Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
1973. július 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szovjet szakemberek is kipróbálták a berendezést Bevált a IVK-bai készült folyamatos míiyantagyárti reaktor A szakemberek elölt széles körben .ismeretes, hogy a lakk- és íestékipar fejlődésével a műtrágyagyárak a gyantafőző reaktorok térfogatának növelésével igyekeztek kielégíteni az egyre nagyobb igényeket. így, a mii- gyantagyártásban a korábbi 1—6 köbméteres készülékekről fokozatosan áttértek a 10 —25 köbméter térfogatú berendezések gyártására. — Az ilyen berendezések előállítása azonban rendkívül költséges. automatizálásuk nem oldható meg tökéletesen, üzemeltetésük nehézkes és nem biztonságos — mondta ezzel kapcsolatban Doktor Károly, a TVK lakkfesték- és műgyantagyárának vezetője. — Ráadásul, nagy a se- lejtkéoződési veszély is. — Milyen kiutat találtak ebből p, helyzetből? — A lakkipari műgyanták gyártásának az előzőekben vázolt technológiai és gazdaságossági problémáinak ismeretében komoly műszaki problémát jelent a folyamatos módszerek és az erre alkalmas univerzális lakkinari berendezés kidolgozása, illetve megszerkesztése. Ezt a problémát oldotta meg a TVK azáltal, hogy kifejlesztette a folyamatos műgyanta - gyártó reaktort. A vállalat szakembereinek jóvoltából még az elmúlt évben elkészült az első 1 köbméter hasznos űrtartalmú berendezés. amelynek teljesítménye a minimális térfogatigény ellenére is nagy: óránként 5— 600 kilogramm. A reaktor igen nagy előnye, hogy lehetővé teszi a termelékenység nagyarányú növekedését. Az azonos térfogatú szakaszos reaktorral szemben a folyamatos reaktor teljesítménye négyszerése növekedett. Ezenkívül, a folyamatos mü- gyantagyártó reaktor energia szükséglete az alkydgyanták esetében 40—50 százalékkal kisebb. A szakmai berkekben köztudott, hogy a szakaszosan működő reaktoroknál a reakció-hőmérsékletre történő felfűtés a lehető legnagyobb energiát igényli, ugyanakkor, a reakció végén ezt a hőmennyiséget el kell vonni, amely az energia- veszteségen túl hütővízfogyasztást is jelent. A folyamatos reaktornál a felfűtési periódus elmarad, mivel a berendezés állandó reakció- hőmérsékleten van. — Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a folyamatos reaktor telepítése egyszerűbb, nem igényel nagy építési költséget, ugyanis szabadtéren is elhelyezhető. Előnye még, hogy a folyamatos reaktor stabil minőséget biztosít, a technológia ellenőrzése tökéletesebb, munkaerő-igénye minimális. Például, a mérési és szabályozási technikáját úgy dolgozták ki, hogy a technológia valamennyi paramétere mérhető legyen. Bármilyen műszaki vagy technikai zavar esetén a fűtés, az adagolás stb. automatikusan megszűnik. — Nem érdektelen megemlíteni. hogy az alkydgyanták önköltségében az általános önköltségrész több mint 30 százalékot tesz ki, amely a magas energia, víz és egyéb segédanyagok felhasználásából tevődik össze. Tapasztalataink szerint várható, hogy ezek a köllségek mintegy 50 -—60 százalékkal csökkenthetők, amely exportszállításnál a vállalat számára igen előnyös lehet. — Milyen fogadtatásra talált külföldön a TVK-ban gyártott folyamatos műgyanta gyártó berendezés? — Meg kell mondani, hogy a perspektívát tekintve, a műgyantagyártás fenti módon történő fejlesztése gazdaságilag és műszakilag egyaránt indokoltá teszi a reaktor nagyipari elterjedését. A berendezés magas műszaki színvonalát bizonyítja, hogy eddig több népi demokratikus országból és szia” mos tőkés államból érdeklődtek a folyamatos műgyantagyártó reaktor iránt. Nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg a szovjet szakemberek részéről is. Erre vall többek között, hogy a Szovjetunió egyik nagy kutatóintézetéből és festékgyárából a közelmúltban szakemberek látogattak a Tiszai Vegyi - kombinátba abból a célból, hogy megismerkedjenek a poliészter és alkydgyanta- gyártó berendezés működésével. A tapasztalatcserére a szovjet—magyar vegyipari együttműködési állandó bizottság egy korábbi döntése alapján került sor. A szovjet szakemberek 10 napos itt-tartózkodásuk alatt az általuk összeállított re- reptúrák szerint különböző poliészter-típusokat gyártottak a reaktorral. A kísérlet befejeztével elismeréssel szóltak a berendezésről és az ebben gyártott termékekről. Arra kértek bennünket, hogy ha elkészül a gyártás alatt levő 3 köbméteres reaktor, tegyük lehetővé, hogy azon is elvégezhessék a mostanihoz hasonló kísérleteket. Mint mondották, a szovjet festékgyárak igényt tartanak a TVK szabadalma alaoján készült korszerű műgyanta- gyártó berendezésre. L. U Diósgyőrött, a Lenin Kohászati Művekben naponta 600—610 tonna kohósalakot szemcsést- tenek. Habsalakot is készítenek, melyet az építőiparban előre gyártott elemek keverékanyagánál hasznosítanak ■>'*.u Félévi mérleg előtt az ftGROKONZUM «fiája Borsodban a nagy iparmegye lakossága ellátásához szükséges zöldség-gyümö-lcs 80—85 százalékát termeljük meg. Ez a sajátos helyzet fokozott feladatot ró a 31 mezőgazdasági termelőszövetkezet, és a 24 áfész által létrehozott közös vállalkozásra. Az elképzelések szerint ebben az évben a közös vállalkozás mintegy 420 miEió forint értékben termel, szerez be, hoz forgalomba zöldséget, gyümölcsöt. A gazdasági igazgatóhelyettes közlé- ~sa~ szerint az előzetes, értékelés alapján mintegy 200 millió forint árbevételt ért el a vállalkozás. A piacszervezési osztályvezető közlése szerint naponta átlagosan 1390 mázsa zöldség. gyümölcs jut el a lakossághoz. Ez az AGROKON- ZUM 107 üzletének, az áfész- boltok. valamint a megyei és a miskolci élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok közvetítésével jut el a fogyasztóhoz. A munkások bérének emelése nyomán, az életszínvonal emelkedése révén a fo■If#»* gyasztás növekvő tendenciájú. Ezzel még nem nőtt a kívánt arányban a megyei termelés. Zöldségből több van a tavalyinál, gyümölcsből viszont előreláthatólag kevesebbre számíthatunk. Egészében véve a zöldség- gyümölcsellátás — néhány kívánnivalótól eltekintve — kielégítő. Ebben benne van, hogy néhány szövetkezet a korábbitól jobban szívügyének tartja a megye ellátását. Így többek között Sajópüs- pökiben, Putnokon növelték a zöldségtermelést. Őszibarackból — Szentistvánon, Szomolyán, Sálvban, Sajó- vámoson — négy nagy bázis alakult ki. Emellett a vállalat szakemberei a hiányzó árucikkeket az ország különböző részeiből igyekeznek beszerezni. A jövő? A zárt rendszerű burgonyatermelésben történtek kezdő lépések. Észak- Borsodban megalakult az első ilyen vállalkozás. Váx-ható- an hasonló jön létre a Her- nád-völgyében és a Bodrogközben is. ~Cs. B. í főbb beruházás hosszabb idő alatt, vagy kevesebb, de hamarabb megvalósítva? A helyes válasz elvben kézenfekvő. A gyakorlatban nehezebb érvényesíteni. A párt Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i ülése megállapította: „A beruházások több éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit, túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett.” Ritkán akad olyan beruházás, amelynél ne szerepelne a sürgős jelző. Szükség van új üzemre, iskolára, lakóházra, útra, mezőgazdasági épületre, mégpedig „sürgősen”. A kezdés halaszthatatlan. A befejezés? A teljes kivitelezési id > egyharmada jut a beruházások előkészítésére, kétharmada a megvalósításra. Fordított arány lenne az egészséges. Mert így szétforgácsolódnak az anyagok, eszközök — mindenhova jut egy kevés, lekötött hosszú időn át az emberi munkaerő, ám mivel késik az átadás, nincs termelés az új csarnokban, állat az istállóban... A befektetett pénz nem kamatozik, holt tőkeként hever. Tavaly — az 1971-ben és 1972-ben hozott pórt- és kormányhatározatok következményeként — némileg javult a helyzet; több építmény került átadásra, mint megkezdésre. Egészében azonban az úgynevezett befejezetlen állomány nem csökkent. Fock Jenő miniszterelnök, a kormány kétéves tevékenységéről a parlament 1973. március 21-i ülésén számot adva, kijelentette: „Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javuk, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak, főképp ezért- még mindig igen magas a befejezetlen beruházások száma, aránya.” Kél község összefogott Új utakon az egyesített Sajómenti Termelőszövetkezet Nagycsécs és Muhi termelőszövetkezeti tagsága ez év tavaszán határozta el véglegesen, hogy egyesíti erőit és ezentúl egy termelőszövetkezetbe tömörülve dolgozik, Az igazsághoz tartozik az is, hogy az Üj Muhi és a nagycsécsi VII. Pártkongresszus Tsz nem tartozott a rosszul működő gazdaságok közé. Az előbbi 560 holdon, az utóbbi ennek a dupláján gazdálkodott. Mindkét termelőszövetkezet csaknem azonos szinten állt. A jövedelmezőséget tekintve is számos közös vonás jellemezte a két gazdaságot. Így például, az elmúlt esztendőben az egy tagra jutó évi jövedelem az Üj Muhi Tsz-ben 19 ezer 200. míg Nagycsécsen 18 ezer 900 forint volt. o Tehát nem a jelen, hanem inkább a jövő féltése késztette a két termelőszövetkezetet az egyesülésre. Ismeretes, hogy az Üj Muhi Tsz anyagi bázisát elsősorban a jól jövedelmező kavicsbánya jelentette. A gazdaság bruttó jövedelmének mintegy 75—80 százaléka a kavicseladásból származott. Igen ám, csakhogy a kavicsbánya ma már kimerülőben van. S mi lesz, ha rövid időn belül elesnek ettől a bevételi forrástól. Bizonyára ez is közrejátszott az egyesülés elhatározásában. Mint ahogyan az is alapvető szempont volt, hogy a rendelkezésre álló földterületet mind a két szomszédos községben az eddiginél célszerűbben, a korszerű agiotechnikai módszerek alkalmazásával kívánatos hasznosítani. A két termelőszövetkezet egyesülését szentesítő közgyűlésen a tagság egyhangú szavazattal Jászfalvi Dezsőt, a Hejőmenti Állami Gazdaság emődi kerületének volt vezetőjét választotta az egyesített Sajómenti Termelőszövetkezet elnökévé. A mező- gazdasági termelésben igen nagy gyakorlattal és kellő tapasztalattal rendelkező agrármérnök iránt teljes a bizalom mind a két községben. Jó emberi tulajdonságai is hozzásegítették ahhoz, hogy a tsz-tagefk felnéznek rá. Azt tartják, jó kezeikbe került a csaknem 2000 holdas gazdaság irányítása. Mi sem természetesebb, hogy az elnök szívügyének tekinti az egyesített termelőszövetkezet jövőjét. Q — Mindenekelőtt a növénytermesztést szeretnénk fellendíteni — mondotta az elnök. Már csak azért is, mert ez az alapvető termelési profilunk. Ezen belül fontos feladatnak tekintjük a helyes vetésszerkezeti arányok kialakítását, hiszen enélkül elképzelhetetlen a nagyüzemi gazdálkodós fejlesztése. Terveink között szerepel több növényféleség, így például a repce meghonosítása, mivel ez kitűnő előveteménye az őszi kalászosoknak, ugyanakkor művelése kevés fizikai munkát igényel. Azt szeretnénk, ha a növénytermesztésben is — a helyi adottságok figyelembe vétele mellett — a maximumot tudnánk nyújtani. — Tisztában vagyunk azzal is, hogy jó terméseredményt huzamosabb ideig csak altkor tudunk elérni, ha a talaj termőereje biztosított. Ebből adódik az a feladatunk, hogy ezentúl nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a célszerű agrotechnikának és a trágyázásnak, így a következő esztendőben duplájára növeljük az egységnyi területre jutó műtró- gyaadagot. Célul tűztük, hogy az elmúlt évi 80—88 kilogramm műtrágyával szemben legalább másfél mázsát használunk fel holdanként. — Mezőgazdasági tevékenységünk másik fő területe az állattenyésztés. Ebben is előre akarunk lépni, természetesen a rendelkezésünkre álló lehetőségek határain belül. Eldöntöttük, hogy a tehénállományt a Műhibán levő 100 férőhelyes, eredetileg is erre a célra készült istállóban helyezzük el, Nagycsécsen pedig a borjúneveléssel, illetve hizlalással foglalkozunk. Szó van arról is. hogy juhtenyé- szetet hozunk létre, ugyanakkor a sertéstenyésztést meg akarjuk szüntetni, ugyanis nincs megfelelő épületünk és hiányoznak az egyéb tárgyi feltételek is. Az egyesített Sajómenti Termelőszövetkezet vagyona jelenleg meghaladja a tizennégy millió forintot. Hogy jövőre ez miként alakul, abban döntő szava lesz a két község termelőszövetkezeti tagságának is. L. L. Tavaly, egyebek között több, mint 200 megawattal bővült a villamos erőművi kapacitás, 185 ezer tonnával a kénsav- gyártási, 75 ezer tonnával a papírgyártási lehetőség. Dolgozni kezdett a Beremendi Cementmű. idén már felavatták a kiskörei vízlépcső első szakaszát. Megkezdték a székesfehérvári alumínium hengermű bővítését, a magyar—szovjet gázvezetékrendszer építését, a Dunaújvárosi Papírgyár továbbfejlesztését, a kiskörei vízlépcső második szakaszát, megyénkben a leninvárosi, nagy kapacitású kőolajfinomitó munkálatait. A negyedik ötéves terv a szocialista szektor összes beruházásaira 480—500 milliárd forintot irányzott elő. Számítások szerint a tényleges érték — a ma érvényes korlátozások betartásával is — mintegy 50 milliárddal több lesz. A korlátozások nélkül pedig súlyos helyzet teremtődött volna. Valójában régi jelenségek újkeletű formáival kellett es kell megbirkózni. A harmadik ötéves tervben a beruházások 14 százalékkal haladták meg az eredetileg figyelembe vett összeget; többel, mint ami most a negyedik ötéves tervben várható. A magyar ipar beruházási éhsége — ahogy más ágazatoké ugyancsak — sokféle forrásból, történelmiekből és frissen keletkezettekből származik. Évente 14—15 ezer építmény kerül átadásra, közülük 4.5—5 ezer — az új. E számmal lehet büszkélkedni. Azzal kevésbé, hogy például a két- és ötmillió forint érték közötti építmények átlagos kivitelezési ideje 413 nap volt 1970-ben, 419 1971-ben, 416 tavaly... A húszmillión felülieké pedig — 262 ilyen volt 1972-ben — 721 nap. A mezőgazdaságban — 1971- ben 16.8 milliárd forintot érő átadott létesítmény mellett 20,8 milliárdra rúgott a befejezetlen állományé, az ipartan 32.9 milliárdot teil ki az üzembe helyezett, s 35,7-et az üzembe nem helyezett beruházások értéke. T ermészetes, hogy a beruházások nem egyik napról a másikra készülnek el; hogy van, ami két vagy három esztendeig épül. Válasszuk el a konkolytól a búzát, a szükséges időigényt az indokolatlantól. A silányul előkészített, pénzzel, anyaggal, eszközzel, emberrel, kivitelezési tervvel nem fedezett építkezések azok, amelyek megnyújtják a heteket és hónapokat. S mindezekért az építőipar csak részben marasztalható el. Legalább annyi mulasztás, melléfogás, közvagyont emésztő akarnokság terheli a beruházót, a tervezőt, az anyagszállítókat, a szak- és szerelőipari alvállalkozókat. Mindenkit, aki érdekeit I Mán!