Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. aug. 2., csütörtök Elhunyt Walter Ulbricht Elhunyt Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, az NDK Népi Kamarája, az Államtanács, a Minisztertanács és a Nemzeti Front Országos Tanácsa közös nekrológot adott ki szerdán Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tag­jának, az Államtanács elnökének halálára. „A német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő vezetője, az NSZEP KB PB tagja és az NDK Államtaná­csának elnöke, Walter Ulbricht elvtárs örökre lehunyta sze­mét. Véget ért egy harcokkal teli, a munkásosztály, a béke és a szocializmus szolgálatában eltöltött élet, Walter Ulbricht olyan harcos kommunista útját járta végig, aki minden képességével és erejével a munkásosz­tályt, a dolgozó népet szolgálta. Harcos élete hű volt a marxizmus—leninizmushoz, s ál­dozatos munkát végzett a Német Demokratikus Köztársa­ságért. Örökre megőrizzük Walter Ulbrichtnak, a német munkás- osztály nagy fiának, a proletár internacionalizmus követ­kezetes harcosának tiszteletre méltó emlékét.” Walter Ulbricht 1893. jú­nius 30-án született Lipcsé­ben, munkáscsaládból. Ere­deti foglalkozása műbútor­asztalos volt. Egészen fiata­lon, 1912-ben lett az SPD tagja, s azóta — tehát 19 éves korától fogva — halá­láig pártmunkás, hivatásos forradalmár volt. Már az első világháború idején kétszer tartóztatták le a császári Németország ha­tóságai forradalmi, háborúel­lenes akciókban való részvé­tel miatt. Amikor Kari Liebknechttel és Rosa Lu­xemburggal az élen kialakult a forradalmi szocialisták Spartacus-csoportja, Walter Ulbricht azonnal csatlakozott hozzá. A Német Kommunista Pártnak megalakulása óta (1918. december 30—31.) tag­ja volt. Dolgozott mint kom­munista újságíró, területi párttitkár, s 1923-ban a párt Központi Bizottságának tag­jai sorába választották. Köz­ben egy rövid ideig a Kom­intern megbízásából Auszt­riában is tevékenykedett, majd a Német Kommunista Párt képviselője lett a. Kom­munista Internacionálé vég­rehajtó bizottságában. Németországba visszatérve, hamarosan ismét őrizetbe Elunyt úr. Milasoiszky Béla miskolci professzor Dr. Milasovszky Béla, a Nehézipari Műszaki Egye­tem bányamérnöki karának professzora, a műszaki tudo­mányok doktora életének. 73. évében elhunyt. Halálával nagy veszteség érte a bá­nyamérnöki kart, a bánya­mérnökképzést és a geodé­ziai tudományt. A Nehéz­ipari Műszaki Egyetem bá- ! nyamérnöki karának volt professzorát, a fáradhatatlan és példamutató oktatót tu­dományos szakterületének kiváló művelőjét, számos ki­tüntetés tulajdonosát az egyetem saját halottjának ' tekinti. Temetéséről később intéz­kednek. A Szovjetunió térítésmen­tes gazdasági segélyt nyújt a Dél-vietnami Köztársa­ságnak. Az erről szóló meg­állapodást Ivan Grisin, szovjet külkereskedelmi mi-, niszterhelyettes és Dang Quang Minh, a Dél-vietna­mi Köztársaság moszkvai nagykövete írta alá. vették, s a Weimari Köztár­saság hatóságai hazaárulás címén várbörtönre ítélték. A nácizmus uralomra ju­tása után ő szervezte meg a kommunista párt központi bi­zottságának utolsó, immár il­legális hazai (ziegenhalsi) ülését, amely egyben Ernst Thälmann-nak, a párt elnö­kének letartóztatása előtti utolsó politikai szereplése volt. Walter Ulbricht a párt megbízásából Prágába, majd Megjelent Két jelentős esemény hatá­rozza meg a Napjaink iro­dalmi és kulturális folyóirat augusztusi számát. Az egyik, országosan is számon tartott esemény, a. Miskolci Nemzeti Színház' 150. évfordulója, a másik pedig egy még fiatal hagyományunk, az írótábor, a tokaji írótábor másodszori megrendezése. A színházi jubileum kap­csán közölt kétoldalas ösz- szeállítás — Gyarmati Béla cikke A színház játék cím­mel, Papp Lajos beszélgetése a színház igazgatójával, öt év a százötvenből címmel, s ugyancsak Papp Lajos poé­mája, -a Színház — méltó megemlékezés e nagy jubile­umról, s egyszersmind a fel­adatok felvázolása is. Az írótábor — most is, mint tavaly, Tokajban tart­ják — kapcsán Sorsok for­dulása címmel Gulyás Mi­hály vallomását olvashatják az érdeklődők. Botka Fe­renc Munkásirodalom, vagy szocialista irodalom? címmel közli gondolatait. S ugyan­Párizsba, végül Moszkvába emigrált, s kiemelkedő sze­repe volt abban, hogy a Szov­jetunióban 1943-ban megala­kult a Szabad Németország Nemzeti Bizottsága. Még a Hitler-ellenes hábo­rú utolsó napjaiban haza­tért, s azóta fáradhatatlanul, a legnehezebb posztokon munkálkodott az antifasisz­ta-demokratikus, majd a szocialista forradalom győ­zelméért, a Német Demok­ratikus Köztársaságnak, a történelem első német mun­kás-paraszt békeállamának erősítéséért. 1946 óta megszakítás nélkül a Német Szocialista Egység- párt Politikai Bizottságának tagja, s az NDK 1949 októ­berében történt megalakulá­sa után ugyancsak megsza­kítás nélkül a népi kamara képviselője volt. 1949-től 1960-ig az NDK miniszterelnök-helyettese, 1950 óta az NSZEP első tit­kára volt. Wilhelm Pieck köztársasági elnök halála után, 1960 szeptemberében az Államtanács elnökévé, azaz a Német Demokratikus Köz­társaság államfőjévé válasz­tották, s ezt' a tisztséget ha­láláig betöltötte. 1971 áprilisában korára va­ló tekintettel lemondott az NSZEP első titkári tisztsé­géről, de azóta is a párt Politikai Bizottságának tag­ja maradt. Walter Ulbricht a legma­gasabb állami kitüntetések: a Kari Marx Érdemrend és a Munka Hőse birtokosa. 1963-ban, 70. születésnapja alkalmával megkapta a Szov­jetunió Hőse kitüntetést. Alig egy hónappal halála előtt, 80. születésnapján a Népek Barátságának Csilla­ga Érdemrend elnevezésű NDK-kitüntetést és a Népek Barátsága Érdemrendje nevű szovjet kitüntetéseket ado­mányozták neki. Halálával nagy veszteség érte a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot, a nemzetközi munkás- mozgalmat és az egész ha­ladó emberiséget. csak az írótábor sugallta a másik írást — Mike János tollából született — Munkás­élet, munkásöntudat, mun­kához való viszony. Hiszen mint közismert, a tokaji írótábor „témája” ezúttal a munkásosztály ábrázolása lesz. A Napjaink, a maga eszközeivel nyilván a kibon­takozó vitához kívánt gon­dolatokat nyújtani. E két domináns téma mel­lett — természetesen — a lap iránt érdeklődő olvasó most is, mint mindig megta­lálhatja azokat a rovatokat, amelyek gazdag olvasnivalót kínálnak. Különösen figyel­met érdemel a Napjaink au­gusztusi számának lírai anya­ga, Ratkó József, Péntek Im­re, Győri László versei mel­lett — Weöres Sándor aján­lásával — Barlai József ver­seiből közöl egy csokorra valót. A könyvek között ro­vatban ezúttal öt nemrégi­ben megjelent könyvről — illetve szerzőről — közölnek kritikát. cs. a. a Napjaink augusztusi száma Eseményekről röviden Nyikola j Podgorni jt megaján­dékozták néhány holdkőzct- tel, amelyet az Apollo—17 asztronautái hoztak maguk­kal. Az ajándékot Adolf Dubs, az USA moszkvai ügy­vivője nyújtotta át. NEMKÍVÁNATOS SZEMÉLY • Norvégia „nemkívánatos személy”-nek nyilvánította Jigal Elalt, Izrael oslói nagy- követségének attaséját, mert azzal gyanúsítják, hogy ré­sze volt a marokkói Ahmed Bucsiki 12 nappal ezelőtt Norvégiában történt meg­gyilkolásában. NIXON JAPÁNBA LÁTOGAT 9 Nixon amerikai elnök és Tanaka japán miniszterel­nök kedden Washingtonban tartott első tárgyalásán ma­gas szintű kölcsönös látoga­tásokról állapodott meg. Az Egyesült Államok elnöke még az idén, vagy 1974-ben ellátogat Japánba, a távol­keleti ország uralkodója pe­dig jövőre tesz látogatást az óceánon túl. PHAM VAN DONG SZÓFIÁBAN • Szerdán délelőtt hivata­los baráti látogatásra Szó­fiába érkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának és a VDK kormányának küldött­sége. A delegációt Pham Van Dong, a Politikai Bizottság tagja, a demokratikus Viet­nam miniszterelnöke vezeti. FOGADÁS A KÍNAI NAGYKÖVETSÉGEN • Szu Ho-ta, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja szerdán este fo­gadást adott a kínai népi felszabadító hadsereg alapí­tásának 46. évfordulója — a kínai néphadsereg napja — alkalmából. Baráti találkozó A Krím-félsziget festői környezetében kétnapos baráti találkozót tartottak nyolc szocialista ország kommunista és munkáspártjainak ve­zetői. A pártvezetők szinte minden proto­kolláris külsőségektől mentesen, a munka ér­demi részére összpontosíthatták erőfeszíté­seiket. Az eltelt esztendő, amint a közös közlemény is meg­állapítja, jelentős eredményeket hozott, s a szocialista közösséghez tartozó államok békeszerető politikájának térhódítását, befolyás-növekedését mutatta. A nemzetkö­zi fejlemények felgyorsult ütemét tükrözi, hogy teljes mértékben, vagy jórészben sikerült rendezni néhány olyan súlyos válságot és koníliktushelyzetet, amelyek hosszú időn keresztül sok gondot okoztak. A közzétett okmány valósággal távirati stílusban utal azokra a té­nyekre, amelyeknek jelentőségét aligha kell bizonygat­nunk: Véget ért a vietnami háború; a Német Demokra­tikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerést nyert; ren­deződtek Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatai; jelentősen javult a szocialista Kuba nemzetközi helyzete; a kelet-nyugati csúcstalálkozók so­rozatában Brezsnyev amerikai útja során aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyezményét a nuk­leáris háború elhárításáról; Helsinkiben megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanács­kozás-sorozata. A pozitív irányzatok azért törhettek maguknak utat a nemzetközi életben, mert az erőviszonyok megváltoztak a szocialista közösség, a béke és haladás erőinek javára, mert a szocialista békeprogram lépésről lépésre hátra­szorította és elszigetelte a feszültség bajnokait, a hideg­háború még jócskán létező híveit. Utalhatunk arra a nagyhatású, gyakorlati békeprogramra, amelyet a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa fogal­mazott meg, s amely a szocialista közösség következetes elvi politikája, rugalmas kezdeményezései következté­ben most van kiteljesedőben. A helyzetértékelés, valamint a megtett út felmérése mellett, a pártvezetők találkozójának közleménye a so­ron következő teendőkre is kitért. Ha be akarjuk fejezni ezt a nagy munkát, hogy Európa a béke kontinense le­gyen, akkor folytatni kell a kontinensünk problémáival foglalkozó tárgyalássorozatokat, sőt befejező lépésként a legmagasabb szinten, úgy Európa-csúcson lenne előnyös összegezni a megállapodásokat. Az enyhülés övezeteit azonban az egész földgolyóra ki kell terjeszteni, s a Krímben tanácskozó pártvezetők ezért újra hangsúlyoz­ták messzemenő internacionalista szolidaritásukat a viet­nami néppel, támogatásukról biztosították a VDK és a DIFK követeléseit a párizsi egyezmények maradéktalan megvalósulása érdekében. Rendezni kell a kiélezett kö­zel-keleti helyzetet is, méghozzá az izraeli csapatok ki­vonásával a megszállt arab területekről. A közlemény jogosan hívja fel a figyelmet az állandó éberség szüksé­gességére, hiszen a világon továbbra is léteznek olyan erők, amelyek nem a nemzetközi enyhülés, hanem a fe­szültség, s a kapcsolatok megrontása szellemében tevé­kenykednek. A bonyolult nemzetközi viszonyok közepette biztos iránytű, eligazodás a viszonylag nem nagy terjedelmű, de sokat mondó közlemény, amely a pártvezetők értéke­lését tartalmazza 1973 nyarán a világ és Európa álla­potáról ... _ Lelkesen ünnepelték a X. VIT chilei küldötteit. A latin­amerikai ország népét és ifjúságát szolidaritási nap kere­tében köszöntötték Telefonlehallgatási botrány az NSZK-fean A nyugat-németországi te­lefonlehallgatási botrány egyre nagyobb méreteket ölt és mind ellentmondáso­sabbá válik. A hivatalos szervek azonban továbbra sem foglalnak állást, hanem csak feszengő vagy eleve ki­térő válaszokat adnak. Hivatalosan mindössze any- nyi vált kedden este isme­retessé, hogy Horst Grabert- nak, a szövetségi kancellári hivatal államtitkárának ve­zetésével még ezen a héten bizottság ül össze és meg­vizsgálja, milyen módon hallgatta le az amerikai ka­tonai titkosszolgálat az NSZK-ban a nyugatnéme­tek és az ott élő amerikaiak telefonbeszélgetéseit. A Frankfurter Rundschau szerkesztősége tiltakozott a belügyminiszternél, mert az amerikai titkosszolgálat em­berei a lap telefonvonalát is „lecsapolták”. A szerkesztő­ség nyomatékosan követelte, hogy a kormány nyilváno­san ítélje el az amerikaiak törvénytelen eljárását, és tisztázza, hogy nyugatnémet szervek nem adtak-e támo­gatást jogellenesen az ame­rikai hírszerzésnek. A nyugatnémet kormányt kínos helyzetbe hozta az amerikai hadügyminisztéri­um hétfői bejelentése, amely szerint az ő jóváhagyásával hallgatta le az amerikai tit­kosszolgálat a nyugat-*é- metországi telefonbeszélge­téseket. Bonnban óvakodtak ezt megerősíteni, mert ak­kor bebizonyosodnék, hogy a nyugatnémet szervek is alkotmányellenesen jártak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom