Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
/ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. aug. 1„ szerda Hét falu — egy község A feltételek megteremtése is gond Tavaly leszakadt Krasz- nokvajdán a művelődési ház színpada. Az épületet be kellett zárni, s ez bizony sok gondot okozott. Hiszen Krasznokvajdán nemcsak az itt lakó közel hétszáz ember művelődési lehetőségeiről kell gondoskodni, hanem még hat másik községéről is. Közös tanács irányítja ugyanis Büttös, Kány, Keresztéte, Pamlény, Pere- cse és Szászfa ügyes-bajos dolgait, így a művelődési életet is. Tavasszal azután elsők között gondoskodtak legalább az ideiglenes helyreállításról, hogy legalább a szakkörök működhessenek. Ahol tiatatok vannak Persze a pezsgőbb kulturális élet kibontakozását sok minden hátráltatja. Elsősorban az, hogy a községekben nagyon kevesen élnek. Pamlény, Perecse és Szászfa egyre inkább elnéptelenedik. Keresztétén például már az alsótagozatosok sincsenek otthon, bejárnak ők is — a felsősökkel — a krasznok- vajdai központi iskolába. Most szeptemberben pedig megszűnik az iskola Pam- lényben, s előbb-utóbb hasonló sorsra jut a szászfái is, azon egyszerű oknál fogva, hogy alig 4—5 alsótagozatos tanuló van. Az pedig régi tapasztalat már, hogy ahonnan „elfogynak” az iskolások, ott csendesedik a kulturális élet is. De persze más gondokkal is számolni kell. Azzal például, hogy ezekben az alig pár száz lélekszámú kisközségekben nincs is jószerével olyan helyiség, ahol megteremthetnék az alapokat a mozgalmasabb művelődésnek. Mert ahol megvan a lehetőség, ott azért — mint például Szászfán, ahol önálló klubkönyvtár működik — a televízión kívül más is érdekli az embereket. Még az idősebbeket is. Dehát Kányban, Perecsén csak egy kultúrterem van — az utóbbi faluban ez tanácsterem céljaira is szolgál — Büttö- sön nem „hivatalosan” van meg ugyanez, Keresztétén és Pamlényban meg csak az iskola épülete maradt. Igaz viszont, hogy Büttösön, ahol viszonylag a legtöbb fiatal otthon maradt, van egy önálló helyiséggel rendelkező ifjúsági klub. Ságvári Endre nevét viselik, s a klub tagjai szerint igazán sok mindent csinálnak, hasznosan töltik el az időt. De igazán pezsgő élet csak Krasznokvajdán alakul ki — itt rendezik meg a nagyobb ünnepségeket is, és a jelentősebb rendezvényeket — s éppen ezért az a legnagyobb feladat, hogy rendbe tegyék a művelődési házat. A végleges helyreállítás meg is kezdődik még ebben az esztendőben. A megyei tanácstól háromszáz- ezer forintot kaptak erre a célra. A könyvekre bővebben futja — Nagyon nehéz helyzetben vagyunk — mondta ott- jártunkkor Szobeczki László, a közös községi tanács vb- titkára. — Szűkös anyagi lehetőségeinkből meg kell teremteni a művelődési házak, klubok, a könyvtárak és az oktatás feltételeit. Ahol pedig hét falu között kell osztani, s mindenütt van mit csinálni, ott csakugyan nehéz a helyzet. . A művelődésnek, a közmű" velődési munkának juttatott 43 ezer forint bizony alig több mint ami a fenntartásra, a tiszteletdíjakra, a fűtésre és a világításra szükségeltetik, de a könyvtáraknak szerencsére már több jut. A 65 ezer forintos költségvetésből húszezret könyvvásárlásokra fordíthatnak. Igaz, könyvtárak dolgában jobban is állnak, mint a művelődési házak, otthonok ügyében. A már emlegetett szászfái klubkönyvtáron kívül Krasznokvajdán egy szép könyvtár működik, de Keresztétén és Kányban is van könyvtár. A másik három községben — Perecsén, Pamlényban és Büttösön — viszont az iskola épületében, néhány szekrényben helyezték el a könyveket. Meglehetősen avítt körülmények között. A legfontosabb az iskola Bár ezek a gondok sem csekélyek, a legfontosabb feladatnak mégis az iskola ügyét érzik a közös községi tanácson. Hiszen a krasz- nokvajdai központi iskolába — bár összességében csökken az iskolások létszáma — egyre több alsó tagozatosról is gondoskodni kell, mert a bejárás bizony nem nagyon könnyű. Szükség van arra, hogy a csatolt községekből bejárókat egész nap foglalkoztatni tudják, biztosítani kell az étkeztetésüket, a napközis foglalkozásokat. Ezért is határoztak úgy, hogy mintegy 130 ezer forintos beruházással önálló napközis foglalkoztató termeket alakítanak ki az iskolában. A munkához még az idén hozzákezdenek, de minden bizonnyal csak a következő évben fejezik be. Ami rajtuk múlik, azt megteszik. De egy másik — ugyancsak a bejáró tanulókat érintő gondon eddig nem sokat tudtak segíteni. Pedig — bár elsősorban az iskolásokat érinti nap mind nap — általában is javulhatna a közművelődési munka, ha jobbak lennének az utak. Csutorás Annamária Épül az Új vásárváros A kormány intézkedése alapján meghatározott áttelepítési programnak megfelelően üríti ki a Hungexpo a városligeti vásárvárost. A legújabb esemény, hogy a BNV-igazgatóság átköltözködött Kőbányára. Az új kiállítási központban, Kőbányán nagy lendülettel, az ütemterv szerint dolgoznak az építők is. A Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat már az utolsó simításokat végzi az ország legnagyobb — 23 ezer négy- . zetméteres — kiállítási csarnokában, s szeptemberben adja át az új létesítményt. Megkezdték a vásárváros huszonkét szintes szolgáltató központjának alapozását is. A tavaszi BNV megnyitásáig ezt, az. épületet is átadják, amelyben a külföldi és a hazai kiállítók, külkereskedelmi vállalatok kapnak irodákat, tárgyalószobákat, s nagyobb összejövetelekre, tanácskozásokra ezer személyes és két kétszáz, illetve 300 személyes konferencia- termet. Tévéjáték és igényfelkeltés A Francia Televízió stúdióiban, ahol tévéjátékokat, tévéfilmeket szoktak felvenni, állítólag időnként kiakasztanak egy táblát, amelyen ez olvasható: „Figyelem, az adás házmesterek számára készül.” Ez persze, korántsem azt jelenti, hogy sugárzás előtt bemondják: ezt házmestereknek szánják, hanem a njegjelölésnek bizonyos pejoratív tartalma van, s azt kívánja jelezni, hogy alacsonyan kvalifikált nézőknek szánják a műsort, akik nem értik az esetleg áttételes művészi kifejezési formát, ezért bizonyos művészi igénycsökkenés szükségeltetik. Ez a francia módszer nálunk nem lehet alkotói alapállás. A mi társadalmi viszonyaink, társadalmunk szocialista jellege eleve kizárják az ilyenfajta kategorizálást, nem engedhetik meg egyetlen nézőcsoport, vagy réteg lebecsülését sem. Nem készítünk külön filmet egyetemi tanároknak és külön a termelőszövetkezeti fejőgulyásoknak. A Magyár Televízió, mint minden szocialista ország televíziója, össznépi feladatot lát el, még akkor is, ha a műsoron belül adódnak olyan riportok, vitaműsorok, egyéb adások, amelyek csak szőkébb réteghez szólhatnak, de a filmek, tévéjátékok nagy többsége milliós tö- r ' ^ek készül. Erről volt szó többek között néhány héttel ezelőtt Veszprémben, a III. tévétalálkozó vitájában, amelynek egyik napirendi pontjáról már korábban beszámoltunk, a második napirendi pontot, a televízió-játékok helyét és szerepét a közművelődésben, csak jeleztük. Megállapította ezt a tanácskozás, s mind a referátum, mind pedig a hozzászólások azt tükrözték, hogy nálunk a televíziójátékoknak, filmeknek igen fontos helye és szerepe van a közművelődésben, és ezek az alkotások éppen a televízió össznépi hatásánál fogva rendkívül fontos kultúrpolitikai feladatot töltenek be. A televízió lett a művészetek tömegesítésének eszköze, ráadásul olyan eszköze, amelynek tömeghatása is fokozott. Ugyanis míg a színházban és a filmben a színvonal-emelkedés nem jelentette a tömegesítést és nem jelenthette a tömeghatás fokozódását, mert az esetek nagy hányadában ugyanazok a nézők ismétlődtek a nézőterek széksoraiban, a televízió merőben új helyzetet teremtett, elsősorban azzal, hogy a művészet különböző jelentkezési formáit elviszi az otthonokba, mind több otthonba, egyszerre hatmillióba. Ma már nem is képezi vita tárgyát a televízió művészeti műsorainak tömegeket formáló ereje, tömeghatása. Megnövekedett például a televíziós adások nyomán az érdeklődés a klasszikus magyar művek iránt. Ez nemcsak a televízióhoz érkező közönségkívánalmakból mérhető le, hanem az irodalmi érdeklődésből, a könyvtárak és a könyvesboltok tapasztalataiból is. A különböző jó zenei, művészeti műsorok a zenei érdeklődés felkeltésében jelentettek igen nagy előrelépést. Tagadhatatlan, hogy ugyanakkor szórványosan előrefutás is tapasztalható, mint például Strindberg egyszemélyes kisoperájának bemutatása, amely magas értékének elismerése ellenére is csak igen szűk nézőréteg igényeivel találkozott még napjainkban. Igaz viszont, hogy ami ma még szűk nézőréteg érdeklődésére tart számot, holnap esetleg már szélesebb közönséget vonz, és ami ma még csak nozzá- edződés, holnap igény lehet. Ami ma jó, holnap esetleg már unalom és a holnapi tömeghatást ma kell kialakítani. Ezért kell vállalni esetleges kudarcokat, illetve csökkentett közönségsikert bizonyos produkcióknál. A televízió megszületése óta igen fontos helyet foglal el, nagy jelentőségű szerepet tölt be a társadalomban. Korábban elmondtuk, hogy a magyar háztartások több mint 60 százalékában van televízió, ugyanakkor 50 százalék alatt van a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nézők aránya, amit nem lehet figyelmen kívül hagyná A nézők kulturális szintje, befogadóképessége tagadhatatlanul befolyásolja az alkotást, illetve az alkotót, de meg kell találni a lehetőséget, hogy a művész igényesen alkothasson, ugyanakkor meglegyenek a televízió műsorában a társadalom igényeit szisztematikusan felkeltő alkotások is. Az is tény, hogy a kvalifikáltabb közönség nem lebecsülendő hányada szintén a sokat idézett házmesteri igényekkel nézi a televíziót, és erről a ma még fennálló, nagyon sokszor csökkentett művészi töltésű szórakozásigényről nem feledkezhetünk meg. A közönségben él egy bizonyos hős-igény. S ezt az igényt ki kell elégíteni. (Nem lehet az alkotó tehetetlenségének igazolása jó előre annak kimondása, hogy a közönség úgysem érti meg őt. Mi tehát a teendő? A televízió nem mondhat le népművelő szerepéről, köz- művelődési feladatainak teljesítéséről. Részben különböző rétegműsorokkal, részben a tömegeknek szánt művészi műsorok szintjének szisztematikus emelésével kell mind intenzívebben felkelteni a közönség igényét, és a műsor- szerkesztésben több gonddal figyelni rá, hogy a saját készítésű művészi műsorok szintje keltette igényt ne romboljuk le importkészítmények silányságával. Benedek Miklós Személygépkocsitulajdonosok, figyelem! Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Közűt! Gépjárműjavító Szakosztályának helyi szakcsoportja személygépkocsi-tulajdonosok részére ügyfélankéíot rendez ma délelőtt 10 órai kezdettel, mely alkalommal a német LIQUI—MOLY és a magyarországi FINOM VEGYSZER SZÖVETKEZET közös bemutatót tart termékeikből 1973. augusztus 2-án délelőtt 9 órai kezdettel személygépkocsik korszerű üregvédelmének bemutatója TVK-anyagokkal. , v Az ügyfélankét helye: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége Hejőcsaba, Téglás u. 4. sz. Minden személygépkocsi-üzemeltető megjelenésére számítunk! Felveszünk a Hejőcsabai Cementgyár szereléséhez lakatos, hegesztő, ács, szakmunkásokat és segédmunkásokat KIEMELT BÉREZÉSSEL! Minden héten szabad szombat, vidékieknek szállást biztosítunk, útiköltséget, különélési díjat fizetünk. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, Miskolc, Szabó Lajos u. 66. csütörtökön és pénteken