Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

1973. július 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 üt mond a paragrafus? Jogássunk válaszol A védőélel­és védőital- juttatás Az egészségre ártalmas munkát végző dolgozókat egészségük megvédésére al­kalmas védőételekkel kell ellátni, akik pedig egész munkaidejük alatt a szabad­ban végzik munkájukat, té­len naponként egyszer mele­gítő itallal láthatók el. Az egészség és testi épség védelmével kapcsolatos kér­déseket „a vállalati munka- védelmi szabályzatban” kell rendezni az országos érvé­nyű munkaügyi és egészség- ügyi miniszteri utasítások figyelembevételével. A jog­szabályok tételesen felsorol­ják azokat a munkaköröket, amelyekben védőételeket vagy védőitalokat kell vagy lehet kiszolgáltatni. Naponként és személyen­ként fél liter tej vagy aludt­tej (nem joghurt) vagy 100 gr. sovány túró, vagy 100 g sovány sajt; vagy 100 g kö­rözött, vagy 100 g juh­sajt, valamint 30 gramm egy évnél nem idősebb szá­rított csipkebogyóból készí­tett, 8 g cukorral édesített 2 dl tea. vagy legalább 30 g vitamint tartalmazó csipke- bogyólekvár, vagy 10 g Pri­tamin vagy 10 g Vitapríc, vagy 30 g paprikalekvár; vagy egyéb C-vitamint tar­talmazó élelmiszer, legalább 30 mg C-vitamint tartal­mazó cukorka; vagy 1/4 kg eper, ribizke, egres, vagy 1/2 kg sárgadinnye, kajszir barack, szilva, alma vagy cseresznye illeti meg az ólommal vagy ólomtartalmú festékekkel — a jogszabály­ban felsorolt munkakörök­ben — dolgozókat. Naponként és személyenként 30 g, egy évnél nem idősebb szárított csipkebogyóból készült, 8 g cukorral édesített 2 deci tea vagy annyi csipkebogyószörp­ből készült ital, amennyi legalább 30 mg C-vitamint tar­talmaz, vagy legalább 30 mg C-vitamint tartalmazó csip- kebogy ólekvár, vagy 10 g Pritamin vagy 10 g Vitap- ric, vagy 30 g paprikalekvár, vagy egyéb élelmiszer, amely legalább 30 mg C-vitamint tartalmaz. vagy 3 dkg ugyanennyi C-vitamint tar­talmazó cukorka, vagy leg­alább 1/4 kg eper, ribizke. egres vagy legalább fél kg sárgadinnye, kajszibarack, szilva, alma vagy cseresznye illeti meg a benzol és benzol homológjaival, nitró stb. anyagokkal — a jogszabály­ban felsorolt — munkakör­ben dolgozókat. Naponként és személyen­ként fél liter tej vagy aludt­tej (nem joghurt) vagy 100 g sovány túró, vagy 100 g sovány sajt, körözött vagy juhsajt illeti meg a higany­nyal, pvc meleg megmunká­lásával, arzénnal, kvarccal, érccel, DDT, HCH tartalmú permetezőszerrel stb. foglal­kozó, a jogszabályban felso­rolt munkakörökben — dol­gozókat. Szénsavas vizet (legalább 0,1%-os konyhasó­val) korlátlan mennyiségben kell adni egész éven át a melegüzemi dolgozóknak és a bányászoknak, valamint má­jus 15-től szeptember 15-ig az öntödei, hengerész, a kemen­ce salakozó, kazánfűtő stb. felsorolt munkakörökben. A szabadban dolgozóknak azokon a napokon, amikor a Meterológiai Intézet jelen­tése szerint a várható napi középhőmérséklet a +4 C fo­kot nem haladja meg napon­ként és személyenként fél li­ter hazai eredetű cukrozott tea, vagy kávé adható. A védőétel a dolgozónak csak abban az esetben jár, ha napi munkaidejéből leg­alább 4 órát tölt az egész­ségre ártalmas munkakörben és az ártalom megfelelő vé- dőbrendezéssel sem szüntet­hető meg. Az engedélyezett védőételeket naponként az engedélyezett mennyiségben és az előírt minőségben, a munkaközi szünet kezdete­kor. esetleg a munka meg­kezdése előtt kel a jogosult dolgozónak térítésmentesen kiszolgáltatni. A védőételt és melegítőitalt a dolgozók csak a telephelyen, illetve á munkahelyen fogyaszthatnak el. t kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók továbbtanulása A Belkereskedelmi Mi­nisztérium közleménye sze­rint a kereskedelmi és ven­déglátóipari munkakörökben dolgozók az 1973/74 tanév­ben a dolgozók szakközépis­kolájának esti és levelező ta­gozatain szerezhetnek közép­fokú szakmai képesítést. A dolgozók 4 éves szakkö­zépiskolájának esti tagozatán a hallgatók hetenként három alkalommal vesznek részt is­kolai oktatásban. A levelező tagozaton a hallgatók önálló­an tanulnak és ehhez ré­szükre hetenként egy alka­lommal az iskola szervezett tanítási órákon nyújt segít­séget. Az esti és levelező tagozatra azok a dolgozók jelentkezhet­nek, akik; a népgazdaság bármely területén kereske­delmi (áruforgalmi, gazdál­kodási) vagy vendéglátóipari (termelő, értékesítő, szolgál­tató) munkakörökben dolgoz­nak. Az esti és levelező ta­gozatok Miskolcon is indul­nak a Hősök tere 1. szám alatt. Dr. — sti — Egy év alatt Félmillió húscsirke A mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet mindin­kább a hústermelésre alapoz­za az állattenyésztés fejlesz­tését. Különösen azóta van ez így, amióta a közös gaz­daság mint alapító tag részt vesz a Húshasznú Szarvas­marha-tenyésztő Termelőszö- i vetkezetek Közös Vállalkozó- j eában. Az elmúlt két év alatt bebizonyosodott, hogy az ál- 1 lattartást, jelen esetben az intenzív gyepgazdálkodással és egyéb tudományos mód­szerekkel nyereségessé lehet tenni. Ma már ott tartanak, hogy a mezőkövesdi tsz látja el a HSZV-be tömörült gaz­daságokat, a szarvasmarha hizlalásához szükséges úgy­nevezett hízómarha koncent- rátummal. Az idén például, az igényeknek megfelelően 100 vagon ilyen tápanyagot készítenek a kövesdi Kos­suth Tsz-ben, A termelőszövetkezet veze­tősége a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésén túl a baromfitartásban is nagy le­hetőséget lát. Így született az az elhatározásuk, hogy meg­kezdik a húscsirke nevelését. Az idén már több 100 ezer darabot adnak át a felvásár­lóknak. — A jövő évre azonban már félmillió húscsirkét üte­meztünk be — mondja Lázár Péter, a Kossuth Tsz elnöke. Számításaink szerint kifizető ez a baromfitartás, természe­tesen nagyüzemi módszerek­kel. Ma már annyira gépesí­tettünk minden munkafolya­matot, hogy mindössze né­hány ember szükséges az ál­latok gondozásához. Megtudtuk, hogy a húscsir­két hét hétig tartják a ter­melőszövetkezetben, ekkorra egy-egy csirke súlya eléri az 1—1,5 kilogrammot. Félmillió húscsirke értékesítése az előzetes becslések szerint kö­rülbelül 16 millió forint bruttó bevételt jelent a kö­zös gazdaságnak. —c, •' . \- «... u.l. (Tiszakeszi). 400 m; 1. Ma­gyart (Ernőd), 2. Sepsi (Ti- szadorogma), 3. Rostás (Árok­tő). Spartakiád-váltó: 1. He- jőkeresztúr, 2. Tiszakeszi. Magasugrás: 1. Fischer. 2. Csorba, 3. Tóth E. (mindket­tő Tiszakeszi). Távolugrás: 1. Sepsi, 2. Dobos (Tiszake­szi), 3. Molnár A. (Hejőke- resztúr). Súlylökés: 1. Lipusz (Hejőkeresztúr), 2. Jámbor (Ároktő), 3. Orosz (Tiszake­szi). Gránátdobás: 1. Langó, 2. Csorba, 3. Bánfalviné (Me- zőcsát). lét magyar 2 Éiitiiin Alaposan elhúzódott a kar- dozók második és harmadik fordulója. A magyarok a második „menetben” jól ver­senyeztek. s Kovács Attila. Kovács Tamás, Gerevich Pál. Marót és Hammang ju­tott csoportjából tovább. A harmadik fordulóban már nem volt ilyen sikeres a magyarok szereplése. A magyar kard becsületét: Atti­la és Tamás mentette meg, továbbjutottak. A göteborgi vívó VB férfi tőrvívó döntőjében Kamuti Jenő dr. bronzérmet szerzett, Kovács István 6. lett. Világbajnok: Noel (fran­cia), ezüstérmes Csíz (Szov­jetunió). muinar (Ároktő). 1500 m: 1. Kondrák, 2. Bártfai, 3. Csörsz (Hejőpapi). Spartaki­ád-váltó: 1. Mezőcsát, 2. He­jőkeresztúr, 3. Ároktő. Ma­gasugrás: 1. Bodnár (Ernőd), 2. Molnár (Hejőkeresztúr), 3. Molnár Z. (Ároktő). Távol­ugrás: 1. Papp (Mezőcsát), 2. Dobos (Tiszakeszi). 3, Bod­nár (Ernőd). Súlylökés: 1. Sepsi, 2. Petruska, 3. Somos- vári (mindkettő Ernőd). Gránátdobás: 1. Roszkos (Me­zőcsát), 2. Bartók (Ernőd), 3. Berecz (Mezőcsát). Az 1509 méteres síkfutás mezőnye a DVTK hétvégi minő­sítő versenyén. A második helyen Juhász (MVSC) fut. Fotó: Szabó István A Csepel nyerte a Tokaj Kupát KAJAK-KENU Vasárnap délelőtt és dél­után — a nemzetközi szá­mok között — folytatódtak a II. Tokaj Kupa kajak-ke­nu verseny futamai, amely­nek a győztesei a követke­zők. Férfi kajak; K—1 ifi E jv. 500 m: Kiss (VM Egyet­értés). K—2 ifi E jv. 500 m: Bidó—Merts (Nagymaros). K —1 ifi B jv. 500 m: Pataki (Szolnok). Pk—1 serdülő 500 m: Miljánovits (BHSE). K— 2 ifi E jv. 500 m: Zámba— László (MVSC). K—2 ifi B jv. 500 m: Negele—Perlaki (BHSE). Pk—2 serdülő 500 m: Trieb—Csécsei (Nagyma­ros). K—2 felnőtt II—III. o. 500 m: Benke—Soós (VM Egyetértés). K—1 felnőtt 1000 m: Sztanity (Rába ETO). K —1, II. o. 1000 m: Balogh (VM Egyetértés). K—1 fel­nőtt III. o. 1000 m: Vitt (Cse­pel). K—2 felnőtt I. o. 1000 m; Juhász—Herendi (BHSE). K—2 felnőtt II—III. o. 1000 m: Arnold—Vitt (Csepel). K .—1 ifi A jv. 1000 m: Melts (Nagymaros). K—2 felnőtt I. o. 500 m: Joós—Pelikán (Rá­ba ETO). Nők. K—1 felnőtt III. o. 500 m: Gallai (Ű. Dózsa). Pk—1 serdülő 500 m: And­rási (FTC). K—1 felnőtt I., o. 500 m: Nagy (Rába ETO). K—1 ifi E jv. 500 m: Varga (VM Egyetértés). Pk—2 ser­dülő 500 m: Makatura— Kecskés (DVTK SI). K—2 ifi A jv. 500 m: Németh— Szalók (VM Egyetértés). K —1 ifi B jv. 500 m: Marin- csák (Ü. Dózsa). Kenu. C—2 ifi B jv. 500 m: Gyuris—Szepes (Ű. Dó­zsa). Pc—1 serdülő 500 m: Kerepesi (BHSE). C—1 ifi E jv. 500 m: Sztrikinácz (DVTK SI). C—1 ifi B jv. 500 m: Jakó (MVSC). Pc—2 ser­dülő 500 m: Juhász—Kere­pesi (BHSE). C—2 felnőtt : III. o. 500 m: Dani—Bujda ' (MVSC). C—1 felnőtt I. o. ! 1000 m: Szemán (Váci Ha­jó). C—2 felnőtt I. o. 1000 m: Török—Pétervári (BHSE). A Tokaj Kupa pontverse­nyét másodszor is a Csepel SC nyerte, második a DVTK, a harmadik helyen pedig az Ü. Dózsa szakosztálya vég­zett. A rendező MVSC a ha­todik helyet szerezte meg. Borsodi sör Pár hónapja kezdte meg működését megyénk új létesít­ménye, a Borsodi Sörgyár. A korszerű gépekkel, technoló­giával dolgozó gyárban évente egymillió 200 ezer hektoliter sört, s emellett mintegy 40 millió palack üdítő italt állíta­nak elő. A termeit sör jelentős részét, közel 80 százalékát palackozva hozzák forgalomba a gyár kirendeltségei. A Bor­sodi Sörgyár nemcsak megyénket látja el. Nagy mennyisé­get, havonta 15—16 ezer hektolitert szállítanak a debreceni, berettyóújfalusi fogyasztóknak is. A kánikula beköszöntésével ugrásszerűen megnőtt a sör- fogyasztás. Miskolcon, — bár az idei június nem is volt túl­ságosan meleg — egyetlen hónap alatt közel 25 hektoliter fogyott el. Ez a mennyiség duplája annak, amit a város a hűvösebb hónapokban inni szokott. Nem nehéz elképzelni mi várható, ha a mostani hőség hosszú ideig tartja magát. A Borsodi Sörgyárban felkészültek a nagyobb forgalom­ra, s az utóbbi napokban tovább növelték a termelést ígé­retük szerint ezen a nyáron nem lesz hiány, fennakadás a megye ellátásában. Szöveg: Nagy István Fotó: K. Fái János A gyár „konyhája”, ezekben a jókora fazekakban főzik a sörnekvalót. A Borsodi világos „bölcsője”, a hatalmas kádakkal teli er­jesztő helyiség. Fejtik, továbbítják a készülő italt A szivattyúház kezelője a gének működését ellenőrzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom