Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-22 / 195. szám
ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 4, 1973. aug. 22., szerda A képernyő előtt Ünnep-váró héten Az alkotmány ünnepét megelőző hét színes választékából először egy érdekes dokumentumfilmre emlékeztetünk. Rad- ványi Dezső szerkesztette, Fehéri Tamás rendezte a Két olimpia — és közben egy világháború című filmet. 1936 és 1948 között szüneteltek az olimpiai játékok, 1939-től 1945-ig a második világháború söpört és pusztított. A háború előtti utolsó olimpia a hitleri birodalom fővárosában, Berlinben volt. A nácik az olimpia idejére „felfüggesztették” rettenetes elméletük és politikájuk realizálását. Érdekes volt hallani az akkori magyar olimpikonok emlékezéseit, látni a hajdani küzdelmek felvételeit, az olimpiát kisérő mozzanatokat. Valami azonban még kívánkozott ehhez az első részhez. A hazatérő magyar olimpikonokat lelkesen fogadta a közönség és a hivatalos vezetés. Kabos Edét, mint láttuk a hajdani híradóból, a vállukon hozták ki a Keleti pályaudvarról. Ugyanezt az olimpiai bajnokot később munkaszolgálatban pusztították el. Jó lett volna szólni azok sorsáról, akik nem élnek, akik elhaltak és akiket elpusztítottak a berlini magyar győztesek közül. Az SS-tisztté züllött, ma is gyűlölködő hazaáruló vízilabdázó mellett rájuk is juthatott volna néhány perc. A második rész az 1948-as olimpiára emlékezés egyenetlenebb volt, több megszólaltatott igen terjengősen beszélt. A legtermészetesebb és leghangulatosabb Papp László ökölvívó volt. A film egésze értékes munka, nemcsak a két olimpiát idézte, hanem azt is, ami közben volt, a második világháborút. * Sokszor bebizonyosodott már, hogy lehet a képernyőn légkört teremteni, környezetet, történéseket megjeleníteni, mindén szcenográfiai mankó nélkül, egyetlen arccal és a puszta mondandóval is. Természetesen nem közömbös az arc és a mondandó. Több jó példa is adódott erre az elmúlt héten. Bánki Zsuzsa önálló műsorának, a Nincs mese?! címet adta. így: kérdő- és felkiáltó jellel. Puskin, Browning, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Örkény István. Kosztolányi Dezső, Ladányi Mihály és mások verseivel, sanzonjaival, kisprózáival mutatta meg az élet sokszínűségét, azt az életet, amely sokszor kemény is, de egy kis színesség, egy kis mese nélkül nem lehet teljes. Kardos László akadémikust 75. születésnapján portréfilmmel köszöntötte a Televízió. A Bihari Sándor szerkesztette, j Oláh Gábor rendezte egyórás filmben tulajdonképpen elhanyagolható volt Mezei András költő alkalmi riporteri néhány közbeszólása, az idős professzor, irodalmi folyóiratfőszerkesztő önvallomásából úgy kerekedett ki az életpálya, hogy szinte végigkísértük a debreceni évtizedeken át a fel- szabadulásig, majd a mindinkább kiteljesedő műfordítói, egyetemi oktatói, esszéírói, lapszerkesztői, közéleti úton a marxista irodalomtudomány nagy alakját, kiemelkedő személyiségét. Ügy érezhettük: együtt töltjük az egy órát, előttünk tárul fel az egyetlen arc mögül egy gazdag, tartalmas élet. Ennél a témakörnél kell megemlíteni az Egy óra — három arc című Darvas Lili-müsor ismétlését. Ezt a műsort első bemutatásakor, s most veszprémi díjnyertesként ismétlésben is, örömmel, a nagy művészegyéniségeknek és teljesítményeknek kijáró őszinte tisztelettel fogadtuk. * Hegynek fel címmel műveiből készült összeállítással tisztelgett a Televízió a tíz éve elhunyt Kellér Andor emléke előtt. Illés Endre rajzolta meg Kellér írói portréját, ő kötötte össze az egyes dramatizált írásokat. A letűnt mágnásvilág rajzai, a mai élet egy mozzanatát idéző egy játék után Kellér ismert életrajzi regényeiből, az író a toronyban és a Bal négyes páholy hőseinek, Szomory Dezsőnek és Beöthy Lászlónak éle- ! téből kaptunk egy-egy jellegzetes dramatizált mozzanatot, jó megvalósításban, néhány kiemelkedő színészi alakítással. Bálint András előadásában láttuk, hallottuk Kellér Andor Déli posta című tárca-sorozatának egyik kis remekét, amely ismét azt bizonyította, hogy az egyetlen arc is televízió-szerű lehet, ha van miért odafigyelni. A műsor egésze sokszínűén idézte meg Kellér Andort. Benedek Miklós r Villanyszerelőipari Vállalat építőipari részlege budapesti és vidék] munkákra felvesz kőműveseket és segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség, minden héten szabad szombat Különélés! pótlék. Kedvezményes utazás és étkezés. Természetbeni szállás vagy szállásköltség. 5 Jelentkezés: Budapest, YTI., Síp utca 23. Beruházási osztály „D” épület, L. emelet 3. szoba. KÉT TOKAJI TÁRLAT A művésztelep húsz éve Stílusos környezetben, a 900 éves Tokaj történelmének tárgyi emlékei között, a helytörténeti múzeumban rendezte meg a Népművelési Intézet és a Zilahy György Művészetbaráti Kör a két évtizede működő tokaji művésztelep összegező kiállítását. — Az ország művésztelepei sorában sajátos helyet foglal el a tokaji. Azok a képzőművészek, rajztanárok járnak ide, akik huzamosabb ideje vezetnek képzőművészeti kört, elméleti és pedagógiai gyakorlati munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a képzőművészeti-esztétikai nevelés korszerűsítéséhez. Nem iskolaszerű zárt csoportosulás ez, hanem a vizuális kultúra fejlesztésén fáradozó művésztanároknak e telep alkotói bázist és szakmai információs fórumot jelent — határozza meg találóan Tokaj képzőművészeti szerepének lényegét Bánszky Pál művészettörténész a mostani kiállítás katalógusában. Meghatározó jegyek A jubileumi tárlatra huszonkilenc olyan festő, grafikusművész, s a képzőművészet, iparművészet egyéb műfajaiban munkálkodó négy további művész küldte el jellemző alkotásait, aktívnek fejlődéséhez a tokaji művésztelep meghatározó jegyekkel járult hozzá. Az itteni hatás nem mindegyikünknél mutatható ki közvetlenül a műveken, hiszen közülük többen bonyolultan áttételes képi kifejezésekkel élnek, különféle absztrakt irányzatok követői — de a hajlamaikhoz, művészi egyéniségükhöz leginkább megfelelő formanyelv kiválasztásához az itteni élmények, serkentő viták segítették va- lamennyiüket. A különféle irányzatok követői a tokaji művésztelepen egyaránt zavartalan alkotói légkörben dolgozhattak. Ami a sokféleségben az összhangot megtartotta: az a közös művészi igényesség. A jubileumi tárlat látogatói Tokajban sűrítve láthatták jelenkori képzőművészetünk szinte valamennyi irányzatának dokumentumait. Az alföldi iskola tömör realizmusa élteti a tokaji művésztelep legidősebb generációját képviselő — a néhány éve elhunyt — Füstös Zoltán utolsó képeit, s ennek az irányzatnak modern folytatója a hajdúsági Fekete Borbála, akinek Hegyaljai táj című képe a kiállítás egyik legemlékezetesebb alkotása. A népművészet tudatosan választott példaképe a festő Karsai Zsigmondnak — s a textilművészetekben jeleskedő Madarász Gyuláné- nak és Baloghné Boros Ilonának is. E csoporthoz húz hajlamai szerint Tokaj hűséges festő krónikása — s az itteni művészetbarát kör szellemi mindenese — Ten- kács Tibor. Küldő kiállítások A művésztelep egykori vezetőjének — s a művészet- barát kör névadójának — Zilahy Györgynek a művészetét külön emlékkiállításon mutatta be Tokaj. (Ezt a kiállítást már méltattuk lapunkban.) A közös tárlaton az ő emlékét, s hatását Fák című, szuggesztív hatású festői látomása idézi. A mennyiségre s minőségre egyaránt gazdag grafikai anyagból kitűnnek: Xantus Gyula klasszikusat a modernnel szervesen ötvöző, vegyestechnikájú lapjai, Kalmár Sándorné sajátos szín- világú kompozíciója, a Magból virág című grafika, Bényi Árpád Gyászének-e, Lantos Ferenc op-artos variációs játékai. A plasztikát Cséri Lajos bronzérmei, veretei s La- votha Géza rézdomborítása képviselik igényesen a jubileumi tárlaton. Bélyegek tükre Az ünnepi év képzőművészeti kiállításai sorában Tokaj rangos helyet ad a mai magyar bélyegművészet bemutatására is. Nálunk a bélyegművészet értékes hagyományokra tekint vissza, s ezek a hagyományok méltó folytatásra kötelezik napjaink grafikusait. Annál is inkább, mivel a bélyeg a legszélesebb körben ható, a legnagyobb példányszámban terjesztett, mindenkinek a kezébe eljutó műalkotás. Épp ezért szinte felbecsülhetetlen a vizuális ismeretterjesztő, s ízlésnevelő lehetősége is. Zombory Éva grafikusművész szakmai rangját fémjelzi, hogy a népi faragóművészetet megörökítő sorozata 1969-ben „az év legszebb bélyege” kitüntető címet nyerte el. Azóta is rendre jelennek meg a gyűjtők által különösen nagyra becsült, igényes ízlésre, s csiszolt mesterségbeli tudásra valló, finommívű sorozatai. A tokaji kiállításon végigkövetheti a látogató Zombory Éva fejlődési útját — az első, emlékezetes sikerű Halasi csipke bélyegsorozattól legújabb virágos bélyegeiig. Gyönyörködhet például a bélyeggyűjtők ünnepi alkalmaira, a bélyegnapokra megjelentetett Corvinák, vagy a Régi magyar ékszerek című sorokban. Egyéb alkalmi sorozatai közül művelődéstörténeti emlékeztetőnek is becses a MABÉOSZ IX. kongresszusa alkalmából készített sora, amelyen modem grafikai keretbe illesztve idézi elénk a legkorábbi magyar postai bélyegzéseket. Méltán kapott külön falat az 1370. évi Képes krónika legszebb lapjait bélyegen újjáteremtő sorozata — a hozzá .készített, nagyméretű tervekkel együtt. Égetően időszerű a Környezetvédelem 1973 című új bélyegterve, amely vizuális figyelmeztetés a mindannyiunkat fenyegető civilizációs veszélyekre. Zombory Éva tokaji kiállítása meggyőzően tanúsítja, hogy a maga sajátos grafikai eszközeivel, a jellege miatt kötelezően közérthető műfajban úgy szolgálja a művészetet, hogy ezáltal tudatosan közösségnevelő szolgálatot is teljesít. Berecz József Májusban alakult Miskolcon a miniatűr könyvek gyűjtőinek klubja. Eleinte tizenegyen voltak, ma már huszonkettő a tagok száma. A miniatűr könyvek gyűjtése hasznos hobby. Nemcsak a könyvek tetszetős, szép külseje, hanem a művek értéke miatt is. A miskolci gyűjtők azért alakítottak klubot, hogy szervezett formában gyűjthessük a miniatűr könyveket. A klub elnöke, Szegeczky László elmondta, hogy szoros kapcsolatot tartanak a kiadókkal, így a Szépirodalmi, a Helikon és a Kossuth Könyvkiadóval is. Rendszeresen megkapják a legújabb könyvek bibliográfiáját, a klub pedig a kiadók segítségével biztosítja tagjai számára a könyvek vásárlását. A miniatűr könyvek gyűjtésének -egyre többen hódolnak. Budapest, Pécs és Szeged után az ország negyedik klubja' a miskolci könyvgyűjtőké. A fővárosi Gutenberg Művelődési Ház példájára alakult. A gyűjtők a könyveket három kategóriába sorolják: a „legnagyobbak” a törpe könyvek, négyszer hat centiméter nagyságig. Utána következnek a miniatűr könyvek, amelyeknek alsó mérethatára másfélszer egy centiméter. Az ennél kisebb kiadványok a mikrokönyvek kategóriájába tartoznak, ezeket már csak nagyítóval lehet olvasni. A miskolci gyűjtők különleges könyvritkaságokkal is rendelkeznek: Mária Terézia korából származó számvetőkönyv, 1082-es tároanaptár. Német költők antológiája 1839-ből, liliputi szótárak... A klubtagok minden hónap második hétfőjén gyűlnek össze, csereberére, könyvrendelésre, eszmecserére. Legközelebb augusztus 27-én találkoznak. A miniatűr könyvek előállításáról és gyűjtéséről rendeznek előadást és kiállítást, amelyre az érdeklődőket is szívesen látják. (mm) Figyelem! Irodahelyiségek bérletére, vagy megvételére alkalmas épületet, vagy épületrészt keresünk Miskolcon 250—500 négyzetméter alapterületig. Ajánlatokat a kiadóba „ÉszakkelctMagyarország” jeligére kérünk. A VOLÁN 3. sz. Vállalat 1. sz. üzemegysége Kazincbarcika felvételre keres női és férfi munkavállalókat KALACZI munkakörbe. Törpe, miniatűr, mikro Könvvgyűjtők klubja
