Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

1973. aug. 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Befelezik az aratást .lói halad a kalászosok be­takarítása a mezőcsáti já­rásban. Eddig a betakarítás­ra váró mintegy 15 ezer hek­tár 85 százalékán sikerült a munkát elvégezni. Befejező­dött az aratás a nagy csécsi, a tiszadoroginai és a geleji termelőszövetkezetekben. Közvetlenül a befejezés előtt áll a munka Igriciben és Ái-oktön. A kedvező időjárás esetén augusztus 6-ig vala­mennyi mezőgazdasági üzem­ben befejezik az aratást. Legfrissebb értesülésünk szerint a nagycsécsi, a ti- szadorogmai és a mezőcsáti termelőszövetkezetek kom­bájnjai már más gazdasá­gokban segítenek az aratás­ban. A mezőcsáti járás va­lamennyi termelőszövetkeze­tében sokkal jobbak egyéb­ként a kalászosok termés- eredményei, mint az előző években. Diósgyőri látkép; háttérben a Lenin Kohászati Művek kohói és kéményei Fotó: Laczó Jószcf pane rám a 1 IsasiHste erkölcs, elkötelezettség 4 n*írlk*l va'° belépés önkéntes. Aki viszont bolé- pul tud annak meggyőződéssel vállalnia kell az ezzel együttjáró, szervezeti szabályzatban fog­lalt fegyelem betartását. S minden párttag egyik alap­vető kötelessége az is, hogy állandóan küzdjön a bur- zsoá ideölógia és erkölcs maradványai ellen. Ennek pe­dig előfeltétele, hogy mentes legyen mindazoktól a hi­báktól. amelyek ellen harcolni kell. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának múlt év novemberi határozata is­mételten erre hívta fel a kommunisták és a pártszer­vek figyelmét. A társadalom jelenlegi szakaszában még meglevő, sőt, nem egy esetben újratermelődő kispolgári nézetek és szokások olyan gondolkodásmódot alakítanak ki, amely lazítja a szocialista emberre jellemző erkölcsi normák betartását és betartatását. Az elmúlt időszak­ban nem egy esetben lehetett hallani olyan vezetőről — közöttük néhány párttagról is — aki úgy élt és úgy viselkedett, mintha az általa vezetett üzem, gazdaság saját hitbizománya volna. Az ilyen esetek kivizsgálásá­nál szinte minden esetben megtalálható egv olyan szűk környezet, amely életfelfogásával negatív hatást gyako­rol magára a párttagra is. Ma már nem szükséges annak bizonygatása, Hogy a párttagság nem jeleni sem anyagi előnyt, sem valami­féle pozícióbeli ,,kiváltságot” — még akkor sem, ha egyesek főiskolai vagy egyetemi felvételi vizsgájuk si­kertelensége után előszeretettel hangoztatják: „De ha párttagok lennénk!...” Azt is tudnunk kell viszont, hogy a párttagság nem jelent és nem jelenthet hát­rányt sem senkivel szemben. Nem lehet egyetérteni az­zal, hogy a kommunistákra jellemző szerénység aszké- lizmust jelentsen, vagy a többletterhek vállalása vala­kit is idegszanatóriumba ként szentsen. A pártban végzett tevékenység, a pórtmegbízatások teljesítése, a szervezeti szabályzatban előírt, kötelesség, amelynek betartása minden párttag számára törvény. Éppen ezért elfogadhatatlan az olyan nézet, amely az ügy iránti elkötelezettséget megpróbálja forintban ie- - mérni; összeadással—kivonással eldönteni, hogy számá­ra megéri-e. Esetenként előfordul, hogy egyesek eddigi munkájukra hivatkozva igyekeznek jobb kereseti lehe­tőségeket biztosítani maguknak, de úgy, hogy ezzel pár- , huzamosan mentesítésüket kérik a pártmunka végzése ! alól. Az olyan mentalitás, amely az így felszabadult ’ időt pénzszerzésre akarja fordítani, alapvetően ellenté­tes a párt alapvető elveivel, szervezeti szabályzatával. A pártszervezetekben végzett ideológiai—politikai mun­kának éppen ezért arra kell irányulnia, hogy minden párttag- egyértelműen érezze, a kommunisták mindig az egész nép, az egész emberiség sorsának jobbá és I szebbé tételére vállalkoztak. Ez az elkötelezettség min­dig áldozatvállalást és többletmunkál jelentett, és azt. jelent ma is. Erre kötelez a párttagság, a párt eszmé­je és politikája. Aki viszont erre ma képtelen, vagy nem hajlandó ezt a hivatást vállalni, annak aligha le­het helye a pártban. A pártalapszervezeleknek nem ári néha erre is fel­hívni azoknak a figyelmét, akik elhanyagolják párt- megbízatásaikat, vagy nem járnak el még ja taggyűlé­sekre sem. figyelmeztetésre elsősorban a pártalapszerve- ' fs zetekben van lehetőség, hiszen ók ismerik és kísérik figyelemmel a legjobban az egyes párttagok munkáját, magatartását. Rajtuk múlik elsősorban, hogy időben figyelmeztessék azokra a negatív tendenciákra, amelyek időközönként a felszínre kerülnek. Az ő fel­adatuk elsősorban mentessé tenni a párttagokat mind­azoktól a hibáktól, amelyek ellen küzdeni kommunista kötelességük. Állandóan tudatosítani kell. hogy a sze­rénység, a többletmunka, az áldozatvállalás nem el­avult követelmény a szocialista emberrel és még ke­vésbé a kommunistákkal szemben. Csakis a közösség boldogulásért végzett önzetlen te­vékenység biztosíthatja valamennyi párttag számára a széles közvélemény elismerését és tiszteletét. V. M. NDK-beli A:' a IVK-Stan Az NDK-beli Buna Werke vegyipari üzem és a Borsodi Vegyikombinát között kiala­kult baráti kapcsolat nem mai keletű. Egv korábban megkötött szerződés értelmé­ben —, amely 1075-ig szab­ja meg a két vállalat együtt­működésének tonnáit — a napokban szakértői megbe­szélésre került sor a Borsodi Vegy i kombi ná tba n. A német vegyipari üzemet az ottani műanyaggyár egy­ségvezetője, Lothar Wéber, valamint a pvc-kutalással foglalkozó részlegek vezetői képviselték. A vendégek ez alkalommal Kovács István­nal, a kombinát, műszaki­fejlesztési főosztályának ve­zetőjével, Gulya Imrével, a kutatólaboratórium vezető­jével és más kutatással, al­kalmazástechnikai kérdések­kel foglalkozó szakemberek­kel folytattak megbeszélése­ket. A háromnapos látogatás során egyebek között meg­állapodás született arról, hogy a két fél tovább bő­víti az eddigi programban szereplő kutatási együttmű­ködési, mégpedig oly mó­don. hogy megvizsgálják és összehasonlítják saját ter­mékeiket a világ élen járó termelő vállalatainak gyárt­mányaival. A német szakemberek itt - tartózkodásuk során látoga­tást tettek a kombinát pvc- gyáregységében, a kutató­laboratóriumban, s az alkal­mazástechnikai osztályon. A vendégek tegnap utaz­tak vissza az NDK-ba. FéSéwes gpr, i A Borsodi Sörgyár — mely Bocs határában már messzi­ről magára vonja a figyel­met — nem tartozik me­gyénk legnagyobb, szocialis­ta alkotásai közé. Még a je­lenlegi — a negyedik — öt­éves (érv időszakában sem. — Gondoljunk csak a Lenin- város térségében megvalósu­ló olefinprogramra, a HCM rekonstrukciójára, régebbi nagyüzemeink több milliár­dos bővítésére és felújításá­ra. vagy a lakásprogram megvalósítására! * Viszont az is igaz. hogy a Bocsi Sör- és Malátagyár — a Pepsi-cola palackozó­üzemmel együtt — szintén a milliárdos beruházások egyike: a gyár 981 millió fo­rintos költséggel épült, s a forgóeszköz-állománya is to­vábbi 140 millió forintos ér­tékű. S az ú.i gyár — és há­rom megyére kiterjedő 12 kirendeltsége — csaknem 1200 embernek biztosít mun­kát. megélhetést, hogy ez a gyár már az idén is egymil­lió hektoliter sört. 18 ezer tonna malátát és mintegy 20 millió palack Pepsi-colát ad megyénk és a szomszédos megyék, vagyis az északi or­szágrész lakosságának. Mindezek következtében — no és azért, mert az új gyár már termékeivel is „hirt adott magárót” —élénk érdeklődés tapasztalható a Borsodi Sörgyár iránt. Fel­ügyelt munkájára, problé­máira a Miskolci járási Part- bizottság is, amely a leg­utóbbi vb-ülését — valószí­nűleg nem véletlenül — Bo­rson, a Borsodi Sörgyárban tartotta meg. * A vb-ülés napirendjén sze­repelt ugyanis az a tájékoz­tató jelentés, mely „a Bor­sodi Sörgyár 1973. első félévi gazdálkodásának tapasztala­tairól” adott számot: s az a „határozati javaslat", me­lyet — a gyár ma még nyúl­farknyi történelmének legel­ső félévi tapasztalatai alap­ján — a járási párt-vb dol­gozott 1 ki ,.a pártszervezet gazdaságpolitikai tevékeny­ségének kialakítására”. A jelentés — egyebek közt — tájékoztatta a végrehaj­tó bizottságot a beruházás elhúzódásáról, s — jórészt, ennek következtében — az első fél év számos olyan problémájáról, amely 1973 első felében szükségszerűen jelentkezett a sör- és malá­tagyártás. sőt a Pepsi-cola­palackozás területén is. Ilyen volt például a termelési ter­vek nem teljesítése, amely összességében 23 milliós vesz­teséget jelentett a gyárnak, a Söripari Vállalatok Tröszt­jének — a népgazdaságnak. izotópos talajnedvesség-mérő hálózat Öntözési ©forsfelzo szolgálat Mint korábban hírt adtunk róia, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Borsod és Heves megyében az ‘ or­szágban egyedülálló izotópos talajnedvesség-mérő hálóza­tot épített ki annak érdeké­ben, hogy a gazdaságoknak öntözéssel kapcsolatos ada­tokat szolgáltasson. Talajta- nilag egy-egy nagyobb táj­egységet alapul véve, tíz ál­lomást hoztak létre; me­gyénkben Kiesén, Göncrusz- kán. Tarcalon, Taktahar- kányban, Borsodszi rákon, Mezőkeresztesen és Borsod- ivánkán. Heves megyében pe- dig Verpeléten. Tamamérán és Nagyrédc községben. A mérőállomásokon kialakítot­ták a tala.ivízszint-észlelö'ku- takat és az izotópos mérésre alkalmas fúrólyukakat, A mé­réseket a műszaki-tervezési osztály talajmechanikai la­boratóriuma végzi 10 napon­ként. Ehhez rendelkezésük­re áll az úgynevezett izo- topszonda. A szondában cé­zium 137-as gamma sugár­forrás van. A szón da fejben van elhelyezve a Geiger-Mül_ ler számláló és az elektro­mos előerősítő, ahonnan a jelzések kábelen jutnak el a számláló berendezéshez. Miután ez a munka sugár- veszélyes. a berendezés ke­zelőit ölmdoziméterrel látták el. amely a .szervezetre ható besugárzás értékét méri es az. adatokat tárolja. A filmdozi­métert havonta küldik el a Sugárbiológiai Intézetbe el­lenőrzés céljából, mivel a szervezetre ható besugárzás megengedett felső határa ha­vonta csak 400 milliröntgen lehet. Az első kísérleti méréseket tíz nappal ezelőtt végezték el. A napokban került sor a második méréssorozatra, ami azt jelenti, hogy már meg­indult a folyamatos adatszol­gáltatás. A mérések alapján meg tudják adni a talajned­vesség-tartalom értékét 10 centiméterenként, a talajvíz- szín (-változási a föld felszí­nétől számított 5 méter meiv- ségig és az úgynevezett hé­zag-térfogat százalékában a telítettség mértékét, amiből következtetni lehet a talaj optimális nedvességtartalmá­ra. A legfontosabb azonban az az adat, hogy az adott te­rületen mennyi a vízhiány milliméterben és hogy hek­táronként mennyi víz szüksé­ges a vízhiány pótlására: mennyi vizet kell az adott időpontban az öntözésre fel­használni. A borsodsziráki Bartók Bé­la Termelőszövetkezet terü­letén elhelyezett mérőállo­más augusztus 1.-én mert adatai alapján például meg­állapítható, hogy az elmúlt tíz napban az esőzés Íratá­sára a talaj felső tíz centi­méteres rétegében kismérték­ben,, három százalékkal meg­növekedőit a talaj nedvesség- tartalma, de lejjebb, például a 20 és 50 centiméter kö­zötti rétegben két százalékkal csökkent. Ebben a térségben 50 centiméteres mélységig az optimális víztartalomhoz vi­szonyított vízhiány 05 milli­méter. tehát hektáronként legalább 650 köbméter víz szükséges az öntözéshez. A talajmechanikai lafap-oa- 1 ói-inni az em+úieü rrfejése két az öntözési idí-oyíSeTV' >o naponként bä.fija'1 végre, szep­tember 30-ig. Az adatok az Észak-magyaronszági Víz­ügyi Igazgatóság mezőigazda­sági és vízhasznosítási osztá­lyén a gazdaságok rendelke­zésére állnak. Nemcsak táj­egységekként, hanem növény - féleségekként is meg tudják adni, hogy az adott időszak­ban milyen mérvű öntözés szükséges. Az adatok fel­használása a gyakorlatba!), a termelésben nagy haszonnal iár, s ugyanakkor a gazdasá­gok tudományos számítások alapján a lehető legjobb mó­don tudják felhasználni az öntözéshez rendelkezésükre álki vízmennyiséget. Oravec János félévi mérleg Továbbá: a próbaüzemelés kezdetén gyártott sör minő­sége nem volt megfelelő; ez összefüggött a főzőházban és a malátagyártás területén je­lentkezett kezdeti, álmeneti problémákkal stb. Mindezek miatt a sör ter­melése a tervezettnél lassab­ban növekedett, s csak má­jusban közelítette meg a ter­vezett értéket. Ez azonban mit sem vál­toztat azon, hogy a Borsodi Bőrgyár — megyénk leg­újabb szocialista alkotása — 1973 első leiében mór ter­melt. Kezdeti nehézségeit jórészt leküzdve saját ter­meléseként 41G ezer — ösz- szesen pedig 543 ezer hekto­liter sört, több mint 7 ezer 600 tonna malátát és 7 ezer 700 hektoliter Pepsi-colát adott a népgazdaságnak! S ennél — éppen a kezdeti ta­pasztalatokat hasznosítva va­lószínűleg- minden fél évben többet ad majd. * A feltételek nem rosszak ahhoz, hogy a Borsodi Sör­gyár minden tekintetben megfeleljen a vele szemben támasztott népgazdasági és más követelményeknek. Munkás- és műszaki lét­száma úgyszólván teljes. Igaz a gyár speciális szak­munkásai éppúgy, mint se­gédmunkásai még kezdők a maguk posztján. Viszont hal­latlanul nagy előnyük, hogy zömmel fiatalok, akárcsak a gyár gazdasági és politikai vezetői. (Átlagos életkoruk alig több mint 30 év.) S ez további előny ahhoz, hogy vezetők és beosztottak teljes egyetértésben munkálkodja­nak a várhatóan mindig nö­vekvő mennyiségi és minő­ségi igények kielégítésén. Kiépült közben az új gyár politikai és társadalmi szer­vezete is. A gazdasági veze­tés — a jelenleginél is jobb együttműködéssel — ma már esaknen) 70 fős pártszerve­zet, 135 fős KISZ-szervezet és közel 800 íős szakszer­vezeti tagságra — nem kis szervezett erőre — támasz­kodhat a gyár előtt álló gaz­dasági. politikai és szociális célkitűzéseik megvalósításá­ban. * Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás. A Miskolci járási Párt-vb — azáltal, hogy mélyrehatóan elemezte egy ú.i gyár legel­ső félévi munkájának ta­pasztalatait, s hogy ennek alapján határozatban is meg­szabta a sörgyári pártszer­vezel. a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták, s a kommunista gazdasági veze­tők feladatait — a lehető legjobbkor nyújtott segítséget a Borsodi Sörgyár kommu­nistáinak. Csép&nyi 1 .aéos

Next

/
Oldalképek
Tartalom