Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

1973. szopt. 30., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Csuk tárgyilagos A névtelenek A tiszta dolog az, ha valaki másról leír, vagy kimond valamit, azt bizonyítja is. Mi több, vállalja a felelősséget állí­tásaiért, ha netán bonyoda­lom keletkezik akörül, amit a hivatalos szervekkel, a különféle fórumokkal közölt, s amelyeknek elsőrendű kö­telességük reagálni a legap­róbbnak tűnő panaszra is. Ez a becsületes és tiszteletre méltó — s ha egészen tár­gyilagosak ' akarunk lenni — gyakran barátságot is igény­lő magatartás. Áltatnánk magunkat, ha azt hinnénk: bárhol, bárki örül annak, ha „szó éri a háza elejét.” Esetenként a józan mérlege­lés helyett a reagálás átcsap nyílt vagy csöndes retorzió­ba, ami természetesen alap­vetően helytelen módszer, mélységesen elítélendő foga­dása a bíráló szónak, a be­jelentő jóhiszemű észrevéte­leinek. A jóhiszeműséget kétszere­sen is alá kell húznunk. Mert. a bejelentők között is akad, akii a közérdekre hi­vatkozva, ennek égisz«? alatt csak feltételezésekre épít, netán rosszhiszeműen, fele­lőtlenül indít útjára egy gya­nút. egy vádat vagy kifogást, amiről aztán később kiderül, hogy nem igaz. Ha ezt név­vel teszi, tehát alá is írja azt amit állít, lehet vele vi­tatkozni. van mód a vizsgá­lat ered.fnényéről tájékoztat­ni, egyszóval „tiszta vizet le­het önteni” a pohárba. De akadnak névtelenek is — nem is kevesen — akik csak észrevétel eznek. bejelente­nék, de önmagukat felfedni már nincs bátorságuk. Ügy gondoljak: jobb ha nem tud­nak rólam. Igv nem érhet baj engem, nem kell odaáll­ni a hivatalos fórumok elé. Ezek a névtelenségekbe bur­kolózó emberek rengeteg kárt okoznak, emberek becsületé­be, önérzetébe gázolnak. Igaz, hogy a névtelen leve­lekkel és bejelentésekkel ál­talában nem foglalkoznak érdemben, az ilyen közlesek többnyire a papírkosárba valók, de néha mégis előfor­dul, hogy a tények igaznak bizonyulnak. Általában azon­ban nerp ez a jellemző. Azt szoktuk mondani, kivétel erősíti a szabályt. A szabá­lyok viszont általános érvé­nyűek. megkövetelik min­denkitől azt is, hogy ne rej­tőzzék névtelenség mögé. Nem szólam, ha azt mond­juk: nálunk senkinek sem történhet ba'a. ha a köz ér­dekében „szólal fel”, ha bár­milyen esetben igaz ügyet védelmez. Nemrégiben a Mezőgazda­sági Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalat üzemá lapjához érkezett egy levél (névtele­nül) amelynek írója súlyos észrevételeket tett a dolgo­zókkal való bánásmód, a munkahelyi légkör okán azt állítva, hogy a vállalat veze­tői részrehajlónk, s magatar­tásuk ellenkezik az általáno­san kialakult társadalmi és üzemi normákkal. Az igaz­gató, a szakszervezeti titkár és a pártszervezetek csúcs­vezetőségének a- titkára is sok mindenben vitatkozni szeretett volna a levél írójá­val. de mert a levél névte­lenül érkezett, erre nincs mód. Így mindaddig — természe­tesen. érdemben nem is tud­nak foglalkozni az üggyel, amíg a levélben leírt, állítá­sok mellé oda nem kerülnek a tényék és érvek is. Tényeket és érveket közölt a miskolci járási-városi NEB- el is egy névtelen levelező, amelyben megvádolta a sajó- hídvégi tsz egyik dolgozóját, aki — szerinte — nem szá­mol el rendszeresen a piacon eladott baromfi árával. A vád súlyos, s ennek híre ment a faluban. Nem lehe­tett szó nélkül hagyni, hi­szen a becsülelet, a tisztes­séget sértő híresztelésről volt szó. S mint a vizsgálat ki­derítette, igaztalanok a név­telen levélíró állításai, visz- szaélés nem történt, jogta­lan előnyhöz senki nőm ju­tott. A nyílt beszéd, az őszin­te szó, mindig egye­nes utat, tiszta szán­dékot, segíteniakarást jelez. I Aki a névtelenség álarca mö­gé bújik, gyávaságával két­ségessé teszi szavai igazát is. Megkezdődött a Terotex Extra kisüzemi felhasználása A gépjárművek télre való felkészítése mindig problé­mát jelent a tulajdonosok számára. A miskolci autó­soknak jelentősen csökken­tek ilyen irányú gondjai. Borsod nagy vegyipari üze­me. a Tiszai Vegyikorftbinát együttműködési szerződést kötött a korszerű autóipari segédanyagok gyártásában vezető szerepet betöltő TE- R OSO N—HEIDELB ERG nyugatnémet céggel. Ennek egyik eredménye, hogy a TVK-ban sikerrel gyártják a jelenleg ismert egyik légkor-, szervibb alvázvédő anyagot, a kaucsuk-bitumen bázisú ITerotex Extrát. A számos előnyös tulaj­donsággal rendelkező üreg­es alvázvédő anyagot eddig ■sak nagyüzemi formában lehetett felhasználni: a TVK legnagyobb megrendelője az TKARUS volt. A közelmúlt- oan a VIMELUX Miskolci Finommechanikai Javító Vál­lalat és a kombinát megálla­podott a Terotex Extra kis­üzemi felhasználásában. A VIMELUX Búza téri autószervizében az első kí­sérletek teljes sikerrel jár­tak. — Tapasztalataink rendkí­vül kedvezőek — mondja Stefán Ferenc szervizvezető. — Jelenleg mintegy évi 1000 gépjármű leszórására ele­gendő kapacitással rendelke­zünk. de ez — ahogy válla­latunk úiabb és újabb szer­vizeket helyez majd üzembe — évről évre nö. • A TVK lakkfesték- és mű­gyanta gyárában, ahol a Te­rotex Extra készül, termé­szetesen örömmel fogadták a kísérletek kedvező eredmé­nyeit. A kombinát vezetősé­ge úgy döntött, hogy még az utolsó negyedévben megkez­dik a Terotex Extra folya­matos gyártását. A reklámról A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Az elmúlt hónapok­ban megvizsgálták 38 ipari, 27 belkereskedelmi é? 8 kül­kereskedelmi vállalat rek­lámtevékenységét. A megál­lapításokról készült össze­foglaló jelentést dr. Forgács Tibor, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a mun­kabizottság vezetője terjesz­tette a KNEB elé. A jelen­tés megállapítja, — hogy a külkereskedelmi vállalat ki­vételével — csak az utóbbi években — a gazdasági re­form kedvező feltételei kö­zött — lendült fel a vállala­tok reklámtevékenysége. Allathigiéniai kongresszus Az egy lakosra jutó állati eredetű fehérje hazánkban napi 40 gramm, s a tervek szerint. 1985-re a korszerű táplálkozás kialakulásának eredményeként 60 gramm el­érése a feladat. A nagyará­nyú növekedésnek az ipar­szerű állattartás a feltétele. A nagy hozamokra kite­nyésztett fajták pedig csak a megfelelő álategészségügyi feltételek biztosítása mellett termelnek gazdaságosan. Ezekről a kérdésekről tár­gyalnak Budapesten a hol­nap kezdődő négynapos, nemzetközi állathigiéniai kongresszuson a szakembe­rek. A nemzetközi konferen­cián 20 ország több mint 200 szakembere vesz részi, s tíz témakörben 126 előadás hangzik el. Ezek közül a legfontosabbak a hazai nagy­üzemi állattartás technoló­giai rendszerének fejleszté­sével foglalkozók. Különösen a szarvasmarha tüdőgyulla­dást tárgyaló előadások le­hetnek hasznosak, mert a te­henészeteinkben évi félmilli- árd forint, kár keletkezik ezekből a betegségekből. A hegesztő Bellus J: nos, a HCM oementüzemi karbantartója a golyós ma­lom belsejében hegeszt Fotó: Kozák Peter Az ipar szimszédságában Az országút melletti földe­ken a nyáron meg kombáj­nok arattak, s ma már lánc­talpas traktorok tolják ma­guk előtt a talajt. Épül az új erőmű, az olefinmű, és az olajfinomító. A város is ter­jeszkedik. A régi Tiszasze- derkénv ess a mai Leninva- ros között egyre fogy a tá­volság. Éppen az út felén a modem szarvasmarha telep szinte elvesz a nagy beruhá­zások között. Az utas csak csodálkozik — a földtúrások mellett vet6 traktor láttán, hogy ilyen körülményeik mel­lett. hogyan lehet egyáltalán gazdálkodni. — Nagyon nehezen — mondta Naffy Elek, a Szőke Tisza Termelőszövetkezet fő- agronómu&a. — Szorítanak bennünket. Hol a város, hol az ipar. Sajóöröstől egészen a Tiszáig, végig az út két oldalán széles sávban épít­keznek. Immár húsz eszten­deje. Az új üzemek a ml tábláinkon épültek, és a vá­ros is tőlünk vett ei terü­letet. Ezért keli nagyon meg­gondolni beruházásainkat. Olyan földdarabot kell ke­resnünk, amelyet az ipari tervezés „szigetként” meg­hagy nekünk, ahol tudunk építkezni. Jelenleg viszont ilyen „tervmentes” területet nemigen lehet találni. Van egy 600 szarvasmarhából ál­ló magyartanka állományunk és hozzzá n agyon kevés fé­rőhelyünk. Új istállót kelle­ne létrehozni, de így csak a régit tudtuk korszerűsíteni. Súlyos gond ez, egy olyan tsz életében, amelynek anya­gi eszközei az építéshez meg­vannak. Egy másik, sok fej­törést okozó gond az üzem­ben a kihajtás nehézsége. Az idén a Dália-programhoz ha­sonló szabad tar tásos szarvas- marhatartást valósítottak meg Legelő bőven van, de messze a majortól és a te­reprendezések során létesí­tett utakon, árkokon, vágá­nyokon keresztül az állato­kat lehetetlen áthajtani. — Itt az emberek úgy mondják, hogy két vizen, a Tiszán és a Sajón dolgo­zunk. Innen származnak kö­tött talajaink. Ezek viszont a közepestől mindig -"jobban fi­zetnek, és így az egész üze­met nyereségessé teszik. A magnak vetett takarmányré­pa az országostól sokkal jobb átlagot adott, 17 mázsát hol­danként. Ez majdnem orszá­gos csúcs. Viszont a növény­termesztésben sem szabadu­lunk meg a gondoktól. Eze­ket a város ivóvízellátása okozza. Szerte a határban j kutak vannak. Hogyan trá- | győzzünk? Több száz hold | olyan földünk van, amely j egyáltalán nem kap istálló- j trágyát j A közelben van a Tiszai i Vegyikambinát. Rengeteg szennyvizet termel, ,s ez nit- | rogén tartalma miatt a nö­vényekre rendkívül kedvező hatással van. A vezetők vi- j szont csak ábrándozhatnak a gj’árban arról, hogy mi- ! lyen könnyen megszabadul- J hattak volna szennyvizüktől. ! a másik oldalon pedig, hogy milyen jó lett volna felhasz- máíni azt. De a számításokból a város víznyerótelepei ki­maradtak. — Nálunk is magas az át­lagéletkor. Így az ipar „áldá­sait” meg tudjuk becsülni. Idén egy új cukorrépa-beta- karitó gépsort vettünk. Idény­normája 100 hold, de ennek a területnek csak a felét ve­tettük be. Most már bánjuk. Ugyanis 500 mázsa termett hektáronként a táblákon. A jövőben az erőművel együtt­működve jó lenne egy ker­tészeti teiepet melegházak­kal együtt létrehozni. így primőrárut tudnánk a város­nak termeszteni. j Néhány szó a hengerekről Scsáraz az ősz. Szerte a megyében folynak a talaj- előkészítési munkák. A nyá­ron elvégzett szánkások hant­jai annyira kiszáradtak, hogy a művelő eszközök csak po­ntjak a talajt. A szakiroda- lom a szántás után az azon­nali talajelőkészítest ajánlja. Nemcsak az idei aszályos nyárvége igazolta a baráz­dák rögtöni elmunkálásán.Tk helyességét. A gyakorlat azonban mást mutat. Az üze­mek ezekben az időkben más munkák miatt fölösle­ges erőgéppel nem rendel­keznek. A kiszáradt földeken tárcsáznak, gyűrűshengerez- nek, simítóznak. vagy foga- solnak. Mindenütt. Egyetlen­egy gazdaságban sem láttunk speciális rögtörő hengereket. A megkérdezett tizenegyben azt válaszolták, hogy gép­parkjukba ilyen egyáltalán nem tartozik. Pedig a büty­köshengerek. a Cambridge rögtörő tagok sok helyen a gyűrűshengernél jobb mun­kát végeznek. Árleszállítás, nagyobb forgalom Az életszínvonal-politika eszközeként az idén több al­kalommal is leszállították egyes ruházati cikkek ára: és állandósították néhány gyermekruházati termék árát is. Most. tpbb hónap elmúl­tával is azt tapasztaljuk, hogy változatlanul élénk a véglegesen leszállított árú ruházati termékek forgalma. A pamutruházati cikkekből 25 százalékkal, gyermekci­pőből 40 százalékkal növeke­dett a kiskereskedelem ér­tékesítése. Kétszeresére nö­vekedett a szintetikus leány - kanadrág, a fiú atlétatrikó forgalma és a bakfis hurkolt konfekcióból is 30 százalék­kal többet adtak el. mint ta­valy. ugyanebben az idő­szakban. A több mint 30 gyermek­ruházati termék árának és minőségének véglegesítésére született intézkedés elsősor­ban az alacsonv jövedelmű és a sokgyermekes családok érdekében született. Ezek iránt a cikkek iránt ugyanis változatlanul nagv az érdek­lődés. s a minisztérium szi­gorúan ellenőrz.i. hogv az. ol­csó cikkekből az ellátás min­denütt megfelelő legyen Az. idei második félévi árualap például csitt-nem háromszo­rosa a tavalyinak. Kármán István Kazincbarcikai képeslap

Next

/
Oldalképek
Tartalom