Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. aug. 31., péntek Kína második emiere A kínai hírközlés a szer­dai kommünikén kívül csü­törtök délig nem adott ki újabb tájékoztatást a pekin­gi pártkongresszusról, így a megfigyelők elsősorban a 3300 szavas közlemény elem­zésével foglalkoznak. A közlemény bejelenti, hogy. a kongresszuson Mao Ce-tung elnökölt, az azonban nem derül ki belőle: hogy Mao beszédet mondott volna. A közlemény szerint a Központi Bizottság politikai beszámolóját Csou En-laj tartotta. (Az előző kongresz- szuson Lin Piao volt az elő­adó.) A megfigyelők szerint Csou En-laj ezzel — a kong. resszus által is hitelesítve — Kína második emberévé lé­pett elő. A Központi Bizottság az ülésen ismét Mao Ce-tungot választotta meg a Központi Bizottság elnökének. Csou En-laj, Vamg Hung-ven, Kang Seng, Je Csien-jing és Li Te-seng lettek az elnök helyettesei. A kommünikében nevezik először nevén Lin Piao volt honvédelmi minisztert és Csen Po-tát, Mao egykori személyi titkárát azóta, hogy az előbbi 1971 őszén, az utób. bi 1970 őszén eltűnt a kínai nyilvánosság elől. bár köz­tudott, hogy belső csatorná­kon már ismertették az elle­nük emelt vádakat. Lin Piaot és Csen-t örökre kizárták a pártból és Csen-t, aki úgy látszik életben van, összes funkcióitól is megfosztották. A közlemény, azonban a megbélyegző jelzők sokasá­gán kívül nem ismerteti az ellenük emelt konkrét váda­kat, és nem említi név sze­rint a „pártellenes” Lin Piao- klikk többi tagját. A IX. kong­resszus Mao utódlásának kér­dését úgy rendezte, hogy Lin Piaot nevezte meg utódként. A mostani közlemény egyet­len személyt sem nevez meg, de az új .Központi Bizottság összetételével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy „nincs hiány utódokban”. fiz Egészségügyi Minisztérium közleménye Az Egészségügyi Világszer. vezet hivatalosan tájékoztat­ta az Egészségügyi Miniszté­riumot az Olaszországban észlelt koleramegbetegedések­ről. A tájékoztatás alapján . az Egészségügyi Minisztéri­um úgy rendelkezett, hogy magyar állampolgárok csak kolera elleni szabályszerű oltás alapján kiállított nem­zetközi oltási bizonyítván y birtokában utazhatnak .Olasz­országba. A védőoltást vidé­ken a KÖJÁL keretében működő oltóhely adja. Olaszországból érkező sze­mélyek Magyarország terüle­tére való belépésük alkalmá­val kolera elleni oltásukat igazoló nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt kötele­sek felmutatni. Nemzetközi érvényű az az oltási bizonyítvány, amelyet legalább 5 nappal a beutazás előtt és 6 hónapnál nem ré­gebben állítottak ki. Ennek értelmében: — ha a beutazó rendelke­zik oltási bizonyítvány-’- nyal, de annak kiállítá­sa óta 5 nap még nem telt el, az oltási bizo­nyítvány érvényességé­nek bekövetkeztéig ter­jedő időben a beutazó karanténba kerül; — ha a beuíazó oltási bi­zonyítvánnyal nem ren­delkezik. vagy oltási bi­zonyítványa 6 hónapnál régebbi keletű, Olaszor­szág elhagyásától szá­mított 5 napra kárán- i ténba kerül. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány megtárgyalta Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének és Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének augusztus 17-én Moszkvában foly­tatott tárgyalásairól szóló jelentést. A kormányfők az 1976— 80-as évekre szóló népgazdaságfejlesztcsi tervek koordiná­lásával összefüggésben megvitatták a magyar—szovjet együttműködés számos fontos kérdését. Megállapodtak, hogy a két ország illetékes szervei javaslatokat dolgoznak ki a sokoldalú együttműködés kiszélesítését szolgáló további in­tézkedésekre. Az őszinte, baráti légkörben lefolyt megbe­széléseket a Minisztertanács igen hasznosnak ítélte és a je­lentést jóváhagyólag tudomául vette. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhi­vatal elnökének jelentését a népgazdaság 1973. első félévi és az év végéig várható fej­lődéséről, valamint az 1974. évi népgazdasági terv ki­dolgozásának főbb elveiről. A kormány a beszámolót és a következő éves terv ki­dolgozására vonatkozó irány­elveket elfogadta és úgy ha­tározott, hogy az Országos Tervhivatal elnöke a rész­letes tervet novemberben terjessze a kormány elé. Ä munkaügyi miniszter jelentést terjesztett elő az 1973. első félévi munkaügyi helyzet alakulásáról. A mun­kaerőhelyzet javult, tovább csökkent a munkaerőmozgás. Az ipari termelés emelkedé­sének túlnyomó része a mun­ka termelékenységének növe­kedéséből származott. A szakmunkástanulók beiskolá­zása az 1973—74-es tanévre a tervezettnek megfelelően alakult, de néhány területen továbbra is hiány mutatko­zik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és utasította a felügyeleti szerveket, hogy ahol a bér­emelések munkás-alkalma­zott aránya eltér az előirány­zattól, tegyék meg a szük­séges intézkedéseket és a béremeléseket a második félévben is elsősorban a munkások részére összponto­sítsák. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek jelentését az 1973. első félévi termékforgalomról. Az anyag- és áruforgalom az első félévben kedvezően fej­lődött, az anyagellátás ki­egyensúlyozott volt. A Miqjsztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a pénzügymi­niszter előterjesztését az 1974. évi költségvetési és pénzügyi tervezés irányelvei­ről. Az előirányzatok részle­tes kidolgozása, az ágazati minisztériumokkal és a ta­nácsokkal történő egyeztetés során arra kell törekedni, hogy a költségvetés egyen­súlya tovább javuljon. Á Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhi­vatal elnökének az 1976-— 1990 közötti évekre szóló hosszú távú népgazdasági tervezés munkarendjéről, módszeréről és programjáról szóló előterjesztését. A kor­mány, figyelembe véve a KGST 1972. évi XXVI. ülés­szakának határozatát, amely szerint a tagországok egyön­tetűen az 1976—1990. közötti időszakra dolgoznak ki táv­lati népgazdasági tervét, az 1971—1985 közötti idő­szakra szóló hosszú távú hazai tervmunkát 1990-ig ki­terjesztette. A kormány úgy döntött, hogy az Országos Tervhivatal elnöke mind a, hosszú távú, mind az 1976 —1980. közötti időszakra vo­natkozó V. ötéves népgazda­sági tervet 1975-ben együtt terjessze a Minisztertanács, illetve az országgyűlés elé. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést terjesztett a kormány elé a tehéntej-felvásárlás, -feldol­gozás és -forgalmazás tapasz­talatairól. A szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése érdeké­ben hozott intézkedések ha­tására nőtt a szarvasmarha­állomány és a tehéntej ter­melése. Ennek alapján a kormány dlrendelte — változatlan fo­gyasztói árak mellett — a tejföl, a félzsíros tehéntúró és a vaj zsírtartalmának fel­emelését. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és uta- sítdtta az érdekelt miniszte­reket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy javít­sák meg a tejtermékek for­galmazásának növeléséhez szükséges technikai feltéte­leket, továbbá az import mérséklése érdekében nö­veljék a takarmány-tejpor- termelé^. A kormány úgy határozott, hogy az általános kereskedel­mi és vámtarifa-egyezmény (GATT) tárgyalásain magyar küldöttség vegyen részt, és a külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján jóvá­hagyta a küldöttség tevé­kenységének irányelveit. Ma­gyarország csatlakozása a GATT-hoz lehetővé tette, hogy küldöttségünk a kö­zeljövőben sorra kerülő tár­gyalásokon az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján vehessen részt. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Békemozgalom a mai nemzetközi helyzetben II hidegháború korszakát az enyhülés időszaka A nemzetközi helyzetet szemlélve nem túlzás az a megállapítás, hogy a fejlő­dés mennyiségből minőségbe csapott át, azaz a hosszú év­tizedeken át folytatott harc — benne a békemozgalom tömegpolitikai, mozgósító munkája — egymásra rakó­dott, egymásra épült rész- eredményei végül is minő­ségi fordulatot eredményez­tek, amelynek jellegzetessé­ge, hogy a hidegháború kor­szakát az enyhülés korszaka váltja fel. Elvi engedmények nélkül A szocialista országok és a tőkés országok megegye­zései nem mentesek a komp­romisszumoktól. Tettek en­gedményeket a szocialista , országok Is, de elvi enged­ményeket soha. Egyes ese­tekben az történt, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok nem érték el meg­állapodásaikkal a kitűzött célt, csak megközelítették, anélkül, hogy szem. elől té­vesztették volna: * nem a maximális programot telje­sítették, hanem annak egy részét. A szocialista közösség és mindenekelőtt a Szovjetunió — megalakulása óta — ke­resi az utat a békés egymás mellett éléshez. A történe­lem bebizonyította, hogy a békét rá kell kényszeríteni \ a tőkés rendre, mely azt re­váltja fel mélte, hogy forró vagy hi­degháborúval meg tudja foj­tani a szocializmust. A szo­cialista országok gazdasági, katonai ereje azonban keresz­tülhúzta ezeket a számítá­sokat, és a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kongresszusán jóváhagyott békeprogram alapján kibon­takozott az évszázad legbiz­tatóbbnak ígérkező időszaka. Újdonság az emberiség történetében, hogy a világon különböző országokat, kü­lönböző társadalmi osztályo­kat és különböző világnéze­tű embereket nemzetközi méretekben egyesítő társa­dalmi békemozgalom jött létre. De létre kellett jön­nie, mert röviddel a máso­dik világháború után, szer- feloszlatva a népek remé­nyeit, új háborús veszély keletkezett. Létrejöhetett, mert a Szovjetunió elsődle­ges szerepe a fasizmus fe­letti győzelemben, a szocia­lista országok megszületése, az európai tőkés országok­ban megkezdődött demokra­tikus fellendülés, a kiszéle­sedő nemzeti felszabadító i mozgalom megteremtette a mozgalom 'életre hívásához szükséges politikai feltétele­ket. Wroclawban kezdődött A világ közvéleménye rá­döbbent, hogy nem elég a szocialista országoktól várni a béke megóvását, az im­perializmus megfékezését, mozgósítani kell magukat a népeket is. Először a szov­jet, a francia és a lengyel értelmiség legjobbjai moz­dultak meg és kezdeménye­zésükre 1948 szeptemberében Wroclawban összeült ötszáz európai értelmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új hábo­rú veszélye ellen. A részve­vők között ott voltak az ak­kori Európa — köztük Ma­gyarország — tudósainak és művészeinek legjobbjai, Pi­casso, Eluard Benda, Fagye- jev, Pudovkin, Ehrenburg, Nexő, Martin, Aragon, Tay­lor, Huxley/'Carlo Levi, So- lohov és Szimonov, a ma­gyarok közül pedig Lukács György, Vedres Márk, Kál­lai Gyula, Szabó Ferenc, Czóbel Béla.^ Andics Erzsé­bet, Boldizsár Iván, Déry Tibor. Értelmiségi összekötő bizottság alakult, mely azon­ban tudatában volt annak, hogy' a béke nemcsak az értelmiség ügye, hanem az egész emberiségé. Kibocsá­tották a felhívást a párizsi béke-világkongresszusra. Jo- íiol Curie, a világhírű No- bel-díjas tudós, a konferen­cia előkészítő bizottságának elnöke kijelentette: „A mi békekövetelésünk nem pász- szív, nem a beletörődők Pa­cifizmusa. Akik még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt meg­védeni a békét, azok meg­kapják tőlünk az eszközö­ket;• Tanácskoztak a városi pártbizottságok első titkárai Az MSZMP Központi Bi­zottsága csütörtökre tanács­kozásra hívta össze az or­szág 82 városa pártbizott­ságainak első titkárait. Részt vettek az értekezleten a bu­dapesti és a megyei pártbi­zottságok titkárai, a Köz­ponti Bizottság osztályainak és a tömegszervezeteknek a képviselői. A tanácskozást Pullai Ár­pád, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg, majd Jakab Sándor, a KB párt­és tömegszervezetek osztá­lyának vezetője tartott vita­indító előadást a városi párt- bizottságok helyzetéről, mun­kájának fejlesztéséről, külö­nös figyelemmel az idősze­rű és távlati politikai, vá­rospolitikai feladatokra. Az előadást élénk vita követte. Békekonferencia Helsinkiben A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusa előkészítésé­nek jegyében nemzetközi békekonferencia nyílt Hel­sinkiben csütörtök reggel a nemzetközi békemozgalom, társadalmi szervezetek, köz­életi -személyiségek részvé­telével. Az értekezlet ajánlásokat készít elő a közel-keleti vál­ság megoldása érdekében a moszkvai kongresszus szá­mára. A tanácskozást a finn békebizottság főtitkára, Mir­jam Tuominen nyitotta meg. A vitaindító előadást Ro- mesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács főtitkára tartotta. A konferencián magyar küldöttség is részt vesz Kiss Károly, az Országos Béketa­nács alelnöke vezetésével. Ügyvédi érlekeziet Csütörtökön Debrecenben megkezdődött a II. országos ügyvédi értekezlet. A há­romnapos tanácskozás mint­egy ezer részvevője között ott vannak a magyar igaz­ságügy, a jogásztársadalom vezető személyiségei ís. Meg­jelent dr. Boríts Gyula, az MSZMP KB közigazgatá­si és adminisztratív osztá­lyának alosztályvezetője. Miéel az akkori francia kormány azzal próbálta aka­dályozni a konferencia meg­tartását, hogy a küldöttek egy részének nem adott ví­zumot, az ülés párhuzamo­san folyt Párizsban és Prá­gában. De megtartották a kongresszust és ezzel 1949 áprilisában létrejött a szer­vezett nemzetközi békemoz­galom. A párizsi világkong­resszus kiáltványa konkrét akcióprogramot tartalmazót?, körvonalazta a nemzetközi békemozgalom ma is idősze­rű feladatait. Ma is aktuális... A párizsi kiáltványt ol­vasva meglepetéssel állapít­hatjuk meg, hogy szinte egy szó változtatás nélkül prog­ramja lehet a mai békemoz­galomnak is, természetesen mintegy kitöltve a szabadon hagyott rovatokat, azaz be­írva azokat a konkrét fel­adatokat, amelyek egybees­nek a kiáltványban megfo­galmazott általános felada­tokkal. Párizsban állandó nemzet­közi bizottság alakult, ez bővült kj 1950-ben Varsó­ban Béke-világtanáccsá, hogy azóta is e néven mű­ködjék. Megalakultak a bé­kebizottságok és a béketa­nácsok az egyes országok­ban, igy hazánkban is. Ha a békemozgalom megszüle­tésének dátumaként az 1948. szeptemberi wroclawi értel­miségi összejövetelt tartjuk számon, akkor ezekben a na­pokban ünnepli negyedszá­zados fennállását a nemzet­közi békemozgalom. És hogy méltán ünnepelhet, azt bi­zonyítják a nemzetközi helyzet változásai. A Béke-világtanács érde­me, hogy még mielőtt bár­milyen részleges megegyezés született volna . a nukleáris és a termonukleáris fegyve­rek megtiltása, vagy akár csak a velük való kísérlete­zés ügyében, már kimondta e fegyverekre az erkölcsi ti­lalmat és ezzel az ítéletet Dr. Kárpáti László, az Or­szágos Ügyvédi Tanács el­nöke nyitotta meg az érte­kezletet, Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter tartott be­vezető előadást, amelyben összefoglalta a magyar ügy­védségnek az elmúlt évti­zedben elért szakmai ered­ményeit, politikai fejlődését és beszélt a jogalkotás és a jogalkalmazás több időszerű teendőjéről is. mindazok felett, akik atom- és hidrogénbombával fényé-* gették az emberiséget. A nemzetközi békemozga­lom mindig szálka volt a tő­kés politikusok és a burzsoá sajtó szemében. A kommu­nistaellenes hisztéria nyuga­ti légkörében nem is volt nehéz azzal érvelni, hogy ez a mozgalom nem egyéb, mint úgynevezett kommunis- ta-frontszervezet és kizáró­lag kommunista célokat szol­gál. Ebben az érvelésben vol­taképpen igaz, hogy: valóbán kommunista célokat szolgál. S meg lehet ijeszteni ezzel hiszékeny embereket, ha el­titkolják előttük, hogy a kommunista célok nem má­sok, mint az atomháború ve­szélyének elhárítása, a lesze­relés, a béke, a nemzeti füg­getlenség, a társadalmi hala­dás, a barátság a népek kö­zött. Akadtak más bajok és ne­hézségek is. A kínai veze­tők szovjetellenes, naciona­lista pálfordulása egy ideig a mozgalmon belül akadályoz­ta a normális munkát, s amióta nerp vesznek részt a Béke-világtanács munkájá­ban, kívülről támasztanak akadályokat. Okozott bizo­nyos zavart az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom, és az 1968-as csehszlovákiai ellenforradalmi kísérlet is. Ezeknek az eseményeknek hatására jelentkezett a moz. galomban az a jobboldali irányzat is, amely a béke-vi- lágmozgalom úgynevezett el nem kötelezettségét követel­te. A békemozgalom termé­szetesen nincs elkötelezve sem a szocialista, még kevés­bé a tőkés országoknak; a béke, a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a társadalmi ha­ladás elkötelezettje. Harci céljai ezért esnek egybe a szocialista országok által hir­detett és gyakorolt lenini külpolitikával. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom