Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
1973. srept. 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A kedvezőtlen adottságok ellenére w A léhi Állami Gazdaság eredményeiről A gazdaság területileg széttagolt, nagy része dombokon íekszik. Nehéz örökséget vettek át. A szíjparcellás gazdaságok elindítói voltak a ta-, lajíemosódásnak, az eróziónak. A 600 holdas legelő gyenge minőségű volt. csak juhokkal lehetett kihasználni. A savanyú erdőtalajokon sok növény nem díszlett. Mégis a kedvezőtlen adottságok szabták meg a gazdálkodás útját! Felmérték a lehetőségeket — Abból indultunk ki — mondta Békési Gyula, az állami gazdaság igazgatója —, hogy ezeket a tényezőket át lééi] alakítani. Létrehoztuk a talajvédelmet, rendbe tettük a legelőket és áttértünk az intenzív gazdálkodásra. Mivel • 2700 hektár területet érintett a terv, a nagy költségek miatt fokozatosan valósítottuk meg. A komplex talajvédelem tavaly fejeződött be. Táblásítottunk; úgy alakítottuk ki a mezei utakat, hogy nyomvonaluk a hegyre lehetőleg merőleges legyen. Mert így gátat vetünk az eróziónak. Vetésforgónk olyan növényekből áll, amelyek talajvédő hatása kitűnő. De a pillangósok megkövetelik a semleges kémhatásai talajt és ezért meszez- tük a táblát. A legelőkre füves-here keveréket vetettünk, ezek a jó tápérték mellett egész évben borítják, fedik a talajt és így megakadályozzák a lemosódást. Az ipari növények között a napraforgó az uralkodó, mert a termesztési hagyományok mellett elfogadható terméseredményt ad. A jövőben addig egyszerűsítjük a vetés- szerkezetet, amíg majd négy növényből áll. Olyanokból, amelyeknek összes munkája gépesíthető. . A talajvédelem tehát megszabja a termeszthető szántóföldi növényeket. Ezeknek nagy része. 33 százaléka a pillangós takarmánynövény. A körülmények úgy alakítják ki az üzem profilját, hogy szarvasmarhát kénytelen tartani. Tejtermelés helyett hús — Jelenleg ezer szarvasmarhánk van. Ennek zöme magyartarka. Nagy kiterjedésű legelőterületeink azt indokolják. hogy a szabadtartásra fordítsuk a figyelmet. Az intenzív tejtermelés feltételeit biztosítani , nálunk nem lehet. Ezért a hús előállítása számunkra a feladat. Franciaországból 1971-ben 67 darab Charolias üszőt szereztünk be. A keresztezett borjak már rendelkeznek elődeik jó tulajdonságaival. Ismét szeretnénk importálni üszőket, de a világpiaci árak miatt most lehetetlen. Egy állat 24 ezer dollárba kerül. A nagy kereslet az oka, hogy az árak így felszöktek. Nagyon jó húsfajta. A legutóbbi próbavágáskor a 60 százalék Napirenden a technológiai rel onstruki ió Az ötödik ötéves terv időszakában, 1976-tól 1980-ig a gépipar össztermelésének mintegy másfélszeresere kell növekednie. Ez azt _ jelenti, hogy évente. 7,5 százalékos termésemelkedést kell elérnie az iparágnak — mondották a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Mivel gépiparunk technológiája a jelenlegi állapotában nem alkalmas a rohamléptű termelésnövekedés megvalósítására és a tervezett fejlődési ütem biztosítására, a tervidőszak alatt meg kell kezdeni ci gépipar technológiai rekonstrukcióját is. A gépipar a mai technológiai fejlettsége mellett már nem képes lépést tartani a növekvő mennyiségi és minőségi követelményekkel sem külföldön, sem a hazai termelőeszközök biztosításában. A megállapítás igazolja, hogy a gépiparban foglalkoztatottaknak csak negyven százaléka dolgozik gépen, a gepek 21,7 százaléka selejtezésre váró eszköz, az egész géppark „átlag-életkora’ pedig 14 év. A gépipar automatizáltság! foka mindössze 7 százalékos, s az alacsony technikai felszereltségre utal az is, hogy egy gépipari dolgozóra 185 ezer forint SeP* érték jut, ami a más országok adataival összehasonlít' a jelentős lemaradást mutat. A gyárfcmányszerkezet sem elég korszerű; túl széles a gyártmányválaszték, s uralkodóvá vált a kis sorozatok gyártása. A gyártmányok konstrukciója azonban jobb mint « technológiai színvonal, tehát a lemaradás a technológia területén nagyobb, Ezért a minisztérium javaslatokat dolgozott ki, a gép-i ipar rekonstrukciójának alapvető kérdéseire. A munka folyamán figyelembe vették a népgazdaság teherbíró képességét és ennek lehetőségeihez igazodva választották meg a rekonstrukció súlyponti témáit és azok fontossági sorrendjét. Az állás- foglalás Szerint elsősorban az állóeszköz arányt kell javítani, a régi üzemépületek rekonstrukciójával. korszerűbb gépek beállításával növelni kell az azonos területre eső technika mennyiségét. A fejlődés másik alapvető feltétele a gyártmányszerke- zet javítása, felhasználva a szocialista integráció növekvő lehetőségeit. A szelektív iparpolitikával ugyanis több területen valósítható meg a nagyobb sorozatú gyártás, amelyben félautomata gépsorok, szerelőszalagok beállítása lehetséges és ezeknek hatékonyságát a kooperációkkal emelni lehet. Mivel a növekvő feladatokat lényegében változatlan létszámmal kell megvalósítani, fontos a sok kézi munkát igénylő ösz- szeszerelés területén a gépesítés és a munkaszervezés ja7 vitása, az anyagmozgatásból a munkaerő tervszerű felszabadítása és átcsooortösí- tésa. A KGM a közreműködő intézmények segítségével kialakította az V. ötéves terv műszaki-gazdasági koncepcióját a géoipar technológiai rekonstrukciójára. Ezt az országos szervek elé terjeszti, majd jóváhagyás utón megkezdődik a kivitelezési programok elkészítése. hús mellett csak 3 százalék faggyút adtak. Nagy súlyra 1 ellet hizlalni és szerintünk jobban legelő és igénytelenebb fajta, mint a magyartarka. Március 15-én hajtottuk ki őket és azóta is a legelőn vannak. Tartósuk így nagyon gazdaságos, mert nem betegednek meg és kevés gondozót igényelnek. A gyümölcsös már terem A 300 hektáros gyümölcsös nagy részét 1965-ben telepítették. A diót még régebben. A gyümölcsfák maximálisan az idén fordultak termőre, de a gazdaságban a termést már jó előre várták. Felépítettünk egy 100 va- gonos hűtőtárolót. A járulékos beruházásokkal együtt 11 millió forintba került. Az alma és a csonthéjasok termésének nagy részét itt tároljuk, innen szállítják el exportra. Tavaly még keveset teremtek a fák, s a zölddiót csak szeszipari célokra tudtuk eladni. Idén más a helyzet. A metszést és szedést kivéve teljesen gépesített a gyümölcsös. A betakarításhoz is vettünk berendezéseket. A csonthéjasok, a meggy, cseresznye nagy részét rázó- gép „szedte le” a fákról. Sajnos, munkaerőnk nekünk sínes. Szedéskor nálunk is nélkülözhetetlenek a diákok. Az őszi munkáknál „sláger” a renc horizont esztergályos, a Zeior. Ehhez a traktorhoz készít alkatrészeket Vincze Fe- Miskolci MEZŐGÉP dolgozója. Fotó: Laczö József Kármán István r (<■ r r „ rr* ■ Ul építőipari termiek Ar, építőiparban jól hasznosítható új termékek gyártását kezdték meg a Faanyagvédelmi és Fatelepftő Vállalat tokodi üzemében. Az egyik újdonság a kocka alakú falburkoló lap. Ezek a 70x70 centiméteres burkolólapok úgy variálhatók, hogy különféle tetszetős mintákat lehet kialakítani a falfelületeken. Megkezdték a víztaszító any agyai telített zsaJn zólapok készítését is. Ezekből a zsaluzólemezekből az idén $5 ezer darabot szállítanak aat építőiparnak. Rövidesen berendezkednek a tetszetős és praktikus fahá- zak gyártására Is. 0 tanácselnök levele A brigád másfél évvel ezelőtt alakult. A Megyei Beruházási Vállalat len in városi kirendeltségének dolgozói, amikor elhatároztak a kis kollektíva létrehozását, talán maguk sem __ gondolták, hogy már az első esztendőben kiérdemlik a szocialista címet. Pedig ez történt. Egy év leforgása alatt#a Len in- város nevet viselő tizenkét- tagú brigád olyan jól dolgozott, hogy munkájával rászolgált az elismerésre. Mit,tesz a brigád azon felül, hogy igyekszik a lehető legjobban megoldani a városépítéssel kapcsolatos beruházói feladatokat? Erről Pozsa Sándor brigádvezető — aki egyúttal a csoportvezetői teendőket is ellátja ■ %a következőket mondta. — A brigád minden tagja egy emberként kiveszi a részét a brigódszerződésben rögzített vállalások teljesítéséből. Az egyik legjelentősebb társadalmi munkának azt tartom, hagy a brigád 'elkészítette a városi tanács leendő épületének átalakításához szükséges kiviteli terveket. Ezt a munkát természetesen ellenszolgáltatás nélkül, kimondottan társadalmi munkaakcióban végeztük el. Ily módon mintegy 120—150 ezer forint tervezői díj kifizetésétől, mentesítettük a Leninvárosi Tanácsot. A munka befejeztével dr. Kovács Albert, a városi tanács elnöke a Megyei Beruházási Vállalat igazgatójához küldött köszönő levélben fejezte ki' elismerését a brigád önzetlen segítségéért. Mint azt dr. Kovács Albert írta: „ .. .ezzel meggyorsították az épület átalakítási és felújítási munkáit, s hozzájárultak ahhoz, hogy 13 lakást — amelyet eddig a tanács különböző szervei hivatali helyiségként használtak — rö'tMÍmshn.n letrlevidesen pédni szándékozó dolgozók rendelkezésére bocsáthat- ttink.. A kirendeltség dolgozói, azaz a brigád sokat fáradozik azért is, hogy a város az itt folyó nagy beruházások ellenére szép és tiszta maradjon. Ehhez többek között úgy járulnak hoiízá, hogy a közúti teherforgalmat olyan útszakaszra terelik, amely kívül esik a városközponton. Ismeretes, hogy a lakásépítésben is mindinkább előtérbe kerül a minőségi munka. Hogyan tudnak ennek a gyakorlatban érvényt szerezni? Mindenekelőtt úgy, hogy kellő ismeretekre tesznek szert. Ezért megszervezték a kirendeltségen a vállalat műszaki dolgozóinak szakmai továbbképzését. A brigádtagok közül többen vállalták, hogy az Építő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat legújabb kiadáséból előadásokat tartanak, hogy mindenki tájékozódjék róla, melyek azok az előírások, rendelkezések, amelyek döntő szerepet játszanak a minőségi követelmények teljesítésében. * A Megyei Beruházási Vállalat, mint a városberuházás lebonyolításával megbízott ‘ szerv kilenc esztendeje végzi munkáját Len in városba n. Az elért eredmények azt bizonyítják, sikerrel. Az elteli közel egy évtized alatt esv teljesen új városrész épült fel. a in elv sok száz családnak nvújt kényelmes otthont. Az idei városfejlesztési terv : mintegy! 214 millió forint ér- 1 tékű pénzügyi teljesítést ír elő a vállalat számára. A háromnegyedév mérlege igen kedvező: a feladatok csaknem nyolcvan százalékát már tel iesítetie a kirendeltség. S ebben jelentős része van a szocialista brigád munkájának is. U U lobban kell bizonylianink A Pamu tfonóipari Vállalat összes gyáraiban intézkedések egész sora került bevezetésre a párt nőpolitikái határozatának végrehajtásáért, a dolgozó nők munkájának megkönnyítéséért, nagyobb megbecsülésükért. Egyed ül az éjszakai műszak terheinek jobb elviselése érdekeben, Miskolcon tervezet írja elő, kinek mit ke.U tennie, ki miért felelős. Az igazgató előtt naponta szerepel valamilyen aláírásra váró intézkedés, amely a fonónök javát szolgálja; Amikor elérkezett a szeptember, az iskolakezdés ideje, már papíron szerepelt a sokgyermekes édesanyák neve, és a kiutalt segély összege, az a több száz forint, amely ilyenkor nagyon jól jön. Tudomásunk van más elgondolásokról, olyan törekvésekről, amelyek további könnyítéseket is hoznak majd. De a szemlélet, ez a megcsontosodott nézet még ott kísért. A nők érdekében teendő intézkedések közepette még ott virítgat, s néha úgy' tűnik, hogy háborítatlanul. A minap a miskolci gyárban női művezetőkkel beszélgettem. Három van ösz- szesen ebben az üzemben. Az együk éppen a 13-ik esztendeje tölti be funkcióját. A másik kettő szántén több éve vezetői, poszton dolgozik. Nagyon tanulságos dolgokat mondtak el. Elsősorban azt, hogy' nekik, a vezetőknek mindig többet kell tenniök, jobban és „naprakészen” bi- zonyítaniok rátermettségüket. azt, hogy méltók a vezetői beosztásra. Egy-egyr halvány kifogás azért a nyomukban kísért, hogy ezen a poszton hátira jobban megfelelne egy férfi. Közben az „erős” férfi egy cseppet sem tesz többet mint az a „gyenge” nő. A követelmények, a feladatok nem ismernek nemeket. Ki mire vállalkozott, azon a helyen álljon heiy't emberséggel. De hát akkor miért érzi ez a három művezető, hogy' nékik mindig többet kellett tenniük, jobban kell bizonyítaniuk, Bizony'ára nem véletlen szülötte ez az érzés. Leltet, hogy egyfelől táplálkozik sajat énjükből, úgy gondolják magukban. hogy mindig meg kell feszíteni az erőt, az észt, holott talán ezt közel sem kívánja senki tőlük, Honnét való ez az érzés? A párthatározat, a kormányhatározat, a vállalati, gyári intézkedések maximálisan gondoskodnak mindenről, amiről jelen kereteink és lehetőségeink között gondoskodni kell, S ezt követnie kellene a megváltozott szemléletnek. le kellene léptetni a porondról a megosontoso- dott nézeteket: a dolgozó nők nélkül nem lehetne eredményesen szocializmus építeni. A dolgozó nő a leghűségesebb munkatársunk, segítőnk harcunkban a jobbért, a békéért nekünk férfiaknak. És egyenrangúságukat ne csali az egyforma bér fejezze ki, hanem a velük szemben tanúsított viselkedésünk, olyan szellem vegye át az „uralkodást” üzemeinkben, ahol a nők érzik, tudják, látják, szivükkel ás eszükkel felfogják, egyenrangúak a szó legteljesebb értelmében. S ezt a kifejezést már nem kíséri semmiféle mosolygás. irónia. Nem kísérheti. A mindig két műszakban dolgozó nő, fiatal feleség, édesanya érezze ‘ a mélységes tiszteletet, az udvarias bánásmódot, R párt nőpolitikái határozatának gyakorlati megvalósítása, tőlünk férfiaktól azt is kéri, sőt arra serkent, vagy keményebben fogalmazva arra utasít, hogy a dolgozó nő egyenjogúságát biztosítsuk szemléletünkben s tetteinkben. Boda István A MÁV mérlege: Tízmillió tonna áru és harmincmillió utas A MÁV áruszállítási teljesítményeinek alakulását az elmúlt hónapban is erőteljes növekedés jellemezte. Az építőanyagipari termékek közül különösen mászből, cementből és köböl volt jelentősebb "felfutás. A vasút augusztusban 10 millió 613 ezer tonna árut szállított, ami hét százalékos növekedést jelent. Az árutonna- kilométer és a fuvardíjbevétel 9,8 százalékkal jobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az év eddig eltelt nyolc hónapja alatt a MÁV összesen ?9 millió 635 ezer tonna árut szállított, ezzel 103.3 százalékra teljesítették a tervet, ami két millió 535 ezer tonna árutöbblet elszállításé jelenti. A terven felüli fu vardíj bevétel aszolút érték megközelíti a 450 millió fo rinlot, A személyszállításban mér sékeltebbek a teljesítményei A MÁV augusztusban 2 millió 800 ezer utast szállt tott. Megállapították, hogy' személyforgalom 2.3 száza lékkal csökkent. Ebből kö vetkezik, hogy várható«: csökken az utaskilométer tel iesítmény és a menetdíibe vétel is. Az év eddig eltel nyolc hónapja alatt 240 mii hó 215 ezer utast szólított . vasút, hatmillióval keveseb bet, mint a tavalyi év ha sonló időszakában.
