Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

1973. aug. 26., vasárnap ÉSZAK-MA^ ARORSZÁG 3* Fark-centrum Gyors ütemben halad a Népligetben a centenáriumi park építése. Mintegy 25 000 négyzetméternyi területen a fővárosi Kertészeti Vállalat parképítői dolgoznak. Mint ismeretes, az ország mind a 1!) megyéje képviselteti ma­gát: a maga jellegzetes, sa­játos növény- és kőanyagá­val díszíti „Budapest kert­jei’'. A „megyék kertjét” érde­kesen alakítják ki: a park kicsinyben az országot ábrá­zolja majd. Ez annyit jelent, hogy a pihenőterület dom­borzati kialakítása hasonlít az ország földrajzi fekvésé­hez. Eredeti megoldású lesz a Hajdú-Bihar megyeiek ki­csiny parkja: a három vas­gömb közül felszökő apró vízsugarak a hármas Köröst jelképezik. Hasonlóan szép lesz a Baranya megye által küldött siklósi márványborí- tású minipark. Veszprém megye bazaltkövét küldte a fővárosba — tervek szerint valóságos holdbéli tájat ala­kítanak ki a parképítők, emlékeztetve a Badacsonyra, Tátikára, a Balatonra. Győr megye a talajban elhelyezett műanyagfólia fölé kis ta­vacskát létesít, s a benne susogó sás, nád a Fertő ta­vat varázsolja a Népligetbe. A szeptemberben sorra ke­rülő centenáriumi ünnepség keretében adják majd át a parkcentrumot. Mesterséges í A békemo&g sikerének Interjú Sebestyén Núnd az Országos Béketanács fői! tó Űj, nagy jelentőségű víz­ügyi létesítménnyel gazdago­dott pénteken Fejér megye. A gyönyörű környezetben, 100 millió forintos költség­gel létesített új mesterséges tó elsősorban a Rákhegy II. bauxitbánya víztelenítését szolgálja, s egy kiépítendő regionális vízellátó rendszer segítségével kiváló minőségű A Béke-világtanács elnök­ségének 1972 októberében Santiagóban tartott ülése határozta el a béke-világ­kongresszus szervezését. A tanácskozás Együtt az embe­riség békés jövője felé!-,jel­szóval szólított fel minden békeszerető erőt a kongresz- szus támogatására, az elő. készítésben való részvételre. Ugyanakkor a Béke-világta- nács 1973-at a békeszerető erők világkongresszusa évé­nek nyilvánította. Természe­tesen hazánk is részt vesz a moszkvai tanácskozás elő­készítő munkájában. Béke. mozgalmi tevékenységünk azonban ennél sokrétűbb, hazai és nemzetközi téren egyaránt. Ennek a munkának egyik irányítója Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács főtitkára, a Béke­világtanács tagja. Az előké­születekről kértünk tőle tá­jékoztatást: — Ml történt eddig lira- ban az Országos Békeía- nács szervezésében, irányí­tásával? — Tizenöt év óta minden évben megrendeztük hazánk­ban a béke és barátság hó­napját. Hagyomány, egyben jelkép is, hogy évről évre május 9-én, a fasizmus fe­lett aratott győzelem évfor­dulóján kezdődik ez az egész országot átfogó rendezvény- sorozat. Az idén a béke. a barátság és a szolidaritás eszméjét helyeztük munkánk középpontjába. Fő feladat volt, hogy széles körben meg­ismertessük a moszkvai vi­lágkongresszus jelentőségéi. A népfrontbizottságok. a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács, nőbizottságok és más társadalmi és tömeg­szervezetek közös szervezésé­ben tartott rendezvények ki­tűnő fórumai voltak a né­pünkkel való beszélgetésnek, véleménycserének a nemzet­közi helyzet, a békeharc idő­szerű kérdéseiről, a békesze­tunk, több külföldi delegá­ció is részt vett. Az idei béke és barátsági hónapra nagyon szerencsés időszakban került sor. Má­jusban érett be az a bonyo­lult, sokrétű politikai, dip­lomáciai, gazdasági aktivitás, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük hazánk — immár hosszú évek óta kifejt a bé­kés egymás mellett élés po­litikájának mind általáno­sabb jellegű érvényesítése érdekében. A Magyar Béketanács igye­kezett segítséget nyújtani a világkongresszus nemzetközi előkészítéséhez is. Valameny- nyi partner-szervezetünknek megküldtük terveinket, ho­gyan készülünk a világkong­resszusra. Nyolcvannégy or­szágba és mintegy 230 külön­böző mozgalomhoz, szerve­zethez juttattunk el ilyen informáló-levelet. Képviselőink részt vettek a Béke-világtanácsnak a kongresszust előkészítő ren­dezvényein. Ott voltak a moszkvai világkongresszust előkészítő konzultatív tanács­kozáson is. Ott voltak Reyk- javikban, Izland fővárosában, ahol az európai biztonság aktuális kérdéseiről, Bolog­nában a közel-keleti helyzet­ről, Stockholmban az indokí­nai helyzetről, Daccában az ázsiai biztonság kérdéseiről tanácskoztak, és készítettek ajánlásokat a moszkvai vi- lágkongreszus számára. Részt vettek képviselőink Panama, Mexico és Közép-Amerika országainak békekonferenciá­ján, és ezt követően látoga­tást tettek Puerto-Ricóban, Ecuadorban, Kolumbiában és Venezuelában. Delegációink látogatást tettek Jugoszláviá­ban, Ausztriában, Ceylonban, Indiában. Franciaországban, Szíriában, Libanonban, Chilé­ben, Olaszországban, az NSZK-ban, Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, Svéd­országban,—íiog” tíiiífirníÉM Miskolc, LKM nemesacélfi nőni hengermű Fotó: K. Pál János A környezet védelmében i n E b a n k n k !* Különleges, a környezet- védelmet szolgaló berende­lés megvásárlására kötött ‘szerződést a Tatabanyai ‘Szénbányákkal a Handlovai 'Szénbányák Vállalat. A mint­egy tizenhat millió forint ér­tékű berendezést a csehszlo­vák vállalat szénmosó üze­ntében állítják munkába. A 'nagy teljesítményű szénmo- ksó műből ugyanis szénporral •'erősen szennyezett víz ke- t>ült a környék folvóiba. A Csehszlovák hatóságok a to­vábbiakban már nem enge­délyezik. hogy ilyen szenny­víz kerüljön az élő vizekbe. '1T kötelezték az üzemet új bechnológia bevezetésére. ’Csehszlovákiában már is­mertek a Tatabányai Szén­bányák uj rendszerű víztísz- ító eljárásai, s ezért a diandlovai vállalat is a ma­gyar eljárással kívánja meg­szüntetni a súlyos problé­sc iát. Négyezer nőt segíteni Felmérés után LKM-ben Számos vállalatnál munkaterületen, termesze tesnek tűnik, hogy a dolgozóik több­ségé nő. Sőt, vannak olyan foglalkozási ágak is. ahol túlnyomórészt, döntően nő­ket foglalkoztatnak. Ilyen vállalat Borsod megyében is található. Bizonyára kevesen tudják azonban, hogy nem e válla­latok valamelyike, hanem egy kohászati üzem. a Le­nin Kohászati Müvek fog­lalkoztatja a legtöbb nőt a megyében. Amíg a magyar vaskohászatban a foglalkoz­tatottak 15,8 százaléka, az LKM-ben több mint 20 szá­zaléka nődolgozó. Ez azt je­lenti, hogy a diósgyőri ko­hászati üzemben, mintegy 19 ezres létszámból megközelí­tően négyezer a női munka­erő. Az LKM — termelési jel­legéből adódóan — több­nyire kifejeztetten nehéz munkakörülmények között tudja foglalkoztatni dolgo­zóit, Sőt, jelenleg még a töb­bi kohászati vállalat között is az átlagosnál alacsonyabb Diósgyőrben a gépesítettség, az automatizáltság és a kor­szerűség színvonala. Ugyan­akkor számottevően maga­sabb a nők aránya. Érthető tehát, hogy a gazdasági és a társadalmi szervek vezetői évek óta nagy erőfeszítéseket lesznek a nők helyzetének, munkakörülményeinek javí­tásáén. Hogyan látják ök? E célból készítettek az LKM-ben egy szociológiai íelmérest: hogyan látják a vállalat nődolgozói az érde­kükbe hozott intézkedések, rendelkezések eredmenyessé- gét. A kapott válaszokból is ki­tűnt, hogy többségük anyagi- szociális helyzetevei kapcso­latban még mindig nagy problémák vannak. Nagy ré­szüknek nincs szakmája. S mint betanított munkások, alacsony keresettel, a két műszakkal, sok esetben a gyermeknevelés gondjaival is küzdve, nehezen tudnak vál­toztatni jelenlegi, alacsony képzettségükön. Ugyanakkor a megkérdezettek negyedré­sze családfenntartónak vall­ja magát, vagyis a szüleikkel együtt élő hajadonok közül is sokan maguk gondoskod­nak az öregekről. A munkahelyi szociális ellátottság színvonaláról meg­oszlottak a vélemények. So­kan elégedettek a kialakult körülményekkel. A gyáregy­ségek közül a G karbantar­tó. a nemesacéi-kovacsmú, a vasöntöde, a hengermű I. és II., a kovácsmű es a közle­kedés, valamint a gazdasági igazgatóság dolgozói azon­ban igen rossznak ítélték meg az öltözők, a mosdók higiéniáját, nagyságái, kor­szerűségét. Többen kifogá­solták az üzemi étkeztetés minőségét és mennyiségét is. Igen jö véleménnyel voltak viszont a vallalat azon se­gítségéről, hogy ingyenes korrepetálásban részesíti a nagycsaládos és családfenn­tartó anyák gyermekeit. Ked­vező képet: mutattak azok a válaszok is, amelyek szerint a megkérdezettek több mint a fele végez valamilyen tár­sadalmi munkát. Ugyanak­kor elgondolkoztató, hogy sokan hozzátették: vezetőik számára — megítélésük sze­rint — teljesen közömbös e tevékenységük. Munkakörök, bérek A kormányhatározat és a vállalati intézkedési terv is célul tűzte ki. hogy a megfe­lelő vezetési képességgel rendelkező nők ne kerülje­nek a férfiaknál hátrányo­sabb helyzetbe a vezetői munkakörök betöltésénél. Ezen a team létén a felmerés szerint is határozott javulás tapasztalható, bár meg min­dig vannak olyan munkakö­rök, ahol a szakmai tudás es a vezetői készség fejlesz­tésével tovább növelhető a nói vezetők száma. A korábbi években nagy erőfeszítéseket tettek a Le­nin Kohászati Müvekben, hogy tovább csökkentsék a férfiak és a nők bérezésében meglevő aránytalanságokat Sőt, az 1972. évi bérfejlesz­tés során, vállalati szinten lényegében megszüntették a férfi-női béraránytalanságo­kat. A még mindig meglevő, jelentős órabérei térés abból adódik, hogy szakmai kép­zetlenség. vagy az esetleges egészségügyi ártalom miatt : a nők nagy többsége alacso­nyabb. illetve könnyebb be- , osztásban dolgozik. A feladatok A női keresetek növelésé­hez tehát — ahogy a fel­mérés is bizonyította — a képzettség emelése, illetőleg a továbbképzésihez a fokozot­tabb segítség, támogatás biz­tosítósa szükséges. Ezenkívül is még sok fel­adat vár e területen az LKM gazdasági és társadalmi ve­zetőire. Megszámlálhatatlan még mindig azoknak a lehe­tőségeiknek száma: hogyan lehet tovább javítani a nők helvzetét. munkakörülménye­it. Ezt tudják Diósgyőrött is. Mór eddig is sokat tettek ezért. S kitűzött céljuk is egyértelmű: még főbbet ten­ni. Pongrácz György ■ Verseny a szocialista világpiacon A KGST-orszagok nemzetközi árucsere-forgalmának leg­fontosabb összetevője az egymás közötti kereskede­lem. amelynek részesedése az egyes tagországok kül- kereskedelmeben 64—65 százalék. Sajat tapasztalataink bi­zonyítják, hogy a KGST-orszagokkal folytatott árucsere fo­lyamatos gazdasági fejlődésünk nelkülüzh etetlen feltétele. A gazdaságfejlesztésnek ezt a fontos feltételét — az egy­más közötti árucsere lendületes bővítését — a gazda­sági együttműködés jól bevált módszerei biztosítják: a terv- egyezteiesek eredményeit rögzítő, hosszú lejáratú külkeres­kedelmi megállapodások, amelyek egy-egy ötéves tervidő­szakra irányozzák elő a forgalom alakulását, a legfontosabb aruk mennyiségei, értékét; az évi árucseforgalmi jegyző­könyvek. ame(vek egy-egy esztendőre hozzák összhangba a kölcsönös erdékeket es szállításokat: végezetül azok a kor­mányközi megállapodások, amelyek egyik, vagy másik ter­melési agazatban szabályozzak a kétoldalú együttműködést es az abból adódó kölcsönös áruszállítást, Tévedés lenne mindebből arra következtetni, hogy a köl­csönös árucsere-forgalom fejlesztésének ezek. a közösen ki­alakított módszerei minden magyar áru szamára zöld jel­zést adnak a szocialista piacon. Az elmúlt esztendőben pél­dául a magyar gazdaság export-teljesítménye kiemelkedően magas volt. 21 százalékkal nőtt. A rendkívül nagymértékű export-fejlodes közepette különösképpen szembetűnő, hogy a KGST-országok többségében — kivétel a Szovjetunió és Lengyelország — kivitelünk meg az előirányzóit szintet sem érte el. A forgalmi adatok elemzéséből az is kitűnik, hogy a szocialista kivitel növekedéseben az egyes árucsoportok szerepe, részvétele ugyancsak eltérő volt. Az elmúlt eszten­dőben 1.8 milliárd rubel értékű árut értékesítettünk a szo­cialista országok piacain — mintegy 20 százalékkal többet az előző évinél — jórészt annak eredményeként, hogy a fo­gyasztási iparcikkek és az agrártermékek, élelmiszercikkek kivitele 9—13 százalékkal meghaladta az előirányzatot. Ugyanakkor a gepek kivitele elmaradt a tervezettől. elen esetben is elmondható: a hiba nem az együttmű­ködés mechanizmusában keresendő. Igaz. hogy a hosz- szú lejáratú és az évi megállapodások ma már keve­sebb mennyiségi előírást tartalmaznak és egyre több ben­nük az olyan előirányzat, amely érték-keretekben határozza meg a különböző áruk forgalmát, kivitelét és behozatalát. Az értek-kereteket a termelő és a külkereskedelmi vállala­toknak kell piaci munkával és üzletkötésekkel kitölteniük. S ha ez nem történik meg hiánytalanul, annak okát a ter­melésben, az egyes aruk versenyképtelenségében kell keresni. A negyedik ötéves terv az iparfejlesztés fö feladatai kö­zé sorolja a nemzetközi versenyképesség javítását. Sokan úgy vélik, hogy ipari termékeink versenyképességét kizáró­lag a tőkés piacokon szükséges növelni, s ez a követelmény a szocialista exportra nem vonatkozik. A már említett té­nyékén. adatokon kívül más jelenségek is arra figyelmez­tetnek, hogy ipartermékeink exportképessegét a szocialista országok piacain is javítanunk kell. Köztudott, hogy nem­csak a tőkés kivitel, hanem gyakran a szocialista export — vállalati szintű — gazdaságosságát is csak állami dotáció­val lehet elérni. Az ilyen, export-termékek csak vállalati nézőpontból keresettek és versenyképesek, s ha ezektől meg­vonnák az állami támogatást, azonnal súlyos értékesítési es exportnövelési gondjaink lennének. A kelet-nyugat közötti kereskedelem normalizálódása ter­mészetesen nem módosítja alapvetően a KGST-országok külkereskedelmének országcsoportok szerinti — tőkés es szocialista piacokra irányuló — megoszlását, de nem marad hatás nélkül: a fejlett tőkés országok szocialista piacokra bejutó termékei a KGST-országoknak egymással szemben támasztható követelményeit is növelik. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az elmúlt évi forgalom néhány adatára: a fej­lett tőkés országokból származó gépimportunk erőteljesen nőtt. a szocialista országok gépszállítósai visszaestek, saját gépexportunk a szocialista országokba elmaradt az előirány­zott forgalomtól. Mindebben korántsem a véletlennek, ha­nem elsősorban annak volt szereoe, hogy a gépipari beren­dezések versenyképessége az uj követelmények tükrében kölcsönösen nem kielégítő. z előremutató konzekvencia úgy fogalmazható meg, hogy ipartermékeink versenyképességét a szocialista piacon csak a termelési együttműködésben való — minél több termelési és gyártási ágazatra kiterjedő — rész­vételünkkel őrizhetjük meg. Ennek objektív feltételeit kí­vánjuk megteremteni a gazdaságosabb vállalati gyártmány- struktúrák kialakításával, amelynek során a gazdaságtalan termelés korlátozásával, vagy megszüntetésével helyet, ka­pacitást biztosítunk a bármely piacon versenyképes termé­kek előállításának. J A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom