Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

1973. szept. 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Társadalmi munka, szocialista szerződések SiSSZ-védnökség a leninvárosi beruházásokon A KISZ-védnökség nem újkeletű Leninvárosban. Az ifjú­sági szövetség által meghirdetett mozgalomban már évek­kel ezelőtt, a TVK nitrogénműtrágya-gyár építésének idő­szakában a tettrekész fiatalok százai vettek részt. Munká­jukkal, lelkesedésükkel számottevően hozzájárultak a be­ruházás határidő előtt történő megvalósításához. Ezen túl­menően, az országos és a helyi védnökségek jó lehetőséget teremtettek a fiatalok szocialista szellemű neveléséhez is. A leninvárosi ruházások során ismét nagy szükség van a széles körű társadalmi összefogásra, amely természetesen magába foglalja a KISZ-fiatalok véd- nökségi akcióját is. Mint is­meretes, a KISZ VIII. kong­resszusa kimondta, a nehéz­ipari beruházások megvaló­sítását — a villamos energia- és a vegyipar területén — KISZ-védnökséggel kell se­gíteni. Ennek a védnökségi programnak szerves része a leninvárosi ipari koncentrá­ció. Ide értendő a TVK-ban épülő olefinmű, a 2000 me­gawattos hőerőmű, a nagy kapacitású kőolajfinomító és természetesen a városfejlesz­tés is. Egy évvel ezelőtt a Borsod megyei KISZ-végrehaj tóbi­zottság határozatban szabta meg a védnökséggel kapcso­latos tennivalókat. Ennek alapján a Leninvárosi KISZ- vb külön intézkedési tervben rögzítette a beruházási prog­ramot segítő KlSZ-védnök- ségi munka feladatait. Köz­ben megtörtént a védnöksé­get koordináló és irányító KISZ-szervezők beállítása, majd megalakult a helyi véd­nökségi operatív bizottság. A védnökségvállalás céljá­ról Szabó Pál, a Leninvárosi KISZ-bizottság titkára a kör vetkezőket mondta: — Mindenekelőtt igyek­szünk megismertetni a fiata­lokkal a komplex beruházás lényegét, azt, hogy a nemzet­közi munkamegosztásban va­ló bekapcsolódás, a magyar —szovjet olefinegyezmény megvalósítása elsősorban ne­künk, magyaroknak elsőren­dű érdekünk. Feladatunk to­vábbá, hogy tervszerű és fo­lyamatos politikai és nevelő munkával elérjük, hogy a megvalósításban részt vevő vállalatok, intézmények, a leninvárosi fiatalok — ifjú­munkások, műszakiak, köz­gazdászok — felelősséget erezzenek a vállalt feladatok teljesítéséért. Fontos az is, hogy a beruházásban, a ter­vezésben és a kivitelezésben érintett fiatalok összefogásá­val, mozgósításával, a véd­nökségi szocialista verseny­mozgalom alkalmazásával és továbbfejlesztésével elősegít­sük a beruházási program tervszerű végrehajtását, az építési és szerelési hatáindők betartását. A mozgalom egyik alapvető feladata, hogy biztosítsa a kivitelezés­ben működő tervező, gyártó, szállító és kivitelező vállala­tok fiataljainak érdekvédel­mét, s hogy elősegítse az építkezéseken tevékenykedő KISZ-alapszervezetek szer­vezeti életének fejlesztését, hozzájáruljon a beruházáso­kon dolgozó ifjúsági szerve­zetek termelést segítő és ér­dekvédelmi munkájának ja­vításához. A beruházási program megvalósítását se­gítjük azáltal is, hogy az in­ternacionalista gondolkodás- mód fejlesztése érdekében szoros kapcsolat kiépítésére törekszünk a nemzetközi ko­operációban közreműködő szocialista országok ifjúsági szövetségeivel, mindenek­előtt a lenini Komszomollal. A Leninvárosi KlSZ-vég- rehajtóbizottság a közelmúlt­ban értékelte a beruházási program megvalósítását se­gítő, a védnökséggel kapcso­latos intézkedési terv végre­hajtását. Érdemes ezzel kap­csolatban utalni a Leninvá­rosi Pártbizottság állásfogla­lására. Ebben többek között szó van róla, hogy az elmúlt esztendőben a KlSZ-alap- szervözetek megerősítése je­lentette a fő feladatot. Enél- kül ugyanis elképzelhetetlen a fiatalok bevonása a véd­nökségi mozgalomba. Csak ezután kerülhetett sor arra, hogy az időközben megala­kult védnökségi operatív bi­zottság irányításával meg­kezdődhessen a konkrét véd­nökségi munka. Különböző : társadalmi munkaakciók je- j lentették az első lépéseket. A védnökségi munka formáit, í feladatait a szocialista szer- i ződések rendszerén keresztül ! alakították ki. Ilyen szerző- ; dést kötött például a TVK : nagyüzemi KISZ-bizottságá- I val az Április 4, Gépgyár, a j Gyár- és Gépszerelő Válla- j lat, a Magyar Hajó- és Da- | rugyár, a Vegyiműveket S?e- j relő és Építő Vállalat KISZ- 1 bizottsága. A védnökségi az eddigi eredmények szá­mottevőek — bizonyos mér- i téléig hátráltatta a szervezők személyének változása. A kö­zeljövőben várható, hogy ez a probléma megoldódik. A KISZ-vb amikor a feladato­kat megjelölte, felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az alap­szervezeti munkára kell min­den erőt fordítani, s a gaz­dasági tevékenység párosul­jon tudatos politikai nevelő­munkával. A jövőben sem elhanyagolható a KISZ szer­vezeti erősítése. Elmondták, hogy a leninvárosi beruházá­sokon jellenleg közel 1800 KISZ-korú fiatal dolgozik, de csak négyszázan tagjai az ifjúsági szövetségnek. El­hangzott olyan javaslat is, hogy jobban kell tudatosíta­ni a védnökségi munka ered­ményeit, sokszor ugyanis a legilletékesebb gazdasági ve­zetők sem ismerik a válla­latnál dolgozó KISZ-esek munkáját. L. L. Mária, az agronómus Mozgékony v®nrc£kinle'­tű, temperamentumos fiatal. Szívből tud örülni és minden erejével palástolja elkesere­dettségét. Sok öröm van az életben, sok a gondja is. Kabdebó Mária Edelény- ben született, és 1971 óta _a helyi Alkotmány Termelő- szövetkezet agronómusa. Ak­kor fejezte be tanulmányait és eszébe sem jutott, hogy máshol hasznosítsa üzem­mérnöki diplomáját. Azt mondják, saját hazájában senkiből nem válik próféta. Mária rácáfolt erre. Pedig neki azzal is nehezebb volt, hogy leányfejjel „férfias” szakmát választott. S már az első hónapokban bizonyított. Így történhetett, hogy nem kellett megvárnia az egyéves gyakornoki idő végét, hanem három hónap után rábízták a nagv termelőszövetkezet kapás ágazatát. Az idén pél­dául 1000 hold kukoricát, 34 hold dohányt és 203 hold burgonyát termesztett. A burgonyával különösen sok volt a munka, a gond, mert nagy részét vetőgumónak szánták. De megérte a fá­radozás: a krumpli hozama naqvszerű és kiváló a mi­nősége is. Az eredménynek mindenki örül a szövetkezet­ben. Marika nedig boldog. Mert hiába áll am vizsgázott Jelesen: más az elmélet, és más a gyakorlat. És a gya­korlatban szerzett érdem­jegy az értékesebb. De Mária nemcsak a burgonyatermesz­tésből, a betakarítás pontos megszervezéséből érdemelne jeles osztályzatot. Fiatal ko­ra ellenére olyan kapcsola­tot tud teremteni az em­berekkel. hogy bárfii példát vehet róla. Ö persze nem beszél erről, nem is őt kérdeztük. Távollétében ke­restük meg brigádját a bur­gonyaföldeken. — Állandóan rohangál a drága — mondta az egyik asszony, amikor Máriáról ér­deklődtünk. — Mert hol a madzag fogy el, hol a zsák, hol ennek van problémája, hol annak. Most is százan dolgozunk itt. köztünk 70 is­kolás. Hogyan is bír ennyit ez a fiatal lány? Hát persze, az esze vág, mint a borotva. Az asszonyt, Sándor Laios- nénak hívják. Egy éve dol­gozik együtt a fiatal agronó- muslánnyal. amióta a dama- kiak csatlakoztak az edelé- nyi termelőszövetkezethez. — öröm vele dolgozni, mindenkivel el tud beszélget­ni. Nagyon kedves. Szegény­kém. a múltkor is kihozott nekünk egy zsák dinnvét a földre. Hogy örömet szerez­zen. A dinnve nersze nem volt már túl jó. de a ió szán­dék volt a legfontosabb. — Biztatjuk, hogy menjen be az irodára. Ott könnyebb lenne neki. De nem akar. Azt mondja, neki jobb itt ve­lünk. Ezt már egy másik dama- ki asszony, Szabó Tamásné mondta. — Meg aztán férjhez is ad­nánk. Hiszen 26 éves. Elkom- mendálnánk Damakra, de csali mosolyog, ha erről be­szélünk. Jóravaló az a fia­talember. és az édesanyjának is nagyon tetszik Marika. Az az igazság: nagyon szeret­nénk, ha a falunkba kerülne. És is elfogadtam volna me­nyemnek, de már késő, meg­nősültek a fiaim. — öt minden asszony el­fogadná. Csupa fürgeség, kedvesség ez a kislány. — És amennyire érti a dolgát! Hát csak mag kell nézni ezt a krumplit is, milyen szép. És szép a kuko­rica, meg a dohány is. Arra is vigyáz, hogy nekünk, mindnyájunknak jó 1 égvén a keresetünk. Jól meg tudja szervezni a munkát, és ez fontos, mert teljesítményben dől sózunk. egyszer azt mond­ta, hogy a fél vi­lágért sem választana más szakmát, bármilyen nagy is sokszor a feladat. Érthető, hiszen az örömöket, s a sze- retetet sem nélkülözi. — lévay — Avasi házak építői Itt, az Alföld és a hegyvi­dék találkozásánál a már megfáradt, őszies napsuga­rakban fürdő, épülő új avasi házak tetejéről messze, mesz- sze látni. Csupa élő, mozgó, fejlődő környezet. Lenn, a 3-as főúton személy- s te­herkocsik örökké zúgó ára­data halad. Az új lakónegyed útszalagjain mixer-kocsik, paneleket cipelő hosszú tray- lerek kapaszkodnak fel, s in­dulnak innen vissza új ter­heikért. Az egyik útszalag mellett markoló harapdálja a talajt, odébb cölöp verőgép nyújtózkodik. A házépítő komplex bri­gádoknak láthatóan kevés idejük van a látnivalókra. Az acélsíneken mozgó to­ronydaruk megállás nélkül emelik, rakják az épülő új házak tetejére a paneleket, a nyersbetonnal teli tartályo­kat. Az építők pedig örök, pozitív nyugtalansággal al­kotják az új, családi ottho­nokat, a másfél-, a két- a két és fél szobás lakásokat. És a 180—240 lakásos tíz la­kószintes épületek alatt a kor igényeinek megfelelően már ott vannak a beépített garázsok is. — Itt, az Avas déli oldalán — mondja Márton János, a házgyári építés műszaki, s egyben politikai vezetője — ez év május 15-én kezdtük meg a munkál. Ebben az év­ben 900 lakást kell itt ösz- szeraknunk. Remek, hozzáér­tő szakemberek, jó komplex brigádok munkálkodnak raj­ta, s úgy látszik, teljesíteni tudják a feladatot. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat fennállá­sának negyedszázada alatt — sok üzem, intézmény mel­lett — mintegy 32 ezer la­kással gyarapította eddig a megyét. S e roppant nagy munkában része van az egyik komplex brigádnak, különö­sen vezetőjének, Nagy Já­nosnak is, — Huszonnégy éve kerül­tem a vállalathoz. Abban az időben még igen nehéz volt az elhelyezkedés. A vállalat a Mályi Téglagyárat építet­te. Ott kezdtem a munkát, s a továbbképzés alapján let­tem ács. Azóta rengeteg he­lyen, közte Diósgyőrben, az összekötő városrészben, több lakónegyedben építettem. És nemcsak a városok, a házak fejlődnek. Mássá, emberibbé lett a mi munkánk is. Elein­te a zsaluanyagot vállon, lép­csőkön felmászva cipeltük. Aztán jöttek az öntött há­zak. Már könnyebb volt a munka, viszont mivel ola­jozni kellett a sablonokat, piszkos volt. A házgyári ele­mekkel jó dolgozni. Elenyé­sző, alig a tizedére csőiéként a zsaluzás, a munkánk sze­relő jellegű lett. és mindent a daruk emelnek a helyére. Juresik János: November 7- re szeretnénk tető alá hozni a házat. Nagy János: Nagyon szere­tem ezt a szakmát. Van eredménye a munkánknak. Azt mondja, remek, ruti­nos emberek a brigád tagok. Tölgyfa Mihály például, aki ért az ácsmunkához is, jól hegeszt, szép varratokat csi­nál. ha kell, két brigádnak is dolgozik. A tibolddaróci Koós István a betonozásban ottho­nos, s a brigád erőssége Nagy Lajos is. Nagy Lajos pár éve még kisiparos mel­lett segédkezett. Miért jött ide? — Fizikailag többet kellett dolgozni, s nem volt ilyen pénz. Az idő halad, s akinek Írét gyermeke van, mint ne­kem, az már oda iparkodik, ahol megmaradhat, és hosz- szú időre megtalálja a szá­mítását, Én itt megtaláltam. Minden nao hazajárok Nagv- kinizsre. Az ember sok vé­leményt hall a vonatban. Rájöttem, jó hely az én mun­kám, s kielégítő a havi 3100, 3600 forintos kereset. A munkakedwel nincs baj. Sőt. E 180 lakásos ház összerakásának hivatalos ha­tárideje november 30. A bri­gádvezető ezt közli: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele­tére. november 7-re tető alá akarjuk hozn\ A másik, a 240 lakásos ház összeszerelésében Juresik Já­nos, s brigádjának tagjai dol­goznak. Érdekes, és egyben természetes a vetélkedés. Ha az egyik jobban előrehalad, akkor rákapcsol a másik is. A Jurcsik-kollektívának no­vember 15-re kellene össze­rakni a 10 szintes házat. — Mi is befejezzük no­vember 7-re. Érdekesek az életutak. A másik komplex brigád veze­tője, akkor kezdte az építők nehéz és szép életét, amikor még hiányoztak a gépek, nem volt korszerű technika. A pár éve jött Nagy Lajos a kisipari módszerek gyakor­lása után és újsághirdetés, felhívás után csöppent ide. Juresik János nem ismeri se az őskori, se a kisipari építési módszert. Ipari tanulóként itt, e vál­lalatnál ismerte meg a szak­mát, s négy éve brigádveze­tő. A brigádtagok túlnyomó- részt fiatalok, ö nagyon elé­gedett a brigáddal, s a húsz ember közül is különösen Kovács Gáborral. Hubert Lászlóval, Nagy Józseffel. Juresik Nagy J. mellett szip­pantotta magába a szakmai fogásokat, a vezetési mód­szert.. S bár csöppet sincs oka a szégyenkezésre, hiszen őt is a legjobb brigádvezetők kö­zött tartják nyilván, mégis dicséretes szerénységgel ezt mondja: — A másik brigád jobb, János bácsi tapasztaltabb. A műszaki vezető mindkét brigáddal elégedett. A kol­lektívák tagjai — megosztva, — éjjel-nappali műszakban építenek. Ha a szükség úgy kívánja, még a szabad szom­batot is feláldozzák, hogy mielőbb elkészüljenek az Avas oldali házak. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György Szorgalmasan betonoznak Nagy János brigádjának tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom