Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. szept. 29., szombat Közlemény a KGST V. B. 64. ülésszakáról 0 Alekszej Koszigin a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és kíséretének tagjai pénteken délelőtt röviddel 10 óra után az Adria-parti Puláb^l hajón Brioni szige­tére érkeztek. A vendégeket a brioni mólón Tito elnök fogadta más jugoszláv veze­tő személyiségek társaságá­ban. LETAUTAZTATTAK CORVALANT 0 A chilei katonai .junta pénteken kormánynyilatko­zatban jelentette be, hogy a fegyveres erők letartóztatták Luis Corvalant, a Chilei Kommunista Párt, főtitkárát, és átadták a katonai bíró­ságnak — jelentik egybe­hangzóan a nyugati hír;'"ry. nökségelt. Részleteket nem tettek közzé. KIJÁRÁSI TILALOM BAGDADBAN I ® Bagdadban és külvárosai- I ban pénteken hajnali 4 őrá- j kor kijárási tilalmat rendel­tek el. Ezt biztonsági intéz­kedésként rendelték el. az utóbb; napokban a fővá­rosban történt bűntettekkel kapcsolatban. NASSZEKRA EMLÉKEZNEK 0 Gamal Abdel Nasszér ha­lálának harmádik évfordu­lója nem csupán kegyeletes megemlékezésre adott alkal­mat Egyiptomban, hanem élénk politikai eszmecserék­re is. A Nasszer-szeminá- riumok felszólalásaiból és a nagy államférfi érdemeit méltató újságcikkekből egy­aránt kitűnik, hogy az idő múlásával mindinkább ki­éleződnek a viták a nassze- rizmus értelmezése, a nassze- ri út folytatása körül. 1973. szeptember 25—28-án Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 64. ülésszakát. A tanácskozáson hazánkat. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese képviselte. Az ülésszakon Tano Co- lov, a Bolgár Népköztársa­ság képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság át­tekintette a KGST külkeres­kedelmi állandó bizottságá­nak beszámolóját az 1971— 1975-re vonatkozó hosszú le­járatú kereskedelmi megál­lapodások teljesítéséről a KGST-tagországok között, valamint Jugoszláviával. Megállapították. hogy a hosszú lejáratú Kereskedel­mi megállapodásokat ered­ményesen hajtják végre, a kölcsönös áruszállítások vo­lumene jelentősen megha­ladta azt, amit ezek a meg­állapodások az első két év­re (1971—-1972) előirányoz­tak. A KGST-tagországok köl­csönös áruforgalma az el­múlt két évber 21.6 száza­lékkal növekedett, miközben az ipari termelés volumene 15 százalékkal emelkedett. 1973. első félévében pedig 1972. hasonló időszakához j kénest az áruforgalom 12,8 ] százalékkal nőtt. A végrehajtó bizottság, mi­után megvitatta a KGST-tag­országok egyesített energia- rendszered központi irányító­tanácsának tájékoztatását megállapította, hogy az el­múlt időszakot a villamos energia termelésének és fo­gyasztásának intenzív növe­kedése, az energiarendszerek közötti kapcsolatok és köl­csönös szállítások fejlődése, a villamosenergia-termelés és továbbítás műszaki és gaz­dasági mutatóinak: javulása jellemzi. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta azt a munkaprogramot, amely arra irányul, hogy a KGST- tagországok és Jugoszlávia vegyi- és cellulózpapír-ipa- rát modern, nagy termelé­kenységű bérén dezésekkel lássák el. Ezt a programot a KGST gépipari és vegyipari állandó bizottsága közösen dolgozta ki és terjesztette elő. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy ennek a programnak a végrehajtása a KGST-tagországok és Jugo­szlávia közös erőfeszítéseivel elő fogja segíteni a KGST- áagországok terveinek meg­valósítását a vegyi- és cellu- lózpapír-ipar fejlesztésére vonatkozóan. A végrehajtó bizottság megvitatta a gépipari állandó bizottság tájékoztatóját azok­nak a javaslatoknak a kidol­gozásáról, amelyek a terme­lési szakosítás és kooperáció elmélyítésére és kibővítésére irányulnak a traktorok, az alapvető mezőgazdasági gé­pek, az ipari módszerekkel dolgozó mezőgazdasági üze­mek számára készülő komp­lex technológiai gépsorok és berendezések előállításában a gépek nemzetközi rendszere alapján, és megfelelő dönté­seket hozott. A végrehajtó bizottság megtárgyalta az érdekelt KGST-országok közötti együttműködés fejlesztését a kőolaj és gáz intenzívebb ki­aknázásában és megfelelő ajánlásokat fogadott el. Annak érdekében, hogy bő­vítsék a KGST-tagországok gazdasági, tudományos-mű­szaki együttműködését és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tevékenységét megvilágító információkat, a végrehajtó bizottság célsze­rűnek találta 1974. első ne­gyedévétől kezdődően megje­lentetni a „KGST-tagorszá­gok gazdasági együttműkö­dése” című tájékoztató bul­letint, a KGST titkárságának kiadványát. Párítitkárok értekezlete e Miskolci Pamutfonóban Miskolc város Pártbizottsá­ga csütörtökön a pamutfo­nóban rendezte meg a vá­rosi, üzemi, vállalati és egyéb intézmények, hivatalok párt­bizottsági titkárainak mun­kaértekezletét. A tanácskozá­son részt vett dr. Havasi Béla. az MSZMP Miskolc vá­rosi Bizottságának első titká­Az új városi arculatát most formáló nagy múltú tör­ténelmi település Sárospatak lakói mindig példásan tanú­sították lakóhelyük iránti ra­gaszkodásukat. tettrekészsé- güket. Társadalmi munkával, anyagi felajánlásokkal egya­ránt sokat segítettek a város fejlesztésében, most * a köz­óhaj szervezeti formát is adott a város érdekében való társadalmi buzgólkodás- nak. Szeptember 28-án, pénte­ken délután a városi tanács­házán megalakult a város- * szépítő egyesület. Az_ alakuló összejövetel részvevőit, Joósz György, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte. Ezután Hegyi József, gimnáziumi tanár, a Hazafias Népfront városi tit­kára ismertette az egyesület céljait, feladatait. Sárospatak e vonatkozásban a kezdemé­nyező települések közé szá­mít, mert az ötödik hely az országban, ahol városszépí­tő egyesület létesült, örven­ra. Drótos László, a városi pártbizottság titkára és a pártbizottság osztályvezetői. A napirenden szereplő té­mák megtárgyalása után dr. Szigethy Tibor, a fonoda igazgatója tájékoztatta a je­lenlevőket a Miskolci Pa­mutfonó munkájáról, majd üzemlátogatás következett. detesnek nevezte, hogy ezek közül a legelső is megyénk­ben alakult Kazincbarcikán. A városuk fejlesztését, szé­pítését szívükön viselő pa­taki lokálpatrióták is hasonló célt követnek. Az egyesület tagjai a gazda szemével ügyelnek városuk értékeire, s gyarapítani igyekeznek azokat. A városi tanács elnöke, Tóth József az alakuló ülé­sen arról szólt, hogy az új egyesület értékei között a társadalmi összefogás még ha­tékonyabb segítséget ad a város fejlesztésének meg­gyorsításához. A városszépítő egyesület alapszabályait Joósz György ismertette. Az alakuló közgyűlés rés? vevői az egyesület elnökév Kükemezey József nyugdíjat tanácstitkárt, alelnökévé dr. Janó Ákos múzeumigazgatót, titkárává Budavári Csaba ta­nácsi osztályvezetőt válasz­tották. Károm téma a napirenden Tegnap, szeptember 28-án, pénteken délelőtt ülést tar­tott az SZMT agitációs, pro­paganda és kulturális mun­kabizottsága Miskolcon, a Vörösmarty Művelődési Ház­ban. A bizottság három témát tűzött napirendi pontra. Meg­tárgyalta a szakszervezeti po­litikai kiadványok és a szak- szervezeti sajtó politikai ne­velő munkát segítő tevékeny­ségét; megvitatta a szakszer­vezeti mozik helyzetét és to­vábbfejlesztésük lehetőségét. Harmadik napirendi pont­ként pedig a Lenin Kohá­szati Művek, a Diósgyőri i Gépgyár és az Özdi Kohá- ' szati Üzemek szakmunkásta­nulóinak és ifjúmunkásainak kulturális helyzete szerepelt. Emiéktira Sárvári Endre — a hősi ha­lált halt k,ommtinista mártír — emlékére a KISZ Borsod me­gyei Bizottsága és a Magyar Természetbarát Szövetség a me­gye középiskolás fiataljai részé­re ebben az évben is megren­dezi a már hagyományossá vált Ságvári Endre emléktúrát, va­sárnap délelőtt 9 órakor. A túra célja, a megye kö­zépiskolásai részére lehetőség biztosítása a kommunista már­tírjaink által bejárt területek megismerésére, a természetjáró mozgalom népszerűsítésére. Üt- vonal: Csanyllc—-Fehérkőiápa— Lillafüred—C.sanyik. A túra a Csanyikban levő kommunista mártírok emlékmű­vének megkoszorúzásával kez- lődik, ahol Dudla József elv- fárs, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára mond ünnepi beszédet. A legtöbb fiatalt mozgósító középfokú oktatási intézmény elnyeri a KISZ MB vándorser- Icgét. Városszépíti egyesület alakult Sárospatakon fi Szojuz—12 ma visszatér a Földre Tanácskozás a MÉM-ben Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter elnökletével pénteken délelőtt a MÉM-ben országos értekezletet tartottak a me­gyei tanácsok elnökhely ette- j sei és mezőgazdasági-élel­mezésügyi osztályvezetői. A tanácskozáson Váncsa Jenő miniszterhelyettes ismertette az élelmiszergazdaság mű­szaki Fejlesztésének jelenlegi helyzetét és a további fel­adatokat. Többek között hangsúlyozta, hogy az állat- tenyésztés fejlesztésében kü­lönösen fontos feladat a kor­szer ű ta karma n yterm esztési rendszerek széles körű elter- I jesztése. Az első napi repülés prog­ramjának végrehajtása során Vaszilij Lazarev és Oleg Makarov szovjet űrhajósok a Föld körül keringő Szo­juz—12 űrhajóval manővere­zési műveleteket hajtottak végre. Ezek a kísérletek azt a célt szolgálták, hogy töké­letesítsék az űrhajó irányí­tási rendszereit és a kézi irányítás technikáját a Föld körüli repülés különböző fel­tételei között. A két űrhajós munkanap­ját pénteken moszkvai idő szerint 9.00 órakor kezdte meg. Az űrhajó fedélzeti rendszerei paramétereinek ellenőrzése után az űrhajó­sok hozzákezdtek a második munkanap programjának végreha j tásához. A földi űrrepülés-irányító központ pénteken kiadott közleményei szerint a csü­törtök délután óta Föld kö­rüli pályán keringő Szo­juz—12 űrhajó, fedélzetén Lazarev alezredessel és Ma­karov mérnökkel, folytatja a szovjet űrkutatási prog­ram egész jövője szempont­jából nagy jelentőségű fel­adatának végrehajtását. A szovjet űrhajó a beje­lentett program szerint szom­baton tér vissza a Földre. A chilei jobboldali államcsíny előkészítésében közvetlen szere­pe volt az Egyesült Államoknak — mondotta a Stem tudósítójának adott interjújában Hortensia Allende, a meggyilkolt chilei el­nök özvegye. A Stem tudósítója a követke­zőket írja: Megkérdeztem Hortensia Al- lendétől: Ki a felelős azért, hogy vérbe fojtották férjének azt a kísérletét, hogy demokratikus eszközökkel meghonosítsa a szo­cializmust hazájában? A válasz vádol: Közvetlenül vádolom a CIA-t, az ITT kon­szernt, az amerikai réztársasá­gokat és az amerikai külügy- miniszériumot. Egyetlen napot sem hagytak neki, hogy nyu­godtan kormányozhasson. Közvetlenül is részt vettek az amerikaiak a/ elnök meg­döntésében? • Allendc asszony: Igen, a Ken­taur-akcióval, de erről én csak az államcsíny után értesültem. Így például az Egyesült Álla­mokban chilei bankjegyeket ha­misítottak és azokat Chilében forgalomba hozták. Országunkat, elárasztották velük, hogy fel­gyorsítsák az inflációt. — Tudoll-e Allcnde elnök a készülő puccsról? Allende asszony: Mindig egy­fajta riadókészültségben éltünk. Asztal mellett sokszor beszél­tünk egy államcsíny lehetőségé­ről. . . de nem is annyira állam­csínyre számítottunk, hanem a jobboldal és a baloldal nyílt összecsapására, a polgárháború kirobbanására. Salvador tudta, hogy erre nem vagyunk jól fel­készülve. mert nem volt elegen­dő fegyverünk. . . Allende elha­tározta, hogy megbuktatása ese­tén nem megy emigrációba. Mindig azt mondta, hogy har­colni fog haláláig, de öngyil­kosságot, sohasem követ el. . . — Az ön férjének halála nem volt tehát Öngyilkosság7 Hortensia Allende könnyekkel küszködik. — Meggyilkolták. Harcban halt meg. Először so­kan gondolták, hogy öngyilkos lett, de később beszéltem azok­kal az orvosokkal, akik a kor- mányéptilctben voltak és a tűz­oltókkal, akik elszállították a holttestet. Megerősítették, hogy Salvador Allcnde testét át- és átlyukasztották a lövések. Pa fosó Dezső emlékkiállítása A hét évvel ezelőtt elhunyt borsodi festőművész, Palcsó Dezső emlékének áldoz most a Miskolci Képtár, amikor életműve keresztmetszetét kínáló kiállítással szeretné felhívni rá az emlékező fi­gyelmet. A ’ földszinti kama­rateremben mintegy ötven művet találunk a falakon és a paV-avánokon, festménye­ket, rajzokat. A belépő te­kintete $gy krokira esik el­sőként. Aktot ábrázol. A lap sarkán, grafitceruzás jegyzés: „Esti kroki az Akácfa utcá­ban. Ide jártunk: Fülöp Jenő, Szőnyi, Derkovits, Aba No­vak V. Bajer J., Merényi R. Weil Erzsi.’’ E fél évszázad­nál régebbi esti krokizástól vezetett az út a szűkebb szü- Jőföldre, Sajókazára, ahol csaknem élete végéig élt és alkotott, s közben tanított is. Nézegetem a kiállítás da­rabjait. A rajzokon falusi ud­varok, tájak, erdőrészletek, a mezei munka mozzanatai, a sajótoazai termelőszövet­kezet szérűje, s mindenekfe- lett az ember. Nagyjából ha­sonló a festmények temati­kája is, de ezeken több az ember, több a virág, az em­beri környezet. Dr. Végvári Lajos művészettörténész azt írja Palcsó Dezsőről a kiállí­tás katalógusában, hogy a természet szépségének áhí- tatos szemlélője volt, meg- hatódottan festette tájképeit, portréit, interiörjeit; környe­zetének a falusi magányban nagyobb jelentőségű minden apró változásnak figyelője, s csendes észleléseinek belső örömét szinte naplószerűen rögzíti munkáiban, elsősor­ban vázlataiban, rajzaiban, kisebb rögtönzéseiben. Nem sokkal a 79 éves korban be­következett elhunyta előtt, amikor már néhány éve fel­cserélte a csendes falut a za­josabb, lüktető új környezet­tel, kazincbarcikai lakásán, illetve műtermében beszélget­tünk. A most kiállított mun­káinak egy részét is láttam ott, s a beszélgetés során fel­rajzolódott a nagybányai is­kolától a fővároson, majd Sajókaza több mint három évtizedén át Kazincbarciká­ig ívelő művészi életpálya, annak az életműnek szü­lője, amelynek keresztmet­szetét e kiállítás nyújtani kí­vánja. Előzőleg az ötvenes­hatvanas évek fordulója kö­rül találkozhattunk Palcsó Dezső műveivel egy, a Her­man Ottó Múzeumban ren­dezett kiállításon. Palcsó De­zső munkásságát kevésszer emlegetjük. Talán ez a ki­állítás törleszt valamit az adósságból. * Palcsó Dezső emlékkiállí­tását — nagyszámú érdeklő­dő jelenlétében — pénteken, délután négy órakor Csabai Kálmán festőművész beveze­tőjével nyitották meg. (bpo Megemlékezések a fegyveres erők napjáról (Folytatás az 1. oldalról) vettünk a BM Borsod me­gyei Rendőr-főkapitányságán rendezett megemlékezésen. Itt Németh Jánosnak, a fő- kapitányság pártbizottsága titkárának üdvözlő szavai után dr. Koleszár István rendőr ezredes, a főkapitány­ság vezetője köszöntötte a jelenlevőket, majd Tóth Fe- rencné, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — Szocialista társadal­munk szép hagyománya, hogy a pákozdi csata emlékére minden évben, szeptember 29-én hazánk fegyveres erőit ünnepeljük ... Köszöntve mindazokat, akik fegyverrel a kezükben védik hazánk szocialista rendjét, határa­it ... Pártunk és dolgozó né­pűnk figyelemmel kíséri a fegyveres erők helyzetét, és tevékenységét. Jóleső érzés­sel állapíthatjuk meg, hogy fegyveres erőink — dicső elődeikhez méltóan — híven teljesítik kötelességeiket, hogy rendelkeznek mindaz­zal, ami országunk védelmé­hez, a szocialista országok közös védelmi szervezetében a feladatok ellátásához szük­séges — mondotta többek között az előadó, aki befeje­zésül a KISZ Borsod megyei Bizottsága nevében erőt, egészséget kívánt a belügyi szervek állományában szol­gálatot teljesítő elvtársaknak. Az ünnepi beszéd után fel­olvasták azokat a parancso­ltat, amelyek az évforduló jelentőségét méltatják, ille­tőleg amelyek alapján dr. Koleszár István rendőr ezre­des tizenhét elvtársnak nyúj­totta át a Haza Szolgálatáért érdemérem különböző foko­zatait: huszonkét elvtársnak a közbiztonsági érem külön­böző fokozatait: több tiszt- helyettest zászlóssá léptetett elő; több elvtársat pedig di­cséretben. illetve jutalomban részesített. A BM Borsod megyei Rendőr-főkapitányságán ren­dezett ünnepségen jelen volt dr. Lovas Lajos, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője is. (csé) Eseményekről röviden KOSZIGIN—TITO MEGBESZÉLÉS Beszélgetés Bllende özvegyével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom