. Például 1945-höz képest a hetvenes évek elejére egy tenger­alattjáró gyártási költsége több, mint negyvenszeresére, egy repülőgép-anyahajóé minden állandó tagja csök­kentse tíz százalékkal kato­nai költségvetését. A javas­lat aktualitását két adat tükrözi: az egyik szerint az idén a világon 216 milliárd dollárt — példátlan, hiszen hihetetlenül hangzó rekord­összeget — fordítottak fegy­verkezésre. A másik adatot néhány héttel ezelőtt ismer­tette velünk a Magyarorszá­gon járt Arbatov . szovjet professzor, aki Leonyid Brezsnyevet tanácsadóként A most befejeződött hétre is a szovjet diplomácia olyan aktivitása volt jellemző, amely még a 24. kongresz- szussal kezdődött „békeof- fenzíva” hónapjaiban is pár­ját ritkítja. Ugyanezekben a napokban Alekszej Koszigin, szovjet minisztertanács el­nöke jugoszláv kollégája, Bijedics meghívására Belg- rádba látogatott, majd or­szágjáró útja után Brioni szigetién Tito elnökkel is ta­lálkozott. A szovjet és a ju­goszláv értékelések szerint is az összhang jellemezte a megbeszéléseket. Elsősorban gazdasági téren várható lát­ható előrelépés, amelyet más környező országok, köztük hazánk is, örömmel üdvözöl­nek. Ugyanig ahogy Koszigin megjegyezte: „Jugoszláviato­vábbi részvétele a KGST te­vékenységében kétségtelenül új lehetőségeket teremt majd! arra, hogy növelje kereske­delmi forgalmát más szocia­lista országokkal, aktívabban kivegye részét a nemzetközi szocialista munkamegosztás­ból, a kooperációból és a ter­melés szakosításából”. New Yorkban az ENSZ- közgyűlés általános vitájában Gromiko szovjet külügymi­niszter tett olyan javaslatot, amelynek hordereje első lá­tásra nyilvánvaló. Kormánya nevében azt indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom