Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
C3ZAK-MAGYARORSZÁG 6 1973. július B,, vasárnap t ' filmnézőben Belgrádban A ■ jugoszláv filmtermés rendkívül hullámzó. Ezt állapíthatja meg az a mozilátogató is, aki rendszeresen megtekinti déli szomszédunk filmjeit és hasonló megállapításra juthat, aki különböző híradásokból nyomon követi a jugoszláv filmművészet mindennapi életét, megismerkedik azokkal a filmekkel is, amelyek hazai mozivásznainkon nem láthatók, vagy éppen módja nyílik egy csokorba gyűjtve hosszabb idő filmtermését átnézni. A közelmúltban magyar film- átvételi delegáció tagjaként ez utóbbi módon ismerkedhettem a jugoszláv filmekkel. Már a filmátvételi delegáció elutazása előtt elgondolkoztatott egy rövid' híradás, amely szerint bírósági eljárás folyik az egyik ismert jugoszláv rendező ellen, mert Műanyag Krisztus című filmjében a mai jugoszláv valóságról olyan eltorzult képet ad, amely sérelmes, és messze meghaladja a művészi szabadság határait. Jugoszláviában napjainkban tizennégy vállalat készít játékfilmeket, s ehhez országosan hat filmgyár, illetve stúdió áll rendelkezésükre. A filmgyártó vállalatok meghökkentően magas száma eleve kizárttá teszi, hogy egységes jugoszláv filmművészetről beszélhessünk, hiszen nemcsak a szövetségi államok mindegyike rendelkezik külön-külön filmgyártó vállalattal, hanem van, ahol több is működik, például Szerbiában. Horvátországban, és e gazdasági szértszórtság bizonyos eszmei és művészi megosztottságot és szóródást is jelent. Legutoljára az elmúlt év őszén volt Belgrádban az egész jugoszláv filmtermést felsorakoztató beniutató, amelyen a szocialista országok filmátvételi bizottságai megtekinthették, hol is tart ennek az országnak filmművészete. Már akkor kitapintható volt enu hí-n ■ ' i gónak a szerelme. Fárasztóan vontatott, nagyrészt érdektelen játék, olykor szinte amatőrt érzékeltető szinten. Egyes képek jól sikerültek, szépek a tájfelvételek, s a film alkotói nehezen tudtak szabadulni a hegygerincen teherrel felfelé haladó emberek sziluettjétől. Ennek a történetnek a mához kapcsolódását mindössze az égen át- suhanó lökhajtásos repülőgép megjelenése jelzi. Szerelemből élni címmel a zágrábi Croatia Film Vállalat produkciójaként elfogadhatóan mai történetet láttunk két egyetemista szerelméről. E történetben, hogy a fiú tanulmányait gondtalanabbul befejezhesse, a pedagógusjelölt lány vidéken tanítói állást vállal. Összeházasodnak előbb, hogy mint asszony menjen ki falura. Fizetéséből támogatja a fiút, aki viszont hűtlenül elhagyja. A lány falusi élete azonban igen érzékletesen mulatja meg a mai jugoszláv falu életét, annak sok visszásságát is. egyben képet kapunk a fővárosi egyetemisták nem könnyű életéről. Nem különösebben nagy értékű, sok helyen didaktikus, de becsületesen elkészített munka. (Át is vettük magyarországi forgalmazásra.) Meghökkentő életszemlélet tükröződött két filmből. Az egyik Belgrádban készült, a címe Szöszke. Színes operatőri variáció-bravúrok vezetik be a filmet, s ugyancsak az ily módon fényképezett autósztráda-kereszleződés képei zárják a filmet. A közbeeső másfél órában egy korosodó utcalány, aki az éjszakát a rendőrbíró előszobájában tölti, életepizódjait meséli az ügyeletes rendőrnek. A lányt mindenki becsapja, ő maga mindent elront, mindig pórul jár, míg mások boldogulnak mellette. Meglepő fordulatként a film végén a rendőrbíró csupa emberbaráti szándélfhzi i. i • Mrdusi faluban. E falu nem létező település. Amiről a film szól, azonban valóságos társadalmi probléma. A lalu nagyravágyó népfront-elnöke más helyi vezetőkkel együtt elrendeli, hogy be kell mutatni. a helybeli lakosokkal a Hamletet, mert egyikük látta a városi színházban. A tanítóval saját szájuk ize szerint átíratják a történetet, s például a párttitkárra osztják Claudius szerepét. Ugyanakkor a Hamletet játszó fiatalember apját. : magánéletben, mert az a körmére nézett néhány helyi vezető- J nek. letartóztatják, majd ön- ! gyilkosságba kergetik. És e Hamlet nemcsak a színpadon, hanem a való életben is keresi apja igazát. Jóllehet hangsúlyozottan felmutatja a film az 1947-es évszámot, a történet érezhetően mégsem huszonhat évvel ezelőtt játszódik, és e furcsa párhuzamban bemutatott szituációk sokszor igaztalanok, erősen vitathatók, és maga a falusi tragédia és a shakes- peare-i tragédia párhuzamba állítása erőszakolt. Nem napjainkban játszódik két film. Mindennek ellenére élni címmel, a kijevi Dov- zsenko Stúdióval koprodukcióban a Titográdi Filmstúdió készítette a történelmi témájú munkát, amely Montenegró rettentő sziklái között játszódott és a. törökökkel vívott több száz év előtti küzdelmeket mutatja be. (E$t a filmet is megvettük.) Legutolsóként említjük Zi- lahy Lajos Halálos tavasz című regényének új, szerb filmváltozatát. A Neoplanta Filmstúdió (Űjvidék) szinte egyszerűen lefényképezte a Zilahy-regénvt és rettenetes film született. Az 1938-as magyar filmváltozat ehhez képest ma is haladó művészeti alkotás. * film ismertetések Épülő ii Az első korszerű k“: lai könyvtárat 1971. október 25-én avattuk fel Borsodban, a len,invárosi 2-es számú Általános Iskolában. Még nincs is két esztendeje. Azután még ugyanabban az esztendőben Megyaszón az általános Iskolában, majd későibb Sátoraljaújhelyen, Mezőkeresztesen, Sárospatakon, Boldván került sor avatóünnepségekre. A felsorolást nem folytatjuk, mert megyénkben immáron 26 korszerű iskolai könyvtárat tartunk számon, Igaz, a 26 közül 5-öt mostanában, szinte közvetlenül a tanév befejezése előtt avattak, de a korábban átadott, s már huzamosabb ideje működő 21 könyvtárról épp a napokban készült el egy felmérés. Egy felmérés, mely azt vette számba, arra keresett választ:, hogy az iskolai könyvtárak menynyire épülnek be az oktatónevelő munkába, azaz még egyszerűbben, az adott lehetőségekkel mennyire élnek a pedagógusok és a diákok. A 21 korszerű iskolai könyvtár adatai természetesen rendkívül szórtak. Vannak egészen kiugróan jó eredményeket elérők, bizony akadnak olyanok is, ahol a végzett munka kívánnivalót hagy maga után. A legszebb eredményeket kétségkívül a szerencsi Bocskai István Gimnázium iskolai könyvtárában érték el, s az is igaz, hogy az itteni munka .minden bizonnyal országos szinten is a legkiválóbbak közé tartozik. Egyedülállóan magas számban, 134 alkalommal tartottak például ’ tanórát a könyvtárban, de 79 szakköri foglalkozásra s több különböző rendezvényre is sor került Itt, 498 beiratkozott olvasója, 5J27 kötetet kölcsönzött ki. De hasonlóképpen, ha nem is ilyen kiugróan magas, -mégis szén eredményekről Utazás bonyodalmakkal Vasárnap reggel, Miskolc, Búza téri autóbusz-pályaudvar. Böngésztük a táblát: autóbusz indul Kazincbarcikára 9 óra 1 íj-kor. Jónéhány utazni vágyóval együtt a 13-as kocsiálláshoz csoportosultunk. Az autóbusz azonban nem jött. Jött viszont az aggteleki járat helyette. Gyors tájékozódás, a forgalmi iroda ajtajában álló hölgy kissé zavartan mondja: Vasárnap a 9 óra 15-ös nem közlekedik. Így az öt perc késéssel, 9 óra 20-kor induló aggteleki busszal indulunk.a BVK-ig és majd onnan gyalog, fel az újvárosba, Barcikára. (Nem kötekedésképpen, de eddig minden vasárnap elindult az említett járat, s a kifüggesztett menetrend szerint ezen a napon is kellett volna közlekednie.) A második meglepetés: a kalauznő közölte, hogy a gyermekeknek 4 éves kortól jegyet kell váltani, lg}' három jegy helyett négy jegy árával lett vékonyabb a pénztárcánk. Az újabb bonyodalom délutánig váratott magára. Gyalog indultunk az újvárosból a vasútállomásra. A rossz úton lassan kerülgettük a kátyúkat, amikor veszettül dudáló személygépkocsi figyelmeztetett, jó lesz az út szélére húzódnunk. Több „sorstársunkkal” együtt fejcsóválva szemléltük volna az IB 13-18 rendszámú, ! vajszínű Wartburg életveszélyes játékát. Ha nem lett volna túl közel hozánk és nem lett volna túl veszélyes a produkciója. De alig robogott el mellettünk az autó, amikor egy bukkanónál a nagy sebességtől szinte a levegőbe emelkedett. Fékcsikorgás, szikraeső, porfelhő. ! Az életveszélyesen billegő kocsi elől, ijedt szöcskeként ugrik el három ember. Közjáték Kazincbarcikán: az idő: 18 óra 1 perc. Az állomáson: egy pénztár tart nyitva, előtte tömött t sorban topognak az emberek. Ricsaj, veszekedés. A Miskolciig közlekedő személyvonat 4 perc múlva indul. A többi pénztár leeresztett függönye meg sem rezdül. A személyvonatot lekéstük. A 18 óra 24-kor induló gyors (?) vonattal lekésett, ideges emberekkel együtt indultunk Miskolcra. Ez a ■ Budapestig közlekedő gyorsvonat Kazincbarcika és Miskolc között csak a nevében az, hiszen többnyire ugyanazon az állomásokon áll meg, mint a gyorsított személyvonat. A különbség csupán annyi, hogy az 50 százalékos 3,50-es jegy mellé személyenként 4 forint 40-ért gyorsvonati pótjegyet kell váltani. Egyetlen napon, egyetlen embernek, egyetlen úton talán elég ennyi bosszúság, hogy megkeserítse a hétvégi kirándulás örömét. Vagy talán az egésznek csak az autóbusz-pályaudvaron a 13-as számú kocsiállás az oka? Nem vagyok babonás, de ha az illetékesek is úgy érzik, akkor egyszerű a megoldás: ki kell iktatni a forgalmi rendből ezt a 13-as számot. Vagy talán más az ok? H. G. Lukovszky László rajza Itt járt Mátyás király Pagodák, pihenők a A bájosan szép Senyő- völgy után Telkibánya felé haladva, jobbra egy új, csúcsos faház állítja meg a kirándulókat. A zempléni erdőrengeteg tisztásán épült, előtte hatalmas rönkökből ácsolt asztalok, ülőalkalmatosságok, s egy felirat: autóspihenő. Mellette, a patak partján zsindely tetős pagoda padokkal, asztalokkal, szalonnasütővel és a vidék leghidegebb vizű forrásával. A neve: Mátyás király kútja. Fölötte a Jeges-barlang, lakatra zárva, az erdészek facsemetét tárolnak benne — kiültetés előtt. A forrás közelében egy sír fakereszttel, virágokkal. Azt mondják, egy erdész emelte a sírt Ilonka nevű kedvesének emlékére, s azóta is rendszeresen gondozzák. A környékbeliek Szép Ilonka sírjának nevezik, Mátyás király Szép Ilonkája után, mivel a monda szerint a király ebben az erdőrengetegben is járt, nemcsak a Vértes vadonéban — 500 évvel ezelőtt. A pagoda gerendái, szarufái nevekkel, dátumokkal vannak tele, a kirándulók kézjegyeivel. Valaki nagy ákombákom betűkkel azt Ls felírta tréfás jókedvében az egyik gerendára, hogy „itt járt Mátyás király”. A zempléni erdőségnek ez a része mér egy kis ízelítőt ad abból az újszerű igényből, amelyet a jövőben az erdők iránt még fokozottabb mértékben táplálunk. Eszerint nem csak Kecskemét közelében, Izsákon, Jakabszálláson és Balázspusztán látogattuk meg a borsodi lányokat, akik a helyi, Helvéciái Állami Gazdaságban dolgoztak két héten át. * Az úttól nem messze, néhány felvonulási épület, gazdasági irodaház és hosz- szú sátorsor fogadja a látogatót. Amerre ellátni, mindenütt homok és homok. Pete Marika Kazincbarcikáról jött, s most ő az ügyeletes. — Mi .a feladata? . — Amíg a többiek a gyümölcsösben vannak, addig az ügyeletes vigyáz a tábor rendjére, nyugalmára. Két óránként váltjuk egymást, nehogy kimaradjunk a közös munkából. — Messze vannak a tábortól a lányok? — Nem. Tíz-tizenöt percnyi járásra. — Milyen a munka? Ilyennek képzeltétek? — Őszintén szólva nem. Egy kicsit szokatlan. — Egy kicsit szomorúak is vagyunk — vált a szón Szabó Maritka. Ez az utolsó építőtáborunk. Többet már középiskolai építőtáborba nem jöhetünk, mert „kiöregedtünk.” ■— Munka után hogyan telik az idő? — Általában sportolunk, pingpongozunk, és mosunk. Van mit! Harsány nevetés követi a mindig vidám kislány szavait. * Izsákon éppen hazafelé igyekeztek a 'lányok. — Jaj, de éhes vagyok! — Jaj, de fáj a hátam! így panaszkodtak egymásnak, hiszen egyik-másik lánynak olyan piros volt a háta, mint a jól megérett alma. — Ugye nem vigyáztatok? — Vigyáztunk, de nem lehet kibírni ezt a hőséget blúzban. — Milyen > a szálláshely? — Jó, nagyon jó! Csuda klassz társaság jött össze. Programunk is változatos, gazdag. Sokat nevetünk, s a tánc sem marad el. A helybeli beat-együttessel jo barátságot kötöttünk. — A délutánok hamar elmennek — szólal meg egy szőke fiús hajú kislány. — Csak a délelőtt fárasztó egy kicsit. * A balázspuszlaiak közül alig találni valakit a szálláshelyen. — Kecskeméten vannak — magyarázta a tábor fiatal orvosa. Strandolni mentek. Itt a közelben nincs erre lehetőség. Olyan jutalomféle kirándulás is egyben. A hosszú folyosón jóleső- en hűvös levegő fogad. A csendet csupán a legutolsó ajtó mögül halkan kiszűrődő zene töri meg. A Bee Gees együttes legutóbbi számainak egyikét halljuk. Valaki halkan dúdolja a dallamot. — Csendes pihenő? — kérdeztük. — Igen! — S a strand? — Nagyon leégtünk, jobb .itt a hűvös szobában. Aztán levelet is kell írni a hazaiaknak. Már igen hiányoznak. Különösen Lacika, a kisöcsém — mondja a magnó mellett ülő kislány. — Alig öt hónapos. — Gyorsan eltelt a két hét? — Eleinte lassan ment az idő, de amikor megismertük egymást, s összeszoktunk, akkor már gyorsabban. — Te honnan jöttél? — érdeklődünk az egyik, kislánytól. Kazincbarcikáról, a Ság- váriból — feleli Stunya Erzsiké. — Milyennek ítéled a tábori életet? — Roppant jó. Tele van humoros sztorikkal. A múltkor például elkapott bennünket a gazdaságban az eső, nem tudtuk befejezni a munkát. Ügy szaladtunk, mint az elázott pingvinek a ránk terített sátorlapok alatt. Egész úton egymást nevettük. Itthon azután a zuhany alatt folytattuk a mosakodást. Búcsúzóul jó időt, további jó munkát kívánva köszöntünk el. Kedves, szép emlékkel térnek majd haza a lányok a kellemes szórakozást és munkát jelentő kétheti táborozásról... Monos Márta zempléni erdőkben fakitermelésre valók a bükki és a zempléni erdők, hanem arra is, hogy az ember egészségét szolgálják. Fokozatosan kialakítják erre a célra az úgynevezett „szociális” erdőket: pihenő-, séta- és kjrándulóerdőnek mintegy 20—25 ezer hektárnyi területet jelölnek ki a borsodi és a zempléni tájon. Jó utakkal, pihenőhelyekkel, asztalokkal, padokkal, szalonnasütőkkel látják el őket. A leglátogatottabb zempléni kirándulóhelyeken: Üj- hutában, a Makkoshotyka fölötti Potácsháznál, a 896 méter magas Nagy-Milic alatti László-tanyán, a Pusztadélő közelében levő Gáborkút és a fehér kérgű nyirerdöben buggyanó kristálytiszta István-kút mellett pihenőhelyeket, szalonnasütőt, fedelet is találhatnak már a kirándulók. A zempléni erdőség egyik legszebb kirándulóhelye kétségkívül Kőkapu. A kiugró sziklatetőn kastély- üdülő, alatta gyönyörű halastó, az erdőben apró, barnás fényű faházak. Pálhá- zától erdei kisvasút, a kellemes Kemence-patak völgyében pedig kitűnő új út vezet Kőkapuhoz. Az üdülő új éttermet kapott, amelyben a beualtakon kívül az alkalmi vendégek is enyhíthetik éhüket-szomjukat, s élvezhetik — mintegy 500 méter magasságban — a vadregényes zempléni erdőrengeteg fenségesen lenyűgöző szépségét. Hegyi József l • • Ónként vállalt megbízatás Lányok a táborban Amiről
