Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

1973. aug. 5., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 fféi/i^ezóMe/r ® k&piilméwyeU Tervszerűbben, fegyelmezettebben WümszB Géz® tégé ka zt®tég® & BÁÉV ma 'lakájéról ■ A Borsod meg3rei Állami Építőipari Vállalatra nagy feladatok hárulnak a ne­gyedik ötéves terv megyei beruházásainak — főként lakásprogramjának — meg­valósításában. A vállalat mintegy 5600 dolgozóját je­lenleg is ott találjuk Mis­kolc, Ózd, Kazincbarcika, Sajószentpéter és Leninvá- ros nagy építkezésein, a Házépítő Kombinátban és természetesen a vállalat köz­pontjában, ahonnét tervsze­rűen irányítják, egybehan­golják, és rendszeresen érté­kelik a nagy építóapparátus munkáját. Itt, a vállalat központjá­ban találjuk a BAÉV párt- bizottságát is, amely első­rendű feladatának tekinti a gazdasági munka pártirányí­tását, a vállalat gazdasági' vezetőit rendszeresen beszá­moltatja a tervek teljesíté­séről, s — az irányítása alá tartozó 17 alapszervezet és a Házépítő Kombinát csúcsve­zetősége útján — igyekszik segítséget nyújtani a prob­lémák megoldásához. A kialakult gyakorlatnak megfelelően tájékoztatta a napokban Vincze Géza, a vállalat vezérigazgatója előbb a párt-vb ülését, majd pedig a pártbizottság plé­numát az 1973 első félévi tervek teljesítéséről. Örömmel hallottuk, hogy a vállalat körülményei 1973 első felében kedvezőbben alakultak a korábbinál; hogy a fizetőképes piac és a vál­lalat kapacitása végered­ményben megegyezett: hogy a megyei pártbizottság ille­tékes osztálya — az úgyne­vezett „hálóterv” elkészíté­sével és más vonatkozások­ban is — sokat segített a vállalat, előtt álló feladatok megoldásához. Mindezek alapján javulta BÁÉV kapcsolata a beruhá­zókkal, a tervezőkkel, a társvállalatokkal. Az ÉAÉV- val például igen jó együtt­működés alakult ki az ózdi, közös építkezésen stb. A vállalat — az érdekelt társvállalatokkal együtt — a tervezett 1335 panelos la­kás alapja helyett 1605-öt, a tervezett 1401 házgyári la­kás panelszerelésével szem­ben 1405-öt tudott elkészíte­ni. Végeredményben a BÁ­ÉV az elmúlt félévben — Miskolcon, Ozdon, Kazinc­barcikán és Leninvárosban 1204 új lakást adott át ren­deltetésének. s ez a bázishoz képest 105 százalékos, a fel­adattervhez viszonyítva azonban csak 93,8 százalé­kos tervteljesítést jelent. A feladatterv szerint 1973 első felében 33 egyéb épít­mény kivitelezését kellett volna megkezdenie a válla­latnak, amelyekből 23-at ' kezdtek meg; és 31 létesít­ményt kellett volna átad­nia, amelyekből 23-at sike­rült ténylegesen átadni. Igaz, a tervektől eltérően további 16 létesítmény kivi­telezését is megkezdte és ugyanennyit át is adott a BAÉV, de ez csak még job­ban hansúlyozza a tervsze­rűség fokozásának szüksé­gességét. Elmaradt a terve­zettől a panelgyártás és -szerelés is, ahol nemcsak lehetőség, hanem nagy szük­ség is van a termelés szer­vezettségének növelésére, az ütemesség és a termelékeny­ség javítósái'a — mondotta többek között a BÁÉV ve­zérigazgatója, részletesen elemezve a hiányosságok okait és azok összefüggéseit. Ezután vázolta a munkaerő- helyzet alakulását. Hangsú­lyozta, hogy a BAÉV a ter­vezettnél 222 fővel alacso­nyabb létszámmal teljesítet­te első félévi tervét, a ko­rábbi időszaknál kisebb volt a fluktuáció is. A hiányzó munkáskézre azonban ége­tően nagy szükség lenne a tervek teljesítéséhez! A kibővített vb-ülés rész­vevői és a pb tagjai tájéko­zódhattak a vállalati árbe­vétel és a nyereség, vala­mint a bérszint és az esz­közállomány alakulásáról is, s levonhatták a szükséges következtetéseket a politikai munka számára. A második félévi felada­tokról szólva, a vállalat ve­zérigazgatója mindenekelőtt a tervszerűség, a program- szerűség fokozásának szük­ségességére hívta fel a fi­gyelmet. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a BAÉV- nak az eddiginél szervezet­tebben, olcsóbban és jobb minőségű lakást kell gyár­tania: a Házépítő Kombi­nátnak folyamatosabban, ütemesebben kell termelnie — figyelembe véve, hogy a társadalom „végterméket” vár. Általában mindenkivel szemben meg kell értetni a társadalom igényeit, a szo­cialista munkaversenyt, az anyagi és erkölcsi ösztönző­ket is ezek kielégítésének szolgálatába kell állítani! A tájékoztató szólt a jobb készletgazdálkodás és a tár­sadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmének szükséges­ségéről, a gépek és a mun­kaidő jobb kihasználásának feladatairól, a munka- és üzemszervezés megjavításá­ra tett intézkedésekről, va­lamint a termékkorszerűsí­tés halaszthatatlanságáról is. Meggyőződésünk, hogy az első félévi gazdasági munka alapos elemzése, s a gazda­sági vezetés elképzeléseinek vázolása jó alapot nyújtott a BAÉV pártszervezeteinek második félévi gazdaságpo­litikai tevékenységéhez. Csépányi Bajos Egyetemisták az építőtáborban A ' SWfé . ' > A Nehézipari Műszaki Egyetem KlSZ-bizoítsága ezen a nyáron is szerve­zett önkéntes ifjúsági épí­tőtábort. Július és augusz­tus folyamán kéthetes tur­nusokban összesen 500 egyetemista dolgozik a miskolci építkezéseken és a környék termelőszövetkeze­teiben. A hazai diákokon kívüli szovjet, bolgár és né- met fiatalok is dolgoznak az építőtáborban. Képün­kön: bolgár és német diá­kok dolgoznak az új mis­kolci ÉPFU-telep építésé­nél Vizsoiyi tapasztalatok Fűtermesztés gazdaságosan Megyénk számos mező- gazdasági nagyüzeme törek­szik rá. hogy a szarvasmar­ha-program megvalósítása céljából jó minőségű, ol­csón előállítható, nagy tö­megű takarmánybázist te­remtsen gazdaságában. Azokban a tsz-ekben, álla­mi gazdaságokban, ahol nagy kiterjedésű gyepterü­letekkel rendelkeznek, e te­rületek intenzív hasznosítá­sa, feljavítása kínálkozik a leggazdaságosabb megoldás­nak. Nem egy jó példa akad már rá megyénkben, hogy a gyepterületeken teremtették meg a szarvasmarha-prog­ram megvalósításához szük­séges takarmánybázist. Sokak számára érdemes például át­venni a vizsoiyi Lenin Tsz tapasztalatait, ahol már 1969 óta kísérleteznek eredmé­nyesen az öntözéses, mütrá- gyázásos fűtermesztéssel. Jó néhány kísérleti 'parcella most már . éveken át olyan kiváló eredményeket hozott, hogy érdemes a jól bevált fűtermesztést nagy területe­ken is megvalósítani. Az egyik kísérleti parcel­la például — a kontroll par­cellához viszonyítva négy­szeres nettó jövedelmet biz- tositott. Egy mázsa kiváló minőségű széna alig több mint 41 forintba került ezen az öntözött és műtrágyázott gyepterületen. A vizsoiyi kí­sérletek bebizonyították, hogy a gyepterület fejlesz­tésére fordított költségek, az öntözés, a műtrágyázás ki­adásai sokszorosan megté­rülnek. A vizsoiyi jó tapasztala­tok megyénk minden érdek­lődő gazdasága számára ren­delkezésre állnak. A Magyar Mezőgazdaság című szaklap legutóbbi számában. Kertész István, a Megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség me­zőgazdasági mérnöke, a kí­sérletek irányítója, részletes szakcikkben ismerteti a vi­zsoiyi tapasztalatokat, mód­szereket. A diagnózis: infarktus Búcsú az üzemtől AZT TARTJÁK, és a sta­tisztika is igazolja, hogy az infarktus a szellemi dolgozók betegsege, sőt, tegyük hozzá: rohanó világunknak egyre gyakoribb kísérő jelensége. Kiss Ernő sohasem volt szel­lemi dolgozó, 1939-ben ke­rült az Ózdi Kohászati Üze­mek durvahengerművébe, s 33 évi melegüzemi munka után, három évvel a nyugdíj korhatár előtt rokkant nyug­díjas állományba került, öt­venkét éves. keménykötésű. látszó1ag makkegészséges em­ber, de félórás beszélgetés u‘án elnézést kér. s kimegv a füstös levegőjű helyiségből néhány percre, friss levegőt szívni. — Amikor először mond­ták az orvosok, hogy nem dolgozhatom tovább, rosszul esett, őszintén szólva kitolás­nak véltem. Az igazság, hogv az a három év nagyon jól jött volna a nyugdíjhoz. Egyik orvostól a másikhoz mentem, bizonygattam egész­ségemet, kértem őket. volt úerv. hogy kifakadtam, de ez mit sem változtatott dönté­sükön. Pedig nem mondhat­nám, hogy felületesen mond­ták ki a nemet. Az üzemor­vosunk még munkatársaimat is felkereste. érdeklődött, gyakran vagyok-e rosszul. Megmondták neki.., — Hat évvel ezelőtt kez­dődött. Először csak azt vet­tem észre, hogy idegesebb vagyok, mint korábban. Ké­sőbb mind gyakrabban szé­dültem, rosszul lettem, s et­től kezdve nem múlt el év betegszabadság nélkül. 1968- ban műszak után, a fürdő­ben az egyik munkatársam hívta fel figyelmemet a tér­demre. Nem éreztem sem­mit. pedig már háromszoro­sára dagadt. Meg kellett mű­teni. Sokkal később tudtam meg, hogy ez már az előjele volt annak a betegségnek, ami miatt most „kiszunerál- tak”. Ezután mind gyakrab­ban estem össze otthon is, az autóbuszon is. de még az üzemben is előfordult. Sze­rencsére mindig egv kis szé- diiiés előzte meg. volt annul időm. hogv ellépiek a géptől, «a hengertől.:. Mindig em­lékezetes marad számomra 1972. április 22-e. Munkába menet, a gyárkapuban let­tem rosszul. Kórházba kerül­tem. kivizsgálások sorozatán mentem keresztül. A diagnó­zis: infarktus. — Az infarktusnak számos előidézőjéről hallottam, me­lyek között elsődleges szere­pet játszik az idegesség, az állandó idegfeszültség. Soha sem voltam szellemi dolgo­zó, a bajokból, gondokból, vele együtt természetesen az idegességből bőven kijutott nekem is. Mielőtt a gyárba kerültem volna, lakatos szak­mát tanultam Ózdon. Kovács Ödön mesternél. Apám vitt be a durvahengerműbe, ahol ő is dolgozott. Kenő-gyerek­ként kezdtem, s végigjártam a ranglétra minden fokát, míg 1960-ban kineveztek tar­tósori gépésznek. A kormá­nyos továbbítja, forgatja a hengerlésre kerülő anyagot a görgősorokon, a hengerész beadja a hengerek közé. a gépész forgásba hozza a hen­gereket. Három ember má­sodpercre összehangolt mun­kája kell hozzá, hogy selejt- és balesetmentesen menjen a munka. A hengert nem lehet elhagyni pihenőidőben sem. A gépész a henger orvosa, karbantartója is. — MOST MÁR MAGAM is az orvosra szorulok. Mint már említettem, nagyon ne­hezen törődtem bele. Először csak azt láttam, hogy keve­sebb lesz a nyugdíjam, „ki­tolnak” velem. Eltelt néhány hét., amíg rájöttem, s belát­tam, hogy mindez az én ér­dekemben történik. Most ér­tettem csak meg igazán, mit is jelent nálunk az, hogy legfőbb érték az ember. Még dolgozhatnék. Ki tudja, hány tonna, vagy hány ezer tonna vasat hengerelhetnék. De ak­kor már nemigen élvezhet­ném a nyugdíjat. Az orvosok az otthoni munkától is óv­nak, kímélő életmódot írtak elő. Másképpen kell beren­deznem ezentúl az életem. Járdánházán lakunk, van egy kis unokám. Öröm vele fog­lalkozni. az anyjának viszont nagy segítség... Tóth István Több műtrágya, jobb termés A műtrágya-felhasználás félévi mérlege Á nyári és az őszi betaka- rításű növények országszerte kedvező terméskilátásait a szakemberek részben annak tulajdonítják, hogy a mező­gazdasági termelők az ev el­ső hat hónapjában még egyetlen évben sem használ­tak fel annyi műtrágyát és növényvédőszert, mint az idén januártól június végéig. 1973 első félévében — az el­múlt ev azonos időszakához képest — az Agrotröszt vál­lalatai 22 százalékkal több műtrágyát hoztak forgalom­ba, ami azt jelenti, hogy hat hónap alatt 2,8 millió tonna talajerőpótló anyagot adtak el. A legnagyobb volt az ér­deklődés a nitrogénműtrágya iránt, ebből 1,4 millió tonna fogyott, a tavalyinál jobb volt az ellátás foszfor és ká­lium műtrágyából is. A ve­gyianyagok elősegítették a gabona fejlődését és — amint az a nyári határszemléken máris lemérhető — a kuko­rica növekedésére is igen jó hatással voltak. A minden eddiginél jobb műtrágyázással párosuló nö­vényvédelem is megtette a hatását a terméseredmények javítására. Bár a kora tava­szi hónapokban késtek az esők, emiatt a növényvédő- szerek nem oldódtak fel, és így hatásukat sem fejthették lú. A szakemberek mégis úgy találják, hogy az ismételt vegyszerezés hatására arány­lag gyommentesek és egész­ségesek a növények. Rorvar- irtó és gombaölő szerekből az igényeket kielégítették, s több mint t.íz százalékkal több növényvédőszert adtak el hat hónap alatt, mint egy évvel korábban. Néhány ké­szítményből viszont hiány van; a lisztharmat elleni vé­dekezéshez a termelők hiába keresik a tőkés importból származó kolloid-kén készít­ményeket, ezekből nincs ele­gendő. Ezeket azonban jól helyettesíti a hazai gyártmá­nyú fundazol, amelyből min­den igényt kielégítenek az Agroker vállalatok. Megállapítható az is, hogy a gazdaságok a korábbinál több műtrágyaszóró gépet vá­sároltak. Az év első hat hó­napjában több mint ezer be­rendezést adtak el az Agro­ker telepek. A másik típusú az NDK-ból importált mű­trágyaszóró adapterből nem volt elegendő a raktárakban, ezért a Hódvezővásárhelyi Mezőgép Vállalat kialakított egy újabb berendezést, amely tehergépkocsihoz szerelhető, s ugyanolyan munkára hasz­nálható fel, mint az NDK- beli gép. Ennek a műtrágya­szóró adapternek a szállítá­sát a vállalat a negyedik negyedévben kezdi meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom