Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. július 5., csütörtök ! Filmjegyzet | Az Androméda-t Egy orvos a titokzatos fö!d alatti laboratóriumban Fogadják őket bizalommal! A beilleszkedés mindenütt nehéz Az amerikai film utolsó kockáin egy szenátusi vizs­gáló bizottság előtt ül egy amerikai tudós és jelentést tesz az emberiséget fenye­gető, a baktériumháború kí­sérletei közben született és Androméda-törzsnek bejegy­zett mikroorganizmus leküz­déséről. Jelentése végén fel­teszi a kérdést: „Mit kell tenni a világméretű fertőzés ellen?” A kérdésre azonban a filmben már nem hangzik el válasz, hanem szétbom- lott sejtek színes képei töl­tik be a vásznat. A válasz kézenfekvő lenne, s a film egész története sürgeti an­nak kimondását: ne kísérle­tezzenek olyan hadieszkö­zökkel, amelyek tömeges ve­szélyt jelenthetnek az em­beriségre, benne arra a nép­re is, melynek tudósai és katonai vezetői „védelmi cé­lokkal” termelik ezeket a fegyvereket. Michael Crichton regénye — azonos címmel — nálunk is megjelent. A történet va­lóságos magra épül, egy 1971-es, USA-beli kísérlet okozta fertőzésre, de eszkö­zeiben, meseszövésében a tudományos-fantasztikus mű­vek útját követi. A film ren­dezője Robert Wise. Aki szereti a sci-fit, aki kedveli a fantázia teremtet­te jövő izgalmait, jól szóra­kozhat e film nézése közben. De izgalommal nézi az is, aki nem híve a scí-finek, mert a történet valóságos magva és a sok csillogó dísz­Napóleon kora kimeríthe­tetlen kincsestára a művé­szeteknek. A Werner W. Wallroth rendezte NDK- íilm is ebben a korban ját­szódik Poroszországban, 1813-ban, amikor Liitzow őrnagy szabadcsapata szem­beszáll a franciákkal, de a porosz király árulása a csa­pat teljes pusztulását okozza. Kalandfilm szinte kaland nélkül, — így határozhatjuk meg a film műfaját. Az utolsó kockákon látható és a szabadcsapat teljes meg­semmisülését hozó gyilkos csata az egyetlen mozgalmas lettől, fantázia szülte gépi berendezéstől, egyebektől el­vonatkozatható mai veszé­lyességet tükröző mondan­dója megragad mindenkit, akit az emeberiség sorsa ér­dekel. A filmbeli Piedmont városka, amelynek egy öreg­ember, meg egy csecsemő kivételével minden lakója elpusztul, aligha létező tele­pülés, de a baktériumhábo­rúra spekuláló katonák és j őket kiszolgáló tudósok pe- ' remtményei nem állnak meg egyetlen településnél. A mű­anyagokkal folytatott kísér­letek során létrejövő mikro­organizmusok a filmben sem a kozmoszból kerültek a földre, mint sokan hitték, vagy hinni szerették volna, hanem — mint a bumeráng — visszatértek oda, ahonnan útnak engedték táptalajukat. A történet nagyobb há­nyada egy rejtelmes föld alatti laboratóriumban ját­szódik. Talán kicsit sok is a kísérleti állatok kimúlásá­ból, s velük párhuzamosan a két életben maradt em­berért folytatott harc egy- másmelletiségéből, sok a hó- kusz-pókusz, az önmegsem­misítő atomrobbantá3 veszé­lye, s ha ezeken, a nagykö­zönség előtt a fantasztikum világába sorolható momen­tumokon talán bosszankodik is a sci-fit nem kedvelő né­ző, a film egészén, a fan- tasztikusnaJz tűnő játékból is kiérezhető mondandón el kell, hogy gondolkodjék. képsor, azt megelőzőleg unal­mas dialógusok csörgedez­nek hazaszeretetről, árulás­ról, a nép szeretetéről és lebecsüléséről, nem egyszer olyan módon, mintha nem­csak a film készült volna napjainkban az NDK-ban, hanem a szereplők is ma él­nének ott. A cím abból adó­dik, hogy egy áruló német tanácsos és kereskedő lá­nya szembefordul apjával és annak eszméivel és beáll Lützow szabadcsapatába. A műfajon belül sem tartozik a jobb filmek közé. (bencdek) P edagógiái egyetemein­ken, főiskoláinkon, a tanítóképzőkben és az óvónőképző intézetekben csaknem 3500-an végeznek az idén. Egy részük már a megpályázott állás birtoká­ban van. más részük mosta­nában kapja meg a választ pályázatára, de így is rövide­sen eldől: hol, melyik köz­ségben vagy városban, me­lyik iskolában kezdik meg pedagógiai pályafutásukat. A 3500 új pedagógus több­sége — mintegy fele általá­nos iskolába kerül, s még többre tehető azok száma, akik községekben, kisebb te­lepüléseken végzik majd azt a munkát, amelyre a felső­fokú intézményben felkészí­tették őket. A közelmúltban a rádió egyik műsorában megszólal­tattak néhányat új tanítónő­ink közül. A megszólaltatot- tak között olyanok is voltak, akik a Sárospataki Tanító­képző Intézetben szerezték meg képesítésüket. Öröm volt hallgatni, hogy ezek a fiatalok milyen nagy elszánt­sággal, tenniakarással ké­szülnek az iskolákban, s re­méljük, nem pusztán a rá­diós szereplésnek szólt az egyik fiatal lány vallomása: „igazi falusi tanító szeret­nék lenni.” Mert ha ma már változott is a falusi tanító szerepköre, nem csak az ő vállára hárul egy község ne­velésének, kulturális feleme­lésének nehéz terhe, abban ma is egyeznek Gárdonyi lámpás-tanítójával, hogy igenis sok múlik rajtuk. A hivatásos pedagógus, aki nem pusztán pénzkereső foglalkozásnak tartja a pe­dagógiát, motorja, mozgató- és hajtóereje lehet nemcsak a kisebb településeknek, de a nagyobb községek életé­nek is. Hiszen a gyerekeken keresztül a társadalom — a szülők — formálásába, neve­lésébe, orientálásába is mód­ja van „beleszólni”. Társadalmunk ezért Is fordít oly nagy gondot a pe­dagógusokra, s munkájukra. S mert szerepük igen nagy, ezért nézzük aggódva, ha iskoláink­ban képesítés nélküli fiata­lok birkóznak az oktatás és nevelés szép, de nehéz mun­kájával, ezért vagyunk egy kicsit idegesek, ha betöltet­len, üres álláshelyekről hal­lunk. Hiszen az oktatás — amint azt az egyre erősbödő társadalmi odafigyelés is jel­zi — nemcsak oktatásügyi, hanem politikai kérdés is. A szó legszorosabb és áttételes értelmezésében is. Társadal­munknak kiművelt ember­főkre van szüksége, olyan fiatalokra, akik képesek lesz­nek tovább vinni és tovább fejleszteni a már elkezdett munkát, s olyanokra, akik szívvel-lélekkel e társada­lom, a szocialista társada­lom ügyéért tudnak és akar­nak dolgozni. Ügy, ahogy legifjabb peda­gógusaink is teszik majd, helyére állva a nyugdíjba menőknek, betöltve az üre­sen álló állásokat. De mint minden kezdet, a pedagóguspálya első lépései is nehezek. Hiszen a fiata­loknak nemcsak új felada­tokkal kell megbirkózniuk, hanem új körülmények ne­hézségeivel is. Kevés azok­nak a száma, akik Ismerős környezetbe kerülnek vissza, többségük egy számára is­meretlen közösség tagja lesz. Más feladatokkal mérik ösz- sze erejüket, mint eddigi életükben, s ilyenkor — de hiszen ezt mindenki ismeri saját kezdő korából — köny- nyebben adódnak kudarcok, letörések, kedvvesztések. Olyan apró kudarcok, ame­lyek esetleg nemcsak egy rövid kis időre törik le a fiatalokat, hanem esetleg hosszabb távra is ... Külö­nösen gyakran előfordulhat ez a kis településeken, ahol a korábbi életkörülményei­nél rosszabbakkal kell nap mint nap birkózniuk. Abban, hogy a beilleszke­dés zökkenőmentesebb le­gyen, sokat segíthet az új kö­zösség'. Nem úton-útfélen va­ló kedveskedésről van itt szó, hanem arról, hogy ba­rátként fogadják őket, s né­ha kérdezzék meg: hogy ér­zik magukat, kell-e segíteni valamiben. A legegyszerűbb A Borsod megyei Levél­tár-e hó 16-a és 21-e között bentlakásos tanfolyamot ren­dez Mezőkövesden a vállala­tok iratkezelői, irattárosai számára. A levéltár idejében megküldte a jelentkezési fel­hívást a vállalatok részére, közölve a részvétel feltétele­it, a szükséges teendőket. Közelmúlt történelmünk­nek, de szűkebb pátriánk ko­rábbi évtizedeinek kutatása­kor is a leghitelesebb forrás a levéltári anyag. Napjaink­ban viszont, amikor a hiva­talok mellett több mint ne­gyedszázada létrejöttek már az állami kezelésben működő ipari és mezőgazdasági üze­mek, vállalkozások, ezeknek az irattári anyaga is fon­tos adalékokkal szolgál ko­runk törtéríelmének megírá­sához. Ezért szükséges, hogy a vállalatok, intézmények iratkezelői teljesen tisztában emberi kapcsolatokról van szó, arról, hogy a pedagó­gustársak és a község vezetői is figyeljenek egy kicsit rá­juk, gondjaikra és problé­máikra és eredményeikre is. Mert a szó, a szép szó olyan­kor mindennél többet ér. Nemcsak a gyárakban, ahol — a statisztika ezt bizonyít­ja — sokan azért változtat­nál! munkahelyet, mert em­berileg nem találják meg a közösségüket. Az iskolákban is így van ez, bár ezt nem mérte fel statisztika. Mégis, szinte biztosra vesszük, hogy az iskolákból más iskolákba pályázók között vannak olyanok, akik eme emberi megértés hiánya miatt kíván­koznak el. Nem csak ezért, de ezért is. M inden új pedagógus új ígéret. Ígéret arra, hogy a régebbi, már gyakor­lott pályatársakkal együtt eredményesen oldják meg azt a nehéz feladatot, mely iskoláinkra hárul. Fogadják őket bizalommal, s segítsék „ütemre igazítani” lépései­ket. Mert ez az emberi „be­fektetés” bőségesen kamato­zik: az iskolának és a tele­pülésnek egyaránt. legyenek a vonatkozó rendel­kezésekkel, a történelmi forrásul szolgáló iratok keze­lésének módozataival. S, hogy ismereteik rendeződjenek, arra való a Mezőkövesden tartandó hatnapos tanfolyam. A tanfolyam keretében egy sor szakmai előadás hangzik el; ismertetik példá­ul a levéltári anyag védel­méről és a levéltárakról szóló törvényerejű rendeletet, az annak végrehajtása tár­gyában kiadott kormányren­deletet, a különböző iratke­zelési irányelveket. Megis­merkednek a tanfolyam hall­gatói a magyar levéltári szervezettel, a levéltárak te­rületi munkájával, egy cso­mó gyakorlati tudnivalóval. A hatodik napon konzul­táció és a részvételről szóló igazolások kiadása zárja a tanfolyamot. A MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET 1973 II. félévre felaj’ánija még meglevő ÉPÍTŐMESTERI és ÉPlTÖ-SZAKIPARI szabad kapacitását. Érdeklődni szövetkezetünk központjában, Miskolc, Szeles u. 8. sz, alatt lehet. Telefon: 16-602. NAPIMÁDÓK Lcnkcy Zoltán rézkarca Fényképezőgépek, vakuk, filmfelvevő gépek, vetítők garanciális és garanciaidőn túli JAVÍTÁSA SZAVATOSSÁGGAL. KISIPARI SZÖVETKEZET Miskolc, Zsolcai kapu 8. Telefon: 35-716. Miskolc, Széchenyi u. 29., II. em. 1. Telefon: 15-620. Felvételre keresünk villanyszerelőket, szerelők mellé segédmunkásokat, épületlakatosokat. ív-, lánghegesztő-vizsgával rendelkező dolgozókat. Jelentkezés: Hejőcsabai Cementgyár új építkezés. Villanyszerelőipari Vállalat kirendeltségén, L a s k ó Miklós vezetőszerelőnél. Lány a szabadcsapatban Csutorás Annamária Segítség a levéltárnak Tanfolyam irattárosoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom