Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4, 1973. aug. 26., vasárnap Jubileumi jegyzetek Pénteken ünnepelt a szín­ház. A jubileumi ünnepség­ről már tegnap beszámol­tunk, néhány jegyzet azon­ban még kívánkozik a jubi­leumhoz. Másfél évszázad tablókon és vitrinekben A nézőtéri társalgó mind­három termét betölti az a kiállítási anyag, amely a Herman Ottó Múzeum és a Magyar Színházi Intézet ren­dezésében a színház elmúlt 150 évének dokumentumait mutatja be eredeti plakátok­kal, levelekkel, különböző okmányokkal, vagy fontos iratok fotómásolataival, kü­lönböző egyéb tárgyi relik­viákkal idézi ezt az esemé­nyekben és eredményekben oly gazdag időt. Egy tablón ezt olvashat­juk: 1800. Az egri színját­szók Miskolcon. A plakáto­kon a Hamlet és az Essex grófja előadásait hirdetik, Kótsi Patkó János, Pergő Ce- lesztin és Ungár Anna fel­lépésével többek között. E hajdani aktorok képeit is lát­hatjuk. Egy további tabló az 1815-ös időből tudósít, Dé- rynéék idejéből, rövid átte­kintést ad a miskolci szín- házépítési tervekről. Igen sok emlék idézi Déryné Széppa- taki Rózát: naplójának kü­lönböző kiadásai, eredeti le­velei, egyes feljegyzései, ké­pei, a Csizmadia-szín ma­kettje. És sorakoznak a további tablók. Déryné. Kulcsár Ist­ván, Kántorné és mások Mis­kolcon. Látjuk a színházala­pítás eredeti okmányait, majd a már megnagyított színház plakátjait, köztük egy 1829-est, mely Déryné, Szer­dahelyi, Megyeri együttes fellépését hirdeti. S míg járjuk a hatalmas termet, meg-megállunk a szfnház egykori nagyjainak apró tárgyi emlékei előtt, vé­gigböngésszük az öreg plaká­tokat, kéziratokat, nézeget­jük az arcmásokat, e sok-sok tárgyi emlékből megelevene­dik a múlt, végigkísérhetjük, ha nagy léptekkel is, a szín­ház első századát, és utána különös figyelemmel állunk meg azoknál az emlékeknél, amelyek az utolsó 50 évet idézik fel: a két világháború közötti évtizedeket, melyek­nek a mai közönség egy ré­sze már kortársa. Itt már személyesen ismerős nevek és arcok bukkanak elő, már olyan előadások plakátjait látjuk, melyeknek magunk is élvezői lehettünk. Érdemes megállni többek között az előtt a plakát előtt, amelyen Sebestyén Mihály 1938-ban elbúcsúzott 17 évi munka után Miskolc közönségétől. Csak néhány név azok közül, akik Sebestyénék irányítása ideién léntek miskolci szín­padra: Aloár Gitta. Bajor Gizi, Bulla Elma, Bársony Rózsi, Beregi Oszkár. Csortos Gyula, Darvas Lili. Dayka Márgit. Fáy Szeréna, Góth Sándor. Góthné. Kertész El­la. Gaál Franciska. Honthv Hanna. Hegedűs Gvula. Já­szai Mari Jávor Pál, Kör- nyei Béla, Kabos Gyula, a Latabárok, Makkay Margit, Márkus Emilia. Ódry Árpád, Pethő Attila. Pethes Imre, Rákosi Szidi. Rátkai Márton, Somlav Artúr. Tanay Fri­gyes. Törzs Jenő. Varsányi Irén. Ehhez a névsorhoz alig­ha kell kommentár. Legfel­jebb annyit kell még hozzá­fűznünk. hogv 200 operaelő­adást is rendeztek ebben az időszakban. És természetesen ott van­nak a kiállításon a felszaba­dulás óta eltelt évtizedek emlékei is. De ezek már leg­többünknek közös emlékek. Az első' Dérvné-gyűrűs Csiszár András. a miskolci színtársulat egyik legrégibb tagja. Az államosítás napjá­tól van a színháznál. Már korábban is szeretett volna Miskolcra szerződni, de ak­kor nem sikerült. Hogy mi­ért, erről így szól: — a felszabadulás után kis zai szereppel örvendez tetet meg, s ha kicsit talán késv< is kapta meg az elismerést együtt örülünk vele. Szin SS te kontrasztja Abrahán t István, a fiatal színész, ak A genfi értekezlet előtt Csiszár András társulatokkal jártam az or­szágot. Egyszer Szikszón ját­szottunk. Kijött megnézni az előadást Földessy Géza, a szmház hajdani magánigaz­gatója. Megtetszhetett neki a játékom, mert magához hí­vott: „— Szerződtetem magát. Miből áll a ruhatára? — Abból, amit rajtam lát a direktor úr. — S frakk, egyéb? — Sajnos nincs. — Akkor tárgytalan. Ruha nélkül nem alkalmazhatom.” Hát így nem lehetett annak idején miskolci színész Csi­szár András. Aztán jött az államosítás, az első szerep, a Dohányon vett kapitány cí­mű operett egyik bojárjának figurája, s azóta, huszonnégy' esztendeje Csiszár András az egyik legtöbbet szereplő mis­kolci színész. Mintegy más­félszáz főszerepet játszott el azóta, s most néhány nap múlva eljátssza azt is, amely­től májusban betegsége vá­lasztotta el, a Tartaffe-öt. A városi tanács által ala­pított Déryné-gyűrű első al­kalommal méltó helyre ju­tott. Örömmel gratulálunk! Tizenhat, meg egy kitüntetett Mint a jubileumi ünnep­ségről szóló beszámolónkban felsoroltuk, heten kaptak szocialista kultúráért kitün­tetést, ketten kiváló dolgozó jelvényt és heten miniszteri dicséretet. Négyen meg szak- szervezeti kitüntetést. Ha ezt összeadjuk, húsz lenne, mégis csak tizenhét, mert a szak- szervezeti kitüntetettek közül hárman kétszer léptek az el­nökség elé: állami kitünte­tést is kaptak. Egyedül Fe­kete Alajos kapott^ pusztán szakszervezetit, de ő néhány hónappal ezelőtt kapta meg a szocialista kultúráért jel­vényt. A kitüntetettek csaknem mind régi, sok esztendős is­merőseink, barátaink. Arday Aladár, aki a felszabadulás első percétől munkálkodik a színházban. Márffy Vera, aki oly sok operett-, később pró­alig néhány év alatt érdé melte ki az elismerést. Szili János már az államosítás előtt is tagja volt színhá­zunknak, most 1959 óta van itt folyamatosan, s játssza a legkülönbözőbb szerepeket. Kanalas László örök derű­forrás. Kalmár Péter tizen- J zetője négy éve áll a karmesteri dobogón. Kiss Mária pedig, bár énekkari tag, az ének­kar felügyelője, több alka­lommal főszerepben is bizo­nyította tehetségét. Lukács Rózsa, Hájer József nélkül már elképzelhetetlen az énekkar, Csik Sári, aki a színpadot cserélte fel az 18-án ül össze, ügyelő láthatatlan, de igen nehéz posztjával, és Meder Ivánná, akivel a közönség sohasem találkozik, de a színház egyik legfontosabb embere: művészeti titkár. S örömmel regisztrálhatjuk a műszaki dolgozók, Hornon. nay Bálint, Pirk József, Ju­hász János, Földházy János s nem utolsósorban a szín­házzal már félévszázada ösz- szeiTŐtt Dobróczky Mihály kitüntetését, mert rájuk so­hasem jut a rivalda fényé­ből, de az ő legkisebb mu­lasztásuk már nagy-nagy ve­szedelmet jelenthet a pro­A Szovjetunió Miniszterta­nácsa kinevezte az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet második szaka­szán részt vevő szovjet kül­döttséget. A küldöttség ve- Anatolij Kovaljov külügyminiszter-helyettes. A biztonsági értekezlet második szakasza Genfben augusztus 29-én kezdi meg munkáját a koordinációs bi­zottság ülésével. A másik három bizottság szeptember Elejtenék a vádat A New Orleans-i ügyész­ség elejtette a vádat Edwin Gaudet, volt redőrtiszt ellen, akiről a közelmúltban olyan hírek terjedtek el, hogy me­rényletet készített elő Nixon ellen New Orleans-ban. Az ügyész közlése szerint a vád fő tanúja eskü alatt már nem volt hajlandó meg­erősíteni, hogy valóban Gaudet volt-e az a fegyve­res személy, aki állítólag az elnök életére tört. A titkos- szolgálat állítólag felkérte a New Orieans-i rendőrséget, tartóztassa le Gaudet-et. A mostani jelentések szerint a titkosszolgálat igyekszik el­határolni macát attól, hogy köze lett volna Gaudet vád alá helyezésére. Szovjeteniá segítségével larminc éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással a Szovjetunió és Egyiptom. A szom­bati Pravda ebből az alkalomból egyebek kö­zött megállapítja: „Az első szocialista ország­gal létesített államközi kapcsolatoknak törté­nelmi jelentőségük volt Egyiptom számára, függetlensége megteremtésének valamennyi szakaszában”. A Szovjetunió támogatása fontos tényező az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért vívott harc mai szakaszában és a haladó társadalmi-gazdasági átala­kulások végrehajtásában is — írja a Pravdában Jurij Gluhov, a lap kairói tudósítója, majd rámutat, hogy az asszuáni gát és a heluani fémkohászati kombinát „az egyiptomi és a szovjet nép közös munkájának gyümöl­cse, a szovjet—egyiptomi együttműködés teremtő erejé­nek bizonyítéka”. „Még sok ilyen példát lehetne felsorolni — folytatja a tudósító. — Az izraeli agresszió ellen vívott harc leg­nehezebb éveiben a Szovjetunió segítségével teremtik meg' Egyiptom ipari bázisát — gazdasági függetlenségé­nek és felvirágzásának, erejének és szilárdságának alap­ját.” A szovjet—egyiptomi együttműködéssel épülő 139 léte­sítményből 84-et már üzembe helyeztek. Ezek hozzá­járulása az ország nemzeti jövedelméhez több mint 120 millió egyiptomi fontra rúg, ami 50 millió font külföldi valuta megtakarítását teszi lehetővé Egyiptom számára. A tudósító rámutat, hogy az imperialista körök több ízben megpróbálták megingatni a Szovjetunió és Egyip­tom barátságát, de valamennyi ilyen kísérlet kudarccal végződött. „Egyiptom haladó közvéleménye — állapítja meg végül Glahov — több ízben hangsúlyozta, hogy a szovjet— egyiptomi barátság ellenségei, még ha az arab naciona­lizmus zászlajával leplezik is magukat, lényegében ká­rokat okoznak az arab országok érdekeinek.” dukcióra. Valamennyiüknek gratulálunk! Együtt a társadalommal A színház és a közönség kapcsolatáról mind gyakrab­ban beszélünk. Erősödik az utóbbi években a színház és a nagyüzemek kapcsolata. En­nek igen szép bizonyság; volt a jubileumi ünnepségei a diósgyőriek és ózdiak sok sok ajándéka, a koszorúzáso kon való részvétel. A lé. nyeg azonban nemcsak a ilyen ünnepélyes kapcsolal tartás, Iranern a sok kölese nős látogatás, egymás me« ismerése, és az az eredményi hogy mind több munkás, r egyéb dolgozó ül a szín háj széksorokban. Követendő példa A gyorsan fejlődő, iparo­sodó Szolnok megyében — elsősorban a lakáshiány mi­att — nagy gond a fiatal szakemberek letelepítése. Ezért a megyeszékhelyen 74 lakásos garzonházat építe­nek számukra. A tizenkét és fél millió forintos beruhá­zással épülő szolnoki garzon­házba egy-, illetve másfél szobás lakásokat terveznek. Az építkezést még az idén megkezdik. Az új lakásokba 1974 végén költözhetnek be. me« nén-m ás, 7 Megkezdődött Pénteken megtartották a | díszelőadást. A Csongor és i Tünde, Vörösmarty Mihály j műve méltó a jubileumi al- j kálómhoz. Dr. Malonyai De- j zső minisztériumi főosztály- \ vezető köszöntő mondatai a j díszbemutató országos ünne- ; pi jellegét húzták alá. Az : előadás értékelésére akkor térünk vissza, amikor a nagy­közönségnek is bemutatják, szeptember második felében. A munka megkezdődött. Szombat délelőtt már több produkciót is próbáltak. S ha még a közönség új elő­adásokkal nem is találkozik, az 1973/74-es évad, a miskol­ci színház 151, éve már túl van a kezdésen. (benedek) ILAGHIRADO Egy érdekes tabló a kiállításról: Sebestyén Mihály búcsúja. A kép jobb oldalán többek között Hegedűs Gyula, Kabos Gyula, Somlay Artúr, Márkus Emília, Jávor Pál képei Főié: Saabados Az USA vezetőinek ma „si­OJ. -----~ \r m i és szervezeti változások oktatáspolitikánk minden te­rületére kihatnak, s vala­mennyi alap- és középfokú iskolatípust közelebbről érin­tenek. Az egyik szervezeti válto­zás — amint az már jobbá­ra ismeretes — a szakmun­kásképző intézetek fenntar­tói jogának gyakorlásában következik be az új tanév­től. Az ipari szakmunkás- képző intézetek, a mezőgaz­dasági szakiskolák, amelyek eddig a különböző szakmi­nisztériumok fennhatósága alatt álltak, szeptember el­sejétől a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának irá­nyítása alá kerülnek. * Borsod megyében összesen 29 önálló, vagy részben ön­álló szakmunkásképző inté­zet működik. Ezek az isko­lák hét fenntartó szervhez tartoztak; mintegy tizenöt­ezer fiatal járt az elmúlt tanévben ipari és mezőgaz­dasági jellegű szakiskolába. A számadatok azt mutatják, hogy a szervezeti változással jelentősen megnövekszik a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának felelőssége: egyszemélyben irányítja, koordinálja a megye szak­munkásképző intézeteinek oktató-nevelő munkáját, megfelelő szaktanári és tár­gyi-anyagi ellátottságát. Mit jelent a szakmunkás- képző intézetek szempontjá­ból a szervezeti életben be­következett változás? Hiszen az oktatáspolitikánkra vonat­kozó párthatározat értelmé­ben a szakmunkásképző in­tézetek oktató-nevelő mun­kájának fejlesztése az egyik fő feladat. Mennyiben segíti a tartalmi munka színvona­. u.wo, :JiGui o/.clJ ocAiicli\ nf q fuvarozók teherautói, és Egyrészt nagy előnyt je­lent a szakmunkásképzés fejlesztésében, hogy — mivel az intézetek egyetlen szerv irányítása alá tartoznak —a kis létszámú iskolákat a na­gyobb. korszerűbben felsze­relt iskolákhoz csatolhatják, így javulás várható a tárgyi feltételekben, s nem utolsó­sorban megfelelőbb les/, a szaktanári ellátottság is. Hi­szen eddig a kis költségve­téssel rendelkező iskolák jobbára csak óraadó tanáro­kat foglalkoztathattak. A szakmunkásképző inté­zetek nevelési munkája is a szakminisztériumok függvé­nye volt. A szervezeti válto­zással kialakul az oktató-ne­velő munka egységes értel­mezése, s idővel gyakorlata is. A közismereti tárgyakat tanító tanárok továbbképzé­séről ezentúl a megvei tanács művelődésügyi osztálya gon­doskodik. A7, oktatás színvo­nalának emelkedését segíti, ha a tanárok egységes szak­mai tanácskozáson vesznek részt, s ha tapasztalatcserére is több lehetőség nyílik. A szakmunkásképző intézetek szakfelügyeletét is a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya látja el. A gazdasági irányítást az új fenntartási szerv lépcső­zetesen veszi át a szakmi­nisztériumoktól. Például az ipari szakmunkásképző in­tézetek 1974-es költségvetési évét a megyei tanács a Mun­kaügyi Minisztérium mai kö­zösen tervezi meg. A mi­nisztériumokkal történt meg­egyezés alapján a megkez­dett beruházásokat a szak­minisztériumok még befeje­zik. Megyénkben e megálla­podás a sátoraljaújhelyi és sági szakmunkásképző inté­zetek tárgyi és személyi fel­tételei viszonylag eltérőek. A városi, ipari jellegű inté­zetek bizonyos előnyöket él­veznek a kis létszámú me­zőgazdasági szakiskolákkal szemben. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a jö­vőben azt is feladatának te­kinti, hogy az iskolák közöt­ti különbségeket kiegyenlít­se. az elmaradottabb iskolá­kat fejlessze. Megyénk tizenötezer szak­munkástanulója közül az el­múlt tanévben 3500 fiatal kapott kollégiumi elhelye­zést. Az egységes irányítás­sal az is elérhető, hogy a más jellegű középiskolák közötti koordinálással javít­sanak a helyzeten. Az átadás-átvétel a szak­minisztériumok és a Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya között már jú­nius-júliusban megtörtént. Az átadás nemcsak formá­lis: a megyei tanács képvi­selői csaknem minden na­gyobb intézetet meglátogat­tak. s az iskolákkal, intéze­tekkel jó kapcsolatot alakí­tottak ki. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya jól felké­szült feladatára. A jelentős létszámfejlesztés, az alapos elméleti és gyakorlati felké­szülés, reméljük, azt ered­ményezi. hogy tökéletes együttműködés jön létre a szakmunkásképző intézetek­kel, s hogy szakmunkáskép­zésünk oktató-nevelő mun­kája nagymértékben fejlő­dik. Mikes Márta A héten egyre több hír- magyarázó foglalkozott a vi­lágsajtóban, — s a szovjet sajtóban is — a kínai hely­zettel, a pekingi politikával. A találgatások megindultak azzal kapcsolatban is, hogy a kínai fővárosban belpoli­tikai mozgolódás tapasztal­ható: úgy tűnik, hogy párt­ós más politikai szervek so-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom